Új Néplap, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-11 / 8. szám

2000. Január 11., kedd MEGYEI KÖRKÉP 3. OLDAL Üres állomások, álló vonatok KÖZÉRZETÜNK PAULINA ÉVA Miénk az évezred? Mi lesz a hétvégi programotok? - kérdezi ismerősömet németországi levelezőpartner­nője. Ő mélyen hallgat. Most mondja azt, hogy mosás, vasalás, takarítás, főzés, moso­gatás? Amikor a németországi hölgynél járt, látta az ő hétvégéjét. Vasárnap délelőtt 11 órakor még női maga­zint olvasott, aztán fél tizenkettőkor elővette a félkész ebédet, amihez negyed egykor teríthetett is. Egy óra után pedig moso­gatógépben volt az összes mosatlan edény, rendben a konyha, a család mehetett kirándulni. Lépten-nyomon azt olvassa az ember, hogy a nők évezrede következik. Ám a jelenlegi helyzetben erről az jut az ember eszébe, hogy nem tévednek itt, kérem? Gyakorlatias gondolko­dású lévén, a nők úgynevezett előretörésének ügyét egyenesen arányosnak tartom az életszínvonallal. Itt mindjárt meg is akad­tunk a „miénk a világ meg az évezred” kérdésében. Mert mikor lehet egy átlagos magyar nő helyzetét összehasonlítani az emlí­tett német példával? Az utóbbi évek életszínvonalbeli csökkenése elsősorban a nőket sújtotta. Példabeli Folyton arra biztatnak ismerősöm is pedagógus, két gyermek édesanyja. Amikor elvégzi a munkát az iskolában, otthon ma­gánórákat ad, mert hát meg is kell élni valamiből. így aztán minden háztartási munka a hét végére marad. A segítség pedig egyre messzebb van. Az utóbbi években a nők túlterheltségében nem eredménye­ket értünk el, hanem visszalépéseket tapasztaltunk. Fokozottan érvényes ez megyénkre, ahol magas a munkanélküliség és ala­csonyak a jövedelmek. így hát a nők évezrede egyelőre elkerüli országunkat és megyénket is. Másfelől a körülmények visszaszorítanak bennünket, és né­hány példától eltekintve nem tudunk valóban részt venni a gaz­dasági, politikai hatalomban. Folyton arra biztatnak bennünket, hogy rúgjunk már végre labdába, de hogyan? Egy kisgyermekes anyuka például ezer százalék, hogy az életben nem jelölteti magát parlamenti képviselőnek mondjuk megyénkből, mert nem akar Pesten dolgozni. És sorolhatnánk a többi fontos mun­kakört is: menedzser, igazgató - mindegyik állás akkora plusz­időt igényel naponta, hogy a gyerekeivel, családjával törődő nő meg sem közelíti ezeket, legfeljebb nyugdíjas kora előtt pár év­vel, ha csemetéi már kirepültek. Hogy ez az évezred valóban a mienk legyen, arra még sokat kell várni. Vannak, akik nem is nagyon sürgetik az idő múlását, mert azt tapasztalták, hogy az utóbbi időben az évek múlásával mindig nehezebb lett a nők helyzete. Ők inkább megállítanák most az időt. Hogy legalább már rosszabb ne legyen. bennünket, hogy rúgjunk már végre labdába ZSOLDOS GYÖRGY Kézihajtány ... mert bérharc jövőre is lesz Pill Elemér fittyet hányt az immár évente menetrend szerint beütő vasutassztrájkra. Mi több, alig várta, ugyanis kéz alatt vett egy kézihajtányt. No nem azért nevezik an­nak ezt az elmés szerkezetet, mert áfás számlát nem kért róla, hanem mert kézi erővel működik. Hoz­zájutni nem volt gond, hiszen manapság akár Stinger rakétát is vehet az ember, így aztán a felszámolt vasúti szárnyvonalak okán igazán jutányos vásárt csinált. Sokáig tapogatott még egy kimustrált gőzmozdonyt is, ám a mai energiaárak miatt letett róla. De itt van ez a kézihajtány. Nagy pénzt lehet vele kaszálni. Fűtésre nincs gond, mert az uta­sok, míg feltornásszák magukat a Nyugaüba, kimelegednek egy picit. Ezért interpici. Az érkezési oldalon a MÁV Szimfonikusok játszanának pattogó indulókat, már ha a tubás nem sztrájkol ép­pen. Künn a pályán, helyre kis tányérsapkában, Béres Alexand­ra diktálná az iramot szócsövön, itt aztán dúlhatna a női eman­cipáció, terebélyes hölgyek kászálódnának fel Szolnokon a haj- tányra, és nádszálkarcsú amazonok pattannának le róla fitten, teszem azt Kőbányánál, kigyúrt izomzatú, Schwarzenegger tí­pusú urak kíséretében. Persze szolidaritásképpen viselnék a kék szalagot, mely egyben gyorsasági verseny szimbóluma is lenne, mint volt az elmúlt századelőn az óceánjárók esetében. Csak a kanyaroknál kell vigyázni, ki ne sodródjanak valamiképpen. Márkás cigarettagyárak szponzorálnák a bulit, mint a Forma-l­et, mert nagy biznisz ez, kérem, míg a sztrájk egyszer véget nem ér. De Pill Elemér akkor sem esne pánikba, hanem lezsí­rozná a kézihajtányt, mert bérharc jövőre is lesz. Mint mondottam volt, menetrend szerint. Egyre kevesebben leszünk (Folytatás az 1. oldalról) Akadnak, akik nem sztrájkol­nak, és közéjük tartozik Mezei­vé Sárándi Mária is, aki tegnap forgalmi szolgálattevő volt Szol­nokon, az állomáson.- Tizenhárom éve vagyok a vasútnál, és én felvettem a mun­kát. Ugyanis kiléptem a szak- szervezetből, jó okom volt rá. Én belülről nézem ezt az egész perpatvart, és mind a két félnek igazat is adok. Persze hogy ke­vés a fizetés, ugyanakkor az is tény, engem a sztrájkot szerve­zők nem mindenről tájékoztat­tak. Márpedig ha csak részigaz­ságokat ismerek, mire fel te­gyem le a munkát? Mert az igazság az egyik olda­lon az állítás: a MÁV évente 28- 30 milliárd forint mínuszt ter­mel, amelyet az adófizetők egyenlítenek ki. Ugyanakkor az is igaz, a vasút mindenhol a vilá­gon veszteséges, legalábbis a személyszállítás. Másrészt azt is többen mondják, a vasutasoké az a szakszervezet, amelyik még ki tud, ki mer állni dolgozói ér­dekeiért. Ha ez is megszűnik, el­tűnik az országból a munkavál­lalók érdekvédelme. Mint ahogy már a legtöbb helyről eltűnt. Dél felé ballag az idő, és meg­tudjuk, hogy Szolnok csomó­ponti főnökség területén a dol­gozók 77 százaléka felvette a munkát. Természetesen a moz­donyvezetők nélkül. Elmenőben csinos, ifjú hölgy toporog az állomási információ előtt. Kovács Anita 19 éves.- Az a helyzet, hogy szerdán reggel 9-re nekem létfontosságú, hogy Pesten, jobban mondva Budán legyek.-És?- Ha vonattal megyek, nem érek be időre. így buszt kell majd néznem. Ha az sem jó, marad valamelyik ismerősöm kocsija, mert ez nekem létkér­dés.- Miről van szó?- Titok, előre nem mondha­tok semmit, mert nem lesz sze­rencsém. Hát, ha ezen múlik, nem kí­váncsiskodunk tovább... * ★ * Telefonok is érkeztek szerkesz­tőségünkbe, az egyiken Vadász Gézaként mutatkozott be az úr. Mint egyszerű állampolgár mélységesen felháborodott, mert a vasutassztrájk nem szól másról, mint arról, hogy a szak- szervezeti vezetők megtarthas­sák pozíciójukat. Mert ők ma­radnak, az átlagvasutast meg „leépítik”. Az úr szerint keres­nek annyit, többet is, mint az át­lag, és különben is a mostani bé- rek-árak miatt nyugodtan sztráj­kolhatna az egész ország... Egy másik telefonáló Tóth Zoltán volt, aki Jánoshidán tü- zépes. Azt mondta, a vasutasok már legalább ötven éve sztráj­kolnak. Arra alapozza ezt a véle­ményét, hogy szenet rendelt a 150 kilométerre levő Tokodról, és ezt a távolságot nem képesek a vasútnál egy nap alatt teljesíte­ni, pedig már jó pár napja útnak indult a szállítmány. Most ott vesztegel Űjszászon az egyva- gonnyi szene, ami ide ugyan már vasárnap megérkezett, de arra képtelenek voltak, hogy még aznap levigyék a pár küo- méterre levő Jánoshidára... Jászberény Az állomásfőnökség vasutasai közül mindenki felvette a szol­gálatot éjszaka (ez egy-két főt je­lent) és nappal (ekkor öt-hat dolgozó van az állomásfőnöksé­gen) is - tájékoztatta lapunkat Vidovich László állomásfőnök. Bár senki sem sztrájkolt, dol­gozni sem nagyon tudtak. Reg­gel és este Hatvan és Szolnok fe­lé ment vonat, ez minden. A hajnali járatokon nem növeke­dett meg az utaslétszám, most is csak azok a munkások érkeztek, akik egyébként is ezzel járnak dolgozni. Az állomásfőnök vélekedése szerint az utasok nem nagyon utaznak a napi két induló sze­relvény egyikével sem. Inkább gépkocsival vagy busszal érik el úti céljukat. Jászberényben ké­szenlétben várják a sztrájk vé­gét. A várótermeket fűtik, vilá­gítják. Hétfő hajnalban érkezett néhány tehervagon is, de azóta a teherszállítás szünetel. — Má­sok helyett nem beszélhetek, de én nem értek egyet a sztrájkkal. Vannak gondok, módosításra, korrekcióra érdemes dolgok, de a munkabeszüntetés nem meg­oldás! - osztotta meg velünk véleményét az állomásfőnök. Mint megtudtuk, sem az Elect- rolux Lehel Hűtőgépgyár Kft.- nél, sem az Aprítógépgyár Rt.- nél nem okoz gondot a sztrájk. Egyrészt a készleteik megvan­nak a termeléshez, másrészt közúton oldják meg a ki- és be­szállítást. Mindez azonban csak akkor érvényes, ha valóban 60 órás lesz a munkastop, és nem nyúlik hosszabbra. Karcag Tegnap 10 óra után csupán né­hány utas várakozott az autó­busz-pályaudvaron. Petri Lajos állomásfőnöktől megtudtuk, a menetrendszerű járatok időben elindultak, csak a forgalmasabb viszonylatban közlekedő távolsá­gi járatoknál figyelték, kell-e kise­gítő járatot indítaniuk. így a sok diák miatt a reggeli csúcsban egy plusz, harmadik kocsit indítottak Kisújszállásra, a többi járat dél­előtt zökkenőmentesen közleke­dett. A váróteremben néhány Mi újság az iskolákban? utast arról kérdeztünk, mi a véle­ményük a vasutassztrájkról. Nagy Elekné a Kertvárosba menő buszra várt, munkából igyekezett haza.- Engem nem érint, mert helybeli vagyok, de gondolom, a vidékiek nem örültek. Lehet, hogy a vasutasoknak a maguk módján igazuk van. A mellette ülő Kovács Sándor éjszakai műszak után volt, a fél 11-es, Tiszafüredig közlekedő buszra várt.- Nem így terveztem a napo­mat, de hál’ Istennek csak pén­teken jövök ismét Karcagra mondta —, hiszen ha mentek volna a vonatok, akkor 6 órakor hazamehettem volna, most meg dél lesz, mire hazaérek. A sztrájkkal egyetértek, mert mi az egészségügyben ezt nemle­hetjük meg, pedig ott is nagyon alacsonyak a fizetések. Az azon­ban már nem tetszik, hogy évek óta fűtetlen kocsikban uta­zunk... Tiszaigarra igyekezett haza egy házaspár, akiket a sztrájk nem érint, hiszen a településen nincs vasút. A férfi szerint 'a sztrájkolók úgysem fognak ma­gasabb fizetést elérni, csak az átlagembert bosszantják. A vasútállomás fél 11-kor szinte kihalt. A várótermek üre­sek, mint Varga József állomás­főnök elmondta, vasárnap dél­utántól késő estig nagyon sokan elutaztak, az információs vonal szinte egész nap izzott. A karca­gi állomáson a hétfő reggel szol­gálatba lépők 60 százaléka fel­vette a munkát. A reggel Buda­pestre, Záhonyba és Tiszafüred­re menő 1-1 vonat Varga József megítélése szerint csak 50 szá­zalékos kihasználtsággal közle­kedett. Hegyesi Bálint váltókezelő azért csatlakozott a sztrájkolók- hoz, mert azt reméli, hogy sike­rül a 8,5 százaléknál többet elér­ni. Ő elsősorban munkát szeret­ne, s azt, hogy megbecsüljék és megfizessék a vasutasokat. Har­mincnégy év munkaviszony után fizetéskor az ő borítékjá­ban 42-43 ezer forint van, ami­ből nem könnyű megélni. Tiszafüred A MÁV-állomás 31 alkalmazott­jából az a 11 dolgozó, akinek hétfőn reggel volt esedékes a szolgálata, mind megjelent a munkahelyén, s közülük 10-en fel is vették a munkát. Itt az elégséges szolgáltatások kereté­ben két-két vonatpár közlekedik mind Debrecen és Füzesabony, mind pedig Karcag és Tiszafü­red között, a reggeli és az esti órákban. Az állomáson egyéb­ként nyugalom volt, azzal együtt, hogy az ember érezte, a dolgozók féltik munkahelyeiket. Normális, csendes munka­nap volt a szomszédos Volán­pályaudvaron is, ahol azt tudtuk meg, hogy csak a budapesti fő­vonalra indítottak egy pluszjára­tot, mert gépjárműparkjuk ezt más vonalon nem tette lehetővé. Jászkun Volán Rt. Tegnap a reggeli és a késő dél­utáni órákban 13 kisegítő járatot indított el a Jászkun Volán Rt., hogy kielégítse a vasutasok sztrájkja miatt megnövekedett utazási igényeket. Szabó István vezérigazgató érdeklődésünkre elmondta, az a tapasztalat, hogy ilyenkor, amikor a vasút áll, aki csak teheti, elhalasztja az utazá­sát. Ez főképp érvényes a nyug­díjasokra, akik a kedvezmé­nyeknek köszönhetően egyéb­ként viszonylag gyakran kere­kednek fel, vasutassztrájk ide­jén azonban rendszerint otthon maradnak. Tegnap reggel így is a meg­szokottnál mintegy félezerrel több utas jelent meg a buszállo­másokon, ezért a Volán 13 kise­gítő járatot indított Tószeg, Abony, Újszász, Törökszent- miklós, illetve Szolnok viszony­latban, valamint Tiszafüred- Budapest és Jászberény-Buda- pest útvonalon. Hasonlóképpen igyekeznek megfelelni a megnö­vekedett utazási igényeknek a délutáni csúcsforgalom idején is, illetve mindaddig, amíg hely­re nem áll a menetrend a vasút­nál. Mint megtudtuk, a Volán „készült” a vasutassztrájkra, például oly módon, hogy a hét végén rendkívüli műszakban dolgoztak a társaság szerelői an­nak érdekében, hogy minél több autóbusz legyen hadra fogható állapotban. _________________PSZM, BCS, DE, PE, LZ, PÉ (F olytatás az 1. oldalról) A régió népességszáma a nyolc­vanas évek elején volt a legma­gasabb. Tendenciáját tekintve Hajdú-Bihart jellemzi a legki­sebb, megyénket pedig a legna­gyobb mértékű népességcsök­kenés. Hajdú-Bihar népessége 1998. év végén 1,6 százalékkal, a Jász-Nagykun-Szolnok me­gyei viszont 7 százalékkal volt kevesebb az 1980. év elejinél. Szabolcs lakossága ugyanezen időszak alatt 3,5 százalékkal csökkent. A nemek szerinti ösz- szetétel Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legkedvezőbb, ahol ezer férfira 1054 nő jut, míg a másik két megyében 1061. A korösszetétel szerint 1998-ban az összlakosság 13,4 százaléka töltötte be a legalább 65. életév­ét. A régiót alkotó megyék közül nálunk a legmagasabb (14,9 szá­zalék), Szabolcsban a legalacso­nyabb (12,6 százalék) a 65 éve­sek és ennél idősebbek aránya. BOY Közel ötezer hallgatót érint a vizsgaidőszak a Szolnoki Főisko­lán. Tegnap 33 vizsgát tartottak az intézményben, ma 35-öt, holnap pedig 30-at fognak. A tegnapi tapasztalatok alapján azt lehet mondani, hogy elég sok diák hiányzott a vizsgákról, nem tudott Szolnokra utazni a vasutassztrájk miatt. Mint Nagy Andrásné, a tanulmányi hivatal vezetője elmondta, sok hallga­tó jelezte előzetesen, hogy nem tud eljönni, különösen a Du­nántúlon lakók. Az a jellemző, hogy a szolnoki és a környék­beli diákok tudnak részt venni a vizsgán a sztrájk ideje alatt, valamint a levelezősök, távoktatásos hallgatók, akik autóval közlekednek. A távolmaradás nem érintheti hátrányosan a di­ákokat. Akik az utazási nehézség miatt nem tudtak megjelen­ni a vizsgákon, azok az illetékes tanszéknek jelzik ezt, és a tanszék újabb vizsgaidőpontot jelöl ki. A Tessedik Sámuel Fő­iskola mezőtúri karán naponta 100-150 hallgató vizsgázik. Bár a diákok az ország minden részéről származnak, a sztrájk mégsem okozott eddig nehézséget. Mint Béllei Ferenctől, a tanulmányi osztály vezetőjétől megtudtuk, a vizsgára készülő diákok már vasárnap visszamentek Mezőtúrra, vagy haza sem utaztak korábban. Jászberény középfokú oktatási intézmé­nyeiben sem okozott problémát a sztrájk. A diákok általában busszal vagy személygépkocsival mentek az iskolába, a kollé­gisták pedig már vasárnap megérkeztek Jászberénybe. A Jászberényi Tanítóképző Főiskolán sem sok gondolt jelentett a vasutasok munkabeszüntetése hétfőn. Akik nem busszal vagy autóval érkeztek, azok már vasárnap este elfoglalták kol­légiumi helyeiket. Nem lehet tudni, hogy ma lesz-e gond - tá­jékoztatta szerkesztőségünket Szabados Lajos főigazgató-he­lyettes -, mivel keresztféléves hallgatóik közül jó néhánynak ma van az államvizsgája. A hallgatók közül többen a Dunántúl­ról érkeznének Jászberénybe. A szolnoki vasútállomás kongott az ürességtől . foto mészáros janos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents