Új Néplap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-09 / 7. szám

6. OLDAL K Ö R KÉP 2002. Január 9., szerda Az édesanyjától tanulta a hízóölést Elveszik-e a munkát a magyaroktól? A legújabb szolnoki érem két oldala Kölcsey Ferenc és Verseghy Ferenc arcképével Örömteli alkalmak Szolnok — A millenniumi ünnepsé­gek örömteli alkalmat adtak arra, hogy a fiatalok többsé­ge a számukra eddig miszti- fikumként tudatosított val­lásról több ismeretet sajátít­son el — vélekedett Farkas János, a szolnoki Jézus Szí­ve plébánia plébánosa az óév utolsó napjaiban. E hazában az államalapítás ösz- szefonódott a kereszténység megjelenésével, ezért a kettős jubileum éveiben nem csupán a magyarságunkról és államunk­ról, hanem a római katolikus egyházról is méltó módon emlé­keztünk meg - hangoztatta Far­kas János. — Ez az ünnep azon­ban nem csupán egy-két évre szól, hanem eddig is és ezután is folyamatosan örülnünk kell és büszkének kell lennünk nem­zeti és felekezeti hovatartozá­sunkra. A millenniumi prog­ramsorozatok eseményeit kö­vetve az idősek megerősíthették hitüket Istenben, a fiatalok pe­dig megtapasztalhatták tájéko­zatlanságukat a vallás terén. Ám, mivel ők nyitottabbak a vi­lágra, a hiányosságaikat pótol­ják. Mint mondta, a fiataloknak a közelmúltban fölébredt az érdek­lődése, bátrabban kutatnak, és az evangéliumon keresztül közü­lük egyre többen hallják meg az örömhírt. A lelkipásztorokra sok feladat vár még, nem ülhetnek öl­be tett kézzel. — Az elénk tornyosuló hegyet együtt kell megmásznunk a híve­inkkel, amit Jézus Krisztus ránk bízott, azt minden emberhez el kell juttatnunk, de nem erőszak­kal. Úgy kell a helyes irányt meg­mutatnunk, mint ahogy a közle­kedési táblák és lámpák vezetnek bennünket utunkon. Csupán tü­relem kell mindehhez, és egyszer csak baj nélkül célba érünk - osztotta meg gondolatait lapunk­kal a plébános. ___________________________________«lőj lönbség többek között az, hogy a numizmatikusok nem egyszerű gyűjtők, tudományos alapon is foglalkoznak az érmekkel. Szolnokon 1958 óta létezik hi­vatalosan az éremgyűjtők egye­sülete. Az első, saját kiadású ér­met 1975-ben verték a város első írásos említésének 900. évfordu­lója tiszteletére. A második érem­re nyolc évet kellett várni, ez az egyesület megalakulásának 25. évfordulójára jelent meg. Később felgyorsultak az események, az egyesület érmet készíttetett töb­bek között Szolnoknak a török megszállás alóli felszabadulása emlékére, vagy a református A 42 milliméter átmérőjű, ezüstből és bronzból készült ér­mek Szolnok és a megye neveze­tes eseményeit, évfordulóit örökí­tik meg, maradandó emléket állít­va, erősítve a lokálpatriotizmust. Megalakult az éremalkotó mű­hely, amely pénzzel és művészek megnyerésével szervezi az érem­kiadást. Több neves megyei és megyén kívüli művész is készített már érmet az egyesületnek, így a már említett Györfi Sándor mel­lett Simon Ferenc, Györfi Lajos, Tóth Sándor, Szabó Imrefia Béla és mások. Az éremkiadásnak szigorú sza­bályai vannak, úgynevezett törzs­többségükből alig néhány tucat készül, és azokat az egyesület törzstagjai vásárolhatják meg. Olykor a szponzorok számára is készítenek az érmekből, és van­nak megrendelők, akik ajándéko­zás céljából rendelnek belőlük. Arra azonban törekszenek, hogy ne készüljön túl sok egy-egy éremből, ezzel ne veszítsenek az értékükből. A legújabb szolnoki érem a magyar kultúra napjára kerül ki a verdéből. Fritz Valéria és Szabó Imrefia Béla érmének két oldalán Kölcsey és Verseghy arcképe lát­ható. B. A. FELFUTÓ TERMELÉS. Egyre több megrendelés érkezik a Trend Technologies tavaly nyáron átadott kunszentmártoni gyárába. Ezzel az Írországból hozott tamponozó berendezéssel tartós feliratokat készí­tenek. FOTÓ: MÉSZÁROS JÁNOS Foglalkoztatás „Nem is értem, miről vitáz­nak politikusaink a tv-csa­tornákon. Még hogy elve­szik a magyar ember elől a munkát a Romániából legá­lisan beérkező munkaválla­lók. Ilyenről Kiskőrös, Solt- vadkert Kecel térségében szó sincs.” Ez volt a véleménye annak a gaz­dának, aki nevét nem vállalva be­telefonált a státustörvény által ki­váltott vitával kapcso­latban a Bács-Kiskun megyei napilap szer­kesztőségébe. Áz illető elmondta: évek óta százával, de az is le­het, hogy ezrével dol­goznak az ültetvénye­ken erdélyi emberek. Hogy miért? Azért, mert magyar napszá­most szőlőművelésre sem tavasszal, sem ősszel nem kapni. Mint mondotta a 70-es évek­ben Kiskunhalasról jártak át a ro­mák segíteni, például a vadkerti gazdáknak. Az utóbbi években — ki tudja, miért - elmaradtak. Másrészt odakint 15 ezer forint az átlagbér. A körösi térségben egy hónap alatt az erdélyi bér - akár - három-négyszeresét is megkeresi egy szorgalmas em­ber. A kérdésre, hogy kihasználják- e a státustörvényben nyújtott le­gális alkalmazási lehetőségeket a gazdák, a betelefonáló így felelt: szerinte nem.- Itt a lényeg mindig a pénz - mondotta. — Mindenkit, a mun­kaadót meg a munkavállalót is a pénz érdekli. A gazdát az, hogy mennyibe is kerül a szüretelő, a napszámost meg az, hogy meny­nyi üti a markát. — A telefonáló ezután elmondta, hogyha legáli­san alkalmaz valakit, akkor 50 ezer forintos minimálbérre be kell jelentenie. Ez neki járulékok­kal együtt több mint 71 ezer fo­rintba kerül. A munkás markát meg körülbelül nettó 37 ezer fo­rint üti. Ezért a nettó pénzért meg senki sem fog egész szeptemberben a szőlőben dolgozni. Pontosabban legfel­jebb csak két hétig. Ta­valy két heti napszám­bért jelentett ez az em­lített nettó összeg. A hónap meg 30 napból áll. Azaz 70 ezret net­tóban simán megkeres a szorgos vendégmun­kás. De ennek a költségei (nettó, szja, tb) 120 ezerre nyomnák azt az összeget, amibe belekerül a gazdának egy személy hivatalos foglalkoztatása. Ennyit meg nem termel ki a szőlő. A növény rá­adásul meg el is fagyott. Keve­sebb is lesz a termés. Úgyhogy az is lehet, hogy kevesebb is lesz a bevétel. Meg tavaly a 35-40 forin­tos szőlőárak következtében nem tudtak a gazdák tartalékokat ké­pezni. Ha a termelő nem akar tönkremenni, akkor a régi mó­don, azaz feketén dolgoztatja az erdélyi munkásokat — mondta végül a névtelen telefonáló. __________BARTA ZSOLT (RÉQIÓPBBBB) JÁ SZKARAJENŐ A most 67. évében lévő jász- karajenői Czinege Pál sorsa akkor pecsételődött meg véglegesen, amikor az ötve­nes esztendők második felé­ben vasaltatni vitt egy lovat a helyi kovácshoz. Mit ad az ég, a kovácsék ablakából ép­pen kinézett egy szép kis­lány, aki a család két apró csemetéjére vigyázott. Nem nézelődhetett sokáig, mind­össze néhány másodpercig, mert az apróságok olyanok voltak, mint a golyó. Hol er­re, hol arra tűntek el. De a szép kislány, bizonyos Ko­vács Gabriella ennyi idő alatt is megállapította: délceg egy fiú, annyi szent! A délceg egy fiúnak sem lehetett rossz szeme, mert ő is észrevette az ifjú hölgyet. Hároméves udvar­lás következett, majd 1960 őszén esküvő. Az egyik nap polgári, a másik napon egyházi. Persze en­nek a hosszabb udvarlásnak az az oka, hogy közben elvitték Czine­ge Pált katonának. Aki a lelkemre kötötte, Cegléd környékén szüle­tett, és nem rokona a hajdani honvédelmi miniszternek. Szó­val, akkor még az angyalbőrös időszak harminchat hónapig tar­tott, nem volt olyan kurta, mint mostanság. A téeszben alkalmazták, majd a hetvenes évek közepén történt egyesülések után alkalmazottból téesztag lett, 1989-től pedig kis­termelő. Van huszonhárom hold földje, amelyet hol áld, hol szid. Mással művelteti, fizet érte, aztán vagy bejön a számítása, vagy nem. Tavaly is vettetett búzát, ár­pát, kukoricát, triükálét, meg volt lucerna. Tanya is tartozik a bir­■ Csak hozzájuk kedves: a hatalmas kuvasz a gazdáit, a Czinege házaspárt szereti, másnak azonban nem ajánlatos az udvarra bemerész­kedni FOTÓ: BAKOS JUDIT tokhoz, ezen beállított tizenegy tehenet. Mára az állomány le­apadt négyre, ebből egy borjú. Lovat is tart, a kukoricát felhúzat- ni, ezt-azt fuvarozni. Kiszámolta, ezen a földön annyi haszna ma­rad, mint a februári hóból június­ra a határban.- A magamfajta csak azért dol­gozik, hogy elfáradjon — állítja némi akasztófahumorral. Évről évre elhatározza: befeje­zi. Elad mindent, felszámolja a gazdaságot. Ez így volt három éve, tavalyelőtt, tavaly, sőt most is. Azután minden marad a régi­ben, hiszen a kettőjük nyugdíja havi 39 ezer, ez ilyentájt a fűtésre elég, másra nem. Ébresztő hajna­li négykor, majd kerékpárra pat­tan, irány a tanya, fejni. Remek járművel rendelkezik, olcsó az üzemeltetése, két deci olajjal, ke­vés gépzsírral egy évig bírja, mi­közben fittyet hány az energiaár­emelésekre. Bizony, így hetven felé haladva már jól jönne a segítség. Egy lá­nyuk, vejük, két unokájuk van. Az egyik 21 éves, és még tanul, le­het, ő majd segít a papának. De ez még csak annyira biztos, mint a kutya vacsorája. Akárhogy is lesz, Pali bá’ fogadja, ez az év az utol­só, ezt írjam le. Leírom, aztán jö­vő ilyenkor meg 2004-ben majd visszaolvassuk, mert akkorra sem veszíti el időszerűségét, ha csak a gazda még kettőt bír lépni. Még egy, korántsem elhanya­golható adatok a portréjához. Messze földön híres böllér, remek ízeket ad a hurkának, kolbász­nak. Tizennégy éves kora óta vág­ja a hízókat, és jól tessék figyelni: a disznóölést az édesanyjától ta­nulta. Szóval, nem az apukájától, hanem az édesanyjától. Hja, ké­rem, kardos, késes menyecskék, asszonyok nem csak Eger várá­nak ostrománál akadtak, de Ka­rán is. Mondjuk, emberöltővel korábban. D. SZABÓ MIKLÓS Művészi érmek Szolnokról A szakemberek szűk körén kívül kevesen tudják, hogy Szol­nok évtizedek óta művészi érmek sokaságával gazdagítja a hazai numizmatikát a gyűjtők örömére. Erről a tevékeny­ségről Hunya Zoltánt, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Nu­mizmatikai Társaság elnökét és a Magyar Éremgyűjtők Egyesülete megyei szervezetének titkárát kérdeztük. Numizmatika A gyűjtőként is ismert Hunya Zol­tán elmondta, hogy a két szerve­zet tagsága részben azonos. A kő­templom építésének 100. évfor­dulója tiszteletére. Ez utóbbi, Györfi Sándor munkája, egyéb­ként elnyerte az év legszebb érme elismerést. könyvezett érmet csak az éremki­adó bizottság hozzájárulásával le­het megjelentetni. A neves szak­emberekből álló bizottság a terve­ket szakmai és esztétikai szem­pontok szerint értékeli, és taná­csaival segíti is az érmek készítő­it. A kivitelezés részben a Pénz­verde, részben egy szegedi érem­verde munkáját dicséri. Az elké­szült érmek ritkán kerülnek ke­reskedelmi forgalomba, hiszen Folytatódhat a bérlakásépítés Kecskemét Ötszázhetvenmillió forint érté­kű támogatást nyert a kecske­méti önkormányzat a Széche- nyi-terv két, a helyi lakásprog­ramhoz kapcsolódó pályázatán. A pénz 120 bérlakás felépítését, valamint több panelház energia- takarékos felújítását teszi lehe­tővé. A pályázat nyomán folyta­tódhat a bérlakásépítés, további két lakótömb rekonstrukciójá­val. Az egyik háztömb állami tu­lajdonban és az Oktatási Minisz­térium, valamint a Kecskeméti Főiskola kezelésében van, de ez is önkormányzati tulajdonba ke­rül. A másik sikeres pályázat 11 paneltömb energiatakarékos fel­újítását teszi lehetővé. (RÉGIÓPRESS)

Next

/
Thumbnails
Contents