Új Néplap, 2001. november (12. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-17 / 268. szám

2001. November 17., szombat TÜKÖR 5. OLDAL EGY E I Sorokban DIÁKSIKER. Az idei országos reumatológiai pályázaton egy szolnoki orvostanhallgató, Szé­nást Szilvia harmadik díjat nyert. A Semmelweis Egyetem negyedéves hallgatója a csont- ritkulás témakörében írott, A denzitometria szerepe az osteo­porosis diagnosztikájában című dolgozatával érte el az országos sikert. EURO-MUSTRA. A FUVOSZ és a megyei kereskedelmi és iparka­mara lehetőséget kíván biztosítani a január elsejétől fizikailag is léte­ző közös európai pénz megisme­résére, ezért bemutató előadást szervez november 23-án Szolno­kon, a kamara székházában. A program keretében a Magyar Nemzeti Bank szakértője mutatja be az új fizetőeszközöket. KÖNYVBEMUTATÓ. Újabb képzőművészeti kiadvánnyal je­lentkezett a Hamza Múzeum Jászberényben. Csütörtökön es­te mutatták be a nagyközönség előtt Benke László élete és festé­szete című kötetet. Az intéz­mény törekvése, hogy könyvei segítségével mind szélesebb körben ismertesse meg a jászsá- gi alkotókat. _______________■ So k az ittas vezető (Folytatás az 1. oldalról) Az alapvető probléma a közle- i kedési morállal van - hangsú­lyozta a szakember. Ennek befo­lyásolása, megváltoztatása per­sze nem valósítható meg egyet­len év alatt. Éppen ezért a rend­őrség tovább folytatja a kerékpá­ros balesetek megelőzése érde­kében folytatott tevékenységét. Ugyancsak a morállal függ össze az ittasan okozott balesetek to­vábbra is magas száma. Mint már hosszú ideje, megyénkben az országos átlagot jóval megha­ladó mértékben akadnak olyan közlekedők, akik ittas állapot­ban okoznak galibát az utakon. Az évből hátra lévő másfél hó­nap sajnos még tartogathat meg­lepetéseket a közlekedők szá­mára. Ezért nem árt, ha minden­ki bekalkulálja a téli időjárással együtt járó kellemetlenségeket és megfelelő óvatossággal ül a volán mögé. ______________hoy Ta nárok a művészeti nevelésről A kultúra közösségformáló és megtartó erő Szolnok A megyeszékhelyen tartják az V. művészeti nevelési kongresszust. A tegnap kez­dődött háromnapos rendez­vényre az ország minden ré­széből érkeztek pedagógu­sok, intézményvezetők és más oktatási szakemberek. A VMZK-ban rendezett kong­resszus megkezdése előtt megnyi­tották a művészeti iskolákból ér­kezett képzőművészed alkotások kiállítását, valamint a hangszer-, kotta- és tankönyvkiállítást és vá­sárt. A legjobb alkotások készítői is ekkor vehették át díjaikat. Kovács Libór alpolgármester rövid köszöntője után dr. Pálin­kás József oktatási miniszter tar­tott előadást a művészeteknek és a kultúrának az ember életében és a társadalomban betöltött sze­repéről. Hangsúlyozta, hogy a kö­zösségtől az iskolák vették át a kulturális értékek továbbadását, A művészeti iskolák tanulóinak munkáiból rendezett kiállítás. fotó. m. j. és ez nagy feladatot ró rájuk. A kultúra közösségformáló és meg­tartó erő, számunkra a magyar kultúra jelenti identitástudatunk fontos alapját, a valahová tartozás lelki biztonságot adó élményét. A megnyitó után további elő­adások hangzottak el. Ma délelőtt előadásokkal, majd délután szek­cióülésekkel folytatódik a prog­ram. Holnap délelőtt további elő­adások lesznek, végül a szekció- vezetők beszámolnak a végzett munkáról, és a kongresszus állás- foglalást fogad el. Képzés nélkül nincs fejlődés A felnőtt lakosság harmada funkcionális analfabéta JÁSZFÉNYSZARU Riasztó, de egy felmérés ál­tal igazolt tény, hogy a ma­gyarországi felnőtt lakosság mintegy 30 százaléka nem tud normálisan írni, olvasni, számolni és kapcsolatot te­remteni. Amíg a képzésére nem fektetnek kellő hang­súlyt, addig nem lehet igazi vidékfejlesztésről beszélni — derült ki a Bedekovich Lő­rinc Népfőiskolái Társaság által szervezett vidékfejlesz­tési fórumon. A vidékfejlesztés és a felnőttokta­tás szakértőit invitálta tegnap a helyi Petőfi Művelődési Házba a fényszarui népfőiskolái társaság. A megjelenteket Győriné dr. Czeg- lédi Márta polgármester asszony köszöntötte. Megnyitójában rá­mutatott: a vidékfejlesztést nem csak a kommunális infrastruktúra bővítése jelenti, hanem erőteljes hangsúlyt kell helyezni a humán erőforrás mind szélesebb körű képzésére is. A Népfőiskolái Műhely részt­vevői kerekasztal beszélgetés ke­retében vitatták meg a kérdés­kört. Sz. Tóth János, a Magyar Népfőiskolái Társaság képviselő­jeként kijelentette, hogy a fel­nőttképzés egyik alappillére lehet a népfőiskola. Szendrőnédr. Font Erzsébet, az FVM Vidékfejlesztési Programok Főosztálya vezetője elmondta, az elmúlt néhány évben a vidékfej­lesztés teljesen új értelmet kapott. A mögöttünk hagyott fél évszá­zadban főleg a város „szívta fel” a vidéki lakosságot. A folyamat az egyik fő problematikája volt, hogy a panellakásba kényszerült falusi­ak miként tudnak beilleszkedni a városi élet mindennapjaiba. Ma már tudjuk: sehogyan! A nagyvá­rosok nem képesek még több em­bert befogadni, viszont a mező- gazdasági munkákhoz is egyre kevesebb emberi erő kell. A kér­dés tehát az, hogy milyen mód­szerekkel lehet javítani a vidék népességmegtartó erejét, a lassan perifériára szoruló helyieknek miként lehet ismét emberi tartást, hitet adni, hogyan lehet szellemi, lelki, mentális fejlődésüket segí­teni. Ha az emberek megfelelő cé­lokat látnak maguk előtt, akkor jöhetnek az infrastrukturális be­ruházások. A Magyar Tudományos Aka­démia főtitkár-helyettese, Meskó Attila arról szólt, hogy hihetet­len mértékben elszakadtak egy­mástól az ország egyes területei. A megdöbbentő különbségeket kizárólag a tudás átadásával le­het kiküszöbölni az előadó, sze­rint. Különösen fontos lehet ez akkor, ha tudjuk, hogy a hazai felnőtt lakosság harminc százalé­ka nem tud normálisan írni, ol­vasni, számolni, és kapcsolatot teremteni. BANKA CSABA Főigazgató-választás buktatókkal Felsőoktatás Dr. Gábori József, a Szolnoki Főiskola megbízott főigazgatója a főiskolai ta­nács két tagjával, dr. Könyves Erikával és dr. Turóczi Imrével együtt tegnap saj­tótájékoztatón találkozott az újságírók­kal, és beszámolt a főiskolai főigazga­tó-választás előzményeiről és jelenlegi helyzetéről. A megbízott főigazgató elmondta, hogy a fő­iskola megszűnéséhez vagy más intézmény­be olvadásához a parlamentnek meg kellene változtatni a felsőoktatási törvényt. Miként ezt kérésére az Oktatási Minisztériumban is megerősítették, erről semmilyen fórumon nem esett szó. A továbbiakban ismertette, hogy dr. Mol­nár István főigazgatói kinevezésének május 31-i lejárta után mi történt az új főigazgató megválasztása érdekében. A kiírásban elkö­vetett hiba, majd a pályázati határidő meg­hosszabbítása után a főiskolai tanács végül dr. Törzsök Éva főiskolai tanár főigazgatói ki­nevezésének támogatása mellett döntött. Ok­tóber 26-án a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) egyhangúlag támogatta a főiskolai ta­nács választását. A MAB döntése november 12-én érkezett meg a minisztériumba. Közben azonban a minisztérium „közérde­kű bejelentést” kapott, amely szerint a főisko­lai tanács szeptember 10-i határozata, ame­lyen dr. Törzsök Éva kinevezését támogatta, nem volt legitim, mert a Hallgatói Önkor­mányzat megválasztása annak idején nem volt szabályos, így a HŐK képviselője a főis­kolai tanácsban nem legitim módon foglalt helyet. A miniszter vizsgálatot rendelt el a be­jelentés tisztázására. A tárca vezetőjének leg­följebb hatvan napja volna a pályázat döntés­re történő előkészítésére, a miniszterelnök­nek ugyanennyi a kinevezésre. A vizsgálat megkezdésével azonban ezek a határidők nem kötik tovább a döntéshozókat. Ez azt je­lenti, hogy elvben bármeddig elhúzódhat a kinevezés. Dr. Gábori József és munkatársai hangsú­lyozták, hogy a főiskolán az oktatás rendben folyik, a hallgatók megkapják a támogatáso­kat, nincs kiegyenlítetlen számla, a fizetése­ket rendben folyósítják, tehát a napi működő- képesség nincs veszélyben. Ugyanakkor van­nak hosszabb távra szóló, de határidőre el­végzendő feladatok, ezek késztették a főisko­lai tanácsot és az oktatókat, hogy levelet írja­nak a miniszternek a főigazgató mielőbbi ki­nevezése érdekében. ■k k k Mint megtudtuk, a HÖK-öt 1993 óta a jelenle­gi szisztéma szerint választják. Ha tehát most a miniszter által kezdeményezett vizsgálat megállapítja, hogy a főiskolai tanács döntése a főigazgató személyéről illegitim volt a jelen­lévő HÖK-képviselők szabálytalan megválasz­tása miatt, ez abszurd helyzetet teremthet. Azt jelentené ugyanis, hogy a főiskolai bizottság valamennyi döntése illegitim volt nyolc évre visszamenőleg, hiszen a HŐK képviselői ezek­ben részt vettek. Vagy ki mondja meg, és mi­lyen kritériumok alapján, hogy az azonos fel­tételek között hozott döntések közül melyik volt legitim, és melyik nem? A tartalomból: HOLNAP IS MEGVÁSÁROLHATÓ A Harangok játéka I ÚJ Polgármester szaxofonnal 2001. MVMfear IL VASÁRNAPI VASÁRNAP A környezet védelmében Megyei információ Búsí Lajos, a megyei köz­gyűlés elnöke tegnapi sajtó- tájékoztatóján többek kö­zött a hulladékgazdálkodási törvényből adódó feladatok­ról és a 2002-2007 közötti időszakra szóló közoktatási fejlesztési tervről beszélt. Eddig 41 település írta alá a me­gyei környezetvédelmi megállapo­dást. A megyében már működik négy hulladéklerakó, ezek körze­tében most alakítják ki a gyűjtő­körzeteket. A regionális hulladék- lerakók működésével párhuzamo­san megkezdődött a települési szeméttelepek rekultivációs tanul­mányterveinek elkészítése. A munka jelentős beruházásokat igényel, ehhez az önkormányzat­oknak beruházási támogatást, esetleg EU-támogatást kell szerez­niük. A kétpói és a tiszafüredi regi­onális hulladéklerakók megépíté­se után ezekben a régiókban is megkezdik a rekultivációt. Elké­szült az országos hulladékgazdál­kodási terv, amely az egész me­gyét átfogja, és az Európai Unió alapelvei szerint foglalkozik a kér­déssel. A megyei környezetvédel­mi program nyomán kistérségen­ként készülnek a települési kör­nyezetvédelmi programok. Két térségi tervezés van folyamatban a szennyvízgazdálkodás terüle­tén. Ezeldiez ISPA és Phare pályá­zatokat kívánnak igénybe venni az érdekelt települések. Hat évre szóló egyeztetett köz­oktatás-fejlesztési tervet készített a megyei és a szolnoki városi ön- kormányzat. A terv tartalmazza a közoktatás-szolgáltatás megszer­vezésének helyzetértékelését, a feladatokat, a megye területére vonatkozó középtávú beiskolázá­si tervet, a kötelező megyei ön- kormányzati feladatok ellátását. Tartalmazza azt is, hogy az egyes önkormányzatok milyen módon tesznek eleget a közoktatással összefüggő kötelezettségeiknek. A terv a teljes iskolarendszert fel­öleli, beleértve a nem önkor­mányzati és nem állami fenntar- tású intézményeket is. ■ Ledőlt az adósságfal Mezőtúr Egy foglalkoztatási gondokkal küzdő térségben 106 munka­hely megőrzése — Búsi Lajos szerint ez volt a szándéka a zárszámadási törvényhez be­nyújtott módosító indítványá­val. A Fideszes képviselő ja­vaslata — amelynek nyomán a mezőtúri ALTER Tégla és Cse­répipari Kft 213 millió forin­tos köztartozását elengedték — heves vitákat váltott ki. Az ellenzéki honatyák kivették volna a zárszámadásból a két fide­szes képviselő, Sasvári Szilárd, és Búsi Lajos módosító indítványát. Az SZDSZ és MSZP-s képviselők azt kifogásolták, hogy a tartozás elengedésével egy magáncéget se­gített az állam. Búsi Lajos, a térség országgyűlés képviselője szerint azonban az indítvány nélkül 106 ember munkahelye került volna veszélybe. A honatya érdeklődé­sünkre elmondta, az ALTEK-nél az 1980-as évek közepén állami kezdeményezésre indult el egy kisméretű tégla-program. Az ah­hoz szükséges beruházáshoz hi­telt volt kénytelen felvenni az ak­kori vállalat. A rendszerváltással a vállalatot is átalakították és meg­történt a privatizációja. A céget MRP (Munkavállalói Részvényesi Program) keretében a dolgozók vásárolták meg. A jogutódként lét­rejött kft. azonban „megörökölte” a korábbi fejlesztéshez felvett köl­csönt is. A cég a törlesztést - akárcsak a privatizációhoz felvett E-hitel részleteit - fizette. Mostanra viszont nehéz hely­zetbe került a cég: vagy megsza­badul valahogy a korábbi adósá­gától, vagy nagymérvű létszámle­építésre kerül sor. A néhány, még tisztán magyar tulajdonban lévő, kisebb téglaipari vállalkozás ugyanis megfelelő tőke híján nem tud olyan kedvező fizetési feltéte­leket kínálni, mint a nagy, java­részt külhoni vállalatok. így szá­mukra kevésbé érzékelhető az építőipar növekedése is. Búsi La­jos szerint az Országgyűlés azzal, hogy elengedte a 21 milliós köz­tartozást, nem csak a 106 munka­helyet mentett meg, hanem egy biztos adófizetőt is. A kft. tavaly 78 millió forintot fizetett az állam- nak és 8 mülió helyi adót. t. j. Magyarország egyik piacvezető, nemzetközileg is­mert tejipari cége vagyunk. Keresünk Jász-Nagykun-Szolnok megye területére dinamikus, ambiciózus munkavállalót csapatunkba, a következő pozícióba: értékesítési területi képviselő. Feladata: egy sikeres vevőkapcsolat kiépítése és fej­lesztése, egy kiváló piaci értékesítési szolgáltatás nyújtása mellett. Elvárásaink:- kiváló problémamegoldó képesség- kitűnő kommunikációs és kapcsolatteremtő készség, kiváló tárgyaló készség- önálló munkavégző képesség- rugalmasság- csapatmunkára való alkalmasság. A feladat elvégzéséhez személygépkocsit és rádióte­lefont biztosítunk. Amennyiben hirdetésünk felkeltette érdeklődését, és szolnoki lakos, küldje el rövid, nem kézzel írott ön­életrajzát „Értékesítés” jeligével, a SOLE Hungária Rt. Nagyné Tari Katalin személyzeti igazgató, 6701 Sze­ged, Pf.: 186. címre. A jelentkezési határidő: a megjelenést követő 1 (egy) hét.

Next

/
Thumbnails
Contents