Új Néplap, 1999. december (10. évfolyam, 280-305. szám)

1999-12-11 / 289. szám

1999. december 11., szombat Megyei Körkép 3. oldal Szántó helyett erdő kell? Télire befedik a cserkeszétől termálfürdő két kinti medencéjét, ezzel is javítva a szolgáltatások színvonalát. A speciális fóliasátor egészen a Touring hotelig elér majd. FOTÓ: CSABAI I. Mit szól a vasutassztrájkhoz? December 20-án kilenc óra hosszára leáll a vasút. A három reprezen­táns érdekképviselet — a Vasutas Szakszervezet, a Mozdonyvezetők Szakszervezete és a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete — azért döntött a munkabeszüntetés mellett, mert nem tudja elfogadni a MÁV Rt. több mint egy hónapja változatlan 8,5 százalékos béremelési aján­latát. A bejelentés kapcsán megkérdeztük az embereket: mit szólnak a már-már menetrendszerű vasutassztrájkhoz? (Folytatás az 1. oldalról) Ezek közé tartozik a bioprogram, a biodízel-előállítás, mely vidé­ken új munkahelyeket teremt majd, jobb életfeltételekhez jut­nak a gazdák. A tervek szerint 1012 településen létesül majd bioolaj-előállítóüzem. Mindez le­hetővé teszi a termőföld tíz szá­zalékának ugaroltatását is. Egy­millió hektár területen meg kell változtatni a művelési ágat, ami többek között azt is jelenti, hogy szántó helyett erdőt kell majd te­lepíteni. A szaktárca vezetője el­mondta azt is, hogy mit kell vet­ni: 1,2 millió hektár búzára szük­ség van, és kukoricát is egymillió hektáron termelhetünk. Emellett növelni kell az olajos magvak és (Folytatás az 1. oldalról) Bár a koncepcióban a prognosz­tizált költségvetési (működési) hiány összege 200 millió forint, a hozzászólók hangsúlyozták, hogy ekkora hiánnyal nem ter­vezhető a jövő évi büdzsé az ela­dósodás veszélye miatt. Az elfo­gadott határozatban is éppen ezért az áll, hogy a majdani költ­ségvetési rendelettervezetben a forráshiányt maximum 100 mil­lió forint összegben lehetséges tervezni, viszont a megyei önkor­mányzat gazdasági feltételei alapján 70-80 millió forint nagy­ságrendű hiány finanszírozható hitellel. A „költségvetési” napirendi pon­tokon túl a képviselők döntöttek Dr. Kis Zoltán elmondta, hogy kialakultak a költségvetés fő szá­mai. Az agrárium 259,2 milliárd forinthoz jutott, ez messze van a követelt 413 miiliárdtól. Jövőre nehéz helyzetbe kerülnek az ön- kormányzatok, amelyeknél csu­pán az szja 5 százaléka marad. A normatívák emelkednek ugyan, de az összegek reálértéke valószí­nűleg nem lesz nagyobb, mivel a költségvetés csak 6,5 százalékos inflációval számol. A közhasznú munkavégzés kötelezettségéről a képviselő elmondta, hogy az ön- kormányzatoknak ezzel olyan feladatokat adnak, amelyeknek a pénzügyi háttere nincs biztosít­va. A települési önkormányzatok és a megye számára is feszített lesz a 2000. év - mondta, majd a Szolnokot nemrég még fenyege­tő 400 milliós visszafizetési köte­lezettségről beszélt, megjegyez­ve, hogy ezt a kérdést egységesen kellett volna kezelni. Végezetül sajnálatosnak nevezte a kamarák a zöldség-gyümölcs termelési te­rületét. A jövőben meg kívánják erősíteni a falugazdász-hálózatot, létszámában is. Ezzel együtt olyan tervekről is beszámolt a mi­niszter, mely differenciált géptá­mogatásra vonatkozik: az elkép­zelések szerint teljesítményhez és árhoz kötnék ennek mértékét, a drágábbakhoz kevesebb állami támogatás járna. Dr. Torgyán József szerint az uniós csatlakozásunk tekinteté­ben már a pozitív szakasz követ­kezik, bár az is igaz, hogy ehhez fel kell venni a versenyt. Azokat az idős termelőket viszont, akik erre nem képesek, nem tudnak már váltani, az államnak köteles­sége támogatni. E. Z. arról, hogy a kötelező kémény­seprő-ipari közszolgáltatások jö­vő évi díjai hat százalékkal emel­kednek (az elvetett, másik válto­zat tiz százalékkal számolt), és véleményt nyilvánítottak a me­gyei középtávú (2000—2006) te­rületfejlesztési programról is. A stratégiai program a már elké­szült megyei tervdokumentu­mokra alapozottan foglalja össze a középtávú feladatokat. Itt a hozzászólók leginkább az úthá­lózat fejlesztését tartották a leg­fontosabb prioritásnak. A köz­gyűlés elfogadta a megyei terület- fejlesztési tanács tevékenységé­ről szóló tájékoztatót, illetve a megyei turizmus helyzetéről szó­ló beszámolót is. B. Gy. köztestületi szerepének megszű­nését, amit várhatóan a teljes megszüntetés követ. Dr. Magyar Levente három fő kérdés köré csoportosította mondanivalóját. Először a régió- beosztást elemezte, különös te­kintettel a központi régióra, amely jelenlegi formájában vi­szonylagos fejlettsége miatt nem kaphatna bizonyos EU-támoga- tást. A háziorvosi rendszer priva­tizációjával kapcsolatban hang­súlyozta, hogy ebben az önkor­mányzatoknak aktív szereplők­nek kellene lenniük, mivel nem csupán a praxisjogról van szó, a változásoknak ki kellene terjed­niük a vagyonra, azaz a rendelők­re és a berendezésekre is. A har­madik téma a Hit Gyülekezeté­nek ügye volt. Az SZDSZ eluta­sítja azt a módot, ahogyan a kér­dést fölvetették. Mint mondta, mindenkit megillet az egyenlő el­bírálás, a vallást pedig szigorúan magánügynek kellene tekinteni. Solt Ottó (vállalkozó): — Akkor sztrájkoljanak a vasutasok, ha mindent megtettek azért, hogy legyen utasuk és szállítanivaló- juk. Amíg késnek a vonatok, piszkosak a kupék, ráadásul fű­tés sincs a kocsikban, addig ne is gondoljanak a munkabeszünte­tésre. A vasút vezetése úgysem tud több bért adni, míg nem lesz nagyobb a forgalom. Mészáros Zsolt (egyetemista): — Nagyon rosszkor jön a sztrájk. Az egyetemeken, főiskolákon vizsgaidőszak van, így sok diák utazna. Ettől függetlenül támo­Erre persze alapos okuk volt a Szolnoki Rendőrkapitányság szolnoki, illetve Újszászon szol­gálatot teljesítő nyomozóinak, hiszen a sértett egészen más tör­ténetet adott elő az egyébként rablás miatt egyszer már felelős­ségre vont tettes által elkövetett „kölcsönadással” kapcsolatban. A 20 esztendős zagyvarékasi fia­talember csütörtökön, a történ­tek napján éppen három napja gatom a vasutasok követelését. Bár lehet, hogy húszadikán én is szentségelni fogok. Kiss Róbertné (nyugdíjas): — Végre egy szakszervezet, amelyik kiáll a dolgozókért. Én már a vasutasok nyári munkabeszünte­tésével is egyetértettem. Inkább az zavar, hogy a nyugdíjasok, de mások érdekében sincs olyan szervezet, mely határozottan ki­állna. Nem régen egy Izraelben élő ismerősöm járt nálam. Úgy vélte, mi nem tudjuk, mi az igazi demokrácia. Abban a városban, ahol él, két hónapig sztrájkoltak mentesült a felfüggesztett sza­badságvesztésének hatálya alól. A tettes és áldozat már régóta ismerték egymást, a kapcsolat azonban korábban sem volt fel­hőtlen közöttük, jóllehet a mos­tanihoz hasonló durvaság kirívó esetnek számít a korábbi kisebb- nagyobb sérelmek között. A köz­tük lévő különös viszony elsősor­ban az áldozat túlzott félénksé­géből adódott, nem mert ellen­a szemétszállítók, így harcolták ki a fizetések emelését. Tóth Tibor (munkanélküli): — Nem követtem az eseményeket, így nem tudom, miért sztrájkol­nak, de biztosan igazuk van. Bosszankodni sincs okom, hi­szen nagyon ritkán utazom. Ne­kem ugyanis már a vasúti jegy is megfizethetetlenül drága. Kovács Gyula (üzletkötő): — Rit­kán járok vonattal, de felháborító­nak tartom a sztrájkot. A moz­donyvezetők, de a többi vasutas bére is messze meghaladja az át­lagkereseteket. Ráadásul gátlásta­lanul visszaélnek azzal, hogy iga­zán csak ők tudnak sztrájkolni. Gondoljunk csak a nyáron történ­tekre. Termelő cégektől könnyen kirúgják az ember, ha munkabe­szüntetésre gondol. Másutt még a törvény sem engedi meg, hogy sztrájkoljanak. T. J. szegülni a nála sokkal erősebb fi­zikumú, ám korban hozzá ha­sonló ismerősének még a kevés­bé fenyegetett helyzetekben sem. Ezúttal viszont valóban volt mi­től tartania a kocsmába csábított félszeg fiúnak, mert kezét kicsa­varta, majd óráját elvette táma­dója. A legnagyobb megaláztatás talán az volt, hogy az erőszakkal elvett óráját saját magának kel­lett felcsatolnia a rabló csuklójá­ra. A gyanúsított lelkiismerete akkor támadt fel, amikor később a kocsma ablakán kinézve látta a rendőrök sürgés-forgását. Akkor határozott úgy, hogy visszaadja a „kölcsönkért” holmit. -hgy­Kutatás a Jászságról Az MTA Politikai Tudományok Intézete, valamint az MTA Regi­onális Kutatások Központja kö­zös szervezésében kezdődött meg az a tudományos kutatómunka, melyet a Jászság társadalmának, kultúrájának, politikai életének összefüggéseiről, fejlődéséről ké­szítenek az akadémia szakembe­rei. Tegnap Jászfényszarun a kis­térség polgármesterei előtt be­széltek terveikről a tudósok. Guba László, az MTA Politikai Tudományok Intézetének ügyve­zető igazgatója, a kutatási prog­ram szervezője elmondta: mun­katársaival szeretnének összeha­sonlítani több kistérséget, me­lyek közül egyesek a rendszervál­tozás nyertesei, mások pedig a vesztesei közé tartoznak. Mind­ezek mellett szeretnék feltérké­pezni, hogy a határok mentén el­helyezkedő mikrorégiók milyen kapcsolatrendszert alakítottak ki, és ezt milyen módon tudják felhasználni mindennapi életük­ben. Mint mondta, azért válasz­tották kutatásuk egyik színhelyé­ül a Jászságot, mert a program­ban részt vevő tudományos szak­emberek többségének valami­lyen kötődése van a térséghez, vagy munkája, vagy személyes kapcsolatai révén. S hogy miért beszélték mindezt meg a jászsá­gi polgármesterekkel? Szeretnék, ha munkájuk során az egyes tele­püléseken információcsere ala­kulna ki a kutatók és a települé­sek lakói között. Szeretnék, hogy az elkészült munka ne egy legyen a sok tanul­mány között, hanem a kutatási eredményeket használják fel a falvak, városok fejlesztési prog­ramjaik kidolgozásához. bcs Csökkent az elöntött terület A hétfői állapothoz képest foko­zatosan csökken a víz alatt lévő területek nagysága a megyében. Az elöntések elsősorban Mező­túr, Karcag és Kisújszállás térsé­gében fordulnak elő. A Földmű­velésügyi és Vidékfejlesztési Mi­nisztérium (FVM) megyei hiva­talának vezetője, Kasza Antal el­mondta, hogy jelenleg mintegy 20 ezer hektárnyi mezőgazdasá­gi területet borít belvíz. Az emlí­tett területből 5-6 ezer hektár a vetés, mely még eddig nem káro­sodott, s ha nem állandósul a víz­borítás, akkor átvészelheti a nö­vény az újabb csapadékot. Az FVM megyei hivatalának vezetőjétől az után is érdeklőd­tünk, hogy mennyire sikerült a fa­lugazdászoknak a földek gazdáit a viz levezetésében közreműkö­désre bírni. Kasza Antal válaszá­ban elmondta, hogy bár tudtak hatni a termelőkre, azonban a munkák mértéke még nem kielé­gítő. ein A költségvetés jegyében Feszített lesz a következő év Sajtótájékoztatót tartott tegnap Szolnokon az SZDSZ három megyei vezetője, dr. Kis Zoltán országgyűlési képviselő, dr. Magyar Levente, Jászberény polgármestere és Erdei Péter megyei frakcióvezető. Visszaadta az erőszakkal elvett órát a támadó Megszólalt a rabló lelkiismerete „Visszahoztam a kölcsönvett órát” - mondta az áldozat zagyvaréka­si lakásán megjelenő, rablással gyanúsítható fiatalember éppen akkor, amikor a nyomozók a kirabolt fiú vallomását vették jegyzőkönyvbe. Jó szándékával — ha ugyan ez annak tekinthető — azonban már kicsit el­késett, a „lelkiismeretes” rablót ugyanis nyomban őrizetbe vették. Segítség a bajbajutottaknak Az ismert balett-táncos, Bán Te­odóra ötlete nyomán rendezték meg a közelmúltban a Művészek az otthon nélkül maradt időse­kért című operagálát. A jótékony célú rendezvényen befolyt össze­get — összesen kétmillió forintot — négy megye öt-öt idős károsult­ja között osztották fel. Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász- Nagykun-Szolnok és Szabolcs- Szatmár-Bereg megye önkor­mányzatait kérték fel, hogy vá­lasszák ki azokat, akik leginkább rászorulnak erre a segítségre. Bár a művésznő nagyon készült erre az eseményre, egyéb elfog­laltságai miatt végül mégsem tu­dott részt venni az átadóünnep­nokon. Megyénkből Csák Rozá­lia (Zagyvarékas), Gácsi Jánosáé (Mezőtűr), Oláh Imre (Nagy- iván), Sőreg Istvánná (Török- szentmiklós) és Sz. Nagy Anna (Tiszasüly) részesült ilyen támo­gatásban. szilvási Több mint egy éve folyamatosan természeti csapások sújtják hazán­kat. Ár- és belvíz, esőzések teszik kilátástalanná sokak helyzetét. Tegnap húsz idős ember kapott segítséget otthona helyreállításához. ségen. így a vöröskereszt főtitkár asszonya, dr. Morzsányi Éva adta át az adományokat tegnap Szol­Hámori: „Visszatérek a tudományhoz” A Keresztény Értelmiségiek Szövetségének Szolnoki Csoportja és a Magyarok Világszövetsége meghívására dr. Hámori József kulturális miniszter tegnap előadást tartott Szolnokon Magyar kultúra a XXI. században címmel. Az előadás előtt beszélgetett a sajtó képviselőivel. Az újságírók kérdéseire a minisz­ter többek között elmondta, hogy december 31-e után, vagyis azt követően; hogy posztjától megválik, először is szabadságra megy, de rövidesen újra kezdi a munkát. — A miniszterelnök úr meg­tisztelt azzal, hogy felkért tudo­mánypolitikai tanácsadónak — mondta —, részt veszek a tudo­mányfejlesztés 2001-es prog­ramjának összeállításában. Volt egy kutatólaboratóriumon a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen, ahová éddig is be­jártam. Nem szakadt meg a kap­csolatom a tudománnyal, to­vábbra is részt veszek az agyku­tatásban. És az egyetemen is ta­nítok. Mint egy másik kérdésre vála­szolta, az eltelt másfél év alatt, éppen a megőrzött kapcsolatok miatt, nem szakadt el tudomány­ágának fejlődésétől, a visszail­leszkedés nem jár számára ne­hézséggel. Elhangzott olyan kérdés is, hogy egy tudós miért vállal poli­tikai szerepet. Erre azt válaszol­ta: sok töprengés után, részben mások, például az ilyen tisztsé­get már szintén viselt Mádl Fe­renc ösztönzésére fogadta el a miniszteri kinevezést. Nagy volt a kihívás: tenni valamit a kultú­ráért, az országért. — Létre kellett hozni egy új mi­nisztériumot, előkészíteni a mil­lenniumi programokat, lezárni a még függőben lévő egyházi ügye­ket, újjáéleszteni a közművelő­dést. Hogy ez utóbbi mit jelent, azt jól mutatja, hogy csak ebben az évben hetven művelődési ház tevékenységét indítottuk újra — mondta befejezésül dr. Hámori József. B. A.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents