Új Néplap, 2000. február (11. évfolyam, 26-50. szám)

2000-02-10 / 34. szám

MEGYEI KÖRKÉP 3. OLDAL 2000. Február 10., csütörtök Új épületszámy az időseknek A vendégek megtekintették az új épületrészt A megyeszékhely Egyesített Szociális Intéz­ménye Kaán Károly úti épületében jelentős bővítés történt az elmúlt időszakban. Az új épületszárnyat tegnap adták át. Az intéz­mény gépkocsiparkja pedig új autókkal gyarapodott. Szolnok A szolnoki Egyesített Szociális Intézmény 1998- ban kapta meg a Kaán Károly úti tagóvoda épü­letrészét. Ezzel lehetővé vált az idős emberek otthonának bővítése, a zsúfoltság csökkentése. 1999-ben pályázaton nyert pénzből és az önkor­mányzat támogatásából összesen mintegy 19 millió forintot fordítottak a bővítésre. Korszerű betegszobákat, nővéröltözőt, nagyobb ebédlőt alakítottak ki. Mindennek eredményeként jelen­tősen csökkent a zsúfoltság.. A mozgó, gondozóhálózat gépkocsiparkja hat tízéves Wartburgból állt, ezeket most Suzukikra cserélték. Ehhez az esztergomi Suzuki gyár ösz- szesen 1,2 millióval, az önkormányzat 5 millió­val, az intézmény költségvetésen kívüli forrás­ból pedig 2,2 millióval járult hozzá. A tegnapi ünnepélyes átadáson dr. Szabó Juli­anna, az intézmény igazgatója köszöntötte a vendégeket, majd Szalay Ferenc polgármester mondott rövid beszédet. Elégedetten nyugtázta, hogy megoldódott egy nyomasztó gond. Az in­tézmény rajta kívül álló okok miatt korábban nem tudott megfelelő körülményeket biztosítani az ott élőknek. Ám jól kihasználták az adódó le­hetőségeket. Mindenki jól járt, az idős emberek, az ápoló személyzet és a város is. Ha figyelem­be vesszük a gépkocsipark megújulását, el­mondhatjuk, hogy minőségi változás történt a gondozásban. Befejezésül biztosította a jelenlé­vőket, hogy az önkormányzat idei költségvetése elegendő pénzt fordít az intézmények működé­sére, az év végén sem lesz gond a fenntartásuk­kal. Az ünnepség után a vendégek megtekintették az új épületrészeket és az udvaron felsorakozott gépkocsikat. Felére csökkent a bűnözés Sikeresek a nagyiváni polgárőrök Amiről beszélünk PAULINA ÉVA Abortusz vagy más1 Kisebb vihart kavart a magzati élet védelmé­ről szóló törvény várható módosításának hí­re. Sokan szigorításoktól tartanak, magyarul attól, hogy kevésbé engedélyezik az abor­tuszt, mint eddig. Az illetékesek persze siet­tek leszögezni, hogy a módosítással nem vál­tozik a nők önrendelkezési joga. Mindezt a kedélyek megnyug­tatása miatt is illő volt kijelenteni. Magyarországon ma száz szülésre mintegy hetven abortusz jut. Ez az arány gyakorlatilag évek óta nem változik. Fogalmaz­hatunk úgy is, hogy minden kívánt terhesség mellett 0,7 nem kívánt terhesség van. Az okok igen szerteágazóak. Az abortuszra jelentkezők kö­zött nagyon sok a fiatal lány, aki még nem fejezte be az iskolát, nem bír önálló egzisztenciával vagy olyan kapcsolattal, amely­ben vállalni lehetne gyereket. De az idő­sebb, többnyire már gyereke (ke) t nevelő korosztály tagjai is sem ritkán folyamodnak ehhez a „végső megoldáshoz”, mert bizo­nyos életkoron túl nem akarnak már szülni. Ha évekkel ezelőtt a két gyerek volt az „ideál”, ma egyre többen hajlanak az egyke felé. Aki gazdag, az a vagyont nem akarja már továbbosztani, - örökíteni, aki szegény, annak az utód felnevelése jelentene megoldhatatlan gondot. Nem beszélve azokról, akiknek fogal­muk sincs, hová szüljenek, és e fejfájásukat a legújabb lakáshi­tel konstrukció sem enyhíti. Nincsenek követhető példák sem egy olyan döntés megho­zatalánál, hogy á gyereket vállaljam vagy az abortuszt. Míg Nyugaton a fiatal házaspárokra az jellemző, hogy előbb megte­remtik az egzisztenciát, aztán jöhet a gyerek, nem baj, hogy harminc fölött van már az anyuka. Nálunk ez nem lehet mo­dell. Mert gyakran harmincra sincs meg az egzisztencia, hacsak nem biztosították mindezt a fiatal párnak a szülők. Míg egy negyven fölötti nyugati nő az élet késői ajándéká­nak tekintve megszüli a második vagy harmadik gyerekét, ad­dig átlag magyar társa ezt egyszerűen nem engedheti meg ma­gának, mert örül, ha eltartja a többi gyerekét, és főleg mert nem akarja elveszíteni a munkahelyét. Bárhogy nézzük is, egy gyerek felnevelése egy családban jelenleg olyan megterhelés, amely nap mint nap kemény forintokra váltható. Ezek az összegzések, életszínvonalbeli kilátások hozzák legtöbbször a megfogant életek elleni döntést. Ebben a helyzet­ben a törvény szigorítása valószínűleg visszahozná a „feketén végzett” magzatelhajtásokat. Aminél a kórházban végzett, legá­lis abortusz még mindig jobb megoldás. Új feladatkört kap a bíróság A negyvenes nő örül, ha eltartja a többi gyerekét. Kezelhető-e a forráshiány? Rente Ferenc polgármester tá­vollétében - aki a kárelhárítás térségi feladatait koordinálta - a pénzügyi bizottság elnöke, Gás­pár József vezette le a tiszafüre­di önkormányzat keddi ülését. A közel negyedszáz napirend leg- fontosabbja a költségvetés vitája volt, azzal együtt, hogy mikép­pen lehet kezelhetővé tenni a város erre az évre prognoszti­zált, megközelítően 325 millió forintos forráshiányát. A kérdés már csak azért is ne­hezen megválaszolható, mert Füred tavalyról több mint 200 millió forintos hiányt hozott át ez évre. Az indulatoktól sem mentes, hosszú vita után lénye­gében abban egyeztek meg a je­lenlévők, hogy olyan előerjesz­tést, pénzügyi tervet kell készí­teni a következő fordulóra, amely konkrét kivitelezési lehe­tőségekkel olyan forráshiány maximumot határoz meg — az elhangzottak alapján ez 170 és 200 millió forint között kellene, hogy legyen —, amely még ke­zelhető, s nem veszélyezteti az önkormányzati alapfeladatok el­látását. Önkormányzatok zárt ajtók mögött (Folytatás az 1. oldalról) Akadtak visszatérő problémák is. Ezek közül a leggyakoribb, hogy a képviselők túlzott óva­tosságból vagy rosszul értelme­zett adatvédelemből akkor is zárt ülést rendeltek el, amikor az nem volt indokolt. De arra is gyakran volt példa, hogy a kép­viselők egy-egy döntés előtt „el­felejtették” bejelenteni szemé­lyes érintettségüket, és szavaz­tak az őket közvetlenül érintő kérdésekben is. Dr. Csíkos Zoltán úgy látja, megyénkben számos települé­sen — a városok közül Karcag, Tiszaföldvár, Jászberény; Mart­fű, Jászfényszaru - az önkor­mányzat példaértékűen műkö­dött. Elsősorban ott volt kevés gond, ahol kiváló munkát vég­zett a jegyző, jól dolgoztak a polgármesteri hivatal szakembe­rei, és a kapcsolat is kiegyensú­lyozott volt a képviselőtestület­tel. Éppen ezért sajnálatos, hogy tavaly minden eddiginél több te­lepülésen indult fegyelmi eljárás a jegyző ellen. Míg 1999 előtt évente csupán egy-két esetben fordult elő, hogy felelősségre vonták a polgármesteri hivatalt vezető szakembert, addig tavaly négy településen — Mezőtúron, Kunszentmártonban, Cibakhá­zán, Szolnokon - is jogerős bí­rósági döntésre vártak. Tiszaiga- ron már erre sem, ott törvény- széki verdikttel bocsátották el a jegyzőt. ___________ T. J. B ár szám szerint megmon­dani nem lehet, hogy hány bűncselekmény elkövetését előzték meg jelenlétükkel a különböző településeken te­vékenykedő polgárőrök, az viszont általánosságban igaz, hogy azokban a hely­ségekben, ahol ilyen szerve­zet működik, javult a köz- biztonság. Megyei információ A Tiszafüredi Rendőrkapitányság működési területéhez tartozó te­lepülésekre ez mindenképpen igaznak tűnik. Bállá Ferenc alez­redes, rendőrkapitány is úgy lát­ja, ott, ahol a polgárőrség jól mű­ködik, érezhető a közbiztonság javulása. Ez elmondható például Tiszaburára, Tiszafüredre, Tisza- szöllősre és Nagyivánra. Ez utób­bi községben például két éve ala­kult meg a polgárőrség, amely­nek tagjai lelkesen vigyázzák a fa­lu rendjét éjszakai szolgálataik során. Általában meghatározó té­nyező a rendőrséggel való jó együttműködés, s ez a nagyivá- niakra is igaz. A kapitány szerint ebben nagy szerepet játszik az, hogy három éve egy helybeli fia­tal körzeti megbízott rendőr dol­gozik a településen, így jól meg­értik egymást az egyenruhás és a közbiztonság érdekében tenni akaró polgárok. Ennek eredmé­nyei is vannak. Sikernek számít, hogy az elmúlt években jelentő­sen kevesebb bűnt követtek el a faluban, mint azelőtt. 1998-ban 26,1999-ben pedig 16 bűncselek­mény - lopások és betörések - vált ismertté a településen. Kolozsi József, a megyei pol­gárőrszövetség elnöke elmondta, megyénkben dolgozó valameny- nyi polgárőr lelkesen végzi a fel­adatát, rendszeres az is, hogy munkájukhoz, az éjszakai járőrö­zéshez gyakran használják saját autóikat. Segítséget szinte min­den helyi polgárőr szervezet kap, Nagyivánban például közel 200 ezer forinttal támogatja az önkor­mányzat. Jut pénz az Országos Polgárőrszövetség költségvetésé­ből is, ám a folyamatos, állandó színvonalú munkához több is el­kelne. Ez mostanában különösen igaz, amikor a polgárőrség szeret­né minél szélesebb körben beve­zetni a formaruhákat. ___________ HGY (Folytatás az 1. oldalról) Szintén teljesen új feladatként je­lentkezik a szabálysértés ügyé­ben született, a felelősséget meg­állapító és büntetést kiszabó ha­tározat elleni kifogásokkal kap­csolatos eljárás. A új törvény ugyanis módot ad arra, hogy az ügyfél által bejelentett kifogás - ha ezt nem az ügyfél, hanem a törvényességi felügyeletet ellátó ügyész teszi, akkor az óvás - a bí­róság elé kerüljön. Változás történik a kirótt, ám be nem fizetett bírság behajtási rendjében is. Ha a bírságot letil­tással és adók módjára történő behajtásával sem lehet kifizettet­ni, akkor ezt az elkövető bele­egyezésével közérdekű munkára is át lehet változtatni. Ha viszont ez sem megy, akkor a bíróságra kerül az ügy, ahol az elzárásra történő átváltoztatásról dönte­nek. Dr. Kiszelyné dr. Finta Éva la­punknak elmondta, a bíróságra háruló új feladatokra nem függet­lenítettek munkaerőt, ezeket a bí­róság hagyományos teendőivel párhuzamosan látják majd el a bírák. Annyi könnyebbséget azonban megengedett a törvény, hogy azokban az esetekben, ahol mellőzhető a tárgyalás, a bírósági titkárok is eljárhatnak. Mivel az új szabályok alkal­mazása csak a március 1-je után elkövetett szabálysértéseibe vo­natkozik, ezért nem várható, hogy az ügyek hirtelen eláraszt­ják majd a bíróságot. Vélhetően a nyár elejére azonban a bírósá­goknak már meglehetősen nagy gyakorlatuk lesz a szabálysértési ügyekben. _______________h.gy. Összesen 6096 fiatal szerelt le kedden az országban, miután teljesítette kilenc hónapos sorkatonai szolgálatát. A fiatalok több mint 80 százaléka részesült átlagosan 8-10 ezer fo­rintos leszerelési segélyben. Képünk a kisújszállási piacon örökítette meg a leszerelőket. ________________________________________ FOTÓ: M. J. N éhány hónap múltán elegük lesz? A pályakezdők fele rövid időn belül otthagyja első munkahelyét Vajon mi lehet annak az oka, hogy a pályakezdők többsége nem dolgozza le első évét, s otthagyja mun­kahelyét? Ráadásul a felmé­rések azt mutatják, hogy a fiataloknak lesz elegük a munkából. Pedig számuk je­lentős, a munkaügyi köz­pontban regisztrált havi lét­számuk átlagosan 1700, el­helyezkedési esélyeik pedig egyáltalán nem jók. Szolnok A pályakezdő munkanélküliek hi­ába regisztráltatják magukat a munkaügyi központokban, mun­kanélküli ellátásra nem jogosul­tak. Elhelyezkedésüket elsősor­ban tapasztalatlanságuk gátolja, így - a foglalkoztatási támogatás mellett - a munkatapasztalat­szerzési támogatás szolgálja leg­inkább az érdekeiket. Ebben az esetben maximum 100 százalék­ban az állam állja a fiatal bérét, a közterheket azonban nem. A munkaügyi szervezet folya­matosan próbálja a fiatalokat ál­láshoz juttatni, a megyében több tízmillió forintot fordítanak erre. A szolnoki kirendeltségen példá­ul az idén 36 millió a keretösszeg, ebből azonban csak hatmillió használható fel szabadon, a töb­bit az áthúzódó kötelezettség emészti fel. A kirendeltség a pá­lyakezdők 70 százalékát támoga­tással helyezi munkába, ami jól jellemzi, mennyire kelendőek a munkaerőpiacon. Azzal, hogy ily módon ösztönzik a munkaadó­kat, kicsit könnyebb az álláskere­sés, bár csak egy évig adható a tá­mogatás. Mégis valami „kosz” ke­rült a fogaskerekek közé, mert az így elhelyezkedett fiatalok fele idő előtt távozik első munkahe­lyéről. A szolnoki kirendeltség felmé­réséhez 49 munkáltatót kerestek meg, ám közülük nem válaszolt mindegyik. A válaszadóknál elhe­lyezett 53 fiatal közül néhány hó­napon belül már csak 22-en álltak alkalmazásban. Ráadásul a távo­zók közül egyetlen egyet sem a munkáltatója küldött el. Egy má­sik, 1998. július és 1999. május között végzett felmérés szerint pedig negyvenből 15 munkaszer­ződés közös megegyezéssel, míg további 15 rendes felmondással szűnt meg. Azt egyelőre csak találgatni le­het, hogy mi az oka mindennek - válaszolta kérdésünkre Tótok Ka­talin, a szolnoki kirendeltség munkatársa. A fiatalok egyáltalán nem „beszédesek”. A munkaügyi szervezet több olyan pályakezdőt keresett meg, akik otthagyták munkahelyüket: ugyan mondják már el, miért tették? A megkere­settek mindössze 1-3 százaléka ment el a hívásra, ám választ nemigen adott a kérdésekre. A munkaügyi kirendeltség munkatársai szerint alapvető probléma a bér. A legtöbb pálya­kezdőnek minimálbért ajánlanak, a diplomások esetében pedig a 35 ezer forint bt uttc ... plafont jelenti. Ám a pályakezdők ellátás nélkül több hónapig várnak a jó ajánlat­ra, s esetleg meggondolatlanul vá­lasztanak. Később aztán jöhet egy jobb ajánlat vagy éppen sikerül egy felvételi vizsga. Ézt nem tud­ni. E. Z.

Next

/
Thumbnails
Contents