Új Néplap, 2001. június (12. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-12 / 135. szám

2001. Június 12., kedd TÜKÖR 9. OLDAL G A Z D A S A Munkahelyi étkezés Évről évre egyre keveseb­ben ebédelnek a munka­helyükön vagy az iskolá­ban. Az intézményi étkezte­téscsökkenésből a kereske­delmi vendéglátás nem húz hasznot - állapította meg egyebek között a Gfk Piac­kutató Intézet felmérése. A vizsgálat során érdekes megál­lapításra jutottak a piackutatók: a családok jövedelmével, a család­tagok iskolai végzettségével ará­nyos a munkahelyi étkeztetést igénybe vevők száma. Az ottho­non kívüli étkezésnek ez a for­mája a legkevésbé a Dél-Dunán- túlon, leginkább pedig a főváros­ban és Pest megyében terjedt el. Az országos átlagnál jóval kedve­zőbb a helyzet a 15-19 éves kor­osztály esetében, amelynek két­harmada veszi igénybe ezt a szolgáltatást. A felmérés során az is kiderült, hogy nemcsak kevesebben, de rit­kábban is ebédelnek az emberek a munkahelyükön. A megkérde­zetteknek mindössze 18 százalé­ka teszi ezt naponta. Az intézmé­nyi étkeztetés csökkenéséből a kereskedelmi vendéglátás nem A MUNKAHELYI VAGY ISKOLAI ÉTKEZÉSBEN RÉSZTVEVŐK ARÁNYA NEMEK SZERINT (*/,) Nem 2001 1989 Országos átlag 29 52 Férfi 35 61 Nő 24 44 Forrás: Gfk Piackutató Intézet húz hasznot, legalábbis ezt mu­tatja, hogy amíg 1989-ben a lakos­ságnak mintegy a fele étkezett nyilvános helyen, addig jelenleg már csak negyven százaléka. Az okok között a konyhák megszűnését említik a kutatók, il­letve feltételezik, hogy sokan visznek magukkal főtt ételt. - uo ­Ingatlan Expo-2001 Budapest Az idén rendezik meg harmadik alkalommal az Ingatlan Expo kiállítást. A rendezvénynek 2001. június 14. és 17. között a fővárosi Szépművészeti Múzeum ad otthont. A kiállításon befektetési alapok, ingatlanpiaci tanácsadó cégek, lakóingatlan-fejlesztők és -forgal­mazók, vagyonkezelők, építésze­ti társaságok, lakáshiteleket nyúj­tó pénzintézetek, valamint intér- netes adatbankok vesznek részt. A kiállítást szervező vállalko­zás ügyvezető igazgatója, Cserkn- ti György elmondta, hogy 2001- ben jelentősen nőtt az ipari, a ke­reskedelmi és a gazdasági célú ingatlanfejlesztő kiállítók érdek­lődése. A rendezvényen két éve még 61, tavaly pedig 70 cég állí­tott ki. Az Ingatlan Expo látoga­tóinak száma 1999-ben 2074 volt, tavaly pedig már 2612. Ezek a számok 2001-ben várhatóan to­vább bővülnek, a kiállítás nettó területe az idén 600-800 négyzet- méter lesz. A kiállítóknak körülbelül a 30 százaléka lesz külföldi, idén a németországi Augsburg város a rendezvény díszvendége. Tavaly 38, egy évvel korábban még csak 12 külföldi cég jelent meg az Ingatlan Expón. Június 14-15-én konferencia is kapcsolódik a ren­dezvényhez, amelynek fő témája a Széchenyi-terv ingatlanvonat­kozású témáiról szóló tájékozta­tó. Szó lesz városmenedzsment­ről, lakóingatlan-fejlesztésről, in­gatlanmarketingről és szociális bérlakásépítésről is. Kibontakozási támogatás A gazdák a pénzt csak hiteltörlesztésre fordíthatják A napokban jelent meg a mezőgazdasági termelők kjbontakozási hitelkonstrukciójá­ról és a gazdahitelprogramról szóló kor­mányrendelet. A pályázatokat szeptember 30-ig lehet benyújtani a finanszírozó hitel- intézetekhez. A kibontakozási támogatást pályázat útján ve­hetik igénybe a gazdálkodók. A pályázathoz mellékelni kell egy önértékelést, amely tulaj­donképpen a vállalkozás 2000. évi gazdálkodá­sáról szóló jelentés. Ez igazolja, hogy az igény­lő a pályázatban vállalt kötelezettségeket - amelyre korábban a hitelt felvette - időarányo­san teljesítette. A naptári évre vonatkozó jelen­tést június 30-ig kell benyújtani, illetve egy pél­dányát egyidejűleg meg kell küldeni a Földmű­velésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak is. Ennek elmulasztása a programból történő ki­zárást is maga után vonhatja. Ilyen esetben megszűnik a gazdálkodónak az állami kezes­ségvállalásra, kamat- és kibontakozási támoga­tásra való jogosultsága. A megszűnés időpont­jáig felvett kamat- és kibontakozási támogatást pedig az igénylőnek a jegybanki alapkamat kétszeresével számolt kamattal növelten kell visszsafizetnie. A kormányrendelet szerint a támogatás igény- bevételének további feltétele, hogy a pályázónak igazolnia kell: nincs az adóhivatallal szemben fennálló köztartozása, s vállalkozásával szemben nem indult csődeljárás, illetve felszámolás, egyé­ni vállalkozók, őstermelők ellen végrehajtás. A kibontakozási program ideje alatt a terme­lőnek eleget kell tenni az agrártámogatás igénybevételével összefüggő adatszolgáltatási és nyilvántartási regisztrációs kötelezettsé­gének is. Lényeges tudnivaló még, hogy gazdálkodó a kibontakozási vissza nem térítendő állami tá­mogatást kizárólag a kibontakozási hitel évente esedékes egyösszegű törlesztésére használhatja fel. Ennek elmulasztásával az igénylő kizárja magát a programból. A kérelmeket legkésőbb szeptember 30-ig kell benyújtani a finanszírozó hitelintézethez. újvári gizella Jól teljesítettek a bankok A lakossági megtakarítások nem, a hitelkihelyezés aránya viszont jelentősen megugrott 2000-ben. A bankok 170 szá­zalékos adózás utáni eredményt értek el az egy évvel ezelőttihez képest - vonta meg a magyar bankrendszer mérlegét a Bankszövetség. A magyar bankrendszer az egyik legsikeresebb évét tudhatja maga mögött a több mint 100 milliárd forintnyi profit elérésével. Ez azt jelenti, hogy 170 százalékkal ha­ladta meg az adózás utáni nyere­ség mértéke az egy évvel korábbit - szemléltette számokkal a ma­gyar bankok 2000. évi teljesítmé­nyét Erdei Tamás, a Bankszövet­ség elnöke. Nyers Rezső főtitkár ehhez hozzátette, hogy az idei, eddigi 42 milliárdos nyereség eléri az 1999. év 12 havi össz- eredményét. Tavaly a lakossági hitelek 50 százalékkal, a vállalkozói hitelek 44 százalékkal nőttek; a legtöbb hitelkérelem a mezőgazdasági és az élelmiszer-ipari vállalkozások­tól érkezett. A korábbi évek gya­korlatához képest ez az arány rendkívül magas, s ezen belül a kisvállalkozói hitelállomány ug­rott meg a legjobban. A hitelek reálkamatszintje lényegesen, 1 százalékkal csökkent. A gyorsan bővülő hitelállomány ellentétele­zésére viszont nem nőttek, sőt csak stagnáltak a lakossági betét­megtakarítások a tavalyelőttihez képest, de a tendencia már két éve tart. Ennek hátterében az inf­láció vártnál magasabb mértéke áll, aminek következtében a reál­kamatok nem növekedtek. Erdei Tamás ennek kapcsán arra figyel­meztetett, hogy a lakossági meg­takarítások megállása és a hitelál­lomány növekedése hosszú távon a külső eladósodás veszélyével fenyegetheti a magyar bankokat. A fogyasztási hitelek után kel­lett a legtöbb kamatot fizetnünk, 23 százalékot, ám a teljes hiteldíj kamata ennél jóval magasabb, át­lagosan 30-35 százalék. Ennek el­lenére a lakosság e banki termék iránt a legérdeklődőbb. A lakás­hitel 21, a vállalkozói éven túli hi­tel 13, az éven belüli 12 százalékos volt. Az éven túli lakossági betét kamata átlagosan csupán 8 száza­lék hozamot biztosított. cs. j. RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK 2001. június 11. Borsodchem 5 030Ft 8 Fotex 227 Ft 8 Matáv 857 Ft 8 Mól 4 250 Ft 8 OTP 15250 Ft t Rába 1560 Ft 8 Richter 16300 Ft 8 Zalakerámia 2 085 Ft 8 BUX: 6866,91-1,02% eltérés az előző záróértékhez képest BUX 1 7ZQ0 NDEX VI. 5-VI. 11-IG < ; l ' \ l 7100 f t í í « 7030,78:: .. i 7000 I 16937,56! I 6900 =69! ■ 6800 j s « i6866.91> pont t i i i i & ca -e .se -o "S ö & *0 £ $ 8 £ £ AZ MND HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, Angol font Cseh korona Euro Német márka Osztrák schilling Lengyel zloty Svájci frank Szlovák korona USA-dollár forintban) 408,01 7 • 24989 127,77 18,16 74,11 164,11 5,81 294,27 BENZINÁR. A Mól Rt. szerdán nulla órától öt forinttal csök­kenti a motorbenzin fogyasztói árát, a gázolaj és az autógáz ára nem változik - közölte az olajtársaság hétfői közlemé­nyében. Ezzel az utóbbi egy hónapban végrehajtott árcsök­kentések elérik a 10 forintot. A 95-ös ólmozatlan benzin lite­renként 239,5 forintba kerül szerdától. ■

Next

/
Thumbnails
Contents