Új Néplap, 2000. április (11. évfolyam, 77-100. szám)
2000-04-13 / 87. szám
6. OLDAL TÜKÖR G A Z P A S A G I 2000. ÁPRILIS 13., CSÜTÖRTÖK IHI RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2000. április 12.) Borsodchem 10450F1 8 Fotex 370Ft 8 Matáv 2 209 Ft Ö Mól 5 300 Ft Ű OTP 14 640 Ft ű Rába 2 800 Ft ű Richter 17 365 Ft ö Zalakerámia 2 900 Ft fi BUX: 9786,06 +0,25% eltérés az előző záróértékhez képest Bl 990Q IX INDEXJIVMS-12-ÍG ORnn ; 9990,Í2V ! 9700 9913.62 %ü#8» 9 finn 95,!'!3" 1 9786Á6 9500 > 976IÍ44 < pofii g C jc oa 1 1 I 1 I cd su '03 isj O CL 3= tO TŐZSDEI ÉS PIACI ÁRAK 2000.14. hét Termény USD/t Áralakulás Tendencia Búza 97-98- Tartott Tartott FOB francia kikötő Kukorica 95-101 Mérséklődő Ingadozó FOB MexIkóTöből Tak.-árpa 105-106 Emelkedő Tartott FOB európai kikötő Napraforgó 430 Tartott Tartott Ex tank európai kikötő Szójadara 200 Tartott Tartott 46 % CIF Rotterdam AZ MNO HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 427,53 Cseh korona 7,09 Euró 258,18 Német márka 132,01 Osztrák Schilling 18,76 Lengyel zloty 65,83 Svájci frank 163,94 Szlovák korona 6,22 USA-dollár 269,53 Túl nagy a csinnadratta? Szakértők politikai programnak tartják a Széchenyi-tervet A legtöbb kutató, illetve szakmai szervezet, szövetség megítélése szerint a Széchenyi- terv programnak ugyan jó, de tervnek nem nevezhető. A szakértők konkrétumokat hiányolnak a Gazdasági Minisztérium anyagából, mint mondják: csak úgy lehet jó gazdasági programot alkotni, ha az „elveket azok öltöztetik fel konkrét intézkedési tervekkel, akik a ruhát hordják”. A Széchenyi-terv - Nemzeti Fejlesztési Terv - egyelőre nem végleges; a szaktárca várja a különböző észrevételeket, javaslatokat, s úgy tetszik, ezzel többen is élni fognak. Budapest A kormányprogramban lefektetett társadalmi célok megvalósítása érdekében az államnak szerepet kell vállalnia a gazdaságpolitika alakításában is. Ennek a jegyében született a Széchenyi- terv, amely magában foglalja a célkitűzéseket, meghatározza a gazdasági élet súlypontjait, a fejlesztés elsődleges területeit, olyan területeket, amelyek ösztönzése láncreakciót indít meg a gazdaságban; maguk után húzzák a hozzájuk kapcsolódó ágazatokat, így sokszorozzák meg a befektetések hasznát. A programsorozat azonban nyilvánvalóan csakis akkor lehet sikeres, ha közös cselekvési keretté válik, vagyis ha a magyar társadalom, a hazai üzleti szektor és a globális szereplők meghatározó csoportjai, valamint a régiók közösen alakítják ki és együttesen valósítják meg. A terv a Gazdasági Minisztérium szándéka szerint a magyar gazdaság európai felzárkózási stratégiájának programja is, ezáltal elősegíti az uniós integrációra való felkészülést. Bár a szaktárca többször is hangsúlyozta, hogy a Széchenyi-terv egyelőre nem végleges, mégis sok - legtöbbször azonban építő jellegű - kriüka éri. A gazdasági kutatásokkal, előrejelzésekkel foglalkozó Kopint Datorg Részvénytársaság igazgatója, Oblath Gábor szerint a terv sokkal inkább politikai színezetű, mintsem gazdasági. A kutató úgy véli, üdvözlendő célokat határoz meg a Széchenyi-terv, de nem mond semmi újat; csupán az jelent minőségi változást, hogy a különböző programokat egy tervezetbe fűzte a Gazdasági Minisztérium. Oblath szerint a terv nem tartalmaz konkrétumokat, ez pedig nélkülözhetetlen lenne akkor, ha az Európai Unió számára is készülő Nemzeti Fejlesztési Tervről beszélünk. A különböző programok már eddig is szerepeltek a kormány rövid vagy hosszú távú gazdasági stratégiájában, javarészük - másként megfogalmazva - szerepel a költségvetési törvényben. A Kopint Datorg vezetője szerint meg kellett volna jelölni, hogy az egyes fejezetekre milyen forrás áll rendelkezésre, helyi, közponü vagy esetleg uniós pénzre lehet-e számítani. Oblath lapunknak elmondta azt is, hogy a Széchenyi-terv programjaira szánt 434 milliárd forint túlságosan kis összeg. Különösképpen az, ha figyelembe vesszük, hogy a gazdasági tárca ezt a pénzt két évre, 2001-re és 2002-re irányozta elő, és jelentéktelen a GDP tükrében is, amely idén a várakozások szerint 13 ezer milliárd forint körül alakul, de mindenképpen több lesz 10 ezer milliárdnál. Pálócz Éva, a Magyar Kereskedelmi Kamara Gazdaság- és Vállalkozás- elemzési Intézetének igazgatója szerint a Széchenyi-terv ugyan megvalósítható, de inkább nevezhető PR- fogásnak, mint nemzeti fejlesztési tervnek. Véleménye szerint a terv a Gazdasági Minisztérium alá tartozó témák gyűjteménye. Az igazgatónő hiányolja belőle az agráriummal, a környezetvédelemmel foglalkozó részeket, és mint lapunknak mondta, így nem is lehetne Nemzeti Fejlesztési Tervnek nevezni. Az elkészült dokumentum jelzésnek jó lehet - mondta -, de meg kellett volna jelölni benne a prioritásokat, hozzá kellene rendelni az eszközöket, a forrásokat és a finanszírozásra vonatkozó fejezeteket. Palócz szerint a minisztérium hiába vár javaslatokat, mert amíg nem ismert, hogy mennyi pénz, milyen eszközök, milyen intézményrendszer áll a terv mögött, addig nem lehet igazi javaslatokat kidolgozni. A szakértő tehát nem érti, miért övezi „túl nagy csinnadratta” a Széchenyi-tervet. _____________________________________________________________ISTSI PROGRAM 2001-2002 (MRD FT) Autópálya-fejlesztési Innovációs 120 45 Lakás 200 Turizmusfejlesztési 16 Beszállítói 18 Kis- és középvállalkozásfejlesztési 25 Regionális gazdaságépítési 10 Összesen 434 Változott BUDAPEST Az Országgyűlés - a szőlő- és bortermelők aggodalmaira reagálva - módosította a jövedéki adóról szóló törvény néhány, a borra vonatkozó passzusát. Augusztusban lépnek hatályba a bor jövedéki termékké történt nyilvánításából eredő szabályok. A jövedéki termékek körébe tartozik majd a bor is, mint ahogyan például az ásványolaj vagy a dohányáru. Magát a törvényt már elfogadták, így azoknak a gazdáknak, akik legalább 500 négyzetméteres termőterülettel rendelkeznek és borkészítéssel foglalkoznak, vagy évente 1000 liter bort állítanak elő, július 1-jéig be kell jelentkezniük az illetékes vámhatóságnál. A idevonatkozó törvényt azonban szigorú rendelkezései miatt sokan bírálták. A gazdák szőlőterületek kivágásával fenyegetőztek, ami a termőterület 25- 30 százalékát érintette volna. A hegyközségek a termelők növekvő adminisztrációs terhei miatt emeltek kifogást. Az 500a törvény 1500 hektáron gazdálkodó szőlősgazdák körében is az adminisztrációs terhek növekedése váltott ki elégedetlenséget. Sokan például máig sem tudják, milyen a pincekönyv, amely a borkészítés egyes munkafázisait hivatott dokumentálni, és az sem dőlt még el, milyen zárjegy kerül a palackokra. Az Országgyűlés a napokban módosította a jövedéki adóról szóló jogszabály egyes kifogásolt részeit. A módosítás eredményeként az adómentes határ háztartásonként évente 1000 liter borra emelkedett. A jogalkotók 500-ról 1500 négyzetméterre emelték a jövedéki szabályozás alá eső termőterület nagyságát, tehát csak az 1500 négyzetméternél nagyobb területen gazdálkodók számítanak termelőnek. Az ennél kisebb területen gazdálkodóknak akkor sem kell adóraktári engedély, ha az adómentes mennyiségnél több bort termel a tulajdonos. Azok a termelők, akiknek egyszerűsített adóraktári engedélyük van, a pincében is kimérhetik borukat, illetve kétliteres palackban vagy 25 literes kannában értékesíthetik. - uc Húsmarhaprogram Budapest A magyarországi húsmarha- tenyésztés fellendítésére készített javaslatot a Pannónia Egyetemi Kutatási Koordinációs Központ Kht. - közölte tegnap Papócsi László, a kht. igazgatója egy szakmai tanácskozáson. A társaság által készített programról az igazgató kifejtette: a koncepció a jelenleg mintegy 19 ezres húsmarhaállomány bővítését célozza. A jelentős hagyományokkal bíró ágazat fejlesztése nemzetgazdasági és szociálpolitikai szempontból is fontos, hiszen kedvezően hat a vidék népességmegtartó képességére és a falusi turizmus fellendülésére is. Az állatállomány-bővítést az Európai Unióban előtérbe kerülő ágazati szerkezetváltás, valamint a marhahús világkereskedelmének növekedése is indokolja. Sándor István, az FVM főosztályvezetője elmondta, hogy idén az FVM a húshasznú szarvasmarha-tenyésztés támogatására 1,4 milliárd forintot fordít. A program beindításához a főosztályvezető szerint 3 milliárd forint szükséges. Most nincs nagyobb leépítés Az iparkamara átveszi a kézműves alkalmazottakat Növényvédelmi távelőrejelzés Megyei információ __ J elenleg nem tervez nagyobb elbocsátásokat a megyei kereskedelmi és iparkamara. Novembertől azonban jelentősebben csökkenhet az alkalmazottak létszáma. Április elsejével olvadt be a megyei kézműveskamara a megyei kereskedelmi és iparkamarába. A korábbi 31 fős alkalmazotti létszám nyolccal nőtt, miután valamennyi kézműveskamarai dolgozót átvett az iparkamara - tudtuk meg dr. Kerékgyártó Imrétől, a kamara titkárától. Hozzátette: időközben egy „volt kézműves” távozott, azonban tömeges elbocsátásokról egyelőre nincs szó. Az átvett dolgozóknak lesz bőven munkájuk, hiszen az immár 18 ezres tagságú kamarának október végén szinte valamennyi közfeladatot vissza kell adni a korábbi hatóságoknak. Az egyéni vállalkozói igazolványok ügyintézését majd az okmányirodák látják el, míg például a taxiengedélyeket a közlekedési felügyeletek adják ki újra november 1-től. Egy-két új dolgozó a tagdíjak behajtása területen fog majd dolgozni. A jelenlegi tervek szerint minden egyes dolgozójára számít a megyei kereskedelmi és iparkamara, azt azonban nem lehet kizárni, hogy a bizonytalan helyzet miatt többen önként távoznak majd. Ez a folyamat már kitapintható. Az átmeneti időszak után, november 1-től viszont biztos, hogy kisebb létszámú apparátusra lesz szükség, ez nagymértékben függ az önkéntes kamara megmaradó taglétszámától, t-z.-------------------------------------------------------------------------------------------. A z FVM Békés megyei FM Hivatal Vadászati és Halászati Felügyelősége pályázatot hirdet a következő vízterületek magyar államot megillető halászati jogának hasznosítására 42. Fehér-Körös (0.000-9.780 fkm) közötti szakasz 43. Kettős-Körös (1.000-37.260 fkm) közötti szakasz 65. Hármas-Körös I. szakasz 12-40 fkm-ig II. szakasz 61-79.160 fkm-ig 85. Hortobágy-Berettyó (0.000-54.800 fkm) közötti szakasz 86. Sebes-Körös (1-58.560 fkm) közötti szakasz 125. Hortobágy-Berettyó (54.800-59.900 fkm) közötti szakasz A pályázaton magyar állampolgárságú természetes személyek és magyar állampolgárok által létrehozott jogi személyek vehetnek részt. A pályázat részletes kiírását, térképi anyagát, valamint jogszabályi feltételrendszerét tartalmazó dokumentum 5.000 Ft díj ellenében átvehető az FVM Békés megyei FM Hivatal Vadászati és Halászati Felügyelőségén. (Békéscsaba, Derkovits sor 2. Tel.: 66/441-811 Üi.: Makarovné Demeter Edit halászati felügyelő) A pályázat benyújtásának határideje: 2000. június 14. V._____________________________________________________3/ Ezúttal a szőlő-gyümölcs kultúrákban az idén várható, jelentősebb károsítókra hívjuk fel a figyelmet, hogy még idejében fel lehessen készülni az eredményes védekezésekre. Ismert, hogy mindenféle időjárási körülménynek megvan a maga fontosabb károsítója, amelyek a száraz és a nedves körülményeket kedvelik és szaporodnak el veszélyes mértékben. Ezek közül a nagyobb gondot (a jelentősebb kárral fenyegetőket), mivel az időjárás jellege miatt nehezebb védekezni, a nedves körülményeket kedvelő betegségek elleni hatékony védekezés jelenti. Ezért az elmúlt időszakban és jelenleg is ez utóbbiakra kell felkészülni. Az alma károsítói közül a va- rasodás okozhat jelentős fertőzést. Ahhoz, hogy ez bekövetkezhessen, már korán tavasszal meg vannak a feltételek. A levelek kifejlődése az elmúlt évekhez képest vontatottabb, de a kórokozó fertőző képletei már jelen vannak. Ugyanez vonatkozik a körtére is. Mivel az elmúlt évben jelentős fertőző anyag halmozódott fel, a jelenlegi időjárási körülmények mellett járványveszély kialakulására kell számítani. A lisztharmat szárazabb körülmények mellett okoz erős fertőzést, de az érzékeny (jonathan, éva) fajtákon már a rügypattanást követően is lehet találni fertőzött hajtásokat. Az almamoly, különösen a házikertekben mindig jelen van és károsít. A kártétel mértéke a lárvák elleni kezelés időzítésén múlik. A levélaknázómolyok is megtalálhatók a kertekben, amelyek rajzását feromon csapdás megfigyeléssel pontosan követhetünk. Az elmúlt évihez hasonló környezeti feltételek mellett nem várható jelentős felszaporodásuk. A takácsatkák egyedszáma sem volt jelentős az elmúlt években. Nyári felszaporodása abban az esetben várható, ha az időjárás jellege szárazabbra fordul. A levél- tetvek a meleg, párás körülményeket kedvelik, azok kártételére ilyen időjárás mellett számítani lehet. Ebben az évben is végzünk számítógépes előrejelzést a tűzel- halás várható megjelenési idejére, a kezelések időpontjának megállapítására. Folyamatban van a szükséges meteorológiai tényezők és növényfenológiai állapotok megfigyelése és rögzítése. A védekezésre alkalmas és szükséges időpontokra felhívjuk majd a termelők figyelmét. A megye házikertjeiben egyre nagyobb gondot okoz a vértetű elszaporodása. A kártevő elterjedését elősegíti a bőséges nitrogén trágyázás következtében előállt dús hajtásképződés, a helytelen metszés, a jégverés, a metszés utáni sebkezelés elmaradása. A fertőzött fák kora tavaszi lemosó permetezése sokat segít a kártevő elleni védekezésben. Előtte ajánlatos a gyökérnyakon, a kéregrepedésekben a telelőhelyeket feltárni, hogy a permetlé könnyebben eljusson a kártevőhöz. A cseresznye, de főképpen a meggy nagyon megsínylette az elmúlt évek csapadékos időjárását. Járványos monília fertőzés alakult ki, amely a virágot és a hajtásokat is fertőzte. Sok termő fa esett áldozatul ennek a betegségnek. Az ellene való védekezés alapja, ami még most sem késő, hogy a fertőzött, beteg vesszőket és gyümölcsmúmiákat távolítsák el és semmisítsék meg. A betegség ellen mindenképpen be kell tervezni több kezelést. A mechanikai védekezés után a virágzáskori vegyszeres kezelés döntő jelentőségű lesz. A védekezés elmaradása, vagy nem eléggé hatékony készítmény alkalmazása újabb járványt idézhet elő. Fokozza a veszélyt, hogy a cseresznyén és a meggyen egy másik betegség is járványos fellépést okozott 1999- ben, mégpedig a blumeriellás levélfoltosság. A kártétel következtében a fák leveleinek egy része már augusztusban, szeptemberben lehullottak, súlyos esetben lekopaszodtak. A betegség elleni védekezés 2000- ben is indokolt lesz, mert kedvező ökológiai feltételek mellett újabb erős fertőzés várható. A levéltetvek elleni védekezés párás meleg időjárásban válik indokolttá. A cseresznyelégy az utóbbi években emelkedő egyedszámban rajzott, és szórvány, ám a házikertekben erős fertőzés is előfordult. Kártétele az alkalmazott növényvédelmi technológiától függ, és főként a késői érésű cseresznyén okozhat érzékeny minőségromlást. Az őszibarack károsítói közül a jelenlegi időjárásban a tafrinás levélfoltosság elleni védekezést indokolt elvégezni. A betegség a hűvös, csapadékos időt kedveli, a rügypattanás időszakában már jelenlévő, nagy mennyiségű fertőzőanyag járványos méretű fertőzés elindítója lehet. Az állati kártevők közül a levéltetvek jelenléte és károsítása az időjárás alakulásától függ, gradációs elszaporodása párás meleg időjárásban lehet. A gyümölcsmolyok közül a keleti gyümölcsmoly károsított nagyobb mértékben. Feromon csapdás megfigyelés alapján a kártevő magas egyedszámban rajzott. Kártételük a védekezés minőségétől függően alakul 2000-ben. A szilva károsítói közül a monília okozott erős fertőzést 1999ben, és várhatóan ebben az évben is fog. A levéltetvek elterjedése hasonló a többi kultúrához, nagymértékben az időjárás függvénye, de általában a szilván történik meg legkorábban tömeges szaporodása. A szilvamoly és a keleti gyümölcsmoly az elmúlt évekhez viszonyítva magasabb egyedszámban károsítottak. 2000-ben a kártétel mértéke itt is a védekezések hatékonyságától függ. A szőlő károsítói közül az elmúlt évben a peronoszpóra számára volt a legkedvezőbb az időjárás. Ennek hatására több helyen is járványveszélyes helyzet alakult ki, a kevésbé kezelt területeken pedig a termés egy részét elvitte a peronoszpóra. Ha ebben az évben párás, csapadékos meleg lesz, újabb járvány kialakulására lehet számítani. Korai fürtfertőzés is kialakulhat, ezért a védekezésre minden termesztő területen fql kell készülni. A lisztharmat járványos elterjedéséhez az időjárás nem kedvezett az elmúlt évben, de szárazabb körülmények mellett a betegség elleni védekezésre fel kell készülni. A szürkerothadás az elmúlt évben a vizsgált terület 10-20 százalékán okozott közepes erősségű fertőzést. Ha a kórokozó fejlődéséhez az időjárás megteremti az optimális feltételeket, a meglévő fertőzőanyag védekezésre adhat okot. A szőlő levélatkák a megye ültetvényeiben gyenge - közepes erősségű fertőzést okoztak 1999- ben. Mindenhol jelen vannak, de a többnyire csapadékos nyári időjárás nem volt kedvező egyedszá- muk nagyobb mérvű emelkedésére. A kártevők számára kedvezőbb szárazabb időjárásban lehet számítani egyedszám emelkedésre. KASZA IMRE ______ MEGYEI NTÁ
