Új Néplap, 2001. november (12. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-15 / 266. szám

2001. November 15., csütörtök TÜKÖR 5. OLDAL MEGY E I REMÉNYSÉG SZERINT. Karácsonykor már istentiszteletet tarthatnak a még épülő szajoli református templomban. A 18 milliós költség 60 százalékát adományokból teremtették elő. _________fotó; mészáros Sz ámítógép a pedagógusoknak Informatika A Széchenyi terv részeként pályázat jelent meg a köz- tisztviselők és a közoktatás­ban dolgozó pedagógusok számára otthoni számító­gép-használat támogatásá­ra. A lehetőség szolnoki fo­gadtatásról Berki Ferencnét a polgármesteri hivatal műve­lődési és oktatási osztályá­nak vezetőjét kérdeztük. A pályázatban fontos feltétel, hogy a pedagógusok esetében a közoktatási intézménynek, illet­ve a fenntartónak vállalni kellett egy bizonyos önrészt, 187,5 ezer forintos állami támogatás esetén legalább 62,5, 125 ezer forintos állami támogatás esetén pedig legalább 125 ezer forintot. A pá­lyázat elbírálásánál előnyt élvez­nek azok az intézmények, ame­lyek nagyobb önrészt vállalnak. A szolnoki iskolák legtöbb­jében már vannak számítógépek, ezeket azonban jórészt a diákok használják. Az igényes pedagógi­ai munkához ma már elengedhe­tetlen a számítógép alkalmazása. A pályázattal elnyerhető gépe­ket a pedagógusoknak otthoni használatra biztosítják. Kapnak hozzá 2002-től három éven át ha­vi 30 órás internethasználatot, e- mail címet, web és e-mail tárhe­lyet. Ennek azonban föltételei vannak. A pályázóknak ki kellett fizetniük a 2,5 ezer forintos pá­lyázati regisztrációs díjat, rendel­kezniük kell az úgynevezett ECDL vagy OKJ számítógépes vizsgával, és ennek díját maguk­nak kell fizetniük. Vállalniuk kell továbbá, hogy saját intézményük részére öt megjelölt informatikai jellegű feladat közül egyet folya­matosan végeznek. Ezek támogatására Szolnokon 10 millió forintot szeretnének el­különíteni a jövő évi költségvetés­ben, ha azt jóváhagyja a közgyű­lés is. Abban az esetben Szolno­kon 132 pedagógus kaphat egyen­ként 62,5 ezer forintos támogatást az otthoni használatra szolgáló számítógép beszerzéséhez. _________________ B.A. MSZP: nyugdíjintézkedések JÁSZALSÓSZENTGYÖRGY Új kézben a területfejlesztés (Folytatás az 1. oldalról) Hajdú László beszámolt arról, hogy legutóbbi ülésükön dön­töttek a területi kiegyenlítést szolgáló alap kistérségi elosztá­sáról. Az idén a Jászságban 2001- ben 83,1 millió forintot, 2002- ben 27,1 millió forintot, il­letve 2003-ban 10,9 millió forin­tot használhatnak fel a települé­sek fejlesztésére. A megyei terü­letfejlesztési célelőirányzat 440 millió forintos keretéből a kistér­ségnek 24,5 millió forint jutott a felhagyott hulladéklerakó tele­pek rekultivációjának tervezési munkálataira. A tervezést a dél­hevesi településekkel együtt kezdték meg, a hevesiek alapjá­ból további 33 millió forintot kapnak erre a célra. A céljellegű decentralizált alapból a Jászság településeinek mintegy 9 millió forintot szavaztak meg. bcs A párt hatalomra kerülése esetén az özvegyi nyugdí­jak ötven százalékos emelé­sét ígérték többek között Jászalsószentgyörgyön Szi­li Katalin, az MSZP elnök- helyettese, az országgyűlés alelnöke és Szekeres Imre a körzet képviselője közösen tartott sajtótájékoztatóju­kon. Szili Katalin bejelentette, hogy az MSZP kormányalakítása esetén 2003. január 1-jétől megszünte­tik a minimálbér-emelés okozta bérfeszültségeket a pedagógu­soknál. Olyan intézkedéseket kíván­nak hozni, mely elősegíti a terü­leten dolgozók pályán maradá­sát. Az óvodás korú gyermekek részére ingyenes étkezést, az ál­talános iskola 8. osztályáig pedig ingyen tankönyveket biztosítaná­nak. A párt hatalomra kerülése után visszaadná a nyugdíjasok­nak azt az 52 milliárd forintot, melyet a ’97-es törvény be nem tartásával a jelenlegi kormány el­vett az idősektől. Vállalják, hogy folyamatosan biztosítják a nyug­díjak reálértékének emelkedését. Mindezeken túl 50 százalékkal emelnék meg az özvegyi nyugdí­jat. Szekeres Imre, a Hajdú-B,ét tu­lajdonosaival folytatott tárgyalást követően bejelentette, hogy vár­hatóan jövő tavasszal indul újra a cég zagyvarékasi baromfifeldol­gozó üzeme, ahol mintegy 400 embernek teremtenek ismét munkalehetőséget. _________ BANKA CSABA Ha gymabajok Befejeződött a vöröshagyma be­takarítása: az átlagtermés hektá­ronként 28 tonna lett. A megyei FVM-hivatal információja sze­rint jelenleg kilónként 17-22 fo­rint között alakul az átvételi ár, ami a termesztés önköltségét sem fedezi. Lapunk úgy értesült, hogy 13 forintért is-eladják a vá­logatott termést a megszorult gazdák. A hivatal a termelők szövetkezésében és a megfelelő időben történő szerződéskötés­ben látja a problémák jövőbeli megoldásának lehetőségét, lz. ________Röviden________ PÁL YÁZNAK. Hat számítógép­re, egy nyomtatóra és internet­hozzáférési lehetőségre pályázik az újszászi művelődési ház és könyvtár a Széchenyi-terv infor­mációs társadalom gazdaságfej­lesztési programja keretében. Ha a pályázatot megnyerik, akkor a könyvtárnak egy évig ingyen kell biztosítania a tagoknak a in­ternetezés lehetőségét. Emellett egy könyvtárosnak számítógé­pes távoktatáson kell részt ven­nie, valamint 60 érdeklődőt kell tanfolyamon a számítógép- és internet-használatra kiokosítani. MUTATÓSABB SZÍNPAD. Alaposan megszépül a kunhe- gyesi művelődési központ szín­pada. Teljes függönycserét vé­geztek, átfestették a falakat és a zsinórpadlást is felújították. A mintegy másfél millió forintot az önkormányzat pályázaton nyerte. A megszépült színpad premierje a december 1-jén lesz. KÓRHÁZTÜZ. Szakértők vizs­gálják a tegnapelőtti, a karcagi Kátai Gábor Kórházban keletke­zett tűz okát. A lángok a műve- se-állomás dialízis részlegének egyik helyiségében keletkeztek, ahol valószínűleg egy elektro­mos kapcsolószekrény hibáso­don meg. Eddig gyújtogatás gyanúja nem merült fel, az anyagi kár 200-300 ezer forintra tehető. VÉLEMÉNY ________________________BISTEY AMPfÚS________________________ Em léktábla helyett Kaposvári Gyula, Szolnok múltjának tudós kuta­tója, könyvterjedelmű tanulmányt jelentetett meg a '80-as évek elején A szolnold vár kialaku­lása és helye a város települési képében címmel. Ez a munkája bekerült az életművéből válogatást adó Varia Museologica című kötetbe is. A hatal­mas tényanyagot közlő írás egyik, néhány soros bekezdését most, a művésztelep centenáriumának előkészületeikor azért érdemes fel­idézni, mert olyasmire hívja föl a figyelmet, ami ugyan majd húsz év óta ismeretes, de eddig nem­igen vett róla tudomást a szolnoki közvélemény. Az egykori vár területén, a Vártemplom mögött a Tisza felőli oldalon, a Szent István tér 5. számú ház ma már szinte eltörpül a környékén fölépült palo­ták mellett. Pedig az udvari részen üvegverandával bővített szerény épület nemcsak a szolnoki, hanem az egész magyar képzőművé­szet szempontjából is különösen fontos. Ez volt ugyanis a kiváló fes­tő, Müller Adolf „várbeli tusculánuma”, a legrégibb szolnoki műte­remmel, amelyben Pettenkofen is gyakran festett. A művészettörté­neti szempontból fontos épület később Zombory Lajos festőművész tulajdonába került, ő bővítette ki az udvari oromzatos résszel. Kaposvári Gyula kutatásai nyomán ezek a tények már majdnem húsz éve ismeretesek. Kár, hogy a közlés semmiféle visszhangot nem keltett, és a tanács majd az önkormányzat nem tett lépéseket, hogy a ház jelentőségét emléktábla hirdesse. Ám ha eddig ez nem történt meg, a művésztelep alapításának századik évfordulója ki­váló alkalom arra, hogy a képzőművészeti hagyományaira méltán büszke Szolnok jóvátegye a mulasztást. (Folytatás az 1. oldalról) Az áremelkedést többek értetlenül fogadhatják - tette hozzá a veze­tő, hiszen jelentős mennyiségű búza termett, abból bőven lehetne liszt, kenyér. Csakhogy takar­mánybúzából vannak „hegyek”, míg a jó minőségű, kenyérsütésre alkalmas liszthez éppen annyi az alapanyag, amennyi szükséges. A minőségi liszt ára ezért elin­dult fölfelé. Szepesi János alá­húzta, egyébként az egész verti­kum bajban van: a termelőtől kezdve, a malmokon át a péke­kig. Minden érintett elégedetlen ugyanis a nyereséggel. A megye egy részének sütőipa­ri piacát kenyér tekintetében 24, a sütemények esetében 40 száza­lékkal uraló Szolsüt vezetője a cég áremelésével kapcsolatban el­mondta: január elején szeretnék életbe léptetni az új árakat. Tíz-ti- zenkét százalékos emelést akar­nak érvényesíteni. Ez esetükben azt jelenti, hogy a nettó átadási árat a jelenlegi átlag 110 forintról 120-122-re szeretnék emelni. Erre jön a 12 százalékos áfa, továbbá a kiskereskedő árrése, ami általá­ban 20 százaléktól akár 50 száza­lékig is terjedhet. Szepesi János ezek alapján úgy gondolja, hogy az egykilós fehér kenyér fogyasz­tói ára a mostani 145 forint körüli helyett hozzávetőlegesen 160 fo­rint lesz az év elejétől. Hogy a konkurencia követni fogja-e őket? Azt nem tudja, de ha életben akarnak maradni, ak- kor minden bizonnyal igen... t* Négymilliárd a veszteség Agrárgazdaság A jövő keddig döntenek ar­ról a megyeiek, hogy csatla­koznak-e és ha igen, milyen formában a békési gazdák tiltakozó akciójához. A MOSZ Országos Gabona Vá­lasztmánya legutóbbi ülésén úgy ítélte meg, hogy a mezőgazdaság egyharmadát képviselő ágazatban kialakult súlyos piaci zavarok enyhítését célzó minisztériumi in­tézkedések nem hoztak meg­nyugtató megoldást - közölte la­punkkal Guba Mihály, a választ­mány kisúji illetőségű elnöke. Hozzátette: a belföldi szükségle­ten felüli mintegy 4,5 millió ton­nás export árualap árveszteségét legalább részben kompenzálni kellene. A gondok megszünteté­sére már több javaslatot is eljuttat­tak a tárcához, ott azonban nem vették azokat figyelembe. A vá­lasztmány - utolsó kísérlet gya­nánt — ezért úgy határozott, hogy javaslatait újra megfogalmazza és azokat november 28-án demonst­ráció keretében átadja a megyei FVM hivataloknak az ország leg­jelentősebb gabonatermelő térsé­geiben. (Mint ismeretes, ugyan­ezen a napon szerveznek tiltako­zást a Békés megyei gazdák.) Váradi Csaba, a Jászkun Te- szöv titkára elmondta, a gabona­piaci helyzet megközelítően négymilliárdos árveszteséget okoz a megyei termelőknek. Más megyékhez hasonlóan november 20-áig döntenek szűkebb hazánk­ban a demonstrációban való rész­vételről. L z. Mit szól a kenyéráremeléshez? Körkérdés Bár a kenyérgabona ára az elmúlt időszakban folyama­tos csökkenést mutat, az elő­állítási költségek emelkedé­sére hivatkozva jövő év janu­ár elsejétől várhatóan mégis mintegy 10-12 százalékkal növekszik majd a sütőipari termékek ára. Lapunk ennek kapcsán tegnap arra volt kí­váncsi: hogyan vélekednek erről a járókelők. Nagy Linda, 19 esztendős főiskolai hall­gató:- Ha belát­ható időn be­lül az unió tagjai szeret­nénk lenni és európai színvonalú jövedelmek elérésére törekszünk, akkor fel kell vállalnunk ezeket a terheket. A magasabb életszínvonal kiala­kítása ugyanis elképzelhetetlen a gazdaság élénkítése nélkül. En­nek viszont törvényszerű velejá­rói az áremel­kedések. Lengyel Ist­ván, 34 éves gépészmér­nök:- Mivel közgazdász végzettséggel is rendelke­zem, tisztában vagyok vele, hogy az árakat alapvetően a piac hatá­rozza meg. Ez egyfajta egyensú­lyi helyzet. A drágulás előidézői­ként felhozott indokokat pedig magam is elfogadom. Mert igaz ugyan, hogy az energiahordozók ára egy-két hónapja csökken, ám éves viszonylatban már így is töb­be kerülnek, mint tavaly. Szabó János­áé, 71 eszten­dős nyugdíjas: — Természe­tesen ellen­zem. Miért is értenék vele egyet, amikor ismét csak az­zal kell szem­besülnöm, hogy az állandó drá­gulások miatt az a kis nyugdíjam is kevesebbet ér. Hiába a néhány százaléknyi plusz, ha a legfonto­sabb élelmiszerek sokkal na­gyobb mértékben emelkednek. Ideje volna, ha végre nemcsak számszerűen, hanem értékben is többet hozhatna hó végén a pos­tás. BUGÁNY SERTÉSHALÁL A 4-ESEN. Szajol és Törökszentmiklós között tegnap jó időre megbénult a forgalom, mert hajnali két óra után egy sertéseket szállító pótkocsis teherautó eddig tisztázatlan okból letért a padkára, majd beleborult az árokba. Személyi sérülés nem történt, de az állatok egy része elpusztult. ______fotó; mészáros Ke reskedőké a pékhaszon; Pettenkofen is gyakran festett benne

Next

/
Thumbnails
Contents