Új Néplap, 2001. június (12. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-19 / 141. szám

I^H 2001. Június 19., kedd HAZAI TÜKÖR 3. OLDAL Kisbandi a bírák előtt Lakatos András nem érzi bűnösnek magát Budapest Nagy folyosói kiabálás előz­te meg a Kisbandi becenév­re hallgató Lakatos András büntetőperét hétfőn a Pesti Központi Kerületi Bírósá­gon (PKKB). A gyanúsított édesanyját és két ügyvédjét ugyanis a gépfegyveres őrök nem akarták beenged­ni a tárgyalóterembe. Kis huzavona után végül sike­rült bejutniuk. Tegnap a vádlott meghallgatá­sával kezdődött meg az a bün­tetőper, amelyben a Kisbandi néven ismertté vált férfit az ügyészség - harmadrendű vád­lottként - 444 rendbeli bűn- szövetségben üzletszerűen el­követett csalással, továbbá köz­okirat-hamisítással vádolja. Az alvilág pénztárosaként is emlegetett, hónapok óta előze­tes letartóztatásban lévő Laka­tost rendkívüli biztonsági in­tézkedések mellett, bilincsben kísérték a bíróság épületébe; a folyosót gépfegyveres egyenru­hások biztosították, míg a tár­gyalóteremben hat fegyveres őrizte a gyanúsítottat. Az 1993- 94. évi bűncselekmények nyo­mán 1996-ban már egyszer megkezdődött ez a büntetőper, ám Lakatos András ugyanaz év őszén az Egyesült Államokba távozott, így vele szemben a hatóság kénytelen volt fel­függeszteni az eljárást. A férfit tavaly júniusban nemzetközi elfogatóparancs nyomán kerí­tette kézre az amerikai szövet­ségi nyomozóhivatal, az FBI a floridai Miamiban, és hosszas kiadatási eljárást követően ez év februárjában szállították Magyarországra. A most újrakezdődött, hat- vádlottas büntetőperben azo­kat a bűncselekményeket vizs­gálja a PKKB, amelyek alapján a nemzetközi elfogatóparan­csot kibocsátották Lakatos András ellen. Lakatos a bíróság előtt közölte, hogy nem érzi magát bűnösnek. Azt is el­mondta, hogy nem ismeri az ügy negyed- és ötödrendű vád­lottját. Kisbandi a tárgyalás megkezdése előtt újságíróknak úgy nyilatkozott: be fogja bizo­nyítani, hogy nem bűnös. Kö­zölte, hogy az alvilágban való­ban mindenkit ismer, és való­ban foglalkozott pénzek köl­csönadásával, de annak behaj­tása során sosem fordult jog­talan eszközökhöz, és mind- végig büntetlen maradt. ■ Remény szélütés után Új terápiás eljárással a megelőzésért Milánó Az agyvérzés ismételt elő­fordulását meg lehet előzni egy új terápiás eljárással. A magyar perindoprilalapú vérnyomáscsökkentés 6100 beteg kezelése során bizo­nyult jó hatásúnak a világ 174 klinikáján. Dr. John Chalmers ausztrál pro­fesszortól a Milánóban kedden záruló nemzetközi orvoskonfe­rencián megtudtuk: az új mód­szerrel az érkatasztrófák felét si­került megelőzni azáltal, hogy az agyban egyenletessé vált a vérnyomás, és megerősödtek az érfalak. A földön évente két Ma- gyarországnyi, tehát csaknem 20 millió ember kap agyi infarktust, illetve szenved agyvérzést. A be­tegség hátterében az agyi vér­nyomás kóros csökkenése fedez­hető fel. Hazánkban az agyi ereket ká­rosító stroke betegség, avagy közismertebb néven a szélütés a harmadik vezető halálok. Évente 18 ezer honfitársunkat veszítjük el e súlyos betegség következté­ben. A fejlett nyugati államok­hoz mérten ötször annyi a fiatal áldozat. Dr. Nagy Zoltán, a Magyar Stroke Társaság elnöke szerint ebben óriási szerepet játszik a stresszes, egészségtelen élet­mód, a dohányzás, a túlzott al­koholfogyasztás, valamint a ke­zeletlen cukorbetegség és magas vérnyomás. A szélütés hirtelen tör az emberre és többnyire vég­tagzsibbadással jár. Az érintet­tek többsége keveset tud erről.a bajról, nem is veszi komolyan. Pedig a mentők, illetve az orvosi ügyelet sürgős értesítése a beteg életét mentheti meg. Jelenleg Magyarországon a szélütésen át­esett betegek közül minden har­madik meghal. A túlélők fele a következő öt éven belül veszíti el életét, gyakran az agyi érka­tasztrófa megismétlődése miatt. A túlélési esélyek növelése szempontjából nagy jelentőségű a mostani tudományos ered­mény. A kezelőorvosok az új te­rápiás módszerrel megvédhetik a betegeket az ismétlődő agyi ér­katasztrófától, és annak súlyos, bénulásos következményeitől. Mindez nemcsak a szélütésen átesettek számára gyógyír, ha­nem javít a családok és az egész társadalom helyzetén is. A ma­radandó egészségkárosodás mi­att az önálló életvitelre képtelen emberek ellátása jelentős anyagi áldozatokkal és a hozzátartozók részéről sok lemondással jár. _________________NÉMETH MÚZSA Az államfő négy jelöltje (balról jobbra): Takács Albert, Lenkovics Barnabás, Kaltenbach Jenő és Maczonkai Mihály FOTÓ: EUROPRESS/KALLUS GYÖRGY Mádl jelöltjeiről szavaz a Ház Szocialisták: három igen, egy nem Az Országgyűlés ma dönt az ombudsmanok személyéről. A köztársasági elnök jelöltjeit a koalíciós frakciók képviselői támogatják, a minősített többséghez azonban a szocia­listák szavazataira is szükség lesz. Budapest Miután a parlamenti pártok hónapok óta nem tudtak megegyezni az új ombudsmanok szemé­lyében, az államfő alkotmányos jogával élve teg­nap önállóan jelölt személyeket a négy biztosi posztra. Az állampolgári jogok országgyűlési biz­tosának Lenkovics Barnabást, az ELTE állam- és jogtudományi karának oktatóját, helyettesének Takács Albertet, a BKÁE tanszékvezetőjét, adat­védelmi biztosnak Maczonkai Mihályt, a pécsi jogtudományi egyetem adjunktusát, kisebbségi biztosnak pedig a korábban is ezt a tisztséget be­töltő Kaltenbach Jenőt. A legnagyobb kormányzó párt korábban is egyértelművé tette: nem támo­gatják az eddigi biztosok kinevezését, a hivatal megújulásra szorul. Ezzel szemben a szocialis­ták mindvégig a korábbi ombudsmanok újabb hat évre történő kinevezése mellett kardoskod­tak. A kormányzó pártok jelöltjeit az ellenzék nem támogatta, így az államfő maga jelölt négy ombudsmant. A Ház mai szavazása előtt a parlament illeté­kes bizottságai tegnap meghallgatták a jelölteket. Az alkotmányügyi és az emberi jogi bizottság koalíciós képviselői támogatásukról biztosították Mádl Ferenc jelöltjeit, a szocialisták azonban nem szavaztak. Vastagh Pál lapunknak nyilat­kozva a Fideszre hárította a felelősséget: pártja számára mindössze pár óra állt rendelkezésre ahhoz, hogy a jelöltek életútját áttanulmányozva kialakítsa véleményét. Miután az ombudsmanok megválasztásához a képviselők minősített több­ségének igenlő szavazata szükséges, egyáltalán nem mindegy, miként voksolnak majd az MSZP- frakció tagjai. Nagy Sándor frakcióvezető hétfőn jelezte: Maczonkai Mihályra nemmel fognak szavazni. h. m. Elégedetlen szociális partnerek A kormány jövőre ötvenezer forintra emelné a minimálbért Plenáris ülésen is vitassák meg a minimálbér negyvenezer forintra emelésének tapasztalatait - fogalmazták meg igényüket a szociális partnerek az Országos Munkaügyi Tanács (OMT) hétfői szakbizottsági vitáján. Budapest Az OMT bér- és kollektív megálla­podások bizottsága véleményezte a gazdasági és a pénzügyi tárca ál­tal a minimálbérről készített elő­terjesztést. A munkaadói és a munkavállalói oldal egyaránt hangsúlyozta: az első negyedév adatai alapján még nem lehet kel­lően megalapozott következteté­seket levonni. A szociális partne­rek elégedetlenek voltak a lét­számigényes, alacsony átlagkere­setű ágazatok által igényelhető kompenzáció lehetőségével. A mi­nimálbér-emelés többletkiadásai­ra ezek a cégek vissza nem téríten­dő támogatást igényelhetnek az egymilliárd forintos országos ke­retből, amit járulékfizetésekhez vehetnek igénybe. A munkaadói oldal a kompenzáció bevezetését helyesli, viszont vitathatónak tart­ja az eredetileg 2 milliárd forintos­ra tervezett keret 1 müliárd forint­ra csökkentését. Az előterjesztett minisztériumi értékelés szerint sikeres volt a mi­nimálbér 40000 forintra történő emelése. Ez bruttó 57, nettó 52 százalékos emelkedést jelent a legkisebb kereseteknél, így köze­lebb kerülhetünk az európai uniós 40-50 százalékos szinthez - áll a kormányzati értékelésben. Az elő­terjesztés hangsúlyozza, hogy az első negyedév során nőtt a foglal­koztatottak száma, tehát a mini­málbér emelése nem járt együtt el­bocsátásokkal. Az előterjesztés hivatkozik az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség orszá­gos ellenőrző akciójára is. A ja­nuár és március között megtartott vizsgálat alapján elmondható, hogy a munkavállalók 4 százalé­kánál nem teljesítették a munkál­tatók a magasabb minimálbérre vonatkozó előírásokat. Jövőre a kormány szándéka szerint 50000 forintra kellene emelni a minimálbért. Erről szep­tember 10-éig tárgyal a szociális partnerekkel. Ha nem sikerül megegyezni, akkor 15 nap eltelté­vel a kormárty önállóan dönt. Éjfélig a kútban Mike Kútba esett egy idős asz- szony a Somogy megyei Mikében. Életét, szerencsés menekülését a kerékpárjá­nak köszönheti. Héjjas Jánosné négy éve él Mi­kében, gyógynövénygyűjtéssel egészíti ki nyugdíját. Éppen emiatt érte a baleset: délután öt óra tájban a falu közelében lévő rétre igyekezett, hogy megnéz­ze, virágzik-e a hárs. A kerék­párról leszállt, s nem vette ész­re a káváját vesztett kutat, s be­lezuhant.- A Nagyállásnak nevezett ré­szen régen egy település volt is­kolával és bolttal. Az épületeket azonban lebontották, de nem mindegyik kutat temették be. A magas gazban észrevehetetlen volt a szederindákkal benőtt ve­rem, a csaknem 5 méter mély üreg. Tucatszor is megpróbáltam felkapaszkodni a hézagokon, de csak karnyújtásnyira jutottam - mondja az idős asszony. Sok hor­zsolást és zúzódást szenvedett, de újra próbálkozott. A nyirkos víztelen kútban egyre hűvösebb lett, az asszony csak nyári ruhát viselt. A szomszédban lakó hölgynek feltűnt, hogy valami nincs rendben. Este fél kilencet mutatott már az óra, s Héjjas Jánosné portáján még kint voltak a baromfik. Bajt sejtett a szomszéd, értesítette a másik szomszédasszonyt, és a ha­lastónál lévő férfiakat. Telefon a rendőrségre, és megkeresték a polgárőröket is. A rendőrök más­nap reggelre ígérték a kutatást, a polgárőrök rögtön megkezdték, és felfedezték a kerékékpárt.- Meghallottam a hangjukat - mesélte az asszony. - Elkezdtem kiáltozni. ______________STRASSZER VALÉRIA Fi atalodnak a bűnözők Az elítéltek között sok az írástudatlan Egy friss - az utóbbi tíz évet elemző - felmérés szerint növekszik a fiatalkorú bűnelkövetők száma. A 14-18 éves korosztályra az agresszív, igen durva elkövetési mód jel­lemző. Az elmúlt évtized során összesen hetvenötezer fiatalkorút ítéltek el a bíróságok. Budapest Elsősorban vagyon elleni cselek­ményeket - lopást, betörést, rab­lást - követnek el a fiatalkorúak, de előfordul emberölés, erősza­kos közösülés, testi sértés is. Az elmúlt évtized során összesen 75 ezer fiatalkorút ítéltek el a bírósá­gok, tízezer lakosra jutó arányuk folyamatosan növekszik - mutat rá Vavró István, az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője. A szakember állítása szerint a bű­nözés gyakoriságának mutatója évről évre rosszabb. Ezzel az arányszámmal azt jelzik, hogy tízezer lakosra hány fiatalkorú bűnelkövető jut. Amíg ez a szám 1991-ben 192,5 volt, 1999-ben már 225,9. Ha nem tíz, hanem húsz évre nézünk vissza a statisz­tikában, akkor a helyzet még el­keserítőbb. Az adatok tanúsága szerint húsz év alatt megkétsze­reződött a fiatalkorú bűnelköve­tők száma. A 14-18 éves bűnözőkre az is jellemző, hogy egyre agresszí- vabbak: akkor is tovább ütlege­lik, bántalmazzák áldozatukat, amikor az már teljesen maga­tehetetlen. Az iskolai végzettséget tekintve Vavró István tanulmánya megálla­pítja, hogy az 1991 és 2000 között elítélt fiatalkorúaknak csupán 65 százaléka végezte el a nyolc álta­lános iskolai osztályt, sőt, akadt köztük több száz analfabéta is. A fiatalkorúak között szép számmal található büntetett előéletű, ami azt jelenti, hogy az első, 14-15 éves korban elkövetett cselek­ményt gyakran hamarosan újabb bűncselekmény követi, követte. Kriminológusok, pszichológu­sok tanulmányaikban elemzik, vajon a fiatalok bűnözéséhez mennyire járul hozzá a képer­nyőről sugárzott agresszió, vagy éppen a gyilkos ösztönöket fel­élesztő számítógépes játékok. A szakemberek szerint az agresszív hatások a kiegyensúlyozott csa­ládban nevelkedő fiatalt ritkán érik el. h. m. FELELŐSSÉG. Hétfőn parla­menti vizsgálóbizottság felállí­tását kezdeményezte 78 szocia­lista képviselő egyebek között annak kivizsgálása céljából, ter­heli-e felelősség a miniszter- elnököt azért, hogy Szabadi Béla agrárminisztériumi állam­titkárként hűtlen kezelés és csalás alapos gyanújára okot adó cselekményeket követhe­tett el. A miniszterelnök felelős­ségének kivizsgálására irányuló parlamenti vizsgálóbizottság felállításának javaslata utal ar­ra, hogy a magyar alkotmányos rend szerint a kormány műkö­désében a kormányfőnek van meghatározó szerepe, illetve felelőssége. CÁFOLAT. A Fidesz nem tud arról, hogy Fodor Lajos vezér­kari főnök esetleges távozása ügyében Szabó János hon­védelmi miniszter felkereste volna a kormányfőt - reagált a vezérkari főnök menesztéséről szóló lapértesülésre hétfőn Bu­dapesten Simicskó István. A Fi- desz-frakció külügyi és nemzet- biztonsági kabinetjének vezető­je hozzátette, hogy a vezérkari főnöki posztra a Honvéd Vezér­kar és a tárca integrációja után is szükség lesz. HALASZTÁS. Elnapolták Or­bán Viktor kormányfő és Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnö­ke szerdára tervezett találkozó­ját - közölte tegnap Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság fő­titkára. Egyúttal cáfolta azokat a feltételezéseket, melyek sze­rint a találkozó elhalasztására a hétfői lapokban megjelent, a kormány és a bírói kar viszo­nyát taglaló írásokkal össze­függésben került volna sor. EGYÜTTES ÜLÉS. A Függet len Kisgazdák Demokratikus Szövetsége és a Kisgazda Szö­vetség képviselői arra az elhatá­rozásra jutottak, hogy a 2002. évi országgyűlési választásokra közösen készülnek fel - jelen­tette be Szabó János és Cseh Sándor, a két szervezet elnöke a budapesti együttes ülést kö­vetően hétfőn. Hangsúlyozták: várják azok csatlakozását, akik még nem találták meg helyü­ket, és egyetértenek azokkal a célkitűzésekkel, amelyek a tényleges kisgazdaértékeket képviselik. AZ ÖSSZHANG HIÁNYA. Az európai uniós csatlakozás kap­csán vállalt környezetpolitikai célok megvalósítása érdekében a környezetvédelem gazdasági szabályozó rendszerét mielőbb tovább kell fejleszteni - közölte Túri-Kovács Béla környezetvé­delmi miniszter hétfőn Buda­pesten. A miniszter elmondta: a jelenlegi finanszírozási lehető­ségek és a szabályozás nincs összhangban az unióéval, hosz- szú távon nem fenntartható. NEMZETKÖZI ÍRÓTÁBOR. Felvidéki, kárpátaljai, erdélyi és bécsi vendégei is vannak a Szél-Jegyzet nevű tatabányai írótábornak. A Szabadtéri Bá­nyászati Múzeumban hétfőtől szombatig több alkalmi kiállítás nyílik, folyóiratok és szerzőik mutatkoznak be. Érdekesnek ígérkezik csütörtökön délután 2 órától a Szelim-barlangban a barlangrajzverseny és aznap este 9 órától az Utazás Kabulba címet viselő agy-fül fitnesz. ÍTÉLET. Ma várhatóan első­fokú ítéletet hirdet a Győr- Moson-Sopron Megyei Bíróság a legalább félszáz halálos áldo­zatot követelő 1956. október 26-i mosonmagyaróvári sortűz perében. A katonai ügyészség a genfi egyezmény alapján soha el nem évülő, emberiség elleni bűntett miatt emelt vádat. Az ügyészség szerint Dudás István nyugállományú határőr ezredes, elsőrendű vádlott,tűz- parancsa nyomán lőttek bele a laktanya előtti tömegbe. ■

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents