Új Néplap, 2001. november (12. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-17 / 268. szám

6. OLDAL AGRÁRFÓRUM. A jövő évi agrárpiaci szabályozásról, a tá­mogatási rendszerről, valamint az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalások agrár- fejezetéről is szó lesz azon az agrárfórumon, melyet novem­ber 20-án 14 órai kezdettel tar­tanak a szolnoki Helyőrségi Művelődési Otthonban. Előadó: Éder Tamás, az FVM közigaz­gatási államtitkára. TANÁCSKOZÁS. A zöldség­gyümölcstermelés helyzetéről, a TÉSZ-ekről, valamint az EU- csatlakozás feladatairól lesz szó azon a szakmai tanácskozáson, amelyet a megyei agrárkamara szervez november 21-én 14 órai kezdettel a HM szolnoki (tisza- ligeti) csapatpihenőjében. Elő­adó: dr. Mártonffy Béla, a Zöld­ség-gyümölcs Terméktanács ügyvezető igazgatója. BSE SZLOVÉNIÁBAN. A fő­ként szarvasmarha-tenyésztésre épülő szlovén mezőgazdaság­ban katasztrofális következmé­nyeket okozhat a a közelmúlt­ban felfedett első kergemarha- kór-eset - adta hírül a horvát hírügynökség. Egy 5 éves tehén többszöri vizsgálata pozitív le­lettel járt, amit egy svájci inté­zetnek kell még végérvényesen megerősítenie. _____________■ SZ ÁRAD A CSEMEGEPAPRIKA. Kőröstetétlenen, Tamari Istvánék portáján harmincnyolc füzér szá­rad a verandán. Még néhány hét és a paprikarengeteget porrá őrlik az időszerű disznótorok, hízóvágások miatt. Felvételünkön Tamari Istvánné, a ház asszonya a paprikazuhatag között.______fotó: csabai Ül tetik a facsemetéket Megkezdődött az őszi erdősítési szezon. A meleg, száraz, fagy­mentes ősz miatt a szokásosnál hosszabb volt a vegetációs idő­szak. Az első, november 3-ai fa­gyos reggelig zöld levélben voltak a csemeték. A csemetekertekben a kis fák kiemelését csak a levelek lehullását követően kezdhették meg (ellenkező esetben a levele­sen kiszedett, elültetett csemeték az ültetés után elszáradtak vol­na). Azóta azonban nagy ütem­ben halad az erdősítésekben a csemete ültetés - tudtuk meg Czeglédi Istvántól, az Állami Er­dészeti Szolgálat (ÁESZ) Debre­ceni Igazgatósága szolnoki erdő­felügyeleti osztályának vezetőjé­től. Az erdő-felügyelőséghez beér­kezett erdőtelepítési pályázatok és a földtulajdonosokkal megkö­tött támogatási szerződések alap­ján a megyében az előttünk álló erdősítési szezonban - az erdő- felújításokon felül - 420 hektár új erdő telepítését fogják elvégez­ni, elsősorban nyár, kemény­lomb, tölgy, akác csemeték kerül­nek a jól előkészített földbe. A jö­vő évben az erdőtelepítök több mint száz millió forint állami tá­mogatásra számíthatnak. Az erdő-felügyelőség továbbra is várja azoknak a földtulajdono­sok jelentkezését, akik földjüket erdőtelepítéssel szándékoznak | hasznosítani. Az erdőtelepítési pá­lyázatok, tervek elkészítésével és az állami támogatás igénylésének rendjével kapcsolatos minden fel­világosítást megkaphatnak az ér­deklődők az erdő-felügyelőségen, j Az oldalt szerkesztette: I LACZI ZOLTÁN SOROKBAN A pénz meg sem áll otthon Ami az életkorát illeti, a jászkarajenői Kormos István már hetvenkedik. Lehet, hogy a korral jár: a gyógyszerek is hoz­zátartoznak az étrendhez. Ottjártunkkor nem hajolhatott, emelhetett nehezet. A Hetényiben egy hete szedték le a sze­méről a szürke hályogot, így kímélnie kellett magát. Pista bácsi a téeszből került nyug­díjba, a felesége az egészségügy­ből. Lányuk, vejük, három unoka van, sőt már dédunoka is érkezett. Gazdálkodnak, hiszen a baromfi- udvarban temérdek az éhes száj. Ebből kifolyólag a forint hol ilyen takarmányra, hol olyanra kell, Pis­ta bácsi szavaival élve: a pénz jó része meg sem áll otthon. A porta akár a jó zsidóbolt, van ott min­den. Aprólék, anyajuhok, anya­disznó, tíz csodaszép választási malac. Tizenháromezerre tartja őket, olyanok, akár a vakart hal. A másik ólban szuszog a hízó, most is lehet másfél mázsa, ennek elle­nére bőven megéri az új eszten­dőt, mivel februárra tervezik azt a napot, amikor átjuttatják őkéimét az örökös moslékos mezőkre. A gazda fűszerpaprikát is termelt. •Édes csemegét, felfűzve szárad, egészen az utolsó emberhónap vé­géig, majd akkor darálja le. Adó­dott esztendő, amikor harminc ki- lónyi is lett őrölve, most tíz se na­gyon. Ebben nem csak a kánikula a ludas, de a vetésterület is keve­sebb volt. Folytatva a sort, a szőlő, a lugas meglehetősen fizetett. A termést a mama hordta be és adta el a szolnoki piacon. Pedig neki sem árt, ha vigyáz magára, mivel már túl van egy infarktuson, rá­adásul az ő étrendjéhez is hozzá­tartozik vagy kilencfajta gyógy­szer. Nem is lenne itt semmi baj, Kormos István malacaiban gyönyörködik de a kor előbb-utóbb kifog az em­beren, állítja Pista bácsi. Amit né­hány éve egy nap alatt elvégzett, ahhoz most kettő kell. Ennek elle­FOTÓ: CSABAI nére, amíg bírják, csinálják, szóval gazdálkodnak. így az idő is job­ban telik, meg a nyugdíj mellé is csurran-cseppen valami... d.sz.m. 2001. November 17., szombat Aktuális növényvédelem A hideg beköszöntével le­csökkent a gyümölcsfák élet­működése is. Ezt a nyugal­mat azonban nem kell, hogy a kerttulajdonosok is átve­gyék. Ameddig az időjárás engedi, néhány olyan mun­kát még a tél kezdetén vagy kora tavasszal végezzünk el, amelyek már a jövő évi ter­mést alapozzák meg. Mindenki ismeri a saját kertjét, tudja, milyen gondjai voltak eb­ben az évben. Ezekre a problé­mákra kell elsősorban összponto­sítani. Nagyon fontos, hogy a ká- rosítók áttelelését elősegítő helye­ket, anyagokat át kell vizsgálni, szükség esetén megsemmisíteni. Ilyen a fertőzött, varas levelek összegyűjtése, azok megsemmisí­tése. A betegség a fertőzött levele­ken telel át és tavasszal az innen kiszóródó spórákkal fertőz. Rend­kívül fontos, hogy a monília átte­lelését biztosító gyümölcsmúmiá­kat, fertőzött ágakat összegyűjt- sük és megsemmisítsük. Vala­mennyi gyümölcsöt erősen meg­fertőzte a monília, nagy kárt oko­zott meggy-, szilvafákon, de nem kímélte az almástermésűeket és a barackosokat sem. A lombhullást követően jól lát­hatóak a kis- és nagy hernyófész­kek is. Ezek a galagonyapille és az aranyfarú pille áttelelését biztosít­ják. Össze kell szedni, és a levá­gott gyűrűspille tojásaival fertő­zött gallyakkal együtt meg kell semmisíteni. Itt az ideje az elhalt ágrészek eltávolításának és az elhalt, elöre­gedett fák kivételének is. Fontos, hogy a fertőzésre alkalmas része­ket megsemmisítsük. Nagy figyelmet kell fordítani a vadkáf megelőzésére és a rágcsá­lók elleni védekezésre, a fák tör­zsének bekötözésével vagy riasz­tó szerek alkalmazásával. Vigyáz­ni kell, hogy a kötözésre használt anyag ne legyen alkalmas az erő­sen felszaporodott mezei pocok búvóhelyének vagy a fészkének kialakítására. Ezért ne használja­nak kukorica- és napraforgószárat vagy szalmát. A mezei pocok megrághatja a gyümölcsfák tör­zsét és gyökerét is. Különösen ve­szélyes lehet ez az új vagy fiatal telepítések esetében. _____KASZA IMRE, MEGYEI ÜTSZ Ho gyan fejtsük az újbort? A gondos szőlészek-borá- szok közvetlenül Márton- nap után ellenőrzik le, hogy fejthető-e már a bor. Ám nem mindegy, hogyan vé­gezzük el ezt az érzékeny műveletet. A must erjedése közben nem csak a cukor erjed alkohollá, ha­nem melléktermékek is képződ­nek a hordó belsejében. Ezek kö­zül a legtömegesebb a borseprő, mely elpusztult élesztőgombák­ból, folyékony szennyeződések­ből, a mustba véletlenül beleke­rült szőlőmagokból, héjdarab­kákból esetleg homokszemcsék­ből áll. A seprő sűrű folyadék­ként ülepedik ki a boroshordó al­jára. Igen sok, gyorsan bomló fe­hérjét tartalmaz, ezért kell róla lefejteni a letisztult újbort. Ré­gebben az újbort tovább tartották a seprőn mint napjainkban. A szőlősgazdák úgy vélték, hogy a boruk ízletesebb lesz ha minél tovább „szívja az anyját”. Sajnos, ha túl sokáig marad a bor a sep­rőn a finom nedű megfertőződ­het, elromolhat. Általában a kön­nyű homoki borokat 1-2 héttel a teljes kierjedés után, a testesebb, több alkoholt vagy ki nem erjedt cukrot tartalmazó (különösen a vörös) borokat pedig legkésőbb november végéig, esetleg decem­ber derekáig kell átfejteni. A kis­termelők rendszerint gumicsövet használnak a fejtéshez. Előbb azonban meg kell állapítani a hordóban a seprő szintjét, ne­hogy felkeveredjen és a borunk zavarossá váljon. A legegysze­rűbb módja ennek az, hogy a hordó has-átmérőjénél hosszabb, tisztára gyalult pálcát (lécet) eresztünk le óvatosan a hordó fe­nekéig. Rövid ideig állni hagyjuk benne, majd kiemeljük. A pálca pontosan megmutatja meddig ér a hordóban a seprő. Ezután a fej­tőcsövet a pálcához kötjük úgy, hogy a cső alsó vége 2-3 centimé­terrel a seprő szintje felett legyen. Az újbort tiszta, frissen kimosott és kénezett hordóba fejtsük át. Ügyeljünk arra, hogy az újbor csak igen rövid ideig érintkezzen a levegővel, különben nemkívá­natos oxidáció következhet be. Ezért alkalmazzák a legtöbben a zárt fejtést. Az átfejtett újborral csordultig töltsük fel a tároló hor­dót, illetve az üvegballont, és azonnal zárjuk le légmentesen. Ha a háztáji bort hosszabb ideig kívánjuk tárolni, akkor március­áprilisban válik időszerűvé a má­sodik fejtés. Fejtéskor keverjünk a borhoz 100 literenként 10-15 gramm borként. Ennek a szaga nem érződik meg a borban, de megóvja a nedűt a bőrbetegsé­gektől. Az egészséges borban 10- 12 százalék seprő van, melyből törköly pálinkát főzhetünk (100 liter seprőből 12-14 litert). ■ Az 1990-es évek elején jelent meg Európában egy új kárte­vő, az amerikai kukoricabo­gár (Ciabrotica virgifera vir- gifera). Igazából ez csak szá­munkra, európaiaknak volt új, hiszen Amerikában már az 1900-as évek eleje óta szá­mon tartják, mint jelentős kukoricakártevőt. Európá­ban először 1992-ben észlel­ték Jugoszláviában. Magyarországon 1995-ben fogták az első példányokat a Csongrád megyei Mórahalmon. idén pedig már mindegyik megyénkben meg­található. Európában tavaly több mint 180 ezer négyzetküométeren telepedett meg. Évente átlagosan 50 kilométert tesz meg. Mozgását a hegyek lassítják, sík területen felgyorsulhat, a lényeg: terjedése megállíthatatlan. Sajnos, meg kell tanulnunk együtt élni vele. Mivel felszámolni nem tudjuk, reális cé­lunk lehet, hogy terjedését lelas­sítsuk, illetve azt nyomon követve tudjuk, hol kell felszaporodásával számolni, és hatékony előrejelzési és védekezési módszerek kidolgo­zásával népességét a veszélyessé­gi küszöb alá szorítsuk, és az álta­Feltartózhatatlan a kukoricabogár la okozott gazdasági kárt csök­kentsük. Az amerikai kukoricabogár a levélbogarak családjába tartozik. Kifejlett egyedei 6.5-7 milliméter hosszúak, testük sárgászöld-feke­te színű. Fejük és lábaik feketék. Szárnyfedőik párhuzamosak. A hímek szárnyfedői sötétek, végü­kön elmosódó világos folttal. A nőstények fedőszárnyainak a sze­gélyén látszik sötét csík, így zárt helyzetben első ránézésre csíkos­nak tűnnek. A peték 0.6-1 milli­méteresek, piszkosfehér színűek, kissé lapítottak. A lárvák három fejlődési fokozat után érik el a tel­jes fejlettséget. Az első és a máso­dik lárvák fehérek, sárgásbarna fejjel, míg a kifejlett lárvák í.2-1.3 centi hosszúak, krémfehérek, fe­jük sötétbarna. Az egy centis, sár­gás színű szabad báb a talaj felső 15-20 centis rétegében található. Évente egy nemzedéke fejlődik. A tojások telelnek a talajban, a felső rétegben. A fő kártevő a lárva. A fiatal gyökereken, illetve gyöke­rekben táplálkozik, azt üregesíti, illetve visszarágja. Ennek tünete, a lúdnyakas növény, június végé­től kezdve látható. Az imágó a vi­rágporral, bibeszállal táplálkozik, ezek hiányában a leveleken, csu- héleveleken hámozgat, a tejes­érésben lévő szemeken táplálko­zik. Mivel a kártevő zárlati károsító- nak minősül, így a növényvédel­mi törvény 7/2001-es végrehajtási rendelete szerint a földhasználót bejelentési és védekezési kötele­zettség terheli, illetve ott, ahol lár­vakártétel előfordul, a következő évben tilos kukoricát termeszteni. A leghatékonyabb védekezési el­járás a vetésváltás. Ezt azonban az öntözhető területek nagysága, a kényszertermesztés, illetve a kisgazdaságokban a földtulajdon mérete korlátozza. Táplálkozás szempontjából fő növénye a kukorica, ennek a gyö­kerén tud a lárva tömegesen fel­szaporodni. Az imágók táplálko­zását azonban más növényekről is leírták: napraforgó, tökfélék, bab, lucerna, disznóparéj-félék. A tojásokat a nőstények a kukorica- tábla talajába helyezik, de Ameri­kában és Szerbiában is megjelent már olyan rassz, amelyik a kuko­ricát megelőző lucerna vagy szója talajába rakja a petéit. Természe­tes körülmények közül a mono­kultúra egyértelműen kedvez a felszaporodásának. Megtelepedé­se és gyors terjedése annak kö­szönhető, hogy klimatikus viszo­nyaink szinte teljesen megegyez­nek az amerikai kukoricaövezeté­vel. A pete ugyan mínusz 8 Celsi­us fokon elpusztul, de abban a ta­lajrétegben, ahol a peték zöme ta­lálható, tartósan nem alakul ki ilyen alacsony hőmérséklet, így az áttelelés lehetséges. A lárvákat és a bábokat a hőmérséklet csak kis mértékben be­folyásolja, legfel­jebb megnyújtja a fejlődési időt. Az imágókra a 10 fok alatti és a 30 fok fö­lötti hőmérséklet hat negatívan. A szaporodáshoz a laza, szerves­anyagban gazdag, semleges vagy enyhén lúgos tala­jokat kedveli. A védekezés alapja az előrejelzés. Ennek egyik eszkö­zei a szexferomon, illetve sárga színcsapdák. Forgalomban van a Növényvédelmi Kutató Intézetnek egy kombinált csapdája is, amely- lyel nőstények is foghatók. Ez azért fonntos, hogy a következő évi lárvanépességet meg tudjuk becsülni. A kísérletek eredményei alapján elmondható, hogy az imá­gók ellen a széles hatásspektru­mú, a kukoricamoly és a gyapot­tok bagolylepke ellen engedélye­zett szerek, a Bacillus thuringien- sis készítmények és a kitinszinté- zisgátlók kivételével, megbízható hatékonyságúak. A permetezést a kukorica fenofázisát és a bogárné­pesség nagyságát figyelembe véve kell időzíteni, szükség esetén megismételni. Az elsődleges kárt okozó lárvák ellen vizsgált talaj­fertőtlenítő, illetve csávázó in- szekticidek hatékonysága az al­kalmazás módjától, idejétől és az időjárástól függően nagy változé­konyságot mutat. Több éves vizs­gálatok alapján a vetéssel egy me­netben, sorkezelés formájában ki­juttatott talaj fertőtlenítő készít­mények a leghatékonyabbak, de nem elégséges hatásúak. A jövőben fel kell készülni arra, hogy az egyre nagyobb területen hódító kártevő szaporodásának megakadályozása, a népességének csökkentésére egy vegetációs időn belül mind az imágók, mind a lár­vák ellen védekezni kell. ___________KOMLÓSI ÉVA, MEGYEI NTSZ

Next

/
Thumbnails
Contents