Új Néplap, 2000. november (11. évfolyam, 256-280. szám)

2000-11-03 / 257. szám

4. OLDAL RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2000. november 2.) GAZDASAG TŰKOR A külföldi munka feltételei Borsodchem 8 715 Ft D Fotex 297 Ft Matáv 1347 Ft U Mól 4 670 Ft OTP 14100 Ft i Rába Richter 2410 Ft 15 610 Ft Ű Zalakerámia 2 570 Ft BUX: 8090,15-0,87 % eltérés az előző záróértékhez képest Az alkotmány értelmében minden magyar állampolgárnak joga, hogy eldöntse: Magyarországon vagy külföldön vállal munkát. Munkát lehet vállalni a külföldi munkáltatóval kötött szerződés alapján, vendégmunkásként - államközi megállapo­dások alapján, magyar munkáltató kiküldöttjeként, magyar munkáltató és külföldi cég által kötött vállalkozási szerződés teljesítése érdekében. Budapest Ha a magyar munkavállaló egyénileg állapodik meg a külföldi munkáltatóval, a munkaszerződés megkötése mellett be kell szereznie a szükséges engedélyeket: a munkavállalási engedélyt, a be­utazásra jogosító vízumot, esetleg a tartózkodási engedélyt. A munkaszerződést a befogadó ország nyelvén és jogszabályai alapján kötik, a munkabért az adott ország pénznemében fizetik. Vannak olyan országok (például Ausztria vagy az Egyesült Államok), ahol a leendő munkáltató feladata a munkavállalási engedély kérelmezése, a beutazásra jogosító vízumot azonban mindig a munkavállalónak kell megkérnie a fogadó ország külképviseletén. A vízumkérelemhez általában csatolni kell a munkavállalási engedélyt és a munkaszerződést, az útlevelet, valamint az ille­tékbélyeget. Amennyiben a munkavállalási enge­délyt a munkavállalónak kell beszereznie (ez Németországban és Spanyolországban így törvé­nyes), kérelmét a befogadó ország külképvisele­tén nyújthatja be. Ha a fogadó államnak és Magyarországnak van az egyéni munkavállalásra vonatkozó államközi csereegyezménye, nem kell attól tartani, hogy - a feltételeknek mindenben megfelelő - magyar munkavállaló foglalkoz­tatását azért nem engedélyezik majd a hatósá­gok, mert az adott területen magas a munka- nélküliség. A külföldön dolgozó magyar állampolgárok külföldi egészségügyi, társadalombiztosítási ellátása attól függ, hogy van-e az adott országgal szociálpolitikai megállapodásunk vagy sem. A kétoldalú megállapodások alapján ugyanis a részes államok polgárai egymás országaiban ugyanolyan elbánásban részesülnek. _________■ 2 000. November 3., péntek SERTÉSFELVÁSARLÁSI ARAK 43. HÉT I. Országos élősertés-felvásárlási átlagár: 285,87 Ebből: 1. gazdasági társaság átlagár: 288,80 2. szövetkezeti átlagár: 285,95 3. egyéni vállalkozói átlagár: 275,76 II. Húscéhtagok által felvásárolt élősertés-átlagár: 289,96 Ebből: 1. gazdasági társaság átlagár: 289,79 2. szövetkezeti átlagár: 292,49 3. egyéni vállalkozói átlagár: 288,00 III. Régiónkénti felvásárlási átlagárak: 1. E-Magyarország (Heves, Nógrád, BAZ): 292 2. É-Alföld (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok): 272 3. D-Alföld (Békés, Csongrád, Bács-Kiskun): 290 4. Központ (Budapest, Pest megye): 295 5. É-Dunántúl (Komárom-Esztergom, Veszprém, Fejér): 288 6. D-Dunántúl (Tolna, Somogy, Baranya): 293 7. Ny-Dunántúl (Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala): 289 IV. Országos átlagár hasított súlyra vonatkoztatva: E: 359,21; U: 350,44; R: 340,13 O: 319,32 , P: 305,63 V. Nemzetközi hasitottfélsertés-átlagár:­Forrás: HÚSCÉH Vonzó lehet a közraktározás Jobban járnak azok, akik tartalékolni tudják készleteiket A közraktár olyan, mint egy nagy zálogház, ahol a mező- gazdasági áru ellenében közraktárjegyet kap a gazdálkodó, s arra hitelt vehet fel. A konstrukciónak jelentős szerepe van a mezőgazdaság finanszírozásában. A közraktározás az idén azért is vonzó lehet, mivel az állam hozzájárul a raktározási költségekhez, s százszázalékosan támogatja az árukra felvett hitelek kamatait. Pénz az Uniótól Budapest TŐZSDEI ÉS PIACI ÁRAK 2000.43. hét Termény USD/t Áralakulás Tendencia Búza 104-105 Emelkedő Ingadozó F0B (randa kikötó Kukorica 86-90 Tartott Tartott FOBMexIkóHSböl Tak.-árpa 103-105 Tartott Érős F0B európai kikötó Napraforgó 360 Lanyhuló Lanyha Ex tank európai kikötó Szójadara 201 Emelkedő ingadozó 46 % CIF Rotterdam AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 443,44 Cseh korona 7,59 Euró 263,24 Német márka 134,59 Osztrák Schilling 19,13 Lengyel zloty 66,48 Svájci frank 172,53 Szlovák korona 6,05 USA-dollár 306,77 Budapest A közraktárban elhelyezett árura a termelők közraktári jegy fedeze­tével egyszerűen és gyorsan jut­nak rövid lejáratú kölcsönhöz. Közraktár vagy pénzintézet egy­aránt nyújthat hitelt. A bevált gya­korlat azonban az, hogy az áru tu­lajdonosa pénzintézeti kölcsönt vesz fel a közraktári jegy fedezete mellett. A közraktár által nyújtott köl­csön az áru értékének kétharma- ' dára terjed ki, s a kölcsön lejárata nem eshet későbbi időpontra, mint a tárolási szerződés lejárata. E konstrukció előnye az, hogy a pénzintézet nem végez részletes hitelbírálatot, csupán a fedezet meglétét, értékesíthetőségét vizs­gálja. Az ilyen hitelezésnél előnyt élveznek a tőzsdei áruk. Banki hitel általában az áru ér­tékének 50-70 százalékára vehető fel. A tőzsdei áruk itt is kedvezőbb elbírálásban részesülnek. Ennél a konstrukciónál a hitelt - össz­hangban a közraktári szerződés­sel - legfeljebb egyéves futamidő­re folyósítják. Ebben az esetben fedezetként szolgálhat a közraktá­ri jegy zálogjegye is, különválva az árujegytől. Á pénzintézetek több­sége azonban általában birtokba veszi fedezetként a közraktári jegy mindkét szelvényét: a zálogjegyet és az árujegyet is. A földművelésügyi kormányzat az árura felvett hitelek kamatait teljes egészében visszatéríti, s hozzájárul a raktározási költsé­gekhez is. Szakértők szerint job­ban járnak azok a termelők, akik tartalékolni (tárolni) tudják kész­leteiket, hiszen így ki tudják várni azt a megfelelő időpontot, amikor magasabb áron lehet értékesíteni árujukat. ________ _________________ - UG­A z idén 88 millió eurós tá­mogatást kap Magyarország az Európai Uniótól a közle­kedési és környezetvédelmi infrastrukturális fejleszté­sekhez az úgynevezett ISPA-program során - kö­zölte Boros Imre tárca nél­küli miniszter csütörtökön. Boros Imre elmondta: az EU a be­nyújtott projektek végrehajtásá­hoz szükséges összegnek leg­alább a felét biztosítja, a magyar kormány pedig a támogatások társfinanszírozásáról gondosko­dik. A közlekedési szektorban az idei évre előirányzott 44 millió euró összegű támogatást három vasúti projekt, a Zalalövő-Zala- egerszeg-Boba, a Budapest- Cegléd-Szolnok-Lökösháza, vala­mint a Budapest-Győr-Hegyes­halom vasútvonal finanszírozásá­hoz nyújtja az EU. Michael Lake, az EU magyaror­szági delegációjának vezetője el­mondta: 2000-ben Magyarország összesen 200 millió eurós támo­gatást kap az EU-tól. Ez az összeg duplája az előző évek támogatá­sának. Hozzátette: az EU illetéke­sei elégedettek a magyarországi PHARE-programok végrehajtá­sával. Vass Nándor környezetvédelmi helyettes államtitkár ismertetése szerint azok a projektek, amelye­ket az uniós támogatásból a környezetvédelemre fordítanak, több mint egymillió lakost érin­tenek. Kazatsay Zoltán, a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium helyet­tes államtitkára elmondta: a vas­úti beruházáshoz kapott támoga­tást 2001-től használhatják fel. Rangot jelent az agrárkamarai tagság Több száz milliárdos üzlet A katonai gépjárműpark felújítása __________Budapest ___ A Magyar Agrárkamara ok­tóber 30-án tartotta meg a soron kívüli választásokat lebonyolító küldöttgyűlését. A testület 76 százalékos sza­vazati aránnyal ismét elnök­ké választotta dr. Csikai Miklóst, a szentesi Árpád Agrár Rt. elnök-vezérigazga­tóját. A köztestület főtitkára újra dr. Mészáros Gyula lett. A megválasztott elnök beszédé­ben az agrárgazdaság fejlesztésé­ről szóló törvény maradéktalan betartását, és ezáltal a magyar ter­melők EU-csatlakozásra való sike­res felkészítését helyezte a tenni­valók középpontjába. Jelezte, hogy az Agrárgazdasági Tanács civil szervezetekből, tudósokból álló testületé a nemzetgazdaság pozitív fejlődésével ellentétes ten­denciákat állapított meg a mező- gazdaságban, amin gyökeresen fordítani kell. Több küldött megfogalmazta, hogy az agrárkamarának, mint tisztán szakmai szervezetnek, a mai helyzetben rangot jelent tag­jának lenni. Ezt támasztja alá az agrárkamarák gazdasági súlya is. Hibásak voltak ugyanis azok a prognózisok, amelyek az önkén­tes agrárkamaráknál 3-5 százalé­kos tagsági részvételi arányt hir­dettek. A Magyar Agrárkamara az augusztus 31-i állapot szerint 7572 tagot számlált, azóta mint­egy 5 százalékkal növekedett a taglétszám, és további bővüléssel számolnak a testületben. Ezt a te­rületi kamarák hasznos operatív szolgáltatásokkal, a Magyar Ag­rárkamara pedig az ágazati érde­kek, elsősorban ár és támogatási rendszeren keresztüli sikeresebb érvényesítésével kívánja elérni. A testület sajtóközleményéből kiderül, az agrárkamarákba 2400 jogi személy, 2500 őstermelő, ugyancsak közel 2400 egyéni vál­lalkozó, és 190 egyéb szervezet - vadásztársaságok, oktatási intéz­mények - lépett be tagnak au­gusztusig. A legnagyobb csökke­nés az őstermelőknél volt, amit a kamara korábbi vezető testületéi is helyesnek tartottak, mivel a pi­acon minimális árbevételt elérő őstermelőket nem célszerű a piac valós szereplői közé, vagyis a gaz­dasági kamarába integrálni. A kis­termelők egy gazdasági szerve­zetre jutó átlagos árbevétele mint­egy 14-17 millió forint, ami azt mutatja, hogy elsősorban a na­gyobb ős-kistermelők érzik ma­gukénak az agrárkamarákat. A regisztrált tagok 80 százalé­ka kisméretű gazdaság, 12-13 szá­zaléka közepes, és 7 százaléka nagyméretű gazdaság. A jelenlegi kamarai tagok tavalyi árakon szá­mított értékesítési bevétele 518 milliárd forint, az összes mező- gazdasági értékesítés 61,3 száza­léka. Ennek 40-40 százalékát ad­ják a közepes és a nagy gazdálko­dók, és 20 százalékát a kisvállal­kozások. Az agrárkamarák tehát egye véleményekkel szemben nem néhány százalékban képvi­selik a termelőket, hanem a teljes magyar mezőgazdasági kereszt- metszetét adják, ____________lz. M it szól Torgyán építkezéséhez? Körkérdés Az elmúlt napokban felröp­pent a hír, hogy a földműve­lési tárca vezetője szakértők becslése szerint több mint százmillió forint értékű csa­ládi házat építtet Budán. La­punk a minap néhány járó­kelő véleményét kérdezte erről. Kovács Zol­tánná, 44 esztendős vállalkozó:- Nem Torgyán Jó­zsef az egyetlen, aki ekkora érté­kű házat építtet. Találnánk erre példát akár a közvetlen környe­zetünkben is. Persze a közvéle­mény többnyire csak azokkal foglalkozik, akik reflektorfény­ben vannak. Én őszintén szólva nem bosszankodom ezen túlsá­gosan, egyszerűen távolinak tű­nik az egész. Meggyőződésem, hogy el fogják intézni maguk között. Én pedig - ha akarok - , éppen elég kritizálnivalót talá­lok olyan dolgokban is, ame­lyekkel nap mint nap szembesü­lök. Csörgő Kál­mán, 69 éves nyugdíjas: — Mi a véle­ményem a földművelési miniszter épü­lő villájáról? Az, hogy ne­kem ilyesmire nem telik. Hiába dolgoztam végig az életemet, most is csak havi 30 ezer forint nyugdíjból kell megélnem. Nincs ehhez mit hozzátenni. Az ilyen emberek szégyellhetnék magu­kat! Faragó Aran­ka, 23 eszten­dős zenei szer­kesztő: — Termé­szetesen elíté­lem a földmű­velési tárca vezetőjét. Százhúsz millió forintból épít­kezni azért még Budapesten is fényűzésnek számít. Bár tisztá­ban vagyok vele, hogy jelenlegi pozíciójában meglehetősen jól keres, azt azért mégis kétlem, hogy ennyi pénzt a miniszteri fi­zetéséből kuporgatott volna ösz- sze. Varga Erik& 38 éves képzőmű­vész:- Őszintén szólva magam sem tudom, hogy mennyit higgyek el a Torgyán József építkezéséről szóló híradásokból. Egyáltalán nem tartom ugyanis elképzelhe­tetlennek, hogy ez is csak afféle politikai csatározásokból eredő rágalomhadjárat. Persze valószí­nűleg van azért mögötte némi igazság. Márpedig ha így van, ak­kor az felettébb meglepő. Az elő­ző ciklusban ugyanis pontosan ő volt az, aki hasonló okokból kifo­lyólag többször is látványos kiro­hanásokat intézett néhány politi­kus ellen. Budapest Hosszú ideje várták a piaci szereplők a Honvédelmi Minisztérium (HM) által néhány napja kiírt közbe­szerzési pályázatot, ami több száz milliárd forintos üzletet jelenthet a nyerte­seknek. A pályázók a kato­nai gépjárműpark felújítá­sára jelentkezhetnek. A honvédség teherautói, csapat- szállító járművei és terepjárói alaposan elhasználódtak. A szál­lítóeszközök jelentős részének már most is indokolt lenne a cse­réje, de a megrendelések üteme elsősorban nem ettől, hanem a minisztérium anyagi lehetőségei­től függ. A tervek szerint 2001-től tizenöt éven át mintegy három- százmilliárd forintos beruházás­ra lenne minimálisan szükség a harcképesség fenntartásához, ami a hosszú idő ellenére is óriá­si üzletet jelenthetne a jármű­gyártó vállalatoknak. A megrendelések igazi felfutá­sa három év után várható, ekkor­tól kellene a megbízott cégeknek az első nagyobb mértékű szállítá­sokat teljesíteniük. Az üzletből jó eséllyel részesednek a hazai vál­lalatoknak, egyrészt mert vannak köztük európai színvonalú társa­ságok, másrészt az állami pénzek felhasználásánál a kormányzat lehetőség szerint a magyar gyár­tókat megpróbálja helyzetbe hoz­ni. Különösen jó kilátásai vannak az ország egyik legnagyobb, győ­ri székhelyű járműgyártójának, amely a legtöbb kiírt kategóriá­ban képes a követelmények telje­sítésére. Becslések szerint akár a pályázat összértékének három­negyedét is elnyerheti a cég. A pá­lyázat lezárása csak márciusra várható, de a honvédségi tender a tőzsde szereplőit már most is bi­zakodással tölti el, ezért a győri vállalat részvényei némileg meg­erősödtek. Az elnyerhető megbí­zások értékét az is növeli, hogy a szállítóknak várhatóan nem csak a korszerűsítési és a gyártási, ha­nem a későbbiekben a karban­tartási munkákat, illetve az alkat­rész-utánpótlást is biztosítaniuk kell. -w­Az OTP a Postabankról Budapest Az OTP Banknak még meg kell ismernie a kormány álláspontját, hogy mit ért a Postabankkal kap­csolatban stratégiai partnersé­gen, így később dől el, hogy mi­lyen formában bonyolítja le a leg­nagyobb magyarországi bank a Postabankkal kapcsolatos tranz­akciót - mondta Spéder Zoltán, az OTP Bank Rt. alelnök vezér­igazgató-helyettese kedden a kor­mányülést követően, amelyen felvetődött, hogy az OTP jelentős szerepet vállalhatna a Postabank konszolidálásában. Spéder Zol­tán a fúziót kizárná, mert az hosszadalmas, nehézkes. Azt el­képzelhetőnek tartotta, hogy az OTP Bank esetleg üzletágakat, eszközöket vagy ügyfélkört ven­ne át a Postabanktól, erről azon­ban most nyilatkozni szerinte spekuláció. Megoldás lehetne az is, hogy OTP-részvényekért cseré­be az állam a tranzakció során át­menetileg tulajdonrészt szerez az OTP Bankban, de az állami tulaj­don mértékét előre meg kellene határozni, illetve azt is tisztázni kellene, hogy a napi működés so­rán az állam nem szól bele az OTP Bank életébe. ■

Next

/
Thumbnails
Contents