Új Néplap, 2002. január (13. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-09 / 7. szám
6. OLDAL K Ö R KÉP 2002. Január 9., szerda Az édesanyjától tanulta a hízóölést Elveszik-e a munkát a magyaroktól? A legújabb szolnoki érem két oldala Kölcsey Ferenc és Verseghy Ferenc arcképével Örömteli alkalmak Szolnok — A millenniumi ünnepségek örömteli alkalmat adtak arra, hogy a fiatalok többsége a számukra eddig miszti- fikumként tudatosított vallásról több ismeretet sajátítson el — vélekedett Farkas János, a szolnoki Jézus Szíve plébánia plébánosa az óév utolsó napjaiban. E hazában az államalapítás ösz- szefonódott a kereszténység megjelenésével, ezért a kettős jubileum éveiben nem csupán a magyarságunkról és államunkról, hanem a római katolikus egyházról is méltó módon emlékeztünk meg - hangoztatta Farkas János. — Ez az ünnep azonban nem csupán egy-két évre szól, hanem eddig is és ezután is folyamatosan örülnünk kell és büszkének kell lennünk nemzeti és felekezeti hovatartozásunkra. A millenniumi programsorozatok eseményeit követve az idősek megerősíthették hitüket Istenben, a fiatalok pedig megtapasztalhatták tájékozatlanságukat a vallás terén. Ám, mivel ők nyitottabbak a világra, a hiányosságaikat pótolják. Mint mondta, a fiataloknak a közelmúltban fölébredt az érdeklődése, bátrabban kutatnak, és az evangéliumon keresztül közülük egyre többen hallják meg az örömhírt. A lelkipásztorokra sok feladat vár még, nem ülhetnek ölbe tett kézzel. — Az elénk tornyosuló hegyet együtt kell megmásznunk a híveinkkel, amit Jézus Krisztus ránk bízott, azt minden emberhez el kell juttatnunk, de nem erőszakkal. Úgy kell a helyes irányt megmutatnunk, mint ahogy a közlekedési táblák és lámpák vezetnek bennünket utunkon. Csupán türelem kell mindehhez, és egyszer csak baj nélkül célba érünk - osztotta meg gondolatait lapunkkal a plébános. ___________________________________«lőj lönbség többek között az, hogy a numizmatikusok nem egyszerű gyűjtők, tudományos alapon is foglalkoznak az érmekkel. Szolnokon 1958 óta létezik hivatalosan az éremgyűjtők egyesülete. Az első, saját kiadású érmet 1975-ben verték a város első írásos említésének 900. évfordulója tiszteletére. A második éremre nyolc évet kellett várni, ez az egyesület megalakulásának 25. évfordulójára jelent meg. Később felgyorsultak az események, az egyesület érmet készíttetett többek között Szolnoknak a török megszállás alóli felszabadulása emlékére, vagy a református A 42 milliméter átmérőjű, ezüstből és bronzból készült érmek Szolnok és a megye nevezetes eseményeit, évfordulóit örökítik meg, maradandó emléket állítva, erősítve a lokálpatriotizmust. Megalakult az éremalkotó műhely, amely pénzzel és művészek megnyerésével szervezi az éremkiadást. Több neves megyei és megyén kívüli művész is készített már érmet az egyesületnek, így a már említett Györfi Sándor mellett Simon Ferenc, Györfi Lajos, Tóth Sándor, Szabó Imrefia Béla és mások. Az éremkiadásnak szigorú szabályai vannak, úgynevezett törzstöbbségükből alig néhány tucat készül, és azokat az egyesület törzstagjai vásárolhatják meg. Olykor a szponzorok számára is készítenek az érmekből, és vannak megrendelők, akik ajándékozás céljából rendelnek belőlük. Arra azonban törekszenek, hogy ne készüljön túl sok egy-egy éremből, ezzel ne veszítsenek az értékükből. A legújabb szolnoki érem a magyar kultúra napjára kerül ki a verdéből. Fritz Valéria és Szabó Imrefia Béla érmének két oldalán Kölcsey és Verseghy arcképe látható. B. A. FELFUTÓ TERMELÉS. Egyre több megrendelés érkezik a Trend Technologies tavaly nyáron átadott kunszentmártoni gyárába. Ezzel az Írországból hozott tamponozó berendezéssel tartós feliratokat készítenek. FOTÓ: MÉSZÁROS JÁNOS Foglalkoztatás „Nem is értem, miről vitáznak politikusaink a tv-csatornákon. Még hogy elveszik a magyar ember elől a munkát a Romániából legálisan beérkező munkavállalók. Ilyenről Kiskőrös, Solt- vadkert Kecel térségében szó sincs.” Ez volt a véleménye annak a gazdának, aki nevét nem vállalva betelefonált a státustörvény által kiváltott vitával kapcsolatban a Bács-Kiskun megyei napilap szerkesztőségébe. Áz illető elmondta: évek óta százával, de az is lehet, hogy ezrével dolgoznak az ültetvényeken erdélyi emberek. Hogy miért? Azért, mert magyar napszámost szőlőművelésre sem tavasszal, sem ősszel nem kapni. Mint mondotta a 70-es években Kiskunhalasról jártak át a romák segíteni, például a vadkerti gazdáknak. Az utóbbi években — ki tudja, miért - elmaradtak. Másrészt odakint 15 ezer forint az átlagbér. A körösi térségben egy hónap alatt az erdélyi bér - akár - három-négyszeresét is megkeresi egy szorgalmas ember. A kérdésre, hogy kihasználják- e a státustörvényben nyújtott legális alkalmazási lehetőségeket a gazdák, a betelefonáló így felelt: szerinte nem.- Itt a lényeg mindig a pénz - mondotta. — Mindenkit, a munkaadót meg a munkavállalót is a pénz érdekli. A gazdát az, hogy mennyibe is kerül a szüretelő, a napszámost meg az, hogy menynyi üti a markát. — A telefonáló ezután elmondta, hogyha legálisan alkalmaz valakit, akkor 50 ezer forintos minimálbérre be kell jelentenie. Ez neki járulékokkal együtt több mint 71 ezer forintba kerül. A munkás markát meg körülbelül nettó 37 ezer forint üti. Ezért a nettó pénzért meg senki sem fog egész szeptemberben a szőlőben dolgozni. Pontosabban legfeljebb csak két hétig. Tavaly két heti napszámbért jelentett ez az említett nettó összeg. A hónap meg 30 napból áll. Azaz 70 ezret nettóban simán megkeres a szorgos vendégmunkás. De ennek a költségei (nettó, szja, tb) 120 ezerre nyomnák azt az összeget, amibe belekerül a gazdának egy személy hivatalos foglalkoztatása. Ennyit meg nem termel ki a szőlő. A növény ráadásul meg el is fagyott. Kevesebb is lesz a termés. Úgyhogy az is lehet, hogy kevesebb is lesz a bevétel. Meg tavaly a 35-40 forintos szőlőárak következtében nem tudtak a gazdák tartalékokat képezni. Ha a termelő nem akar tönkremenni, akkor a régi módon, azaz feketén dolgoztatja az erdélyi munkásokat — mondta végül a névtelen telefonáló. __________BARTA ZSOLT (RÉQIÓPBBBB) JÁ SZKARAJENŐ A most 67. évében lévő jász- karajenői Czinege Pál sorsa akkor pecsételődött meg véglegesen, amikor az ötvenes esztendők második felében vasaltatni vitt egy lovat a helyi kovácshoz. Mit ad az ég, a kovácsék ablakából éppen kinézett egy szép kislány, aki a család két apró csemetéjére vigyázott. Nem nézelődhetett sokáig, mindössze néhány másodpercig, mert az apróságok olyanok voltak, mint a golyó. Hol erre, hol arra tűntek el. De a szép kislány, bizonyos Kovács Gabriella ennyi idő alatt is megállapította: délceg egy fiú, annyi szent! A délceg egy fiúnak sem lehetett rossz szeme, mert ő is észrevette az ifjú hölgyet. Hároméves udvarlás következett, majd 1960 őszén esküvő. Az egyik nap polgári, a másik napon egyházi. Persze ennek a hosszabb udvarlásnak az az oka, hogy közben elvitték Czinege Pált katonának. Aki a lelkemre kötötte, Cegléd környékén született, és nem rokona a hajdani honvédelmi miniszternek. Szóval, akkor még az angyalbőrös időszak harminchat hónapig tartott, nem volt olyan kurta, mint mostanság. A téeszben alkalmazták, majd a hetvenes évek közepén történt egyesülések után alkalmazottból téesztag lett, 1989-től pedig kistermelő. Van huszonhárom hold földje, amelyet hol áld, hol szid. Mással művelteti, fizet érte, aztán vagy bejön a számítása, vagy nem. Tavaly is vettetett búzát, árpát, kukoricát, triükálét, meg volt lucerna. Tanya is tartozik a bir■ Csak hozzájuk kedves: a hatalmas kuvasz a gazdáit, a Czinege házaspárt szereti, másnak azonban nem ajánlatos az udvarra bemerészkedni FOTÓ: BAKOS JUDIT tokhoz, ezen beállított tizenegy tehenet. Mára az állomány leapadt négyre, ebből egy borjú. Lovat is tart, a kukoricát felhúzat- ni, ezt-azt fuvarozni. Kiszámolta, ezen a földön annyi haszna marad, mint a februári hóból júniusra a határban.- A magamfajta csak azért dolgozik, hogy elfáradjon — állítja némi akasztófahumorral. Évről évre elhatározza: befejezi. Elad mindent, felszámolja a gazdaságot. Ez így volt három éve, tavalyelőtt, tavaly, sőt most is. Azután minden marad a régiben, hiszen a kettőjük nyugdíja havi 39 ezer, ez ilyentájt a fűtésre elég, másra nem. Ébresztő hajnali négykor, majd kerékpárra pattan, irány a tanya, fejni. Remek járművel rendelkezik, olcsó az üzemeltetése, két deci olajjal, kevés gépzsírral egy évig bírja, miközben fittyet hány az energiaáremelésekre. Bizony, így hetven felé haladva már jól jönne a segítség. Egy lányuk, vejük, két unokájuk van. Az egyik 21 éves, és még tanul, lehet, ő majd segít a papának. De ez még csak annyira biztos, mint a kutya vacsorája. Akárhogy is lesz, Pali bá’ fogadja, ez az év az utolsó, ezt írjam le. Leírom, aztán jövő ilyenkor meg 2004-ben majd visszaolvassuk, mert akkorra sem veszíti el időszerűségét, ha csak a gazda még kettőt bír lépni. Még egy, korántsem elhanyagolható adatok a portréjához. Messze földön híres böllér, remek ízeket ad a hurkának, kolbásznak. Tizennégy éves kora óta vágja a hízókat, és jól tessék figyelni: a disznóölést az édesanyjától tanulta. Szóval, nem az apukájától, hanem az édesanyjától. Hja, kérem, kardos, késes menyecskék, asszonyok nem csak Eger várának ostrománál akadtak, de Karán is. Mondjuk, emberöltővel korábban. D. SZABÓ MIKLÓS Művészi érmek Szolnokról A szakemberek szűk körén kívül kevesen tudják, hogy Szolnok évtizedek óta művészi érmek sokaságával gazdagítja a hazai numizmatikát a gyűjtők örömére. Erről a tevékenységről Hunya Zoltánt, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Numizmatikai Társaság elnökét és a Magyar Éremgyűjtők Egyesülete megyei szervezetének titkárát kérdeztük. Numizmatika A gyűjtőként is ismert Hunya Zoltán elmondta, hogy a két szervezet tagsága részben azonos. A kőtemplom építésének 100. évfordulója tiszteletére. Ez utóbbi, Györfi Sándor munkája, egyébként elnyerte az év legszebb érme elismerést. könyvezett érmet csak az éremkiadó bizottság hozzájárulásával lehet megjelentetni. A neves szakemberekből álló bizottság a terveket szakmai és esztétikai szempontok szerint értékeli, és tanácsaival segíti is az érmek készítőit. A kivitelezés részben a Pénzverde, részben egy szegedi éremverde munkáját dicséri. Az elkészült érmek ritkán kerülnek kereskedelmi forgalomba, hiszen Folytatódhat a bérlakásépítés Kecskemét Ötszázhetvenmillió forint értékű támogatást nyert a kecskeméti önkormányzat a Széche- nyi-terv két, a helyi lakásprogramhoz kapcsolódó pályázatán. A pénz 120 bérlakás felépítését, valamint több panelház energia- takarékos felújítását teszi lehetővé. A pályázat nyomán folytatódhat a bérlakásépítés, további két lakótömb rekonstrukciójával. Az egyik háztömb állami tulajdonban és az Oktatási Minisztérium, valamint a Kecskeméti Főiskola kezelésében van, de ez is önkormányzati tulajdonba kerül. A másik sikeres pályázat 11 paneltömb energiatakarékos felújítását teszi lehetővé. (RÉGIÓPRESS)
