Új Néplap, 1999. november (10. évfolyam, 254-279. szám)
1999-11-10 / 262. szám
A KU JA RTUN K Karcag Az öltöző alapozását végzik Sátor kerül az uszodára A karcagi városi strandfürdőt idén 65 ezer vendég kereste fel, és sokan vették igénybe az úszásoktatást is — tudtuk meg Péter Dánieltől, a strandot üzemeltető Nagykun Vízmű Kft. műszaki vezetőjétől. sós kút bevizsgálása is, mellyel egy időben a kivitelező cég elvégzi a sótalanítást, a vízadó rétegek mosatását is. A mintegy négymillió forintba kerülő felújítással hosszú időre megoldódik a biztonságos vízellátás. Mint arról már korábban beszámoltunk, az önkormányzat elindította a strand vizének gyógyvízzé nyilváníttatását is. Dr. Kun Károly főorvos és a Ká- tai Gábor Kórház reumatológiai szakrendelés dolgozóinak hatékony részvételével h&ma- rosan befejeződnek a három hónapos kontrollvizsgálatok. Mint megtudtuk, az eddigi eredmények biztatóak, a szaktárcához már elküldték a szükséges dokumentumokat, így remélhetően megkapja a minősítést a strand. November végére kész lesz a Mint megírtuk, az önkormányzat idén 35 millió — az Ifjúsági és Sportminisztérium 6 millió — forintot biztosított a nyolc éve épített uszoda sátras lefedésére. A kivitelező cég dolgozói megkezdték a fűthető öltözővizesblokk építését, majd a medencét fedő kétrétegű sátor következik, s ezzel megoldódik az uszoda téli használata, a gyermekek úszásoktatása is. Miután az előzetes felmérések szerint volna rá igény, a kft. télen szeretne egy szabadtéri gyógymedencét is üzemeltetni. Megszépült a posta Már nem a száz évvel ezelőtti technikával tanulnak Megszépült belülről az 1935- ben épített 1. számú postahivatal. Átadása óta már több kisebb- nagyobb felújítást megért a patinás épület, a mostani után azonban az új számítógépes technika már a jövő évezredet idéző integrált postahálózat fogadására is alkalmassá tette a létesítményt. Az ügyfélforgalmat bonyolító megszépült „ablakoknál” dolgozók munkáját ma már számítógépek segítik, így gyorsabb lett az ügyintézés, melyről elégedetten szóltak ottjártunkkor az ügyfelek is. Az elmúlt hónapokban több millió forintot fordíthattak korszerű oktatóeszközök vásárlására a karcagi Varró István Szakiskola, Szak- középiskola és Kollégiumban — tudtuk meg Szekrényest László gyakorlati oktatásvezetőtől. A nagykun városban több mint száz éve folyik szakmunkásképzés. Épp három évtizede adták át az iskola mostani épületét. A szakember szerint az iskolában az oktatás tárgyi feltételei közel optimálisak. A mindennapi elméleti és szakmai képzést 15 tanterem és 10 szertárhelyiség biztosítja, a gyakorlati oktatást részben saját tanműhelyeikben, részben több éves, megbízható partnerkapcsolataik alapján vállalatoknál, vállalkozásoknál oldják meg. Az utóbbi tíz évben esztergályos- és CNC-, kőműves- és szobafestő-, fémipari- és kereskedő tanműhellyel-, kabinettel, egy hónapja pedig varróipari munkateremmel gazdagodott a Varró István Szakiskola. A vállalkozóktól átvett 1,9 millió forint szakképzési, fejlesztési pénzből, valamint a jelentős önerőből kialakított 12 ipari varrógépes, interlockkal és ipari vasalóállvánnyal felszerelt műhelyterem ezentúl a nőiruha- készítő diákok gyakorlati képzését segíti. A napokban pedig elektroniA férj 25 évig dolgozott hűtőgép- szerelő kisiparosként, majd amikor a nyolcvanas években egyre több cég nem bírt fizetni, váltott. Egy barátjával hozzákezdtek mostani vállalkozásukhoz. Amikor az kiszállt, társa fia, János lett. A család elfogadta, hogy minden pénzt visszaforgatnak a vállalkozásba. Hitelből megvásárolták a felszámolás alatt lévő Széchenyi sugárúti épületet. Itt először nagykereskedelmi tevékenységbe kezdtek. Ez a multinacionális cégek megjelenéséig jól is működött, így ismét váltaniuk kellett. Munkahelyteremtő pályázatokat írtak, és a nyert pénzből, valamint hitelből csomagolóüzemet nyitottak, majd később élelmiszer-előállításba — péküzem, cukrászüzem — kezdtek, és üzemi konyhát alakítottak ki. Ez utóbbi szintén nagyon komoly beruházás volt, berendezéseik az EU-szabványnak is megfelelnek. Szeptemberben az ön- kormányzat szerződést kötött velük gyermekétkeztetésre is. Az kus pénztárgép-tantermet alakíthattak ki az iskolában. Mint Szekrényesi László elmondta, ezt a több millió forintos beruházást szintén a gazdálkodó szervezetektől — főleg áfészektől — kapott szakképzési és fejlesztési támogatásból valósíthatták meg. A négy elektronikus pénztárgép, a készletnyilvántartás vezetésére is alkalmas központi számítógép és a vonalkódos leolvasók a legmodernebb technikával ismertetik meg a 10-11. osztályos kereskedő diákokat. A későbbiekben szeretnék még elektronikus árszorzós mérleggel, vonalkódadóval és mobil idei munkaügyi pályázatukat számítógépes Novell-hálózat kiépítésére nyerték. Ez négy új munkahelyet jelentett és a boltban bevezethették a vonalkódos technikát. Ma már Zoli fiuk is itt dolgozik. Mint a szülőktől megtudtuk, gyermekeik az első perctől elfogadták, hogy itt nincs szabadság, nyaralás, és a pénzért keményen meg adatgyűjtővel kiegészíteni a műhelytermet, hogy az iskolapadból kikerülve a kereskedők a multinacionális cégeknél alkalmazott technikát is megismerjék. Ehhez most írtak újabb pályázatot. Másik pályázatukat szintén a napokban adják be a számítógépes rendszerük korszerűsítésére. Ha megnyerik a közel négymillió forintot, akkor tizennyolc modern számítógépet vásárolnának a hozzá tartozó jogtiszta programokkal, s akkor a kisebb kapacitású számítógépeket részben a kollégiumban helyeznék el, részben pedig gyakorlásra használnák. kell dolgozni. Szatmári Jánosék nyolc éve nem voltak szabadságon, idei „nyaralásuk” annyi volt, hogy amíg a férj üzleti tárgyalásra ment Győrbe, addig a feleség két egész órát eltölthetett a Balatonon. Az Euró Kft. tulajdonosai tavasszal az FVM-hez pályáztak eredményesen, így a korszerű üzemi konyha után most a pék- és cukrászüzemükben teremtik meg az EU-előírásoknak is megfelelő, HCC minősítéshez szükséges higiéniai feltételeket. / Ápolják az énekes emlékét A Budapesten élő, karcagi születésű Gombos Imre író, műfordító — akinek az önkormányzat hamarosan megjelenteti Éjfél vitéz című elbeszélő költeményét — félmillió forint induló tőkével felesége, néhai Török Erzsébet Kossuth- díjas, érdemes művész népdalénekesnő életművének bemutatása, emlékének ápolása céljából létrehozta a karcagi székhelyű Török Erzsébet Alapítványt. Az önkormányzat 100 ezer forinttal csatlakozott az alapítványhoz, melynek kuratóriumi elnöke dr. Fazekas Sándor polgármester, tiszteletbeli elnöke Farkas Ferenc zeneszerző és dr. Újfalussy József akadémikus, titkára Szalainé Kegyes Margit, tagjai között zenetanárokat és zenekedvelőket is találunk. Miután Török Erzsébet remek háziasszony is volt, az alapítvány jövőre Karcagon megrendezi a kunsági népi ételek főzőversenyét, 2001- ben pedig az első országos népdaléneklő versenyt. A kuratórium felhívással fordul mindazokhoz, akik ismerték és szerették az énekesnőt, hogy terjedelmi korlátok nélkül írják meg március 15-ig Én így emlékszem Török Erzsébetre... címmel visszaemlékezésüket, és juttassák azt el a Déryné Művelődési Központba. A legsikeresebb munkákat az önkormányzat helyi kiadványaiban megjelenteti. Dús programok Gyerekek, felnőttek és szépkorú- ak is találhatnak kedvükre való szakkört, foglalkozást a karcagi Déryné Művelődési és Ifjúsági Központ és a Gyermekek Háza kínálatából. A Szivárvány színpad, a tűzoltó, a sakk, a fafaragó, a fazekas szakkör mellett női torna, kö- lyök-kuckó, csipkeverők baráti köre, kézművesműhely, baba-mama klub, táncház, bakancsklub, gitáriskola, modellező szakkör, bélyeggyűjtők klubja, lovasklub, fotó stúdió, honismeretei kör is szerepel a kínálatban. Az ügyes kezű asszonyok a fol- ton-folt varrással ismerkedhetnek meg, a jó hallású lányokat pedig a mazsorett szakkör várja. Emellett folyamatosan szerveznek színházi programokat, kirándulásokat is. Az oldalt írta: Daróczi Erzsébet Fotó: Bartha László Egyik beruházás hozza a másikat Szatmári Jánosék nyolc éve egy kis élelmiszerüzlet megnyitásával vágtak bele családi vállalkozásukba. Az Euró Kft. ma már húsz karcaginak biztosít megélhetést. Náluk humorban nincs hiány... Szabó Károly és felesége, Tóth Gabriella nyáron mondta ki a boldogító igent. Azóta családi segítséggel saját házat vettek. Mint megtudtuk, a véletlennek köszönhetik, hogy megismerkedtek. Gabi először volt akkor diszkóban, s itt meglátta a nagy Ő-t, vagyis Karcsit, akinek szintén megtetszett a szép szemű leány. Azóta öt év telt el... Az ifjú férj hivatásos tűzoltó lett, most kezdte a főiskolát, ami az első nagy kihívás közös életükben, hiszen épp a felvételi miatt maradt el nyáron a nászútjuk. Karcsi hobbija a sport, nem válogat a labdajátékok között, de horgászni is szeret. Az udvaron szaladgáló ku- tyusok pedig állatszeretetéről árulkodnak. Gabinak most egy bálásruhaboltja van. Szeretne elvégezni egy szépségápolással kapcsolatos tanfolyamot, majd ilyen üzletet nyitni. Mint a fiatal lányok, ő is szeret öltözködni, hibátlan alakját az aero- bikóráknak köszönheti. S mi tagadás, Gabit nem lehet nem észrevenni, hiszen különlegesen öltözködik, és bogárfekete haját most afrófonásban — ami 15 óra alatt készült el — hordja. Vallják, az élet dolgait köny- nyebb humorral elviselni, így ebben náluk nincs is hiány. Akinek hobbija a munkája Miután ifjú Szilágyi János hétévesen már a Vasvári-tanyára járt lovagolni Sz. Nagy Andráshoz, tizedik születésnapjára szüleitől lovat kapott. Ma már a lovak jelentik számára a megélhetést. János szakmáját tekintve autószerelő, de végzett szakácstanfo- lyamot is, most azonban már az állatok jelentik nuki és családjának a megélhetést. Nagyapja pásztorember volt, édesapja pedig magánfuvarozó. Néhány éve még ők sem gondolták, hogy mára tanyatulajdonosok lesznek, és az állatok jelentik a családnak a megélhetést. Az állomány egy lóról azóta már tizenkét nóniusra és furioso north starra gyarapodott, s közel száz sertést és néhány szarvas- marhát is tartanak. Ezek szálastakarmányát részben a saját, részben a bérelt földön termelik meg. Hétvégeken ma már karcagi és kunma- darasi gyermekek is járnak ide lovagolni, nyaranta pedig lovastúrákat vezet János Abádszalók- ra. S bár van egy alkalmazottjuk, a lovak ellátását mindig János végzi.
