Új Néplap, 1999. október (10. évfolyam, 229-253. szám)

1999-10-20 / 245. szám

6. oldal Autó-motor 1999. október 20., szerda Polo-parádé az évezred végén A kicsik is lehetnek néha nagyok. A Volkswagen legkisebbje megújul­va próbál magának új híveket szerezni. Nem is reménytelenül, hiszen a most bemutatott változat még a korábbinál is több erénnyel bír. Aki a volánja mögé ül, igazi autóban érzi magát. A Polo eddig is azok közé a vá­rosi kisautók közé tartozott, amelyeket elsősorban a fiatalok és a háziasszonyok zártak ha­mar a szívükbe fürgeségük, for- dulékonyságuk miatt, jó minő­sége, megbízhatósága pedig egy igazi autó erényeit csillogtatta. Születése óta a harmadik nem­zedéke fut az utakon, s bizony el-elvétve még a legelsők közül is látni jó állapotú Pólókat a for­galomban. Ami a változásokat illeti, bi­zonyos külső jegyek a legárulko­dóbbak: új a lökhárító, átszab­ták a motorháztetőt, a hűtőrá­csot, korszerű, sima üvegű fény­szórók kerültek a lámpaburába. A hátfal kissé a Golféra emlé­keztet, ezzel is a komolyabb megjelenést igyekeztek hangsú­lyozni a tervezők. A külsőségek­hez tartozik, de műszaki újdon­ságnak számít, hogy a karosszé­riaelemek lézerhegesztéssel ké­szültek, így az illesztési hézago­kat sikerült a lehető legszűkebb­re szabni. Mostantól 12 év át- rozsdásodás elleni garanciát vállal a gyár, mert az elemeket cinkbevonatos lemezekből pré­selték a karosszériaüzemben. Tetszetős, fiatalos műszerfa­lat kapott a kocsi, este kék fény­nyel világító kerek, krómozott keretes fordulatszám- és a sebes­ségmérő közé került a kisebb, de hasonló stílusban készült óra. A különleges műanyagok és a szebb kárpitburkolatok har­monikus egységet alkotnak, a műszerfal konzolját a termete­sebb testvéreknél már megszo­kott ízléses, bőr benyomását keltő műanyagból készítették. A középső konzol alsó elemébe kerültek a kapcsolók, itt van a helye az elektronikus légkondi­cionálónak is, mig a kormány melletti felső elem a rádióé, az italtartóé, sőt a csúcsmodellek- ben ide kerül a rádióval kombi­nált műholdas navigációs rend­szer is. Szinte természetes, hogy a két­oldali légzsák, az elektronikus blokkolásgátló, a magasságában állítható kormányoszlop, 60 ló­erős motor felett a szervokor­mány, dönthető hátsó ülések, az Isofix gyerekülés-rögzítés, á por- és pollenszűrő, a tetőantenna, a színre festett lökhárítók és külső tükrök szériafelszerelésnek szá­mítanak, de a GTI esetében az elektronikus menetstabilizá- torért és axenon fényszórókért sem kell felárat fizetni. Ki-ki ízlése szerint választhat a különféle felszereltségi szintek között: kapható lesz Basic, Trandline, Comfortline, High- line, Color Concept és GTI vál­tozat, mindez 8 féle motorral. A legkisebb, az 1 literes, 50 lóerős változat, amely 5,6 litert fo­gyaszt, aztán az 1,4 literes, 60 lovas következik a maga 6 lite­res átlagfogyasztásával. Ugyan­ebben a kategóriában lesz egy dinamikusabb, 75 lóerős, 16 szelepes motor is, amellyel a ko­csi végsebessége 172 kilométer óránként, de csak 0,2 literrel na­gyobb fogyasztás mellett. Rendelhető 1,4 literes, 100 lóerős, 16 szelepes alumínium­motoros Polo is 188 kilométe­res végsebességgel, vagy a top­modell, az 1,6 literes, 16 szele­pes, 125 lóerős GTI, amely 8,7 másodperc alatt gyorsul álló helyzetből százra. Aki a dízel­motort szereti, bizonyára örömmel fogadja majd a leg­újabb fejlesztésű, 1,4 literes, 3 hengeres, 75 lóerős TDI mo­tort, amely 4,4 liter üzem­anyaggal beéri száz kilométe­ren. A korábbi modellekben is kapható volt az 1,9 literes, 68 lóerős SDI, illetve a 90 és 110 lovas TDI változat. Az árakról még keveset tud­ni, de Éppel János, a Volks­wagen hazai igazgatója azt ígé­ri, az új Polo e téren is verseny- képes lesz a kategória más típu­saival. (S. P.) Elegánsabb lett a külseje, igényesebb a belső tere Hangra tervezik a kipufogót Közismert, hogy növeli a fogyasztást, csökkenti a kocsi teljesítmé­nyét a sérült, nem megfelelő kipufogó. A napjaink követelményei­hez igazodó korszerű rendszerek azonban a környezetvédelmi előírásokkal is számot vetnek. Hogyan „szóljon” az autó? Sportosan vagy alig hallható­an? A hangzás főként a kipufo­górendszer függvénye, ám a gyártókat kötik a szabályok. Ráadásul Nyugat-Európában hat év óta a benzineseknél, 1997-től pedig a .dízeleknél is kötelező a katalizátor. A káros- anyag-kibocsátás és a zajszeny- nyezés felső értékét is törvény írja elő. A Walker Gillet cég kétszáz kutató-fejlesztő mérnöke már a 21. század kihívásait is figye­lembe veszi. A németországi Edenkobenben működő válla­lat akusztikai, rezgésvizsgáló és gázáramlási laboratóriumai olyan dobok, katalizátorok, ki­pufogó-alkatrészek és hang­tompítók előállítását teszik le­hetővé, amelyek a legkénye­sebb ízlésnek is megfelelnek. A cég tucatnál is több autógyár beszállítója - a BMW-től a Volkswagenig, a Fordtól a Fia­tig -, termékeinek fennmaradó 45 százalékát pedig a csere- alkatrész-piacon értékesíti. A cél nem a teljesen „néma autó” feltalálása, hiszen a veze­tő hallani szeretné, hogyan jár a motor. A bonyolult tervezési művelet során a mérnökök összehangolják a megengedett külső zajszintet az utastérben észlelhető „hangzással”. A fel­adat összetett, hiszen az is elő­fordul, hogy a gyártó a számí­tógépen előállított zajmintá­hoz kéri a kipufogó előállítá­sát. A Beetle esetében például azt kérték, hogy úgy szóljon, mint az egykori bogárhátú. A Walker edenkobeni mérnö­kei most hatékonyabb katalizá­torokon törik a fejüket. Minél közelebb kell hozniuk a motor­hoz, hogy gyorsan fölmeleged­ve hamarabb fejtsék ki környe­zetkímélő hatásukat. Az egyre tökéletesebb kerámiabetétbe immár két futballpálya-felület- nyi szűrőbetétet préselnek bele. A rozsdamentes acéllemezből készülő, dupla falú kipufogó­rendszer egyéb részeit pedig lé­zerrel hegesztik és bazaltgya­pottal bélelik. (toronyi) Hangszigetelt helyiségben mérik a dübörgést Olaszok a kormánynál Az olaszok híresek arról, hogy kis Fiatjukat úgy vezetik, mint­ha Ferrari volánja mögött ülné­nek. A „repesztés” azonban sú­lyos következménnyel jár: az európai államok közül Olaszor­szágban a legmagasabb a gép­kocsibalesetek száma. A belügyminiszter azt javasol­ta, hogy a közlekedésbiztonsági ismereteket vezessék be kötele­ző tantárgyként az iskolákban. A közlekedési tárca javaslata: 20 év után legyen kötelező az új vizsga a jogosítványért. A mi­niszter azt az elgondolást is megszellőztette, hogy aki har­madszor sérti meg a közlekedé­si szabályokat, azt szabadság- vesztésre kell ítélni. Az olasz autóklub persze más szemszögből közelíti meg a kérdést, és azt tervezi: tagjai­nak tanfolyamokat szervez, hogy megtanítsa őket arra, ho­gyan maradhatnak a jármű urai különleges helyzetekben is. A rendőrség viszont más terveken dolgozik. Azon például, hogy a „megbokrosodott” autóst jogo­sítványának időszakos - példá­ul 12 órás - bevonásával térít­sék jobb belátásra. (FEB) Hírkerék Összkerékhajtású GAZ. Új, korszerű erőforrásokkal szere­lik a népszerű GAZella kiste­herautókat. A Steyr licenc alapján Nizsnyij Novgorodban gyártott motor közvetlen be­fecskendezésű, négyhengeres turbódízel, és megfelel a jelen­leg érvényben lévő Euro-2-es emissziós normáknak. A 95 lovas aggregátot a platós kiste­herautókba, a zárt furgonokba és a szintén most megjelenő összkerékhajtásos GAZellákba is beépítik. Az évezred autója? Hatal­mas érdeklődés kíséri az Év­század autója címért folyó versengést. A jelenleg már csak 26 modellből álló dön­tőben a Citroën az egyetlen márka, amelyik 3 típussal képviselteti magát. Az au­tókra az interneten lehet szavazni november végéig, a végső győztest pedig december elején hirdeti ki a szakújságírókból álló nemzetközi zsűri. Új Daewoo. A nemrégiben zárult frankfurti autókiállítás egyik meglepetése a Daewoo egyterűje, a Tacuma volt. A feltűnően szép vonalú autó karosszériája a japán TIME és az olasz Heuliez tervező- irodák ízlését dicséri. A 4,35 méter hosszú, 1,75 méter szé­les és 1,58 méter magas új­donság kétféle benzinmotor­ral (104 és 129 lóerős) készül, és jövő év végén kezdik európai forgalmazását. Nem biztos, ami biztos! Az első megoldás hátránya, hogy fölszerelése kissé bonyo­dalmas, a kulcsa pedig köny- nyen törik. A rudazat anyaga könnyen elfűrészelhető, el­vágható vagy elhajlítható. A külső szemlélő nem is veszi komolyan, tehát csöppet sincs elrettentő hatása. A második esetben idegbor­zoló hatású, hogy rögzítése csöppet sem tökéletes, ráadá­sul nem is alkalmazható min­den kocsiban, mert a zár eb­ben megakadályozhatja. Sö­tétben a viszonylag kicsi szer­kezet a tolvaj számára első pillantásra nem lehet szembe­szökő, így kellő visszatartó hatással ez a szerkezet sem „dicsekedhet”. A harmadik rögzítő zárja hirtelen rátekintve stabil be­nyomást kelthet, ugyanakkor az autós számára azt sugallja, hogy a megfelelő kulcs segít­ségével könnyen föl- és lesze­relhető. Pedig a művelet igen kényelmetlen, és gyakran na­gyobb erő kifejtésére is szük­ség van. Ráadásul ennél is az a helyzet, hogy nem minden kormánykerékre alkalmazha­tó megoldás. Néha elborzadunk, amikor azt látjuk, hogy egy-egy kocsi ellopását mennyiféle szerke­zettel próbálja meggátolni a tulajdonosa. Pedig sokszor a legbiztonságosabbnak hitt riasztó sem hatásos. Azt szokták mondani: csak azt nem lopják el, ami oda van betonozva... Hát igen. A nálunk is haszná­latos „balták” és miegyebek meg sem kottyannak a profi tolvajnak. Egy német teszt szerint például a kormányke­reket a kuplunggal összefogó kampó eltávolítására elegen­dő öt másodperc. Kilenc má­sodperc alatt szétszerelhető a kéziféket a sebességváltóhoz rögzítő szerkezet. Egyedül a kormánykerék elfordítását akadályozó kar okoz némi iz­zasztó munkát: hatástalanítá­sa 25 másodpercbe is belete­lik. Egyikhez sincs szükség másra, mint egy akkumuláto­ros fűrészre vagy fúróra, ne­tán egy hatalmas csípőfogóra. Érdemes mind a három „protézist” megvizsgálni, hi­szen mindegyiket előszeretet­tel használják honi autósaink. A másik sor a gyorsabb Murphy csúcsforgalomra vonatko­zó közismert törvényének tudomá­nyos magyarázatát lelte meg két amerikai kutató. Amikor a párhuzamos sávokban az autók egymást érik, és azt látja az ember, hogy a másik sáv a gyor­sabb, nosza, ki az irányjelzőt és irány a másik sáv, már ha valaki beenged. Ha nem, akkor is átvá­gunk, legfeljebb erőszakosabban. És akkor, legnagyobb elképedé­sünkre, a régi sávúnk nekilódul, mi meg álldogálunk egy helyben... Ez Murphy törvénye. Két amerikai kutató számitógé­pes szimulációval és valós közle­kedési helyzetek videofilmjeinek elemzésével kimutatta: a sofőrök általában egy illúziónak engedel­meskednek a sávváltás „kénysze­rekor". Az illúzió pszichológia alapját többféle tényezővel magya­rázzák a kutatók. Egyrészt a veze­tők leginkább akkor figyelnek fel a másik sávra, ha az halad, miköz­ben a sajátjuk vesztegel. Egy további ok, hogy a kocsi­sorok gilisztaszerű araszolást vé­geznek: meginduláskor az autók közötti távolság megnő, leálláskor összetorlódnak. Ez is relatív se- bességérzet-különbséget okoz. Vé­gül még egy lélektani tényező: a megelőzött autók hamar eltűnnek a sofőr látómezejéből, míg a meg­előzött autó vezetője hosszabb ideig láthatja azt a kocsit, amely elhaladt mellette. Mindezek a fizikai és lélektani okok együttesen magyarázzák a „mindig a másik sor megy gyor­sabban” tételét, még azokban az esetekben is, amikor számszerűen bizonyítható, hogy a két vagy több sáv átlagos haladási sebessége kö­zött nincs különbség. Elsőként Európában A Renault az ősztől a Mégane-ba is beszereli azt a közvetlen befecs­kendezésű benzines motorját, amelyet európai gyártóként elsőnek dobott piacra. A kétliteres motor nemcsak takarékosabb, hanem sokkal tisztább üzemű is mint elődje, ráadásul azonos nyomatékkai rendelkezik. A közvetlen befecskendezés lé­nyege, hogy az üzemanyag nagy nyomással közvetlenül az égéstérbe érkezik, ahol össze­keveredik a beszívott levegővel. A 120 báros nyomást egy há­romdugattyús üzemanyag-szi­vattyú állítja elő, amely a vezér­tengelyről kapja a hajtását. Ér­dekesség, hogy a hengerektől visszafolyó, fel nem használt üzemanyag nem a benzintar­tályba, hanem a szivattyúhoz jut vissza, vagyis kevesebbet kell „utaznia” az újrafelhaszná­lásig. A befecskendező fúvóka függőlegesen 40-100 báros A középső fúvőkából egyenesen az égéstérbe kerül az üzemanyag nyomással porlasztja a benzint a különlegesen kiképzett du­gattyú fölé. A dugattyútétőn két domborulatot képeztek ki, hogy jobban segítse a keve­redést. Még egy érdekességet talá­lunk az új Renault motoron: a kipufogócsonk közvetlenül egy előkatalizátorba torkollik, a kettő között pedig egy EGR (Exhaust Gas Recirculation - kipufogógáz-visszavezetés) sze­lep van. Ez a kipufogógázok egy részét, 0-25 százalékát ve­zeti vissza a szívó oldalra, és keveri a bejövő levegőhöz. En­nek köszönhetően számottevő­en csökken a kipufogógáz ká- rosanyag-tartalma. Az IDE jelzésű erőforrás át­lagosan 18 százalékkal fo­gyaszt kevesebbet elődjénél, ami száz kilométerenként más­fél litert jelent. A régi motor A Mégane IDE motorja ugyan 150 lóerős volt szemben a jelenlegi 140 lóerejével, a nyomaték azonban az újnál magasabb mintegy nyolc száza­lékkal. Az új Mégane még idén meg­jelenik a hazai márkakereske­dőknél. S. K.

Next

/
Thumbnails
Contents