Új Néplap, 1999. augusztus (10. évfolyam, 178-202. szám)

1999-08-14 / 189. szám

2. oldal Világtükör 1999. augusztus 14., szombat Lángba borulhat a Kaukázus A vahabiták szerint elérkezett a szent háború ideje Az orosz erők nagyszabású offenzívát indítottak a dagesztáni hegyi falvakban befészkelődött iszlámista „terrorista fegyveresek” ellen - közölte Vlagyimir Putyin ügyvezető orosz kormányfő. A fegyvereseket „a legrövidebb idő alatt, a lehető legkevesebb veszteséggel” ki fogják szorítani - jelentette ki az új miniszterel­nök. Nyilatkozatával Putyin egy­értelműen arra utalt, hogy a szö­vetségi erők nem kímélik a csecsenföldi vahabita bázisokat sem. Moszkva előzőleg „közös fellépést” javasolt Groznijnak a muszlim bandák ellen. A vahabiták ugyanakkor azt közölték, hogy eddig kilenc orosz helikoptert semmisítettek meg, továbbá három páncélost lőttek ki, illetve zsákmányoltak. Samil Bászájev, a dagesztáni dzsihád imámja sürgős erősítést követelt Csecsenföldről, mivel osztagai súlyos vérvesztesége­ket szenvedtek - állították orosz védelmi források. Partizánháború Az orosz légierő és a tüzérség szakadatlanul lövi a betolako­dók állásait, a harci cselekmé­nyek csak éjszaka szünetelnek. Moszkvai közlés szerint a bom­bázások következtében az utóbbi napokban 150 muszlim harcos vesztette életét Da- gesztánban. A lapok arra fi­gyelmeztetnek, hogy az össze­csapások elhúzódhatnak, és va­lóságos partizánháború bonta­kozhat ki a nyugat-dagesztáni hegyvidéken. Az orosz deszantosok csü­törtök éjszaka a dagesztáni Anszalta falu körzetében elfog­laltak egy stratégiai fontosságú magaslatot: a hegyvidéket ura­ló fontos hadállás megszerzése - katonai elemzők szerint - a botlihi járásba beszivárgott muszlim fegyveresek elleni nagyszabású hadművelet kez­detének tekinthető. Lesből támadnak Moszkvai belügyi források sze­rint a csecsen-dagesztáni ha­tárvidéken változatlanul bo­nyolult és feszült a helyzet. Bár a cumadai járás falvaiból kiver­ték a betolakodókat, de az er­dős hegyvidéken még fegyvere­sek kisebb csoportjai tevékeny­kednek. A vahabita erők a par­tizánháború eszközeivel élnek, gyakran változtatják bázisai­kat, és lesből támadnak a szö­vetséges erőkre, hogy utóvéd­ként biztosítsák a fő erők elvo­nulását. Orosz hivatalos adatok sze­rint a Dagesztánba szombaton betört fegyveres osztagok ed­dig két páncélost, négy aknave­tőt, négy légvédelmi üteget, öt gépkocsit vesztettek, és a szö­vetségi erők egy fegyverraktá- rat is megsemmisítettek. Hatezer menekült A harcok miatt legalább hat­ezer polgári személy menekült el, főként asszonyok és gyere­kek, többségük a dagesztáni fő­város, Mahacskala irányában hagyta el a harcok sújtotta tér­ségeket, vagy a szomszédos fal­vakban keresett menedéket. A földönfutók, köztük sokan orosz származásúak,, a helyi lakosságtól és a dagesztáni ha­tóságoktól kapnak segítséget. Szakértők szerint súlyos kö­vetkezményei lehetnek annak, ha az orosz vezetés kizárólag katonai problémáként kezeli a csecsen-dagesztáni határon ki­robbant összetűzéseket. Egész Észak-Kaukázus lángba borul­hat. A csecsen-dagesztáni isz­lám állam hozzáférhet a Kasz- pi-tengeri olajhoz, s ezzel felbo­ríthatja a térség egyensúlyát. Kik azok a vahabiták? Először a múlt század húszas éveiben indítottak „szent háborút“, dzsihádot az orosz birodalom ellen a szélsőséges iszlám áramlat hí­vei. Küzdelmük csak 1859-ben, a jelentős cári túlerővel szemben bu­kott el. A XVIII. századi Arábiában keletkezeti puritán mohamedán szekta alapjait Mohamed ibn Abdul Vahhab (1707-87) rakta le. A vallási irányzat nem fogadja el a muzulmán papságot, mert azt tart­ja. hogy nincs szükség közvetítőkre Isten és hívő között A vahabita tanítások századunk hetvenes éveiben kezdtek igazán terjedni az ak­kori Szovjetunió területén. A kommunista állam felbomlását követő­en pedig új lehetőségek nyíltak az iszlámisták előtt. Számos dagesz­táni településen saját templomokat és iskolákat építettek a vahabiták. Sok falu bevezette az iszlám törvénykezést. A vahabiták céljaik megvalósítását három lépcsőben képzelik el: az első feladat az iszlám elterjesztése és Allah egyedüli hatalmá­nak elismertetése; a második a muzulmán egység és testvériség megerősítése; a harmadik pedig a dzsihád a teokrata iszlám állam létrehozása érdekében. A dagesztáni vahabita ideológusok szerint a kaukázusi köztársaságban most indult be a harmadik fázis, s jött el a szent háború ideje. Jugoszlávia etnikai tisztogatással vádol Vonják nemzetközi ellenőrzés alá a Koszovói Felszabadítási Had­sereg (UCK) tevékenységét - sürgette francia lapoknak nyilatkoz­va Ibrahim Rugova, a koszovói albánok mérsékelt vezetője. Változatlanul tart a koszovói szerbek menekülése fotö: feb/reuters Mielőbb olyan megállapodásra van szükség, amely a koszovói albán fegyveres csoportok tevé­kenységét szabályok közé szo­rítja - mondta Ibrahim Rugova. A mérsékeltnek tartott albán vezető egyszersmind sürgeti a nemzetközi rendőri erő Koszo­vóba telepítésének felgyorsítá­sát, s kijelentette, hogy pártja, a Koszovói Demokratikus Szö­vetség kész együttműködni nemcsak az ENSZ-szel, hanem a rivális koszovói erőkkel, köz­tük Hashim Thaqival, az UCK magát miniszterelnökké nyilvá­nító vezetőjével is, egészen ad­dig, amíg Koszovóban válasz­tások révén létre nem jön az új közigazgatás. Jugoszlávia ENSZ-nagyköve- te felszólította a koszovói nem­zetközi békefenntartó erőket (KFOR), hogy a Koszovóban maradt szerbek védelméhez kérje a jugoszláv hadsereg segít­ségét, ha a KFOR egyedül nem tudja megakadályozni a szer- bek, a romák és a szerbekkel ro­konszenvező albánok elleni bűncselekményeket. Vladiszlav Jovanovics a New Yorkban tar­tott sajtótájékoztatóján a szer- bek koszovói tömeges elvándor­lását „végtelenül nyugtalanító­nak” nevezte, és hozzátette: egy etnikailag tisztán albán Koszo­vó létrejöttével nem lesz vége a bajoknak. Jovanovics szerint a dél-szerbiai tartományban a ha­talom valójában nem a NATO- irányítású KFOR, hanem a Ko­szovói Felszabadítási Hadsereg kezébe került. A jugoszláv dip­lomata felpanaszolta, hogy a ge­rillahadsereget nem fegyverez­ték le, ezért betölti a térségben keletkezett hatalmi űrt. Jovanovics úgy vélte: a KFOR bizalmát inkább az UCK-ba és volt parancsnoká­ba, Hashim Thaqiba helyezte, aki sohasem mondott le Koszo­vó függetlenségéről, semmint a mérsékelt nézeteket valló ko­szovói albán vezetőkbe, például Ibrahim Rugovába, aki elősegít­hetné a politikai rendezést. Hírügynökségi jelentések sze­rint a jugoszláv kormány az ENSZ Biztonsági Tanácsához eljuttatott memorandumában megvádolta az UCK-t, hogy bű­nözők, kábítószerüzérek és orv­gyilkosok gyűjtőhelye, és nyílt etnikai tisztogatást kezdett a dél-szerbiai tartományban, amelyet a kábítószer-kereskede­lem egész világra kiterjedő köz­pontjává próbálnak tenni. Felgyorsulhat a közel-keleti rendezés Izraeli atomfegyverek Izraelnek meg kell semmisítenie nukleáris fegyvereit, hogy a Kö­zel-Kelet tömegpusztító fegyve­rektől mentes övezetté válhasson - jelentette ki Hoszni Mubarak elnök politikai főtanácsadója. Egy kairói konferencián, amely a biológiai háború veszélyeivel foglalkozott, Oszama el-Baz azt mondta: a békefolyamat befeje­zéséhez közeledő Izraelnek nincs szüksége atomfegyverek­re, meg kell semmisítenie azo­kat. Ismeretes, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa még 1981- ben felszólította Izraelt: helyez­ze nukleáris programját és léte­sítményeit a Nemzetközi Atom­energia Ügynökség ellenőrzése alá. Külföldi szakértők szerint a közel-keleti állam legalább 200 nukleáris robbanófejjel és a hozzájuk szükséges hordozó- eszközökkel rendelkezik. Ehud Barak izraeli miniszterel­nök megbízottja, Joszi Beilin igazságügy-miniszter közben Washingtonban találkozott Ma­deleine Albright amerikai külügy­miniszterrel, és arról igyekezett őt meggyőzni, hogy haladéktala­nul kezdje meg az izraeli-pa­lesztin viszony végleges rende­zését célzó tárgyalásokat. Al­bright viszont azt mondta: a ta­valyi, átmeneti megállapodás feltételeinek teljesítése egyálta­lán nem gátolná, sőt inkább fel­gyorsíthatná a végleges státus ki­alakítását célzó megbeszélése­ket. Annyi engedményt azonban tett Izraelnek az amerikai diplo­mácia irányítója, hogy kijelen­tette: a területátadás lebonyolí­tásának menetrendjét illetően Washington hajlandó tudomá­sul venni „szerényebb mértékű” halasztást, ha abba a paleszti­nok is beleegyeznek. Hírek röviden Javuló magyar-szlovák viszony Pozsony nem érzékeli, hogy a magyar-szlovák viszonyban jelentős zavart okozott volna a kisebbségi nyelvtörvény parlamenti elfo­gadása - jelentette ki Eduard Kukán. A szlovák külügyminiszter szerint a kisebbségi nyelvtörvény elfogadása után a magyar diplomá­cia néhányszor kifogásolta és elmarasztalta a nyelvtörvény tar­talmát, színvonalát, de „ezt nem az együttműködés jelentős zavaraként fogjuk fel”. Költözik a nagykövetség Októberben kezdődik meg az új magyar nagykövetség építése Berlinben. Mivel a német kormány több tárcája továbbra is Bonnban folytatja tevékenységét, ezért ebben a városban is meg­marad a berlini nagykövetség bonni hivatala. Az év végén megszűnik a drezdai magyar főkonzulátus, de Berlin és Bonn mel­lett továbbra is üzemel a müncheni és a stuttgarti főkonzulátus. / Újabb adalék a Pándy-ügyhöz A belga hatóságok kiterjesztették a nyomozást a sorozatgyilkossá­gok elkövetésével vádolt magyar lelkész, Pándy András ügyében: a lelkész szoros összefüggésbe hozható egy belga személy eltűné­sével. Feltételezhető, hogy a férfi, aki villanyszerelő volt, segített Pándynak illegális módon elektromos áramhoz jutni. / ítéletidő Romániában Két óra alatt szinte Velencévé változott Petrozsény városa, leállt a közlekedés és csak nagy nehézségek árán lehetett megközelíteni a vízzel elárasztott házakat. Víz alatt áll sok lupényi, vulkányi és paroseni ház is. A hajnali özönvízszerű esőzés miatt szünetelt a Bukarest és Brassó közötti vasúti forgalom, mert a megduzzadt hegyi patakok megrongálták a síneket. A halálra ítélt kiírd vezér ajánlata Öcalan, a Kurd Munkáspárt Törökországban terrorcselekmények vádjával halálra Ítélt vezetője szerint szervezete kész letenni a fegyvert, ha Ankara egy igazságszolgáltatási reform keretében amnesztiában részesíti tagjait. A gerillavezér most először nevezte meg, mi az ára annak, hogy harcosai beszüntessék küzdelmüket. Iraki rakétatámadás Iraki egységek föld-levegő rakétákkal támadták az észak-iraki repüléstilalmi övezetben őrjáratozó amerikai gépeket. 1998. decem­ber 28-a óta ez az első alkalom, hogy az iraki egységek föld-levegő rakétát vetettek be nyugati gépek ellen. ÚGY FIZET, : Pl.: 60% befizetés mellett, 36 havi futamidőre. Teljes Hiteldíj Mutató (THM): 0 % - tói! h Az akció az augusztus 31-ig átvett gépkocsikra érvényes! OPELBANK OPEL-©­OPEL TURBÓ 5100 JÁSZBERÉNY, Vásár tér 1-3. Tel: (57) 412-383, Fax: (57) 411-770 Lányoknál! a hívás alapdíjas: . 488-5603 , telelőn szánt on Fiáknak: 06 90 230-597 A hívás díja 99 Ft*áfa/perc+6,60 Ft+áfa A tôlôfoûszâm nom hívható a 27, 28, 62, 63-as körzetekből,rádiótelefonról nyilvános utcai készülékről Éjjel-nappal hívható! Axel Springer-Bf Kft. AuÆotext "MA88 Szerezz a lehetősének vonalán! A TV nézés a programválasztásnál kezdődik. Válasszon a legjobb helyről! Áttekinthető műsorismertető, legtöbb háttérinformáció a Tvr-hét-ben. }

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents