Új Néplap, 2001. november (12. évfolyam, 255-279. szám)
2001-11-17 / 268. szám
6. OLDAL AGRÁRFÓRUM. A jövő évi agrárpiaci szabályozásról, a támogatási rendszerről, valamint az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalások agrár- fejezetéről is szó lesz azon az agrárfórumon, melyet november 20-án 14 órai kezdettel tartanak a szolnoki Helyőrségi Művelődési Otthonban. Előadó: Éder Tamás, az FVM közigazgatási államtitkára. TANÁCSKOZÁS. A zöldséggyümölcstermelés helyzetéről, a TÉSZ-ekről, valamint az EU- csatlakozás feladatairól lesz szó azon a szakmai tanácskozáson, amelyet a megyei agrárkamara szervez november 21-én 14 órai kezdettel a HM szolnoki (tisza- ligeti) csapatpihenőjében. Előadó: dr. Mártonffy Béla, a Zöldség-gyümölcs Terméktanács ügyvezető igazgatója. BSE SZLOVÉNIÁBAN. A főként szarvasmarha-tenyésztésre épülő szlovén mezőgazdaságban katasztrofális következményeket okozhat a a közelmúltban felfedett első kergemarha- kór-eset - adta hírül a horvát hírügynökség. Egy 5 éves tehén többszöri vizsgálata pozitív lelettel járt, amit egy svájci intézetnek kell még végérvényesen megerősítenie. _____________■ SZ ÁRAD A CSEMEGEPAPRIKA. Kőröstetétlenen, Tamari Istvánék portáján harmincnyolc füzér szárad a verandán. Még néhány hét és a paprikarengeteget porrá őrlik az időszerű disznótorok, hízóvágások miatt. Felvételünkön Tamari Istvánné, a ház asszonya a paprikazuhatag között.______fotó: csabai Ül tetik a facsemetéket Megkezdődött az őszi erdősítési szezon. A meleg, száraz, fagymentes ősz miatt a szokásosnál hosszabb volt a vegetációs időszak. Az első, november 3-ai fagyos reggelig zöld levélben voltak a csemeték. A csemetekertekben a kis fák kiemelését csak a levelek lehullását követően kezdhették meg (ellenkező esetben a levelesen kiszedett, elültetett csemeték az ültetés után elszáradtak volna). Azóta azonban nagy ütemben halad az erdősítésekben a csemete ültetés - tudtuk meg Czeglédi Istvántól, az Állami Erdészeti Szolgálat (ÁESZ) Debreceni Igazgatósága szolnoki erdőfelügyeleti osztályának vezetőjétől. Az erdő-felügyelőséghez beérkezett erdőtelepítési pályázatok és a földtulajdonosokkal megkötött támogatási szerződések alapján a megyében az előttünk álló erdősítési szezonban - az erdő- felújításokon felül - 420 hektár új erdő telepítését fogják elvégezni, elsősorban nyár, keménylomb, tölgy, akác csemeték kerülnek a jól előkészített földbe. A jövő évben az erdőtelepítök több mint száz millió forint állami támogatásra számíthatnak. Az erdő-felügyelőség továbbra is várja azoknak a földtulajdonosok jelentkezését, akik földjüket erdőtelepítéssel szándékoznak | hasznosítani. Az erdőtelepítési pályázatok, tervek elkészítésével és az állami támogatás igénylésének rendjével kapcsolatos minden felvilágosítást megkaphatnak az érdeklődők az erdő-felügyelőségen, j Az oldalt szerkesztette: I LACZI ZOLTÁN SOROKBAN A pénz meg sem áll otthon Ami az életkorát illeti, a jászkarajenői Kormos István már hetvenkedik. Lehet, hogy a korral jár: a gyógyszerek is hozzátartoznak az étrendhez. Ottjártunkkor nem hajolhatott, emelhetett nehezet. A Hetényiben egy hete szedték le a szeméről a szürke hályogot, így kímélnie kellett magát. Pista bácsi a téeszből került nyugdíjba, a felesége az egészségügyből. Lányuk, vejük, három unoka van, sőt már dédunoka is érkezett. Gazdálkodnak, hiszen a baromfi- udvarban temérdek az éhes száj. Ebből kifolyólag a forint hol ilyen takarmányra, hol olyanra kell, Pista bácsi szavaival élve: a pénz jó része meg sem áll otthon. A porta akár a jó zsidóbolt, van ott minden. Aprólék, anyajuhok, anyadisznó, tíz csodaszép választási malac. Tizenháromezerre tartja őket, olyanok, akár a vakart hal. A másik ólban szuszog a hízó, most is lehet másfél mázsa, ennek ellenére bőven megéri az új esztendőt, mivel februárra tervezik azt a napot, amikor átjuttatják őkéimét az örökös moslékos mezőkre. A gazda fűszerpaprikát is termelt. •Édes csemegét, felfűzve szárad, egészen az utolsó emberhónap végéig, majd akkor darálja le. Adódott esztendő, amikor harminc ki- lónyi is lett őrölve, most tíz se nagyon. Ebben nem csak a kánikula a ludas, de a vetésterület is kevesebb volt. Folytatva a sort, a szőlő, a lugas meglehetősen fizetett. A termést a mama hordta be és adta el a szolnoki piacon. Pedig neki sem árt, ha vigyáz magára, mivel már túl van egy infarktuson, ráadásul az ő étrendjéhez is hozzátartozik vagy kilencfajta gyógyszer. Nem is lenne itt semmi baj, Kormos István malacaiban gyönyörködik de a kor előbb-utóbb kifog az emberen, állítja Pista bácsi. Amit néhány éve egy nap alatt elvégzett, ahhoz most kettő kell. Ennek elleFOTÓ: CSABAI nére, amíg bírják, csinálják, szóval gazdálkodnak. így az idő is jobban telik, meg a nyugdíj mellé is csurran-cseppen valami... d.sz.m. 2001. November 17., szombat Aktuális növényvédelem A hideg beköszöntével lecsökkent a gyümölcsfák életműködése is. Ezt a nyugalmat azonban nem kell, hogy a kerttulajdonosok is átvegyék. Ameddig az időjárás engedi, néhány olyan munkát még a tél kezdetén vagy kora tavasszal végezzünk el, amelyek már a jövő évi termést alapozzák meg. Mindenki ismeri a saját kertjét, tudja, milyen gondjai voltak ebben az évben. Ezekre a problémákra kell elsősorban összpontosítani. Nagyon fontos, hogy a ká- rosítók áttelelését elősegítő helyeket, anyagokat át kell vizsgálni, szükség esetén megsemmisíteni. Ilyen a fertőzött, varas levelek összegyűjtése, azok megsemmisítése. A betegség a fertőzött leveleken telel át és tavasszal az innen kiszóródó spórákkal fertőz. Rendkívül fontos, hogy a monília áttelelését biztosító gyümölcsmúmiákat, fertőzött ágakat összegyűjt- sük és megsemmisítsük. Valamennyi gyümölcsöt erősen megfertőzte a monília, nagy kárt okozott meggy-, szilvafákon, de nem kímélte az almástermésűeket és a barackosokat sem. A lombhullást követően jól láthatóak a kis- és nagy hernyófészkek is. Ezek a galagonyapille és az aranyfarú pille áttelelését biztosítják. Össze kell szedni, és a levágott gyűrűspille tojásaival fertőzött gallyakkal együtt meg kell semmisíteni. Itt az ideje az elhalt ágrészek eltávolításának és az elhalt, elöregedett fák kivételének is. Fontos, hogy a fertőzésre alkalmas részeket megsemmisítsük. Nagy figyelmet kell fordítani a vadkáf megelőzésére és a rágcsálók elleni védekezésre, a fák törzsének bekötözésével vagy riasztó szerek alkalmazásával. Vigyázni kell, hogy a kötözésre használt anyag ne legyen alkalmas az erősen felszaporodott mezei pocok búvóhelyének vagy a fészkének kialakítására. Ezért ne használjanak kukorica- és napraforgószárat vagy szalmát. A mezei pocok megrághatja a gyümölcsfák törzsét és gyökerét is. Különösen veszélyes lehet ez az új vagy fiatal telepítések esetében. _____KASZA IMRE, MEGYEI ÜTSZ Ho gyan fejtsük az újbort? A gondos szőlészek-borá- szok közvetlenül Márton- nap után ellenőrzik le, hogy fejthető-e már a bor. Ám nem mindegy, hogyan végezzük el ezt az érzékeny műveletet. A must erjedése közben nem csak a cukor erjed alkohollá, hanem melléktermékek is képződnek a hordó belsejében. Ezek közül a legtömegesebb a borseprő, mely elpusztult élesztőgombákból, folyékony szennyeződésekből, a mustba véletlenül belekerült szőlőmagokból, héjdarabkákból esetleg homokszemcsékből áll. A seprő sűrű folyadékként ülepedik ki a boroshordó aljára. Igen sok, gyorsan bomló fehérjét tartalmaz, ezért kell róla lefejteni a letisztult újbort. Régebben az újbort tovább tartották a seprőn mint napjainkban. A szőlősgazdák úgy vélték, hogy a boruk ízletesebb lesz ha minél tovább „szívja az anyját”. Sajnos, ha túl sokáig marad a bor a seprőn a finom nedű megfertőződhet, elromolhat. Általában a könnyű homoki borokat 1-2 héttel a teljes kierjedés után, a testesebb, több alkoholt vagy ki nem erjedt cukrot tartalmazó (különösen a vörös) borokat pedig legkésőbb november végéig, esetleg december derekáig kell átfejteni. A kistermelők rendszerint gumicsövet használnak a fejtéshez. Előbb azonban meg kell állapítani a hordóban a seprő szintjét, nehogy felkeveredjen és a borunk zavarossá váljon. A legegyszerűbb módja ennek az, hogy a hordó has-átmérőjénél hosszabb, tisztára gyalult pálcát (lécet) eresztünk le óvatosan a hordó fenekéig. Rövid ideig állni hagyjuk benne, majd kiemeljük. A pálca pontosan megmutatja meddig ér a hordóban a seprő. Ezután a fejtőcsövet a pálcához kötjük úgy, hogy a cső alsó vége 2-3 centiméterrel a seprő szintje felett legyen. Az újbort tiszta, frissen kimosott és kénezett hordóba fejtsük át. Ügyeljünk arra, hogy az újbor csak igen rövid ideig érintkezzen a levegővel, különben nemkívánatos oxidáció következhet be. Ezért alkalmazzák a legtöbben a zárt fejtést. Az átfejtett újborral csordultig töltsük fel a tároló hordót, illetve az üvegballont, és azonnal zárjuk le légmentesen. Ha a háztáji bort hosszabb ideig kívánjuk tárolni, akkor márciusáprilisban válik időszerűvé a második fejtés. Fejtéskor keverjünk a borhoz 100 literenként 10-15 gramm borként. Ennek a szaga nem érződik meg a borban, de megóvja a nedűt a bőrbetegségektől. Az egészséges borban 10- 12 százalék seprő van, melyből törköly pálinkát főzhetünk (100 liter seprőből 12-14 litert). ■ Az 1990-es évek elején jelent meg Európában egy új kártevő, az amerikai kukoricabogár (Ciabrotica virgifera vir- gifera). Igazából ez csak számunkra, európaiaknak volt új, hiszen Amerikában már az 1900-as évek eleje óta számon tartják, mint jelentős kukoricakártevőt. Európában először 1992-ben észlelték Jugoszláviában. Magyarországon 1995-ben fogták az első példányokat a Csongrád megyei Mórahalmon. idén pedig már mindegyik megyénkben megtalálható. Európában tavaly több mint 180 ezer négyzetküométeren telepedett meg. Évente átlagosan 50 kilométert tesz meg. Mozgását a hegyek lassítják, sík területen felgyorsulhat, a lényeg: terjedése megállíthatatlan. Sajnos, meg kell tanulnunk együtt élni vele. Mivel felszámolni nem tudjuk, reális célunk lehet, hogy terjedését lelassítsuk, illetve azt nyomon követve tudjuk, hol kell felszaporodásával számolni, és hatékony előrejelzési és védekezési módszerek kidolgozásával népességét a veszélyességi küszöb alá szorítsuk, és az áltaFeltartózhatatlan a kukoricabogár la okozott gazdasági kárt csökkentsük. Az amerikai kukoricabogár a levélbogarak családjába tartozik. Kifejlett egyedei 6.5-7 milliméter hosszúak, testük sárgászöld-fekete színű. Fejük és lábaik feketék. Szárnyfedőik párhuzamosak. A hímek szárnyfedői sötétek, végükön elmosódó világos folttal. A nőstények fedőszárnyainak a szegélyén látszik sötét csík, így zárt helyzetben első ránézésre csíkosnak tűnnek. A peték 0.6-1 milliméteresek, piszkosfehér színűek, kissé lapítottak. A lárvák három fejlődési fokozat után érik el a teljes fejlettséget. Az első és a második lárvák fehérek, sárgásbarna fejjel, míg a kifejlett lárvák í.2-1.3 centi hosszúak, krémfehérek, fejük sötétbarna. Az egy centis, sárgás színű szabad báb a talaj felső 15-20 centis rétegében található. Évente egy nemzedéke fejlődik. A tojások telelnek a talajban, a felső rétegben. A fő kártevő a lárva. A fiatal gyökereken, illetve gyökerekben táplálkozik, azt üregesíti, illetve visszarágja. Ennek tünete, a lúdnyakas növény, június végétől kezdve látható. Az imágó a virágporral, bibeszállal táplálkozik, ezek hiányában a leveleken, csu- héleveleken hámozgat, a tejesérésben lévő szemeken táplálkozik. Mivel a kártevő zárlati károsító- nak minősül, így a növényvédelmi törvény 7/2001-es végrehajtási rendelete szerint a földhasználót bejelentési és védekezési kötelezettség terheli, illetve ott, ahol lárvakártétel előfordul, a következő évben tilos kukoricát termeszteni. A leghatékonyabb védekezési eljárás a vetésváltás. Ezt azonban az öntözhető területek nagysága, a kényszertermesztés, illetve a kisgazdaságokban a földtulajdon mérete korlátozza. Táplálkozás szempontjából fő növénye a kukorica, ennek a gyökerén tud a lárva tömegesen felszaporodni. Az imágók táplálkozását azonban más növényekről is leírták: napraforgó, tökfélék, bab, lucerna, disznóparéj-félék. A tojásokat a nőstények a kukorica- tábla talajába helyezik, de Amerikában és Szerbiában is megjelent már olyan rassz, amelyik a kukoricát megelőző lucerna vagy szója talajába rakja a petéit. Természetes körülmények közül a monokultúra egyértelműen kedvez a felszaporodásának. Megtelepedése és gyors terjedése annak köszönhető, hogy klimatikus viszonyaink szinte teljesen megegyeznek az amerikai kukoricaövezetével. A pete ugyan mínusz 8 Celsius fokon elpusztul, de abban a talajrétegben, ahol a peték zöme található, tartósan nem alakul ki ilyen alacsony hőmérséklet, így az áttelelés lehetséges. A lárvákat és a bábokat a hőmérséklet csak kis mértékben befolyásolja, legfeljebb megnyújtja a fejlődési időt. Az imágókra a 10 fok alatti és a 30 fok fölötti hőmérséklet hat negatívan. A szaporodáshoz a laza, szervesanyagban gazdag, semleges vagy enyhén lúgos talajokat kedveli. A védekezés alapja az előrejelzés. Ennek egyik eszközei a szexferomon, illetve sárga színcsapdák. Forgalomban van a Növényvédelmi Kutató Intézetnek egy kombinált csapdája is, amely- lyel nőstények is foghatók. Ez azért fonntos, hogy a következő évi lárvanépességet meg tudjuk becsülni. A kísérletek eredményei alapján elmondható, hogy az imágók ellen a széles hatásspektrumú, a kukoricamoly és a gyapottok bagolylepke ellen engedélyezett szerek, a Bacillus thuringien- sis készítmények és a kitinszinté- zisgátlók kivételével, megbízható hatékonyságúak. A permetezést a kukorica fenofázisát és a bogárnépesség nagyságát figyelembe véve kell időzíteni, szükség esetén megismételni. Az elsődleges kárt okozó lárvák ellen vizsgált talajfertőtlenítő, illetve csávázó in- szekticidek hatékonysága az alkalmazás módjától, idejétől és az időjárástól függően nagy változékonyságot mutat. Több éves vizsgálatok alapján a vetéssel egy menetben, sorkezelés formájában kijuttatott talaj fertőtlenítő készítmények a leghatékonyabbak, de nem elégséges hatásúak. A jövőben fel kell készülni arra, hogy az egyre nagyobb területen hódító kártevő szaporodásának megakadályozása, a népességének csökkentésére egy vegetációs időn belül mind az imágók, mind a lárvák ellen védekezni kell. ___________KOMLÓSI ÉVA, MEGYEI NTSZ