Új Néplap, 1999. december (10. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-11 / 289. szám

2. oldal Világtükör 1999. december 11., szombat Egy tekintélyes békedíj átvé­tele, valamint a helyi közigazga­tási és kulturális intézmények megtekintése szerepel Göncz Árpád pénteken kezdődött négynapos szicíliai magánprog­ramjában. Olaszországi útja utolsó napján - kedden - a ma­gyar köztársasági elnök Rómá­ban Carlo Azeglio Ciampi olasz államfővel találkozik. II. János Pál pápa lemondta tervezett iraki útját, mivel Bag­dad nem tudja kellőképpen megszervezni a katolikus egy­házfő látogatását - jelentette be pénteken a vatikáni szóvivő. A Szentszék rövid közleménye szerint Irak az ellene érvényben levő ENSZ-embargó, illetve az ország északi és déli sávjában létesített repüléstilalmi övezet miatt képtelen megszervezni a pápai látogatást. II. János Pál állítólag azt tervezte, hogy kö­zel-keleti zarándokhelyeket érintő millenniumi körútja ré­szeként felkeresi Ur városát, amely a Biblia szerint Ábrahám szülőhelye. A 79 éves pápa ta­lálkozott volna Szaddám Húszéin iraki elnökkel is. Megérkezett a kárpátaljai Be­regszászra a Magyar Ökumeni­kus Szeretetszolgálat kétkami- onnyi téli ruhaneműből álló ka­rácsonyi segélyszállítmánya. Székely Judit, a szeretetszolgá­lat beregszászi központjának vezetője elmondta, hogy a 11 millió forint összértékű segély­adomány felét a református egy­ház diakóniai osztálya osztja szét, a másik felét a szolgálat beregszászi központjának ala­pítványa a helyi szociális osz­tály közreműködésével elsősor­ban bölcsődéknek, óvodáknak és iskoláknak juttatja; kapnak a meleg ruhából a munkanélküli­ek és az idős rászorulók is. Még lát reményt a megegye­zésre a náci korszak egykori kényszermunkásainak fizeten­dő kártalanitásról folyó tárgya­lásokon a német kormány meg­bízottja, és bizakodóan nyilat­kozott az amerikai illetékes is. Otto Lambsdorff nem zárta ki egy olyan megoldás lehetőségét, amely elfogadható lenne mind az egykori kényszermunkások, mind a német konszernek szempontjából. Újabb nagy értékű cigaretta­csempészési ügyről számolt be a felső-ausztriai rendőrség pén­teken: egy Magyarországról vo­naton érkezett teherautóban 19 383 karton cigarettát talál­tak a drágább fajtákból. A so­főr kihallgatása során a nyo­mozók számos értékes infor­mációhoz jutottak, s az angol kollégákat is tudták figyelmez­tetni, hogy Doverban mintegy tízezer kartonból álló csem­pészszállítmányt fülelhesse­nek le. Törökország is tagjelölt Az Európai Unió csúcsértekezlete millenniumi nyilatkozatot fogadott el A finn kormányfő portugál kollégájával fotó: feb/reuters Az Európai Unió tagországai­nak állam- és kormányfői pén­teken úgy döntöttek, hogy jövő­re megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat Máltával, Bulgá­riával, Lettországgal, Litvániá­val, Romániával és Szlovákiá­val. Egyúttal úgy döntöttek, hogy megerősítik Törökország tagjelöltségét is - jelentette be Helsinkiben Paavo Lipponen finn kormányfő. A csúcsértekezlet résztvevői kijelentették: az EU-nak 2002- re készen kell állnia új tagok befogadására, és a tagjelöltek­től függ, hogy ezután mikor csatlakozhatnak. Több forrás­ból hangoztatták azt is, hogy a jövőre kezdődő tárgyalások résztvevői ugyanolyan eséllyel kerülhetnek az elsőként csatla­kozók közé, mint azok az álla­mok, amelyek már négy kül­ügyminiszteri szintű fordulón túl vannak. Günter Verheugen, az Euró­pai Bizottság bővítési felelőse hozzátette, hogy a testület jövő ősszel szándékozik nyilvános­ságra hozni a bővítés meneté­vel kapcsolatos elképzeléseit, beleértve annak pontos idő­rendjét is. Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke tör­ténelminek nevezte a pénteki határozatokat. Verheugen úgy vélte, az első körben tárgyaló államoknak nem kell csalódottaknak lenni­ük a pénteki döntés miatt, mert a csatlakozási tárgyalá­sok lendületes folytatása az unió számára elsőrendű kér­dés. Úgy vélte, hogy a most meghívott hat országgal janu­árban vagy februárban kezdőd­hetnek meg a tárgyalások, mi­után a bizottság országonként felmérte, hogy melyikük mi­lyen ütemben képes vállalásai­nak teljesítésére. A hat ország meghívása nem egy korábbi hiba kiigazítása volt, hangsúlyozta Verheugen, de a helyzet azóta már nagy mértékben változott. Fennállt például a veszély, hogy a Nyu­gat elveszít egy-két országot a „második körösök” közül, ha hatalmas áldozatokat vállalva továbbra is konkrét kilátás nél­kül kell folytatniuk az átalakí­tási folyamatot. Törökország tagjelölti státu­sát csak az különbözteti meg a többiétől, hogy az Európai Unió egyelőre nem kezd csatla­kozási tárgyalásokat Ankarával - jelentette ki Joschka Fischer német külügyminiszter. Más források szerint a Törökország­ról szóló uniós nyilatkozatból az derül ki, hogy 2004 előtt nem lehet szó a tárgyalások megkezdéséről. Erre az időre készít ugyanis az EU újabb át­fogó helyzetjelentést Ankará­ról, felmérve, hogyan áll Török­ország a tagsághoz támasztott előfeltételek - mindenekelőtt az emberi jogok tiszteletben tartása, a demokratikus rend­szer működése és a közösségi joganyag átvételének képessé­ge - szempontjából. Az Unió nyilatkozata - nyil­vánvalóan görög nyomásra - azt is tartalmazza, hogy a tö­rök-görög határviták a hágai Nemzetközi Bíróság hatáskö­rében kezelhetők. Ankara ed­dig nem ismerte el a bíróság il­letékességét ezekben a kérdé­sekben. Kiszivárogtatások sze­rint az EU továbbra sem szab­ja előfeltételnek Ciprus tagsá­gához a sziget megosztottságá­nak felszámolását. Úgy véli azonban, hogy az egyesítésben segíthet a török tagjelöltség. A tizenöt tagország állam- és kormányfői a csúcsértekezlet első napján elfogadták az úgy­nevezett millenniumi nyilatko­zatot is. Ebben a többi között leszögezik: „Az új évezred kü­szöbén az Európai Uniónak azokra a feladatokra kell össz­pontosítania, amelyek teljesíté­se lakóinak biztonságához és jólétéhez központi fontosságú”. A dokumentum emlékeztet arra, hogy az EU-n belüli ösz- szetartásnak a béke és a gazda­sági virágzás iránti vágy volt a hajtóereje. Az elmúlt ötven év­ben a közösség hosszú utat tett meg e célok teljesítése fe­lé: mára olyan unió lett, amelyben a polgárok és a vál­lalatok a határokra való tekin­tet nélkül szabadon mozoghat­nak és települhetnek le, élvez­hetik az egységes piac, a Gaz­dasági és Pénzügyi Unió (EMU), a közös szociális stra­tégia előnyeit. Az EU egyedül­álló vállalkozás a világtörténe­lemben, és államai csakis kö­zösen tudnak szembenézni a holnap kihívásaival - hangoz­tatja a nyilatkozat. A finn fővárosban zajló csúcshoz kapcsolódva az újságok, folyó­iratok különféle érdekes összeállításokkal rukkoltak elő. Az Európai Tájékoztatási Központ Hírmagazinja, az EU Info az unióban élő emberek „dimenzióit” veti össze. Eszerint a 15 és 24 év közötti európaiak átlagosan öt centiméterrel magasabbak, mint a 65 évesnél idősebbek. A 15 és 24 éves férfiak átlagmagas­sága 177 centiméter. A legmagasabbak az északi államokban, míg a legalacsonyabbak Portugáliában és Spanyolországban él­nek. A legalacsonyabb nők is Portugáliában találhatók: átlagos magasságuk nem éri el a 160 centit. A legkövérebbek a görögök, akik a második és a harmadik helyre szorult spanyol és luxemburgi társaikat előzik meg. A gö­rögök egyébként a cigarettafogyasztásban is vezetnek: 1997-ben például személyenként átlagosan 3000, míg a spanyolok 1929, a németek pedig 1841 szál cigarettát szívlak el. Az alkoholfogyasz­tás tekintetében a franciák vannak az élen: a 15 év feletti lakos­ság átlagosan és személyenként 14,1 liter tiszta alkoholt iszik meg évente. Újabb forduló a magyar-szlovák viszony javításáért Tapasztalatcsere Pozsonnyal A Magyar Koalíció Pártjának (MKP) parlamenti képviselőivel találkozott pénteken reggel Po­zsonyban Áder János, az Or­szággyűlés elnöke, aki küldött­ség élén a szlovák parlamenti házelnök, Jozef Migas meghívá­sára csütörtökön este kétnapos hivatalos látogatásra érkezett Szlovákiába. Áder János emlékeztetett arra, hogy hat éve, az önálló Szlovák Köztársaság kikiáltása óta ma­gyar házelnök nem járt Szlová­kiában. Hozzátette: a Dzurinda- kormány színre lépése óta a par­lamenti bizottságok között is eleven kapcsolattartás alakult ki. A másfél éve csatlakozási tárgyalásokat folytató Magyar- ország a továbbiakban is szíve­sen átadja Szlovákiának saját ta­pasztalatait. Az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta: „A tárgya­lások megkezdése és folytatása teljesen független a tényleges csatlakozás időpontjától. Ebben a kérdésben az én álláspontom változatlan, és változatlan az EU álláspontja is”. Bugár Béla, az MKP elnöke, a szlovák parlament alelnöke a magyar Országgyűlés küldöttsé­gével folytatott megbeszélés után elmondta, hogy a határ menti együttműködésről, a jövő évi parlamenti kapcsolatokról cse­réltek eszmét, továbbá a szlová­kiai magyar oktatás és művelő­dés jelenlegi állapotáról tájékoz­tatták Áder Jánost és kíséretét. A magyar Országgyűlés elnö­ke a nap folyamán megbeszélé­seket folytatott vendéglátójával, Jozef Migassal, találkozott Csáky Pállal, a szlovák kormány alelnökével, s a küldöttséget fo­gadta Rudolf Schuster államfő, valamint Jozef Moravcík, Po­zsony főpolgármestere is. Dávid Ibolya igazságügy-mi­niszter Csáky Pálnak, a Szlovák Köztársaság miniszterelnök-he­lyettesének meghívására tegnap hivatalos látogatásra Pozsonyba utazott, hogy részt vegyen az emberi jogok napja alkalmából a visegrádi négyek országainak konferenciáján, amelynek véd­nöke Rudolf Schuster köztársa­sági elnök. Mérges gáz Csecsenföldön Moszkva csak a menekültekről tárgyalna Három, viszonylag kis erejű po­kolgép robbant péntekre virradó­ra Moszkva három különböző pontján. Senki nem sebesült meg egyik merényletben sem. Az esetek kivizsgálása folyamat­ban van, a nyomozók elzárkóz­tak attól, hogy a vizsgálat lezá­rása előtt találgatásokba bocsát­kozzanak a robbantások esetle­ges összefüggéséről. A megfi­gyelők azonban azt hangsúlyoz­zák, hogy a csecsen lázadók újabb merényleteket helyeztek kilátásba, ráadásul ma jár le a terroristáknak szabott moszkvai ultimátum. Az orosz fővárosban ezzel egyidejűleg bejelentették: Moszkva hajlandó tárgyaláso­kat kezdeni Aszlan Maszhadov csecsen vezetővel, de csak arról, hogy a polgári lakosság elhagy­hassa Groznijt, katonai, illetve politikai kérdésekről azonban nem. Szergej Sojgu, a rendkívüli helyzetek és a polgári védelem minisztere pénteki moszkvai sajtóértekezletén arra szólította fel Maszhadov csecsen elnököt, hogy engedje ki a civileket Groznijból. Sojgu bejelentése meglepetés, mert Moszkva ed­dig kizárt minden tárgyalást a „terroristákkal”, s csak a Józa­nul gondolkodó erőkkel” tartot­ta lehetségesnek a párbeszédet. A csecsen elnököt nem sorolták ez utóbbiak közé. A csecsen fegyveresek pénte­ken mérgező anyagokkal teli tartályokat robbantottak fel a Groznij keleti határában fekvő Hankalában - jelentette be Alekszandr Baranov tábornok, a csecsenföldi orosz haderőcso­port vezérkari főnöke. Az NTV orosz tévécsatornának nyilatko­zó tábornok szerint a tartályok­ban klór, ammónia és szénhid­rogének keveréke lehetett, s a robbanás után a mérgező felhőt északnyugat felé, Groznij irá­nyába sodorta a szél, az egyik szabadon hagyott menekült­folyosót fenyegetve. Az amerikai védelmi minisz­ter arra unszolta a nemzetközi közösséget, hogy szorítsa rá Moszkvát csecsenföldi offenzí- vájának befejezésére. William Cohen igyekezett meggyőzni az amerikaiakat, hogy nem zárkóz­hatnak el hazájuk világpolitikai stabilizáló szerepétől. Cohen azt fejtegette, hogy az amerikaiak nem „gubózhatnak be” az Egye­sült Államokban, a televízión ke­resztül követve a világeseménye­ket, hanem aktívan befolyásolni­uk kell azokat a maguk „eszmé­nyének és érdekeinek” megfele­lően. Ha az USA-ban az elszige­telődés új korszaka köszönt be, akkor olyan világpolitikai űr ke­letkezhet, amelyet Kína, India vagy hasonló államok tölthetnek be, általános káoszt idézve elő - fejtegette a miniszter. Átadták a Nobel-díjakat. Oslóban Marie-Eve Raguenau vette át az Orvosok Határok Nélkül nevű szervezetnek Ítélt Nobel-békedíjat. Péntek délután Stockholmban ünnepélyesen kiosztot­ták az irodalmi, a fizikai, a kémiai, a matematikai és a közgazdasági teljesítményért járó jutal­makat ÍS. FOTÓ: FEB/REUTERS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents