Új Néplap, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-20 / 245. szám

1999. október 20., szerda Hazai Tükör 5. oldal MSZOSZ: 27 ezer forint legyen a bérminimum Kirakatpolitika folyik A Magyar Szakszervezetek Or­szágos 1 Szövetsége (MSZOSZ) nem lehet partner abban a lát­szat-érdekegyeztetésben, amely az utóbbi fél évben zajlik. Állás­pontját a szakszervezeti tömörü­lés a Szövetségi Tanácsülésen fejtette ki, ahol tegnap egyebek mellett a jövő évi bértárgyaláso­kon képviselendő közös állás­pontról is megállapodtak. Az utóbbi egy évben a szociális partnerek csupán asszisztálhat­tak a kormányzati diktátumok­hoz, ugyanis ez idő alatt a mun­kaadók, de akár a munkavállalók egyetlen javaslatát sem fogadta el a kormányoldal - nyilatkozta lapunknak Wittich Tamás, az MSZOSZ alelnöke, aki szerint a nyilvános bájolgásnak nincs ér­telme, az MSZOSZ csak érdemi tárgyalásokra hajlandó. À Szövetségi Tanács áttekin­tette és értékelte a társadalmi párbeszéd új, féléves tapasztala­tait. Megállapítása szerint az új rendszer működése eredményte­len volt, hiszen párbeszédről csak ott lehet szó, ahol vala­mennyi fél érveit figyelembe vé­ve, azokat mérlegelve születnek döntések. A szakszervezeti szö­vetségnek nem sikerült elérni az évközi minimálbér-emelést, a foglalkoztatási törvény módosí­tásával kapcsolatos elképzelése­ik is süket fülekre találtak, mint ahogy a munka törvénykönyve és az adótörvények módosítása során sem vette a kormány figye­lembe egyetlen javaslatukat sem- sorolta az alelnök az érdek- egyeztetés új rendszerének nega­tívumait. Ennek ellenére az MSZOSZ nem rúgja fel a kor­mánnyal kötött megállapodását, de a munkavállalók érdekében a jövőben együtt kíván működni a többi szakszervezeti szövetség­gel. Együttes erővel szeretnék rá­venni a kormányt arra, hogy a jövőben a megállapodás szándé­kával vegyen részt az érdek- egyeztetéseken. A szövetség kész arra, hogy a nyomásgyakor­lás eszközeit is összehangolja a többi érdekvédelmi szervezettel. Ez'Wittich Tamás elmondása alapján annyit jelenthet, hogy a nemzetközi szervezeteket tájé­koztatják a hazai érdekegyezte­tés gyakorlatáról, esetleg az alel­nök által nem pontosított „más” eszközöket is igénybe vesznek. Az MSZOSZ mihamarabb tárgyalásokat kezdeményez a munkáltatói szervezetekkel a jövő évi bérmegállapodások előkészítése érdekében. A szakszervezeti szövetség sem a költségvetési törvényjavaslat­ban, sem pedig az adórendszer parlament előtt lévő változatá­ban nem lát garanciát a mun­kavállalók által elvárt reálbér- emelésre. A Szövetségi Tanács a kormány által tervezett, 25 000 forintos minimálbér he­lyett 27 000 forintot ajánl. Ez az összeg 3,5 százalékos reál­értéknövekedésnek felelne meg, amely az MSZOSZ sze­rint már elfogadható. Horváth Magdolna A whiskys jelezte: rabolni fog A rendőrség forró nyomon indult Ambrus után A Budapesti Rendőr-főkapitány­ság (BRFK) bejelentette: a teg­nap délutánig beérkezett, részle­ges szakértői vélemények alap­ján azt feltételezi, hogy a hétfő esti OTP-rablást a „whiskys rab­ló” néven elhíresült, szökésben lévő Ambrus Attila követte el. A korábbi hírekkel ellentétben Ambrus nem 4, hanem 10 millió forinttal távozott. Dézsi Mihály szóvivő elmondta: a helyszínen talált vérminták szakértői vizsgálata, az OTP- fiókban készült videofelvétel és az elhangzott tanúvallomások nyomán jutottak arra a követ­keztetésre, hogy feltételezhető­en Ambrus Attila követte el a rablást. Dézsi leszögezte: a rendőrség azt állítja, hogy a tet­tes nagy valószínűséggel orvosi kezelésre szoruló sérüléseket szenvedett. Arra azonban nem tudtak pontosan válaszolni, hogy az elkövető testének mely részén sérült meg.- Természetesen még hétfőn felvettük a kapcsolatot a Buda­pest környéki kórházakkal és a mentőszolgálattal is, de kedd es­tig nem érkezett jelzés - fogal­mazott a szóvivő. Dézsi Mihály szólt arról, hogy bár még tovább­ra sincsenek szakértői vélemé­nyek a július 29-ei, XXIII. kerüle­ti Grassalkovich úti OTP-rablás elkövetőjéről, a nyomozók sze­rint nagy valószínűséggel azt is Ambrus Attila követte el. A fővárosban rendkívül nagy volt kedden a rendőrségi ké­szültség, amiből szakértők arra következtettek, hogy a rendőr­ség a sérült rabló nyomába ért. Megszigorították a Romániába irányuló határforgalom ellenőr­zését is. Magyar György, a whiskys ügy­védje a FEB-nek elmondta: vé­dence egy pólóra írt 29-es szám­mal jelezte neki, hogy hamaro­san rabolni fog, s tettét „a kor­rupt rendőrség” bosszantásának szánja. Az ügyvéd szerint Amb­rus nem ember ellen használt fegyvert. Úgy véli: a rendőrség részéről felelőtlenség volt, hogy belőtt az üvegen át, s nem a rab­lót találták el; szerinte a vér a biztonsági őr orrából származik. Sok képviselő derűlátónak tartja a kormány inflációs várakozásait Vezérszónokok a költségvetésről Költségvetési vita - üres ülésterem fotó: feb/oiósi imre Az ország jövő évi költségveté­séről tegnap a pártok vezérszó­nokai fejtették ki véleményüket a parlamentbén. A kormány ter­vezetét balról az MSZP, jobbról a MIÉP támadta a legheveseb­ben. A Fidesz, az FKGP és az MDF képviselőcsoportja jelez­te: igennel fognak szavazni. Domokos László (Fidesz) rá­mutatott, hogy a magyar gazda­ságot a versenyképesség javulá­sa, a kiegyensúlyozott és dina­mikus fejlődés jellemzi, ami­nek hatására a munkanélküli­ség jelentősen csökkent. Az ér­dem a magyar gazdaság szerep­lőié, a munkavállalóként és fo­gyasztóként egyaránt megjele­nő családoké, a vállalkozóké és minden tevékeny polgáré. A kormány jövőre egyszerre akar­ja biztosítani a gazdasági növe­kedést és javítani a családok életszínvonalát. A gazdasági növekmény egyik felét ezért az egyik, míg a másik felét a má­sik célra fordítják. A családok fogyasztása 2000-ben átlago­san 3 százalékkal fogja megha­ladni az ez évit. Kovács László (MSZP) sze­rint a jövő évi költségvetés semmivel nem lesz jobb, mint az idei, ezért továbbra is vesz­tesek lesznek a nyugdíjasok, a kisjövedelműek, a szegényebb családok, és „az embereken megtakarított pénzt az állam magára költi, ahogy ez tekin­télyuralmi rendszerekben szo­kás”. Van azonban remény, folytatta Kovács, hiszen ez a kormány már legfeljebb csak két ehhez hasonló költségve­tést tud benyújtani. Burányi Sándor (MSZP) a szocialisták alternatív költség- vetését mutatta be. 138 milli­árd forintot, amit többlet-adó­bevételekből, illetve az ÁPV Rt.-re és a kormányzati kiadá­sokra tervezett összeg csök­kentéséből nyernének, többle­tet juttatnának az agrárium- nak, az egészségügynek, az ön- kormányzatoknak, a nyugdíja­soknak és az oktatásnak. Kuncze Gábor (SZDSZ) ki­fogásolta, hogy nincs összhang a törvényjavaslat szöveges in­dokolása, a számszerű elő­irányzatok és a csatolt számí­tási anyagok számadatai kö­zött. A költségvetés általános jellemzője szerinte a közpon­tosítás és a kézi vezérlésre való áttérés a gátlástalanságot és a pazarlást szolgálja, az össze­gek ugyanis korlátok nélkül át­csoportosíthatók, megfosztva a parlamentet a beleszólás jo­gától. Kuncze több más felszó­lalóval egyetemben úgy vélte, hogy a kormány által tervezett 6 százalékos infláció nem reá­lis, az valójában 8-9 százalékos lesz. Ezáltal téves a reáljöve­delmek és a reálnyugdíjak ala­kulásának számítása is. Medgvasszay László (MDF) is „kicsit optimistának” tartotta a kormány alacsony inflációs várakozását. Határozottan ki­állt az önkormányzatok jövőbe­ni függetlensége mellett (mint mondta, ez politikai kérdés), és ezért a jövőben feltétlenül újra- gondolandónak tartotta a sze­mélyi jövedelemadó helyben maradó részéről hozott kor­mányzati döntést. Megnyugtat­ta a nyugdíjasokat, hogy a nyolcszázalékos nyugdíjemelés a hatszázalékos inflációhoz van méretezve, de ha esetleg az inf­láció ennél magasabb lenne, ak­kor év közben a nyugdíjakat is megemelik - pótlólag. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjak reálér­tékének növekedése minden­képpen biztosítva van. Med- gyasszay súlyos kritikát fogal­mazott meg azzal kapcsolat­ban, hogy nem történt előrelé­pés az egészségügyi rendszer át­alakítása terén. Pártja nevében azonban teljes mértékig támo­gatta a gyermeknevelés, az ott­honteremtés, a kis- és középvál­lalkozók átlagot jóval meghala­dó támogatását. Rozgonyi Ernő (MIÉP) lát­szólag nem is a költségvetésről beszélt, hanem annak ürügyén az elmúlt húsz év gazdaságpoli­tikáját ostorozta. A tárgyalt té­mához ez csak azért volt kap­csolható, mert a képviselő sze­rint az Orbán-kormány egyálta­lán nem változtatott elődjei po­litikáján, kritikátlanul aláveti magát a monetarista terrornak. A költségvetés pbntosan olyan - folytatta Rozgonyi -, ami­lyennek egy gyarmatosító hata­lom előírta, pedig a MIÉP azt remélte, hogy a fiatal csapat el mer és el tud indulni a nemzeti érdekek érvényesítésének rö­gös útján. A vezérszónokokat követő­en az azonnali kérdések sorát megnyitó Filló Pál (MSZP) a kormány által a köztisztvise­lőknek és a közalkalmazottak­nak ígért 8,25 százalékos bér­emelés garanciáiról érdeklő­dött, azt emelve ki, hogy a ki­számítható jövőt és a nagyobb anyagi megbecsülést ígérő ka­binet csak öt százalékot fedez ezen összegből, a többit az ön- kormányzatoknak kell - java­részt elbocsátásokból - állni­uk. Járai Zsigmond pénzügy- miniszter visszautasította az emelés mértékének megkérdő­jelezését: mint mondta, ebben a körben a bérek legalább 8,25 százalékkal, de esetleg ennél többel is nőhetnek. Hozzátet­te, az ez évre tervezett 13,3 százalék helyett a szférában az első kilenc hónap során több mint 18 százalékkal nőttek a bérek. Ugyanakkor szólt arról is, hogy a közalkalmazottak száma túlságosan magas, ezért háromszázalékos leépítéssel és összességében 10,2 százalékos béremelkedéssel számolnak jö­vőre a közszférában. Vígh Ilona (Fidesz) arról ér­deklődött a belügyminiszter­től, hogy hogyan keletkeztek az olajügyek és kik érdekeltek az ezeket elősegítő állapotok fenntartásában. Kontrát Károly, a tárca politi­kai államtitkára kiemelte, úgy tűnik, valakik igyekeznek a tár­sadalomban meglévő feszültsé­geket a rendőrségre terhelni. Hozzátette* hogy a minisztéri­um megnyugvással veszi tudo­másul az ORFK által tett maffiaellenes lépéseket és - a kabinethez hasonlóan - támo­gatja a felállítandó vizsgálóbi­zottság létrehozását. Kelter László és Tóth Károly (MSZP) Pintér Sándor szerepe kapcsán fordult a kormányfő­höz, azt hangoztatva: noha közérdek a rendőrségbe vetett és az utóbbi időben megingott bizalom helyreállítása, számos ügy vizsgálata során merül fel - országos rendőrfőkapitány­ként, vállalkozóként vagy bel­ügyminiszterként - a jelenleg ez utóbbi tisztet betöltő politi­kus neve. Válaszában Kövér László polgári titkosszolgálato­kat felügyelő miniszter el­mondta: a Rendvédelmi Szer­vek Védelmi Szolgálata kivizs­gálta ezeket az ügyeket. Állami ünnepségek Az október 23-ai állami ünnep­ségek sorozata október 22-én délután, a Műegyetemen kezdő­dik, ahol nagygyűléssel tiszteleg­nek a forradalmi eseményeket elindító egyetemi ifjúság emléke előtt - közölte kedden a Minisz­terelnöki Hivatal. A nagygyűlést követően indul a hagyományos fáklyás menet a Bem térre az egyetem elől. Este a Bem téren a közjogi méltóságok mellett ko­szorúznak a parlamenti pártok, a határon túli magyar pártok, az ’56-os szervezetek és a társadal­mi szervezetek képviselői. A ko­szorúzás után elindítják a fáklya­lángot a Kossuth téri emlékmű­höz, ahol aztán este nyolc óra­kor Deutsch Tamás ifjúsági mi­niszter lobbantja fel a Forrada­lom Lángját. * Orbán Viktor miniszterelnök az olajhamisítási ügyekben vizs­gálati anyag összeállítására kér­te fel a pénzügyminisztert, vala­mint a belügyminisztert - kö­zölte a Miniszterelnöki Hivatal Kommunikációs Államtitkársá­ga kedden. A két miniszter a hét végéig köteles tájékoztatást adni az olajszőkítéssel kapcsolatos, 1991-től napjainkig lefolytatott valamennyi eljárásról, s a bíró­sági döntések végrehajtásáról. MSZP-aggály. Az MSZP par­lamenti frakciója szakmailag, pénzügyileg és jogilag egyfor­mán irreálisnak és aggályosnak tartja a munkanélkülieket ellátó rendszer megváltoztatásáról szóló kormányjavaslatot - ösz- szegezte Kiss Péter a képviselő- csoport véleményét kedden, Bu­dapesten. Nem a sztrájkra. A Semmel­weis Orvostudományi Egyetem (SOTE) vezetése, noha az ér­demtelen és szégyenletesen ala­csony bérek miatt egyetért a szakszervezet bérkövetelésével, a sztrájkot, mint tiltakozási for­mát nem támogatja - szögezi le Romics László rektor keddi közleményében. Nincs döntés. Katona Kálmán még nem döntött Krupanics Sándornak, a Magyar Posta Rt. elnök-vezérigazgatójának le­mondásáról - közölte Müller Mihály, a közlekedési tárca saj­tófőnöke kedden. A tárca illeté­kese arra reagált, hogy több na­pilap is hírt adott a posta első emberének távozásáról. Támogatás. A Közművelődési és Közgyűjteményi Dolgozók Szakszervezete ragaszkodik ah­hoz, hogy 45 százalékkal növel­jék az ágazat állami támogatá­sát - hangsúlyozta keddi, zala­egerszegi fórumán művelődési, könyvtári és múzeumi dolgozók előtt Vadász János, a szakmai érdekképviselet elnöke. Az etika önálló tantárgy lehet az iskolákban A nevelés esélyei Továbbra is meg kell tartani annak lehetőségét, hogy az iskolák önálló tárgyként oktassák az etikát, vagy amennyiben úgy dönte­nek, tanítását más tárgyakba integráltan valósítsák meg - jelentet­te ki Pokorni Zoltán oktatási miniszter az „Egyén és közösség - a nevelés esélyei az ezredfordulón” címmel tegnap Budapesten megrendezett konferencián. A tanácskozáson, amelyre im­már negyedik alkalommal ke­rült sort, a közoktatási intéz­mények vezetői, fenntartói és a szülők tekintették át az egyén és a közösség ezredfordulós problémáit. A miniszter megnyitójában kiemelte, hogy egyes iskolák­ban már ma is önálló tárgy­ként oktatják az etikát. Pokorni Zoltán az elkövetke­zendő időszak feladataként az eddigi tapasztalatok összegzé­sét, illetve az etika oktatása so­rán alkalmazott módszerek tárházának bővítését nevezte meg. Beszédében rámutatott: az elmúlt években e téren már kialakult tartalmi és módszer­tani sokszínűség fenntartása a legfontosabb cél. A tárca vezetője ugyanakkor problémaként említette, hogy a pedagógus-továbbképzés nem tartott lépést ezzel, a módszertan terén tapasztalt sokszínűséggel. így a miniszté­rium még ebben az évben programot indít útjára, amely­nek a pedagógus-továbbkép­zés, a másoddiplomás-képzés, illetve - egy reménybeli alap­szak keretén belül - az etika­oktatás intézményes formájá­nak megteremtése a célja. Pokorni örömtelinek nevezte azt a tendenciát, mi szerint az iskolák közül egyre több tartja fontosnak az etika tanítását. Az etika oktatásával foglal­kozó szakmai bizottság indo­koltnak nevezte az önálló tan­tárgyként történő oktatást, s várhatóan az általános iskolák hetedik, illetve a középfokú ok­tatási intézmények harmadik évfolyamában javasolja majd az etika tantárgy bevezetését. A főbíró bírálja a minisztert Jogállamban megengedhetet­len lépéseket tett Dávid Ibolya igazságügy-miniszter azzal, hogy nyilatkozataiban a bírói függetlenség és az igazságszol­gáltatás szervezeti kérdéseivel foglalkozott - közölte tegnap Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgál­tatási Tanács elnöke. À főbíró ugyancsak megengedhetetlen­nek minősítette, hogy a minisz­ter személyében is támadta őt. Dávid Ibolya kijelentéseire utalva Solt megállapította: a bí­rói függetlenség nem „para­ván”, amellyel bizonyos ügye­ket elfedünk, hanem az alkot­mányban rögzített rendelkezés. A bírói függetlenséggel kapcso­latban leszögezte: nagyon jól tudja, mi az, és nincs szüksége arra, hogy az igazságügy-mi­niszter kioktassa. A jövő pilótái. A Pikier Emmi Csecsemő- és Gyermekotthon javára szervezett repülőtéri látogatást a British Airways légi- társaság, amelynek keretében nemcsak adományát adta át az árvaház részére, hanem a gyermekeket is megismertette a repülőgépek legizgalmasabb részeivel, köztük a parancsnoki fülkével. FOTÓ: FEB/KALLUS GYÖRGY

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents