Új Néplap, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-03 / 257. szám

2000. November 3., péntek KÖRKÉP 3. OLDAL MEGYE Sorokban SZÉPÜL A KULTÚRHÁZ. Az állandó beázások miatt magas­tetőt építenek a rákóczifalvi mű­velődési házra, mellyel egyúttal újabb hasznos szintet is nyer­nek. A beruházás 23 millió fo­rintba kerül, melyhez a megyei területfejlesztési tanács nyújtott támogatást. A tervek szerint jö­vő év augusztusában adják át a kívül-belül megújult épületet. SZÍNHÁZTÖRTÉNET. Thália a Tisza partján címmel színház- történeti kiállítás nyílik ma dél­után öt órakor Szolnokon, a Vá­rosi Művelődési és Zenei Köz- i pontban. A Szigligeti Színház múltját bemutató tárlatot Seré­nyi Gábor rendező nyitja meg, köszöntőt mond a nemzet szí­nésznője, Törőcsik Mari. KÖNYVBEMUTATÓ. A buda­pesti Semmelweis Orvostörténe­ti Múzeumban tegnap délután mutatfák be a jászberényi Su- gámé Koncsek Aranka nemrégi­ben megjelent két könyvét, a Jászberény város gyógyszertára­inak története 1790-től 1950-ig, illetve a Szegénygondozás, az orvoslás és a közegészségügy története Jászberényben című munkákat. A köteteket H. dr. Ba- thó Edit, a Jász Múzeum igazga­tója, és Prof. dr. Rigó János, az MTA doktora, az országos Die- tétikai Intézet igazgatója aján­lotta az érdeklődők figyelmébe. ÉL A TISZA. Ezzel a címmel rendez regionális vetélkedőso­rozatot iskolásoknak a Magyar Tudományos Akadémia debre­ceni bizottságának alkalmazott ökológiai munkabizottsága és a Magyar Humánökológus Társa­ság. Az erre való felkészülés ré­szeként tartottak előadás-soro­zatot nemrég vízügyi és ökoló­gus szakemberek részvételével. TŰZOLTÓK A SZÍNPADON. Kiemelt gyakorlatot hajtottak végre tegnap a szolnoki tűzoltó­parancsnokság munkatársai, akiket a Szigligeti Színházba ri­asztottak. Az ellenőrző gyakor­lat az éves gyakorló program előre beütemezett részeként zaj­lott. Az elképzelt szituációban a színpad mögött kaptak lángra a díszletek. A tűzoltók minden, az ilyen helyzetben szükséges fel­adatot végrehajtottak, leenged­ték a vasfüggönyt, ellenőrizték a záporberendezés és a függöny­locsoló működését. MIKROHITEL. Hazánk hat észak-keleti megyéjében szerve­zett előadássorozatot a DFC spa­nyol EU Phare-iroda. A sorozat részeként tegnap és ma Jászbe­rényben kis- és középvállalko­zások részére tartanak tájékoz­tatót a mikrohitelek igénylésé­nek feltételeiről, lehetőségeiről. A rendezvényt a kereskedelmi és iparkamara szervezte. ■ i KOSZORÚZÁS. A Magyar Honvédség megyei hadkiegészítő parancsnoksága személyi állománya teg­nap megkoszorúzta halottak napja alkalmából a szolnoki I. világháborús emlékművet. ________ _____ ______ _____ FOTÓ! CS. I. A tőke a jólétet keresi Ma, a globalizáció világában a gazdasági er­kölcs az egyik legfontosabb termelési ténye­ző — jelentette ki tegnap a Klub Szolnok rendezvényén Kopátsy Sándor. Szolnok A tőkeáramlás jobban függ a gazdasági erkölcs­től, mint a munkaerő árától, vagy az adó nagy­ságától - mondta a közgazdász. Vizsgálatok ki­mutatták, semmi sincs olyan szoros kapcsolat­ban a tőkeáramlással, mint a becsületesség. Eb­ben a rangsorban a skandináv országok vezet­nek, pedig ezekben az országokban a legna­gyobbak az adók és a munkabérek, mégis a tőke oda megy. Finnországba az elmúlt öt évben egy lakosra vetítve 7,5-szer annyi tőke ment, mint hazánkba. A volt szocialista országok közül a legkisebb bizalommal Ukrajnával szemben van a tőke, míg hazánk Észtország után a második. Mi­nél drágább a bér tehát, annál több tőke megy oda és viszont: minél magasabb a bér egy or­szágban, az erkölcsök is kevésbé rosszak. Az előadó kijelentette, a vilá­gon mi vagyunk az az államalkotó nép a zsidó és a kínai diaszpóra után, amelyikben a legtöbb a vállalkozási kedv. Ez azt jelenti, hogy jó úton haladunk, és ezt a közgazdász fontosabbnak tartja például az európai uniós jogharmonizáció­nál is. Felhívta a figyelmet: aki egyszer alamizs­nára rendezkedett be, az mindig koldus marad. Ha tehát sokat kérünk és várunk az Európai Uniótól, az visszafelé sülhet el... ta Összegeznek és publikálnak Tudomány Nyolc éve alakult meg az MTA Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudomá­nyos Intézete Szolnoki Tár­sadalomkutató Osztálya. A magyar tudomány napja al­kalmából a csoport sajtótá­jékoztatón ismertette az ed­dig végzett munkát és a kö­zeljövő terveit. A csoport alapító osztályvezetője, Szoboszlai Zsolt és kutatója, Szar­nák Tibor elmondták, hogy az öt főnyi csapat az ‘elmúlt nyolc év­ben a közgazdaságtan, a környe­zetvédelem, a társadalomföld­rajz, a szociológia, a szociálpoliti­ka, a területfejlesztés témakör­ében összesen nyolcvanhárom zárótanulmányt írt. A kutatókat gyakran hívják külföldre, így jártak konferenciá­kon, tanulmányutakon Indiában, Angliában, Lengyelországban, Ír­országban. Jó szakmai kapcsola­tokat ápol az osztály a Szolnoki Főiskolával és a Jászberényi Taní­tóképző Főiskolával. Több országos és regionális kutatási programban vesznek részt a kutatók, de tevékenysé­gük jelentős részét szolnoki ku­tatások alkotják. 1998-ban kez­dődött a megyeszékhely sziszte­matikus, városrészenkénti kuta­tása, amely most fejeződött be. Ez a munka egyedülálló az or­szágban, nincs még egy város, amelynek társadalmáról a szol­nokiéhoz hasonló adatfelvétel készült volna. Elégedetten emlí­tették, hogy több tanulmányuk, kutatási eredményük hasznosult különböző fejlesztési programok készítésekor. A jövő évről szólva Szoboszlai Zsolt úgy fogalmazott, hogy egy kissé visszavesznek a kutatások lendületéből, inkább arra törek­szenek, hogy az eddigi tanulmá­nyok egy részét kiadványokban megjelentessék, így segítve, hogy jobban bekerüljenek a tudomá­nyos élet vérkeringésébe és a köz­tudatba. Az osztály vezetője az ifjúság körében folytatott drogvizsgála­tokról és a cigányság helyzetéről végzett kutatásokról szólt részle­tesebben. Ez utóbbi témakörben, amennyiben pályázattal tudnak pénzt szerezni hozzá, jövőre újabb kutatásokat terveznek: az iskoláztatás és az életmód, az életstratégia összefüggéseit vizs­gálják ____________________aa. F alusi turizmus: van mit tanulnunk Idegenforgalom A falusi turizmus helyzeté­vel ismerkedhetett az olasz- országi Perugiában tartott nemzetközi konferencián a Szolnoki Főiskola két mun­katársa. A konferencián a hazai, illetve a megyei tapasztalatokat dr. Köny­ves Erika főiskolai docens és Müller Anita tanársegéd össze­gezte. Dr. Könyves Erika: — A konfe­rencián is bebizonyosodott, hogy az idegenforgalomnak ez a terü­lete rendkívül sokszínű, de na­gyon függ az adott ország gazda­sági hátterétől. Szép eredmények születnek, ha a források is ren­delkezésre állnak a falusi turiz­mus fejlesztéséhez, ami Nyuga­ton is általában kiegészítő tevé­kenységként működik. Általában a mezőgazdaságban dolgozók művelik, akik a falusi turizmus­hoz kapcsolódó vendéglátásban a saját termékeiket használják fel. Müller Anita: - Jó példákat ta­láltunk arra, hogy a falusi turiz­must össze kell kapcsolni a sporttevékenységgel, a kerékpá­rozással, a gyógylovaglással. Nyugaton az aktív turizmus na­gyon elterjedt, a pihenőidejük je­lentős részét mozgással töltik az emberek. Ez egyben egészség- ügyi kérdés is, hiszen a betegsé­gek megelőzését szolgálja. Ehhez kellene nekünk is csatlakozni. A főiskolai szakemberek még két fontos dologban látnak elma­radottságot Magyarországon. Az egyik, hogy a falusi turizmusban dolgozók Nyugaton beszélnek idegen nyelven, a másik, hogy ott nem probléma az infrastruktúra. A legeldugottabb farmok is el vannak látva mindennel, amitől az igényes turista is jól érzi ma­gát. ____ ________________________ P.É. K rízisszálló rászorulóknak (Folytatás az 1. oldalról) Az utcára szorult vagy az átme­neti szállók kíhálta lehetőségeket elutasító hajléktalanokat e hónap közepétől esténként az immár hagyományosnak számító „teajá­ratok” keresik majd fel a város­ban, az utcai szociális munkások meleg teával és némi harapniva- lóval látják el a nélkülözőket. A központ a legsürgetőbb te­endői mellett gondol a jövőre is. A szaktárca meghívásos pályáza­tán a napokban 1,7 millió forintot nyertek a hajléktalanok foglal­koztatását elősegítő, komplex modellkísérleti program első ré­szének megvalósítására. Ennek kapcsán közel száz hajléktalant választanak ki a szakemberek, akiket március végéig készségfej­lesztő programokon igyekeznek felkészíteni a munkavállalásra. Az érintettek szakképzésében és betanításában a megyei munka­ügyi központ vállal feladatot, majd ezt követően a résztvevők „védett” munkahelyeken bizo­nyíthatják rátermettségüket. BUGÁNY JÁNOS SZDSZ: „Tiszta országot! Pártpolitika Korrupciómentes, tiszta Magyarországot — ezt sze­retné elérni a Sza­baddemokraták Szö­vetsége. Éppen ezért Demszky Gábor, a li­berális párt elnökje- löltje a jelenleginél világosabb összefér­hetetlenségi törvény megalkotását sürget­te tegnap Szolnokon. Szükség van egy modern liberális polgári pártra, mely éppen úgy megkülönbözteti magát a szélső- jobboldallal paktáló Fidesztöl, mint a baloldali MSZP-től - állí­totta Demszky Gábor. Az SZDSZ elnöki tisztére pályázó politikus szerint a kétpártrendszer majd­nem olyan rossz, mint az egy- pártrendszer. A négy évenkénti váltás ugyanis a zsákmányszer­zést ösztönzi. Ráadásul mind a bal, mind a jobb oldal saját szél­sőségükkel igyekszik kibékülni a hatalom megszerzése, illetve megtartása érdekében. Az utóbbi hónapok korrupciós botrányai­ról szólva Demszky Gá­bor úgy vélekedett, bár azok főleg kisgazda po­litikusokat érintettek, ám a történtekért átté­telesen a jelenlegi kor­mányfőt is felelősség terheli. Orbán Viktor írta alá ugyanis a koalíciós szerződést az FKGP-vel. A SZDSZ tiszta Ma­gyarországot szeretne, ahol a korrupció nem tud beférkőzni a közéletbe, mert a gazdaság és a politika világosan elkülönül. Eh­hez azonban az önkormányzat­okra is vonatkozó, világos össze­férhetetlenségi törvényre volna szükség. ______________AZ OLVASÓÉ A SZÓ!______________ N em gügyögni, beszélni! Kevés a gyed-igénylő Szeptember végéig összesen 205 millió forintot fizettek ki Olvasom az Óvodások fele be­szédhibás című cikket, s eszem­be jut a rokonságom köréből egy eset: a „szuper okos”-nak tartott (valóban értelmes) négyéves kis­lányt produkáltatja az édesanyja: „Mondjál verset!” A gyerek nagy nehezen hozzákezd, imigyen: „Tika, piga, jeje ti, jé ja áhat...” Az édesanya és a nagymama büszkén hallgatja az előadást, a rokonság szenved az értelmetlen, érthetetlen gügyögéstől, de ezt nem illik mutatnia. A versike vé­gén az anyuka várja az elisme­rést, hogy: ugye, milyen édeszen mondta a gyerek - s hogy meg- szeretgesse a nagyszerű szerep­lésért, magához hívja: „No, gyej- je máj hosszám!” A k, sz, cs, r stb. hangok isme­retlenek a gyerek számára. A hét­éves testvér ugyancsak nem ejti az r, sz, s betűket, csak akkor, ha rászól valaki. Ezt a szülők - pusz­tán szeretetből - nem teszik, hogy meg ne szégyemtsék. A beszédet a kisded az anyjá­tól, az apjától tanulja. Nem a gye­rek beszédhibáinak korrigálásá­val kell tehát kezdeni a logopé­dusnak a munkát, hanem a fiatal szülőkkel és nagyszülőkkel, megtanítani velük a helyes, tisz­ta, értelmes beszédet. A bölcső­dei, óvodai, iskolai szülői érte­kezleteken ne restelljék a peda­gógusok elmondani, milyen nagy kárt okoznak gyereküknek azok, akik gügyögve, affektálva szól­nak gyermekeikhez. Ötven évvel ezelőtt az iskolában a 300-350 kisdiák közül alig akadt egy-ket­tő, amelyik raccsolt vagy selypí­tett. Őket számon tartotta az egész iskola, vedres pál, szolnok Megyei információ Korábbról jól ismert formát hozott vissza a társadalom- biztosítási ellátások rend­szerébe ez év január elsejé­től a gyed ismételt bevezeté­se. Megyénkben összesen 205 millió forintot fizettek ki szeptember 30-ig gyed cí­mén. A gyermekgondozási díj esetében — ez országos szinten is elmond­ható - lényegesen kevesebb lett az azt ténylegesen igénybe vevők száma, mint amire előzetesen számítottak — tudtuk meg Tóthné Gregor Judittól, a megyei egész­ségbiztosítási pénztár (MEP) be­tegségi-ellátási osztályának veze­tőjétől. Az ügyfelek ugyanis elő­zetesen tájékozódnak, érdeklőd­nek erről az ellátási formáról, majd a pénztár a béradatok isme­retében megvizsgálja, és széles körű segítséget nyújt az ügyfél­nek abban, hogy érdemesebb-e a gyedet kérnie a gyes helyett. A gyedből ugyanis a nyugdíjjárulék mellett személyi jövedelemadót is levonnak, így sokan vannak (főleg minimálbéresek), akik ele­ve kevesebb pénzt kapnának a gyes nettó 15 272 forintos fix havi összegénél. Az osztályvezető el­mondása szerint ezért is igen ke­vés azoknak a száma, akiknek el kell utasítani a gyed-kérelmét, összességében kevesebb mint 10 százalék. Egy hónapban egyébként a MEP-nél a gyedet igénybe vevők száma 250-300 fő között mozog. A gyed összegének felső határá­ban, 51 ezer forintban az igénybe vevők kevesebb mint 10 százalé­ka részesül. Idén szeptember 30­ig megyénkben összesen több mint 205 millió forintot fizettek ki gyed címén - informált az osz­tályvezető. Mint ismert, gyermekgondozá­si díjra az a szülő jogosult, aki a gyed igénylését - a gyermeket szülő anya esetében a szülést — megelőzően két éven belül 180 napon át biztosított volt. A gyed a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosító időtartam leteltét követő naptól a gyermek második életév­ének betöltéséig jár. A gyed (a gyessel szemben, mely fix ösz- szeg) jövedelemarányos, a naptá­ri napi átlagkereset 70 százaléka, de nem haladhatja meg az igény- bevétel kezdő időpontjában érvé­nyes minimálbér kétszeresét, ami jelenleg 51 ezer forint. —BGY— A gyermekgondozási díjat 1984-ben vezették be, majd a Bokros-csomag takarékossági intézkedési során szűnt meg: az 1996. április 15-énéi később született gyermekek után már nem járt. Ezután csak gyest lehetett igénybe ven­ni, azt is csak korlátozásokkal, mert jövedelemfüggő ellá­tásnak minősült. 1999. január 1. óta már ismét alanyi jo­gon lehet igénybe venni a gyest, míg a gyedet 2000. janu­ár 1-jén vezették be újra.

Next

/
Thumbnails
Contents