Új Néplap, 2001. január (12. évfolyam, 1-26. szám)
2001-01-08 / 6. szám
6. OLDAL « A SZÁMÍTÓGÉP VILÁGA 2001. Január 8., hétfő f JMI Adatbázis A világ legkisebb tranzisztora Az Intel Corporation kutatói jelentős eredményt értek el a világ legkisebb és leggyorsabb tranzisztorának kifejlesztésével. Az új tranzisztor mindössze 30 nanométer terjedelmű (a nanométer a méter egy- milliárdod része).és három atom „vastagságú”. Ennek alapján az elkövetkező öt-tíz éven belül több mint 400 millió tranzisztort tartalmazó, 10 giga- hertzen futó (másodpercenként 10 milliárd műveletet elvégző), egy voltnál alacsonyabb feszültségen működő mikroprocesszorok elkészítésére lesznek képesek. Tudósok szerint ilyen hatalmas teljesítményű mikroprocesszorok segítségével a most még csak tudományos-fantasztikus történetekben szereplő alkalmazások mindennapjaink valóságává válhatnak. Ötvenötezer hitelkártya adatait tették közzé Egy magát Chadnek nevező hacker ellopta ötvenötezer hitelkártya adatait, majd miután az on-line kereskedőknek pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó Creditcards.com nem engedett a zsarolásnak, nyilvánosságra hozta az adatbázist. Biztonságtechnikai szakértők a történteket az on-line világ eddigi legnagyobb hitelkártyalopásának nevezték. Elemzők az eset szándékos elhallgatásával vádolták a pénzügyi szolgáltatót, többen feltételezték, hogy a Creditcards.com nem hozta volna nyilvánosságra a hackertámadás tényét, ha a hitelkártyaadatok nem jelennek meg az interneten. Az FBI-hoz közel álló források szerint a hacker az adatbázis megszerzése után felvette a kapcsolatot a Creditcards.commal, és pénzt követelt az adatokért cserébe. A pénzügyi szolgáltató megtagadta az egyelőre ismeretlen nagyságú összeg kifizetését, ezért a hacker beváltotta fenyegetését, és feltöltötte az adatbázist egy nyilvános weboldalra. Szakértők szerint az on-line szolgáltató cégek többsége hibát követ el, amikor olyan szerveren tárolja az értékes információkat, amely az internet felől is elérhető. A hitelkártyaadatok ellopását célzó hackertámadások zöme elkerülhető lenne, ha az adatbázisok számára a vállalatok külön szervert állítanának fel. Átalánydíjas intemetszolgáltatás A Deutsche Telekom február 1-jén megkezdi átalánydíjas szolgáltatását, így jövőre - Nagy-Britan- niához hasonlóan - már Németországban sem kell az internetezőknek telefonköltséget fizetniük az interneten töltött órák után. A német távközlési vállalat mostani döntését egy novemberben meghozott kormányzati határozat előzte meg. E kötelezvény kimondta, hogy 2001. február 1-jéig a Deutsche Telekomnak mindenképpen el kell törölnie az internetes adatcsatornák használatára kiszabott tarifákat, és helyette átalánydíjat kell bevezetnie. A vállalat a jövőben meghatározott havidíjat fog kérni az intemetszolgáltatóktól. Az online cégeknek 4800 márkát kell fizetniük a 2 megabit sávszélességű vonalakért, illetve az ezzel egyenértékű 30 modemes behívópontért. A telefonbeszélgetések percdíja ugyanakkor továbbra is megmarad, a Deutsche Telekom indoklása szerint a hívások az adatkapcsolathoz mérve nagyobb mértékben használják a kommunikációs hálózatot. Százmilliós kártérítés Több ezer volt ideiglenes alkalmazottnak jár kártérítés abból a 97 millió dollárból, amelyet a Microsoft peren kívüli egyezség keretében fizet. Az 1992-ben indult bírósági eljárásban a volt dolgozók azzal vádolták meg a szoftveróriást, hogy szándékosan el voltak tiltva azoktól a juttatásoktól, amelyeket egyébként a rendes alkalmazottak megkaptak. A szoftveróriás ideiglenes állásokat közvetítő ügynökségen keresztül vette fel az alkalmazottakat, a felperesek szerint azért, hogy ezzel megtakarítsa a nyugdíj- és egészségügyi hozzájárulás kifizetését, valamint a részvényopció biztosítását. A kártérítés meglehetősen magas összege annak köszönhető, hogy a bíróság korábban elfogadta a pert indító ügyvédi iroda érvelését, és csoportos perré nyilvánította az eljárást. A peren kívüli megegyezés értelmében 8000-12000 volt dolgozót kell kártalanítania a Microsoftnak. _____■ Té vedni emberi dolog Nehéz a jövőbe látni. Ennek bizonyítására az alábbiakban közre adunk egy csokornyit híres emberek elhíresült „félrejóslásaiból”. Ma már Murphy-alaptörvényé- vel [...ha valami elromolhat, az el is romlik!) azonos gyakorisággal emlegetik Pundit - avagy a szakértők - törvényét: ha a szakértők valaminek a bekövetkeztét jósolják, az biztosan nem fog megtörténni. A nagy emberek tévedéseiből - a The Washington Post gyűjtése alapján - néhányat felidézünk: „Ez a telefonnak nevezett készülék olyan sok hátrányos tulajdonsággal bír, hogy nem lehet komolyan venni a kommunikáció hasznos eszközeként.” (A Western Union belső feljegyzése, 1876) „A levegőnél nehezebb szerkezetek sohasem fognak repülni.” (Lord Kelvin, a Royal Society - azaz a brit királyi tudományos társaság - elnöke, 1895) „Bármit is fog csinálni, soha nem viszi semmire.” (Albert Einstein tanára, 1895) ' „Mindent, amit fel lehet találni, feltaláltak már.” (Charles H. Duell, az Egyesült Államok szabadalmi ügyvivője, 1899) „Nem valószínű, hogy az ember valaha is képes lesz az atomok energiáját kihasználni.” (Robert Millikan, Nobel-díjas fizikus, 1923) „Ki a fene akarja a filmszínészek hangját is hallani?!” (H. M. Warner, a Warner Brothers filmstúdió egyik tulajdonosa, 1927) „Az a probléma a televíziónak nevezeti új eszközzel, hogy az embernek le kell ülnie elé és néznie kell, - egy átlagos amerikai családban erre senkinek sincs elég ideje.” (A The New York Times kritikusa az 1939-es világkiállításon először bemutatott televíziókészülékről) „A világpiacon talán ha öt komputerre van szükség...” (Thomas Watson, az IBM elnöke, 1953) „640K-nak elegendőnek kell lennie bárki számára.” (Bill Gates, 1981) „Azt hiszem, az internet hamarosan szupernóvává válik, - még 1996-ban katasztrofálisan összeomlik.” (Bob Metcalfe, a 3Com Corp. alapítója, 1996) „Komputerre egyetlen háztartásban sem lesz igazán szükség.” (Ken Olson, a Digital Equip- ment Corp. elnöke, 1997) m Százhatvanezren naponta Magyarországon 730 ezren használják az internetet, mintegy 80 százalékuk az iskolában vagy a munkahelyen - áll a Netsurvey Internetkutató Intézet idén ősszel készített iBasic 2000 nevű felmérésében. Leginkább a 30 év alattiak, az átlagnál jobb körülmények között élők és kvalifikáltabbak használják a világhálót. Mintegy 160 ezren naponta, körülbelül 120 ezren hetente többször, 90 ezren pedig hetente egyszer lépnek fel a hálóra. Az internetezés célja elsősorban böngészés, keresés vagy elektronikus levelezés, de emellett egyre nagyobb szerepet kap a munkához, illetve a tanulmányokhoz kapcsolódó weboldalak keresése is. A kutatás szerint a 15-17 évesek leggyakrabban játékra, csevegésre és zenehallgatásra használják a világhálót, míg a 18-29 évesek a videózást, a zenehallgatást és a programok letöltését helyezik előtérbe. A 30 év felettiek leginkább munkához szükséges anyagokat és termékinformációkat keresnek a világhálón. Az internetező férfiak és a nők aránya jelenleg 5743 százalék, ez az arány azonban becslések szerint 1-2 éven belül kiegyenlítődik. A világhálót használók 10 százaléka vásárolt már on-line, többségük könyvet, CD-t és számítás- technikai termékeket rendelt, de egyre növekszik a készételeket, játékokat és repülőjegyeket vásárlók száma is. ■ Egy „termelési riport” Amerikából Jonathan Quinn gazdálkodó kombájnjában beépített számítógép és Az amerikai mezőgazdaság - legalábbis annak élen járó része - belépett a komputer-korszakba. A többgenerációs, főleg nagyobb farmergazdaságok, leginkább a munkában részt vevő fiatalabb családtagok révén egyre hatékonyabban használják fel a számítástechnikát. Már külön fogalom is született a számítógéppel kombinált agrárgazdaságra: precision agriculture, azaz precíziós mezőgazdaság. A hagyományosan növénytermesztő Minnesota állam egyetemén külön tanszéken oktatják ennek tudományát. A tanszékvezető, Pierre Robert professzor persze elismeri: a precíziós agrokultúra még gyerekcipőben jár, de „jó harminc évnek kellett eltelnie annak idején, amire a traktorok szervesen beépültek a gazdaságok életébe”. Nincs pontos adat, de még becslés sem arról, hogy ma az amerikai farmergazdaságok hány százaléka használja-alkalmazza a számítástechnika vívmányait. Az ottani mezőgazdasági minisztérium adatai szerint: az 1997-es 13 százalékról 1999-ben 27 százalékra nőtt, vagyis megkétszereződött az internetre rákapcsolódott gazdaságok száma. Tény, hogy egyre többen fordulnak a számítástechnika felé a kisebb gazdaságok köréből is, van már példa a termés on-line eladására, és az internetre már „rákapcsolódott” gazdák könnyebben vállalnak tevékeny szerepet a mezőgazdasági terménytőzsdén. A farmerek átlagéletkora 55 év, és Robert műholdas kapcsolat is van Konzultáció a laptop segítségével professzor szerint számukra „nehéz kihívás a farmerkedés új világához való alkalmazkodás”. A The Washington Post riportere ellátogatott a 34 éves Jonathan Quinn gazdaságába. A főleg kukoricát és szóját termesztő farmernek a kombájnjában is számítógép működik, amely a műholdas kapcsolat révén elérhetővé teszi számára a nagyobb adatbázisokat is. Betakarítás közben minden információ a számítógép memóriájában rögzül, pontosan tárolódnak az egyes területek termésátlagai is. A precíziós agrokultúra jegyében gazdaságának minden lényeges adatát (például az egyes területekre kiszórt műtrágya mennyiségét) a számítógép tárolja.__________■ Ámítástechnika Variációk mobiltelefonra A mobiltelefon gyökeresen felforgatta világunkat, legalább annyira, mint a számítástechnika. Persze a mobiltelefon is a számítástechnikának köszönheti sokoldalúságát. A fejlődés rohamos, a legújabb mobiltelefon-alkalmazásokból ajánlunk olvasóink figyelmébe néhányat. Ékszerként díszít Az IBM, amely mindig is merev eleganciájáról volt híres (a munkatársak számára kötelező a fehér ing, a sötét öltöny, a nyakkendő), most a divatvilág felé kacsingat. A cég nemrégiben egy csúcstechnológiai kiállításon mutatott be egy olyan ezüstékszer-készletet (fülbevaló, nyaklánc, karóra és gyűrű), amely csak első pillantásra ékszeregyüttes, valójában egy több elemből kialakított mobiltelefon. A készülék nem cseng, hanem a gyűrű villog, miközben a karóra mutatja a hívó számát. Úgy kezdhetünk beszélni, ha megnyomunk egy gombot az órán. A hívót a fülbevalóból halljuk, a mikrofon pedig a nyakláncba van beépítve... Beépített mobiltelefonok, avagy képeket megjelenítő dzsekik fejlesztésével már foglalkoznak ugyan olyan cégek, mint a Levi Strauss és a Xerox, ám a megfigyelők egybehangzó véleménye szerint a „funkcionális bizsu” új dimenziót teremt a high- tech-korszak divatjában. Zenél és még... A Las Vegas-i Comdex számítástechnikai seregszemle szerint nincs már messze az idő, amikor zenélni fog minden - a golyóstolltól a kulcstartóig. Úgy tűnik, ma már nem elég, ha egy szerkezet egyszerűen csak lejátssza a Windows Media- vagy az MP3-fájlokat, ezt más funkciókkal kombinálva kell tennie. A Handspring új Visor PDA-je ugyanúgy zenél már, mint a Samsung mobiltelefonja, de bemutatták a muzsikáló személyhívót és a zenélő digitális kamerát is. Az utóbbi, az LG Digital Music Eye nevű terméke egy MP3-lejátszót, egy webes videokamerát és egy digitális fényképezőgépet zsúfol össze egyetlen eszközben. A Pretec digitális kamerát és az MP3-lejátszót tartalmazó kombinációja 640x480 pixeles képeket készít; ezt el lehet ugyan küldeni egyszerűen e-mailben, másra viszont nemigen jó. A képeket és a zenét egy 2 megabájtos flashmemória-kártya rögzíti, de van egy plusz kártyahely egy újabb kártyához is. A CMC Magnetic MC-100-as kamerája ugyanilyen felbontású képeket rögzít, de tartozik hozzá egy URH-rádió is. A kiállítás igazi slágere viszont egy mobiltelefon volt, a Samsung és a Sprint által kifejlesztett Uproar nevű maroknyi készülék - ez 64 megabájtos belső memóriájában tárolja az audioállományokat - mármint a mobiltelefonunkra letöltött zenéket. „Gyereklokátor” Nem lesz többé gond az elcsellengő gyerek miatt, ha nála lesz a Siemens új mobiltelefonja, amely integrálja a GPS, azaz a műholdas helymeghatározás technológiáját is. A gyerekek tartózkodási helyét az ügyfélszolgálat folyamatosan nyomon követi, és informálja az érdeklődö- izguló szülőket. Veszély esetén az ügyfélszolgálat bele tud hallgatni a gyerek beszélgetésébe. A 3-11 éves gyerekek számára szánt szolgáltatást 50 német család fogja tesztelni 2001 márciusáig, s a szolgáltatás az év első vagy második negyedévé-ben már kapható lesz Németországban és Angliában. ___________________■ Be nzinkút webbel Tankolhat és intemetezhet Angliában fellélegezhetnek az internetfüggő gépkocsivezetők: akár a benzinkútnál is csatlakozhatnak a világhálóra. Némely BP-kútnál hamarosan ingyen használható terminálok színesítik az üzemanyag- töltés unalmas perceit. Az első két internettel felszerelt benzinkút nemrégiben nyílt meg Londonban, és ezeket jövőre újabb nyolcvan követi Angliában. A BP távlati tervei szerint azonban háromszáz benzinkutat szerelnek fel internetes terminállal szerte a világon. Az internet segítségével az angol autósok elolvashatják a BBC News Online legfrissebb híreit, az AA Roadwatch (az angol autóklub) honlapját a legfrissebb közlekedési információkért. A kényelmesebb autósok a terminálok használatával akár on-line is fizethetnek az üzemanyagért. A töltőállomások átalakítása nem olcsó mulatság: az első két állomás jó kétmillió fontjába került a BP-nek. ■
