Új Néplap, 2000. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

2000-01-11 / 8. szám

4. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2000. Január 11., kedd Kedvelt a baromfihús A baromfi a legnépszerűbb élel­miszerek közé tartozik: két éve vezeti 46 különböző étel és ital kedveltségi listáját a GfK Piac­kutató Intézet 1999-es felméré­sében. Mivel a felnőtt lakosság 93 százaléka szívesen fogyaszt­ja a baromfit, ebben a tekintet­ben nincsenek különbségek. A baromfihús fogyasztásá­nak gyakorisága nem változott az étkezési szokások első, 1989-es felmérése óta. Átlago­san heti 2,3 alkalommal kerül szárnyas a magyar fogyasztók asztalára. A felmérésből kitű­nik, hogy az alkalmazottak többször esznek szárnyast, mint a fizikai dolgozók, és a magasabb iskolai végzettségűek is gyakrabban fogyasztanak ba­romfit, mint az alacsonyabb iskolázottságúak. Figyelemre méltóan gyakori számyasevők a haspókok is. Ők alkotják a legnépesebb csopor­tot, amelybe a lakosság majd­nem egyharmada sorolható. Ők hetenként átlagosan 2,8-szor főznek szárnyast. A hagyomá­nyos konyha hívei kevéssé tö­rődnek az egészséges táplálko­zással, ritkábban is kerül szár­nyas az asztalukra. Életkor sze­rint inkább az 50 évesnél fiata­labbak kedvelik, és nagyobb arányban eszik a kistelepülése­ken élők, mint városiak. AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre forintban) Angol font 406,37 Cseh korona 7,08 Euró 254,68 Német márka 130,22 Osztrák Schilling 18,51 Lengyel zloty 61,17 Svájci frank 158,25 Szlovák korona 6,01 USA dollár 248,47 Adóbevallásra készülünk A bizonylatok miatt érdemes megvárni a hónap végét Az 1999. évi személyi jövedelmek bevallására szolgáló nyomtatványcsomagot legkésőbb január 25-ig postázza az adóhivatal. Ugyanakkor a bevallások elkészítésével érdemes megvárni a január 31 -ét, ameddig az elszámoláshoz nélkülözhetetlen valamennyi bizonylat megérkezik. Dr. Vámosi-Nagy Szabolcs, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hi­vatal (APEH) elnökhelyettese fel­hívta a figyelmet arra, hogy az ügyfélszolgálatoktól személyesen és postán is kérhetik a szükséges nyomtatványcsomagot azok, akiknek január 25-ig nem dobják be a levélszekrényébe. A csoma­gok továbbra is térítésmentesek. Az egyéni vállalkozóknak a ko­rábbi években megszokott rend szerint, február 15-ig, míg a ma­gánszemélyeknek március 20-ig kell kell postázniuk a személyi jö­vedelemadó-bevallásukat. Az előző évhez képest lénye­ges változásokat nem rejtenek a nyomtatványok, mivel az adótör­vények sem módosultak alapve­tően. Kiemelhető azonban, hogy a legmagasabb jövedelmi sávban (1000 001 forint felett) 42 száza­lékról 40 százalékra csökkent az adókulcs. Az adóhivatal az idén is min­den segítséget megad ahhoz, hogy az adófizetők eligazodhas­sanak a szabályok dzsungelében. Január 20. után az APEH inter­netes honlapjáról ingyenesen le­tölthető az adó-kiszámítási és-ellenőrzési program, ettől a nap­tól ingyenesen hívható a 06-80- 66-00-33-as zöldszám. A március 20-ig élő vonalon a most aktuális szja-bevallással kapcsolatos kér­désekre válaszolnak a szakembe­rek 8-tól 16 óráig. A nyomtatványcsomagokban rejlő borítékokat március 20-ig le­het térítésmentesen postázni az APEH-nak. A korábbi évek gya­korlatának megfelelően először az adó-visszaigénylést kérők be­vallását dolgozza fel a hivatal. Tíz bevallásból általában négy tarto­zik a visszaigénylők csoportjába. A feldolgozás során azért részesí­tik előnyben ezeket a bevalláso­kat, hogy a pénz visszafizetésére előírt harmincnapos határidőt le­hetőleg teljesíteni tudja a hivatal. NÉMETH ZSUZSA Pangó erdőgazdálkodás A magánkézben lévő erdők nagy részén nem folyik gazdálkodás A rendszerváltás óta pang a magán- és szövetkezeti erdőgazdálkodás. A szektorban korábban létrejött gazdálkodó szervezetek közül többen nem vállalják a gazdálkodást - hangzott el egyebek mellett a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) erdészeti választmányának ülésén. A tanácskozáson az okok között az alacsony jövedelmezőséget, az adózási jogszabályokban rejlő problémákat, és a túlságosan bü­rokratikus államigazgatási admi­nisztrációt említették, mondván, a helyzetet a kormánynak, a jog­alkotóknak és az ágazat vezetősé­gének együttesen kell orvosolni. A földművelésügyi tárca adatai szerint a hazai erdőknek több mint 40 százaléka, mintegy 750 ezer hektár van magántulajdon­ban. E jelentős területnek mint­egy a felén nem, vagy alig gazdál­kodnak. A szövetkezetek száma a négy évvel ezelőtti 121-ről 45-re csökkent. A szakminisztérium a rendelkezésre álló támogatási rendszerrel kívánja előmozdítani az intenzívebb társulást és a szak­szerűbb gazdálkodást. Az FVM az idén bővíteni szeretné az erdé­szeti gépek beszerzésének és a szakemberek foglalkoztatásának támogatását. A többi között nö­velnék az erdőtelepítésre szánt keretet, valamint az erdők közcé­lú feladataira és a jóléti erdőgaz­dálkodásra fordítható összegeket. A szaktárca képviselője szerint rugalmassá kell tenni az erdő- fenntartási járulék rendszerét oly módon, hogy erdőrészletenként, a termőhely és a faállomány fi­gyelembevételével állapítanák meg a fizetendő járulék mértékét. Az új rendszer bevezetésére 2001-től nyílik lehetőség. Szóvá tették: a fakereskedelmi munka egyik legfontosabb követelménye az egységes piaci fellépés, egy­más piaci érdekeinek tiszteletben tartása. Az ország gazdasága ma is függő helyzetben van a fa- és fatermékek export-importja dol­gában. A hazai lombosfa-termé- kek hasznosítása tekintetében kedvező jelenség, hogy a hazai ipar az utóbbi években megket­tőzte felvevőkapacitását. Élősertés-felvásárlási árak A Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium rendelete értelmében 1999. december 31-én megszűnt a nagy súlyú ser­tések intervenciós állami felvá­sárlása, valamint a kilogrammon­ként megállapított 193 forintos legalacsonyabb felvásárlási ár. A tárca azzal indokolta döntését, hogy a minőségi osztályba sorol­ható vágósertés jó áron értékesít­hető, ezért nem indokolt a leg­alacsonyabb felvásárlási ár továb­bi fenntartása. Az FVM felhívja a gazdák fi­gyelmét, hogy regisztráltassák magukat az értékesítés biztonsá­ga érdekében a Vágóállat és Hús Terméktanácsnál. Ez a termelők­nek kiszámíthatóságot jelent. SERTÉSFELVÁSÁRLÁSI ÁRAK 2000.1. HéT ORSZÁGOS ÉLŐSERTÉSFELVÁSÁRLÁSI ÁTLAGÁR: 209,00 Ebből: gardasági társaság átlagár: 216,97 szövetkezeti átlagár: 214,97 egyéni vállalkozói átlagár: I 183,94 ORSZÁGOS ÁTLAGÁR HASÍTOTT SÚLYRA: E: 278,52 U: 266,34 R: 255,11 0:242,40 P: 234,05 KÉSZÍTMÉNYEK ÁTLAGÁRAI minimum maximum párizsi 255 499 műbeles virsli 209 489 lecsókolbász 448 576 parasztkolbász 678 1489 szárazkolbász 1369 1815 füstölt csemege szalonna 300 634 csomagolt zsír 140 218 A RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK 8orsodchem:11 530 Ft t Fotex: 98 R t Matáv: 1 795 Ft t Mól: 5 255 Ft t OTP: 14 700 Ft t Rába: 2 300 Ft» Richter: 16 595 Ft t BÉTRÉ X SZVÉN1 1.28 - 1.6 riNDEX E / ’ /í 8977,88 // // % jM 8715,49 8694,04 8463.34 8483,29 Zalakerámia: 2 145 Ft t Nyitóár: 8837,90 Kedd Szerda Csütörtök Péntek Hétfő NAPI ÉRTÉK Minimumár: 8833,77 Maximumár: 9064,57 Hol vagy már, Európai Unió? Az új évezred beköszöntő­vel egyre közelebb kerü­lünk az európai uniós csat­lakozásunk dátumához. Már csak pár év, és tagjai leszünk egy hatalmas egyesülésnek, ami számos változást hozhat hazánk és polgárai életében. Az MTA Regionális Kutatások Köz­pontja Alföldi Tudományos Intézetének Szolnoki Tár­sadalomkutató Csoportja egy — még tavaly végzett — felmérése már azt szon­dázta, hogyan várják az emberek az uniós tagsá­gunkat. Szolnok Amint azt Szarvák Tibor szocio­lógus elmondta, három terüle­ten végezték a kutatásokat: a dé­li ipartelepen, a Kertvárosban és Szandaszőlősön. A válaszok na­gyon tanulságosak. Kiderül pél­dául, hogy a kertvárosiakat ér­dekli leginkább, hogy hazánk EU-tag lesz, őket hajszálnyival a szandaszőlősiek, majd az iparte­lepiek követik. Lényeges kérdés az is, hogy ha most lenne a nép­szavazás az EU-tagságról, mire voksolnának a polgárok. Nos, a tagság mellett leginkább a szan­daszőlősiek szavaznának (57 százalékban), majd a kertvárosi­ak (53) és az ipartelepiek (42). Megkérdezték a lakosokat arról is, hogy szerintük hány év múl­va leszünk az EU tagjai. A vála­szok szerint a legpesszimistáb­bak a szandaszőlősiek, ők jelöl­ték meg a legtávolabbi jövőt (közel 6 év), majd a kertvárosi­ak (5,6) és az ipartelepiek (közel 5) következnek. Tanulságos az is, hogy a szandai válaszadók 64 százaléka szerint járna legin­kább előnyökkel az ország szá­mára a tagság, őket a kertvárosi (59 százalék) és az ipartelepi vá­laszadók (csak 49 százalékuk szerint lenne belőle előnyük) követik. Szolnok három városrésze közül a szandaszőlősiek és a kertvárosiak tűnnek optimis­tábbnak. Kétharmaduk szerint ugyanis a csatlakozás után javul majd az ország helyzete. A meg­kérdezettek ugyanakkor úgy vé­lik, hogy az eu-s csatlakozás in­kább a fiatalok életkörülménye­it javítják, mintsem a nyugdíja­sokét... A válaszadók mindhá­rom városrészben elfogadták azt a nézetet, miszerint Budapest szerepe (tovább) nő az ország életében. Fontos azonban, hogy az ország keleti-nyugati ketté­szakadásának folytatását nem valószínűsítik. A kertvárosiak viszik a prímet abban a válaszban, hogy tagsá­gunk előnyökkel jár majd Szol­noknak is. Érdekes, hogy az ipartelepi válaszadók közül vél­ték a legtöbben azt, hogy a tag­ság inkább hátrányokat hoz majd Szolnoknak. Összességében a válaszadók többsége optimistán tekint az EU-csatlakozással járó, várható­an kedvezőbb jövő elé. TA HA MAGYARORSZAG EURÓPAI UNIÓS TAGSÁGÁNAK KÉRDÉSÉBEN HOLNAP NÉPSZAVAZÁS LENNE, ÖN A TAGSÁG MELLETT VAGY ELLENE SZAVAZNA? (%) 54 48 42 36 30 24 18 12 6 ü i ■ fl A tagság mellett szavazna M A tagság ellen szavazna j~1j| 1 Még nem döntötte el 2] Nem menne el | Nem tudja J_lL Fotós: MTA RKK ATI Déli Ipartelep Kertváros Szandaszőlős Társadalomkutató Csoport, 1999 Nehézségekből lehetőségek Biztató kilátások az Electrolux Lehel Hűtőgépgyár Kft.-nél Egy év alatt soha annyit nem költöttek még ma­gyarországi cégeik fejlesz­tésére a svéd tulajdonosok, mint 1999-ben. Az Electro­lux hazai menedzsmentjé­be, dolgozóiba vetett töret­len bizalmát az is jelzi, hogy az idei tervek is milli­árdos fejlesztésekről szól­nak. A cég 2000. évi tervei­ről és az elmúlt évről Ta­kács János vezérigazgatót kérdeztük. JÁSZBERÉNY- Nehéz örökséggel indult 1999. Az év elején még sok volt hátra a ’98 augusztusában leégett TT és kabinethűtőket gyártó üzemük újjáépítéséből. Mindig az az el­vünk, hogy nem a lehetőségek­ben keressük a nehézségeket, hanem a nehézségekből is lehe­tőségeket próbálunk kovácsolni. A legnagyobb gyártási volume­nű üzemünket ’98-ban ért kárt megpróbáltuk előnyünkre fordí­tani. Természetesen senki nem kívánta ezt a katasztrófát, de ha már megtörtént, ki kellett hasz­nálni az ebben rejlő lehetősége­ket. így sikerült egy modern, a korábbinál nagyobb alapterüle­ten működő gyárat felépíteni. A tűzvészt megelőzően itt üzeme­lő, műanyag alkatrészeket gyár­tó szerszámokat beszállítóink­hoz telepítettük. Mint emlékez­hetünk rá, dr. Orbán Viktor mi­niszterelnök Michael Treschow- val, az Electrolux AB elnökével avatta fel az új gyárat.- Tavaly nem csak ez az egy bővítés volt a gyárban...- 1999 rekordév volt a beru­házásokat tekintve. Csak az ösz- szehasonlítás miatt: 1991 és 1998 között - ekkor sem kis összeget - 16 milliárd forintot ruházott be a svéd tulajdonos a termelés fejlesztésébe. 1999-ben egy év alatt ennek több mint a felét, 8,7 milliárd forintot. Ta­valy tovább bővítettük a porszí­vógyárunk kapacitását, a 320 ezer darabos éves volumen 660 ezerre növekedett. Bővítettük 5500 négyzetméterrel a logiszti­kai központunkat, jelenleg 24 ezer négyzetméteres készáru­raktárral rendelkezünk, korsze­rűsítettük a rakodási lehetősége­ket is. Ezt az egységün­ket tavaly szeptember­ben Chikán Attila gaz­dasági miniszter adta át.- Hogyan alakúk az árbevétel?- A ’98-as 53 milliárd forintról 68,7 milliárd forintra emelkedett ta­valy. A termelés nagy­ságrendje megközelíti a 2,2 millió darab terméket egy évben. Idén durván 2,5 millió termékkel számolunk, árbevé­telben pedig 80 milliárd forint­tal.- Ez jócskán meghaladja a várható infláció mértékét!- A volumenbővülést beru­házással érjük el. Növeljük a kombi- és a porszívógyárunk kapacitását, illetve termelékeny­ségnövelő programokat is végre­hajtunk. A beruházások értéke 5,9 milliárd forint lesz. Ez a svéd tulajdonos bizalmát jelzi, tőké­jét nem vonja ki az országról, sőt újabb fejlesztéseket tervez.- Tavaly 3700 körül mozgott a foglalkoztatottak létszáma. Az Electrolux Lehel Hűtőgépgyár Kft.-ben a munkabér átlaga 90 ezer forint körüli. A fejlesztés újabb munkaerőigényt jelent? Megmaradhat ez a bérszint?- Nem célunk nagyobb ará­nyú létszámbővítést végrehajta­ni, de a statisztikai átlaglétszám némiképp növekedni fog. A bér- szintet pedig nem megtartani, hanem fejleszteni szeretnénk, de csak olyan mértékben, ahogy ezt eredményeink megengedik. A hatékonyságnak meg kell ma­radni, hogy tarthassuk verseny- képességünket.- ’99 sem telt el tűz nélkül. Szerencsére az anyagraktár le­égése kisebb kárral járt, mint a korábbi tűzvész. Átgondolták-e újra az Electrolux Lehel bizton­ságtechnikai rendszerét?- Nem hiszem, hogy bármelyik tűz azért ke­letkezhetett, mert nem fordítottunk kellő figyel­met a biztonságtechni­kára, ennek fejlesztése pedig központi kérdés. Nem csupán a tűzesetek miatt foglalkozunk a fo­lyamatos korszerűsítés­sel. Természetesen gondolunk arra is, ha a biztonsági berende­zések ellenére bekövetkezik egy káreset. Úgynevezett teljes koc­kázatot fedező nemzetközi biz­tosítással rendelkezünk. A le­égett raktár februárban már üzemszerűen használható lesz.- Most is fizetett a biztosító? Egy - véleményünk szerint ­téves jogi értelmezés miatt ki­nyilvánította, hogy nem kíván fi­zetni. Nincs más lehetőségünk, mint hogy pereljük a biztosítót. Az összes tanácsadónk, a jogás­zok, illetve a biztosítási ügyek­ben jártas nemzetközi szakem­berek is azon a véleményen van­nak, hogy hibás a biztosító érvelése. Addig is az építkezés költségeit saját forrásból fedez­zük. Ezeket a pénzeket, vala­mint a per költségeit is be kíván­juk hajtani a biztosítótól, mely együttesen több száz millió fo­rintra rúg. Banka C». Takács János

Next

/
Thumbnails
Contents