Új Néplap, 2001. március (12. évfolyam, 51-76. szám)
2001-03-27 / 72. szám
6. OLDAL 2001. Március 27., kedd ||| Hírhozó ANGOL LÁTOGATÓ. Szolnoki látogatásakor Farkas Flóriánnal, az Országos Cigány Önkormányzat és a Lungo Drom elnökével is találkozott a brit nagykövet első helyettese. Dr. Gordon Reed a Magyarországon élő romák helyzetéről kívánt első kézből tájékozódni. Az eszmecsere után ellátogatott a Hegedűs T. András szakiskolába is, ahol tárgyalásokat folytatott az intézmény igazgatójával, Csilléi Bélával és dr. Pálfy Miklóssal, a kisebbségi jogvédő iroda vezetőjével. A megbeszéléseken szó esett a különböző támogatási lehetőségekről és a kormányzat cigányság élethelyzetének javításáról szóló középtávú cselekvési programjának tapasztalatairól. A TERÜLETFEJLESZTÉSRŐL. Újszászon tartalmas kapcsolatot sikerült kialakítani a kisebbségi képviselő-testület és a települési önkormányzat között - állította egy területfejlesztési fórumon a cigány önkormányzat vezetője. Rónavölgyi Sándor szerint az összefogás a foglalkoztatási pályázatok esélyét növeli, s erre kívánnak építeni a megyei területfejlesztési tanácshoz beadott pályázat elnyerése érdekében is. Amennyiben ugyanis ez sikeresnek bizonyul, úgy az Országos Cigány Önkormányzat is támogatja Újszász foglalkoztatáspolitikai elképzeléseit. CSÖKKENŐ TÁMOGATÁS. A jászladányi önkormányzat idén anyagi gondjai miatt az ingyenes iroda- és infrastruktúrahasználaton túl egyetlen forinttal sem tudja támogatni a kisebbségi önkormányzat munkáját. így a képviselők csupán a tavalyról megtakarított néhány tízezer forinttal, illetve 628 ezer forintos állami juttatással (és természetesen a pályázatokkal) számolhatnak. Nem hiába „PHARE-adtak” A szolnoki Hegedűs T. András Szakiskola két PHARE-pályáza- ta is támogatásra talált. így még idén elindulhat az oktatási intézmény kollégiumának bővítése. A tehetséggondozó program fejlesztése mellett a másik pályázat révén megteremtődik annak lehetősége, hogy a tanintézetben 22 évesnél idősebb, érettségizett fiatalok is szakmát tanulhassanak. Az iskola vezetése két szak, a pedagógiai asz- szisztens és a pénzügyi intéző beindítását tervezi. Az előbbit elvégzők ugyanis nagyobb eséllyel felvételizhetnének a tanárképzőkbe, míg az utóbbi képzés a kisebbségi önkormányzatok helyzetét javíthatná. Nem kopnak ki az iskolapadból Egyre több cigány származású gyermek tanul tovább Az elmúlt években megnőtt a továbbtanulási kedv a cigány származású diákok között. Legalábbis a korábbiaknál sokkal kedvezőbb kép látszik kirajzolódni megyénk négy, roma származású tanulókat nagyobb számban oktató általános iskolájától kapott adatokból. Az utóbbi öt-hat esztendőben ugrásszerű változás volt tapasztalható a cigányok tanuláshoz való viszonyában - állította az öcsödi általános iskola igazgatója. Rasztik Józsefné, aki huszonhét éve tanít a faluban, érdeklődésünkre elmondta, hogy az 1970-es években sok roma család gyermeke még a felső tagozatot se végezte el. Ma pedig gyakorlatilag minden cigány származású diák továbbtanul. Az iskolázottság becsülete az utóbbi 5-6 évben ugrásszerűen megnőtt, ami — az igazgatónő szerint — annak is köszönhető, hogy a faluban élő cigányok között is lett egy diplomás. Öcsödön tavaly nyolc roma származású fiatal fejezte be az általános iskolát, közülük hatan iratkoztak be középfokú oktatási intézménybe. Idén a tizenegy végzősből heten tanulnak majd tovább. Akik nem jelentkezett sehová, azok vagy túlkorosak, vagy súlyos betegséggel küzdenek. A továbbtanulni vágyó roma fiatalok kunszentmártoni és szarvasi iskolát jelöltek meg felvételi lapjukon. Ezekbe a városokba ugyanis nap mint nap el tudnak jutni busszal. Ez pedig az iskola választásnál azért fontos szempont, mert igen erősek a családi kötődések, s így a gyerekek nem szakadnak ki környezetükből. Tiszaburán tíz esztendő alatt több mint négyszeresére nőtt azoknak az általános iskola nyolcadik osztályát elvégző cigány származású gyermekeknek a száma, akik továbbtanulásra adták a fejüket. Míg 1990-es tanévben mindössze öten jelentkeztek középfokú oktatási intézménybe, addig idén a 23 nyolcadikos cigány származású diák mindegyike tovább szeretne tanulni. Sőt, öten érettségit adó intézménybe kívánnak beiratkozni. Hasonló a helyzet Jászladányon is. Az általános iskolát most befejező diákok csaknem mindegyike - cigány és nem cigány származású egyaránt - tovább szeretne tanulni. A hatvanöt végzős közül csupán két túlkorosnak számító fiatal (16, illetve 17 éves) döntött úgy, nem koptatja tovább az iskolapadot. A hatvanhárom tovább tanulni szándékozó viszont kettő-három — összesen több mint 130 - helyre adta be jelentkezését. Mindez igazolta az osztályfőnökök előzetesen, januárban készült felmérését, mely szerint az A osztályba járók közül például mindenki, így a két roma származású fiatal is gimnáziumba vagy szakközépiskolába készül. A C osztályosok elsősorban szakiskolákba - Jászapátira és Szolnokra, a Hegedűs T. Andrásba - iratkoznának be. A szolnoki Hegedűs T. András középiskolát a tiszaroffi diákok közül is sokan jelölték meg felvételi lapjukon. Itt az általános iskolát befejezők közül évek óta szinte mindenki továbbtanul. A cigány származású gyereke elsősorban a szakmát adó középfokú oktatási intézmények iránt érdeklődnek, de mindig akad köztük is egy-két diák, aki érettségizni szeretne. így van ez most is, hiszen négy, a nyolcadik osztályt júniusban befejező gyermek szakiskolában, egy pedig szakközépiskolában kívánja folytatni tanulmányait. Az osztályfőnökük szerint nem csak a felvételre van meg minden esélyük, de arra is, hogy valóra váltsák álmaikat és jó eredménnyel végezzék el a középiskolát. Bár mint mondta, az elmúlt években előfordult, hogy egy-egy cigány származású gyermek kénytelen volt abbahagyni a tanulást, mert a család nem bírta fedezni az oktatással járó kiadásokat. Roma programok az interneten Roma-Net néven nemzetközi munkaügyi információs rendszer jött létre. Az interneten hozzáférhetővé tett adatbázisból egyelőre még csak osztrák és magyar programokat, tájékoztató információkat tölthetnek le az érdeklődök több nyelven. A rendszert a napokban mutatták be egy konferencián, melyen hat közép-európai ország munkaügyi, szociális szakemberei és roma szervezeteinek vezetői vettek részt. Csak pozitív diszkriminációval és összetett módon oldható meg a cigány munkanélküliség problémája — vélte a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára a Roma-Net rendszert elindító nemzetközi konferencián. Nyitrai Imre kifejtette: a szaktárca folyamatosan, közel 100 millió forintot áldoz a bevált hazai és nemzetközi roma foglalkoztatási módszerek, eredmények informatikai eszközökkel történő közzétételére. A szociális segítő program keretében például a juttatásokról és az intézményi szolgáltatásokról szóló összes információt hozzáférhetővé teszik minden civil szervezet számára. A komplex magyar program legfontosabb elemei közé tartozik a három minisztérium által öszszehangolt romaképzés, átképzés, valamint a szociális föld- és közmunkaprogram, s a roma lakótelepek rekonstrukciója. A közmunkák céljára - benne a lakásrekonstrukciókra — idén három- milliárd forintot költ a kormány, a roma szociális földprogramra pedig 200 millió forintot. Az előbbieknél feltétel, hogy a résztvevők legalább 30 százaléka a cigány kisebbséghez tartozzon. Az említett célokra, a közösségszervezésre és a roma integrációt segítő társadalmi szervezetek számára szóló pályázatok elbírálásában az Országos Cigány Önkormányzat szakértői is részt vesznek. TELEKI JÓZSEF Megpecsételve Tudathasadásos állapotban éli át a magyar társadalom - a többség és a kisebbség egyaránt — a Zámolyról kivándorolt romák ügyét. Elég csak a politikusi nyilatkozatokat, a köz vélekedésének változásait nyomon követnünk. Tavaly júliusban, amikor útra keltek a zá- molyi cigányok, a társadalom nagyobbrészt csak legyintett a történtekre: „menjenek, ha akarnak”. De valljuk be, az ország vezető politikusait sem hozta lázba az ügy; aligha hitték, pecsét kerül a vándorbotot ragadók menedékjogot kérő papírjá~a. Ám közelmúltban ;z is megesett. A itempli azonban meg- )élyegezte a zámolyi- ikat és a döntést itt- íonról üdvözlőket. \kik korábban vonatra rakták volna a romákat, most hazaárulásról beszélnek. A politikusok pedig azt próbálják elhitetni idehaza és külföldön, hogy néhány roma család befogadásával még nem az egész ország kisebbségpolitikájáról mondtak ítéletet a franciák, csupán egyedi eseteket bíráltak el. De akkor a cseppben nincs benne a tenger? A döntéssel persze nemcsak a hivatalos politika került kutyaszorítóba, hanem a roma szervezetek, jogvédő egyesületek is. A kisebbségi vezetőknek is elemi érdeke elejét venni egy esetleges kivándorlási hullámnak, de eközben a cigányság visszás helyzetére is rá kellene irányítaniuk a figyelmet. így miközben egy csónakba kényszerültek a kormánnyal, érdekeik sokszor azt diktálnák, hogy más irányba lapátoljanak. Az érintettek, a országot elhagyó cigányok is ellentétes érzésekkel viaskodhatnak. Mi mással volna magyarázható, hogy közülük többen hazatértek, majd visszautaztak Strasbourgba. Ők ugyanis egy jobb élet reményében ragadtak vándorbotot. De boldogulhatnak-e távol a szülőföldtől, elvágott családi szálakkal? Nyelvtudás, szakképzettség nélkül kerülhetnek-e feljebb a társadalmi ranglétrán? Mert idegen földben, gyökértelenül könnyen elsodorja az embert a szél. „Munkaadó” önkormányzat Tavaly számoltak is, hiszen így rendeztek Ki mit tudót, drog- megelőzési napot. Sőt, a munkaügyi központ támogatását elnyerve még „munkahelyet” is teremtettek. A települési önkormányzattal megállapodva ugyanis felvállalták a közterületek tisztán tartását. így tavaly óta közel félszáz olyan embert jutattak kenyérkeresethez, akiknek már semmilyen jövedelmük nem volt, vagy így szerezhettek ismét jogosultságot munkanélkü■ li-járadékra. A program ugyan májusban i véget ér, ám a cigány kisebbségi i önkormányzatnál már fogalmaz■ zák a közmunka folytatásához szükséges újabb pályázatot. De egy másik pályázat előkészítésén is munkálkodnak. A városban ugyanis sok a burkolatlan út. Ezen szeretnének változtatni a i települési önkormányzattal kö- í zösen. Ha sikeres lesz ez a pályázatuk 1 is, akkor még az idén hat és fél kilométer út megépítésére nyílik lehetőség. _____________________ ■ Eg yiknek sikerül, a másiknak nem... — szól egy régi sanzon. A dal, sajnos megyénk kisebbségi önkormányzatai között még mindig sláger lehetne, hiszen vannak sikeres és számos problémával küszködő képviselő-testületek. Sorozatunkban arra próbálunk választ keresni: az önkormányzatok mit tekintenek sikernek, és mi kell(ene) hozzá. A kitartás dicsérete Röghöz kötött cigányok Arcképcsarnok a roma értelmiségről „A tudás olyan kincs, mint sivatagban a víz: átsegíti az embert a nehéz körülményeken.” Ez az idézet olvasható mottóként a Roma értelmiségiek arcképcsarnoka címet viselő kötet elején. És valóban, a vékony kötetben szereplők mindegyike elmondhatja magáról, a tudás, a tudás utáni vágy volt az, mely erőt adott a küzdéshez. A könyv, mint az a címéből is kiderül, egyfajta leltár kíván lenni, hazánk cigány származású értelmiségét próbálja számba venni. Egy roma Ki kicsoda. A most megjelent első - alig nyolcvanoldalas — kötetben huszonnégy ember, huszonnégy sors elevenedik meg. Olyan különböző adottságú, foglalkozású emberek életpályája rajzolódik ki, akikről akár egy-egy kötet is szólhatna. Különbözőek ők, hiszen van köztük színész, újságíró, cimbalomművész, pedagógus — és még sorolhatnám —, mégis életük során hasonló gondokkal kellett megküzdeniük. Az úton, melyen eljutottak a színpadig, a katedráig, a minisztériumig, mindannyiuknak szembe kellett nézniük a szegénységgel, az előítéletekkel, a cigánytelepről való kiszakadás nehézségeivel. A könyv lapjain szereplők mindegyike kitartásának köszönhette, hogy megvalósíthatta álmát. A könyv írója, az alig fél esztendeje elhunyt Rácz Lajos és szerkesztője, Paksi Éva pont ezt szerette volna megmutatni cigánynak és nem cigánynak. Ahogy a kötet előszavában is olvasható, nem a pozitív példaállítás volt a céljuk, nem is annak megmutatása, hogy „lám-lám, vannak ilyen cigányok is”. Sokkal inkább azt akarták bemutatni, hogy a célok elérése lemondással, harcokkal jár, de megéri. így a küzdeni akarál példatára is ez — az Országos Cigány Önkormányzat, az Oktatási és Továbbképzési Központ, illetve a kulturális tárca támogatásával napvilágot látott - könyv. A cigány és a magyar kultúra több mint ötszáz éve él egymás mellett, ám a tankönyvekben a mai napig alig, vagy egyáltalán nem esik szó a romák történetéről. így — szemléletet is formáló tárgyi tudás híján — nem csoda, ha az előítéletek rögzülnek a többségi társadalomban. Ezeket kívánjuk oldani, a cigányság történetét vázlatosan (a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár helyismereti gyűjteményének segítségével) ismertető sorozatunkban. A Jászkun kerületben már Mária Terézia és II. József a cigányügy rendezését szolgáló rendeletéi előtt is születtek jogszabályok a romák letelepítésére. A királyi rendeletek után azonban a kerületi tanács a romáknak megtiltotta a koldulást, a sátorban lakást, ugyanakkor adófizetésre és templomba járásra kötelezte őket. Mindezek nyomán Jászapáti városa évi egy forint 30 korona adót rótt ki a cigányokra, vajdáiknak a főbíró utasítását kellett követniük. A vajdának pedig feladatul szabták vásárok idején a kóborló cigányok figyelemmel kísérését. A hatalma alá tartozók magaviseletéről pedig jelentést kellet adnia. Hasonló rendeleteket fogadtak el Karcagon is. 1766-ban például kijelentik: „czigánnak portát az Nemes Tanács nem ád, a kinek is pedig vagyon el adnia épen nem szabad.” A nagykun kapitány viszont utasításban fogalmazta meg, hogy a romáknak sátorban, földházban lakni nem szabad. így a cigányok is kaptak házhelyet. Kisújszálláson például a településszéli Czina-völgyben osztottak portákat. A feljegyzések szerint azonban az ezekre a telkekre épített házak igen gyenge állapotúak voltak. Bár a királyi rendeletek szerint a „jövevényeknek” földet kellett volna adni, ez a Jászkun kerületekben szinte lehetetlen volt. A földeket ugyanis az 1745-ös önmegváltásra befizetett pénzek arányban a lakosság birtokolta, így a cigányoknak előírt „kézi munkából” való megélés egyet jelentett a napszámmal, a szolgálattal. A korabeli összeírások tanúsága szerint viszont szép számmal voltak a cigányok között kovácsok, rézművesek, téglavetők és muzsikusok. A kisebbségi vezetőknek is érdeke elejét venni a kivándorlási hullámnak A Kunhegyesi Cigány Kisebbségi Önkormányzat csak a forintoknak van szűkén. Ötletekben és legfőképpen tenni akarásban bővelkednek a képviselők — derült ki a testület elnökének szavaiból. Bordács Jánosné érdeklődésünkre elmondta, bár a települési önkormányzat mindenben segít — irodát, sőt számítógépet is kaptak a várostól - ám pénzzel nem tudja a kisebbségi képviselők munkáját támogatni, így terveik valóra váltásánál csak a szűkös állam támogatással, no és a pályázatokkal számolhatnak.
