Új Néplap, 1999. június (10. évfolyam, 125-150. szám)
1999-06-02 / 126. szám
6. oldal Tükör 1999. június 2., szerda Kárpátaljai mozaik Pedig nem másodrendű állampolgárok 1920. június 4-én a Párizs melletti versailles-i palotában írták alá azt a szerződést, amely trianoni „békediktátum” néven híresült el - leginkább - hazánkban. Ezzel egy ezredéves államot tettek csonkává az első világháborúban győztes (szűk látókörű) nagyhatalmak, akikre nézve is szégyenteljes döntés révén magyarok százezrei találták magukat a saját hazájukon kívül szinte egy pillanat alatt. A magyarság a közel 80 éves sokkot azóta sem heverte ki. Az alábbiakban egy kárpátaljai „hazánkfiával” beszélgettünk, felvillantva a magyar sorsból egy-egy pillanatot.- Tapasztalataim szerint - annak ellenére, hogy olyan közel van - keveset tudnak az emberek Kárpátaljáról - vélekedik Edelmann Adolf, az ungvári egyetem nyugdíjas docense -, pedig a század elején az ottani lakosság 63 százaléka magyar nyelven beszélt. A városokban még nagyobb arányú volt a magyar ajkúak aránya. Beregszászon például 96, Máramarosszige- ten 81, Ungváron 80, Munkácson 73 százalék.- És hogyan alakul a magyarok arányszáma napjainkban ?- Előre kell bocsátanom, hogy míg a századelőn 550- 600 ezer lakosa volt Kárpátaljának, addig manapság 1,2 millió. A hivatalos adatok szerint a lakosság 16 százaléka magyar nemzetiségű. Szerintem ennél több a magyar ajkúak lélekszáma, mert igen gyakori a nemzetiségek között a vegyes házasság.- Csak a természetes szaporodásnak tudható be a lakosság létszámának ilyen nagymérvű növekedése?- Amellett annak is, hogy - elsősorban az iparosításnak betudhatóan - Ukrajna más területeiről is telepítettek oda embereket.- A történelmi változások hogyan hatottak a Kárpátalján éló' magyarokra?- A Kárpátalján élő sok nemzetiség ellenére nagyobb probléma alapvetően nem volt. Jóval toleránsabbak egymás iránt az ottani népek, mint más földrészen. Jellemző példa: az egyik orosz családban felnőtt, ukrán állampolgárságú kislány magyar szakos tanári képesítést szerzett. Tagadhatatlan viszont az, hogy a háború után a magyarok nem voltak a politika kegyeltjei. Volt olyan gazdasági vezető, akit azért váltottak le, mert nyíltan vallotta magyarságát. 1956 után pozitív hatások is érzékelhetők voltak. Akkor már - az egyetemi tanárok között is - voltak olyanok, akik magyarságuk eltitkolása után egyszer csak magyarul szólaltak meg. Akkor már egymás után jöttek létre magyar egyesületek - így például a Magyar Tudományos Társaság. Az ungvári egyetemen magyar tanszék is alakult. A vezetők kinevezésénél azonban a régi „vonal” a magyarok tekintetében még éreztette hatását. A magyar tanszék élére például olyan ruszin ember került, aki csak törte a magyar nyelvet. Az egyetem keretében működő Hungarológiai Kutató Központ vezető professzora is hol jól, hol rosszul beszél magyarul. Ötvenhat után hetenként háromszor magyar nyelvű járási újságok is megjelentek, de azok csak az ukrán újságcikkek fordítását közölték. A magyar lakosság egyenjogúságának szorgalmazása helyett manapság is tapasztalhatók olyan törekvések, hogy egyetemre csak ukrán nyelvű megmérettetések után kerülhessenek a magyar iskolában végzettek.- Ezek szerint nem felhőtlen a kárpátaljai magyar értelmiség közérzete.- Gondolja meg: az iskola- igazgatók úgy csoportosítják a nevelők óráit, hogy hetente két-három napjuk szabad legyen, s szabadidejükben Magyarországról átvitt árucikkekkel kereskedjenek, mert hónapokig nem kapnak fizetést. Az ottani rossz gazdasági helyzet sok embert kivándorlásra kényszerít. Magyarországon például kétévenként háromszázötven Kárpátaljáról elszármazott orvos szokott találkozni. S lehetséges, hogy ennél is többen vannak.- Hogyan lehetne változtatni ezen a folyamaton?- Jó kezdeményezésnek tartom, hogy a nyíregyházi tanárképző főiskola kihelyezett tagozatot nyitott Beregszászon, s azt is, hogy kárpátaljai fiatalok Magyarországon tanulhatnak. Szülőföldön maradásuk záloga azonban a gazdasági helyzet javítása. Sok ott a leállt üzem s a hasznosítható munkaerő. Ezt kellene az itteni vállalkozóknak kiaknázni. S. B. Rangos dalverseny Szolnokon Bemutatkozási, megméretési lehetőség, szakmai találkozási fórum megteremtése, a tehetségfelfedezés, értékmentés igényével rendezték meg Szolnokon május 28-30-a között a III. országos és nemzetközi Adám Jenő dalversenyt. Az énekverseny hiánypótló jelentőségű. A hangszeres tanszakok országos versenyei mellett immár harmadik alkalommal mérhették össze tudásukat a zeneiskolában, zeneművészeti szakközépiskolában és a zeneművészeti főiskolák tanárképző tagozatain magánéneket tanuló fiatalok. A rendezvény egyben igényes, felmenő rendszerű tanulmányi verseny is az alsó középfokú növendékeknek. Az énekversenyre 113 növendék jelentkezését fogadta el a dalverseny bírálóbizottsága. A dalverseny a megyeháza kiváló akusztikájú, patinás dísztermében zajlott. A háromnapos esemény- sorozatot esti hangversenyekkel tették változatossá a szervezők. Dicséret illeti a május 28-i koncert ötletét is: az előző két dalverseny győzteseinek, helyezettjeinek ünnepi koncertje volt a megyeháza dísztermében Bende Zsolt operaénekes - a verseny első zsűrielnökének - emlékére. Közreműködött Cserna Ildikó, Hováth Mariann, Herczenik Anna, dr. Kovács Gábor, Sólyom-Nagy Máté és Wierdl Eszter, zongorán kísért Pogány Imola, Hegedűs Gönczy Katalin, Tóth Erika és Tóth Attila. A hangverseny igényes, ritkán hallható műsorszámait európai szintű előadásban élvezhette a közönség. A korábban Szolnokon feltűnt tehetségek szakmai, művészi fejlődéséről ehsmeréssel nyilatkozott a zsűri is. Kiváló példát, távlatot adott a koncert az énekes pályára készülőknek, illetve igazolta az előző versenyek bírálóbizottságának helyes döntését. Szombaton a Damjanich János Múzeum díszudvarán szerenádestet rendeztek a férfi versenyzők részvételével, melynek díszvendége dementis Tamás operaénekes volt, zongorakísérője Regényi Hedvig. Színesítette a programot a Jász-Nagykun-Szol- nok Megyei Karnagyok Kamarakórusa műsora Vájná Katalin vezetésével és az Adám Jenő Magánzeneiskola tiszaföldvári tagozatának gitáregyüttese Maj- lát Ödön irányításával. A vasárnap esti záró gálaversenyen az énekverseny helyezettjei és különdíjasai nívós műsorát hallgathatta meg a nagyszámú érdeklődő közönség. A rendezvény lebonyolítása minden tekintetben mintaszerű volt, dicséret illeti a szolnoki Adám Jenő Magánzeneiskola vezetőinek és tanárainak, valamint a szolnoki Ádám Jenő Zeneoktatásért Alapítvány munkatársainak áldozatkészségét és fáradozását. A IV. országos és nemzetközi dalverseny 2002 májusában lesz. Sólyom-Nagy Sándor Márciusban az Angliában rendezett sportversenyek győzelmét hozták el megyénk fiataljai. A tegnap Franciaországból hazaérkezett hét középiskola 35 diákja pedig a franciaországi Somme, az angliai Burham és megyénk között megrendezett európai szellemi vetélkedőn nyerték el a Vándorkupát az összesített pontszámok alapján. fotó: cs. i. Kétélű „fegyver” lehet Vélemények a kormány munkaügyireform-terveiről Mit szól hozzá az utca embere? A miniszterelnök bejelentette: a kormány szeretné az eddigi tizenkét hónapról hat hónapra csökkentéin a munkanélkülijáradék folyósításának idejét - derült ki a minap a sajtóból. Mivel a szándék az ország, így megyénk munkaügyi helyzetét és vele számtalan ember sorsát is érinti, lapunk annak járt utána, vajon a közvélemény milyen álláspontot képvisel ez ügyben? Károly Balázs 21 éves főiskolai hallgató:- Hasznos elgondolásnak tartom, hogy a kormány megpróbálja rászorítani a munkanélkülieket, csak kényelmi szempontok miatt ne éljenek segélyből. Félő viszont, hogy egy ilyen intézkedés bűnözési hullámot indíthat el. Legalább a létfenntartáshoz ugyanis mindenkinek pénzre van szüksége. . . Molnár Istvánná 62 esztendős nyugdíjas:- Helytelen gondolatnak tartom! A munkanélküliek többsége egy év alatt sem tud elhelyezkedni. Egy ilyen döntéssel csak azt érné el a kormány, hogy az amúgy is kiszolgáltatott munkavállalókat még hátrányosabb munkakörülményekbe kényszerítené. Gál Attila 25 éves vállalkozó: ■- Véleményem szerint ez a szándék kétélű fegyver. Egy ilyen döntés nyomán ugyanis megnövekedne a feketemunkát vállalók száma. Akkor pedig semmi értelme az egésznek, hiszen a feketemunka elleni küzdelem szintén a kormány feladatai közé tartozik. Egy neve elhallgatását kérő 57 éves közgazdász:- A kormány felvetése elképesztő! Az országban óriási gondot okoz a foglalkoztatás. Először munkahelyeket kellene teremteni, nem szigorító intézkedéseken gondolkodni! Szigeti Zoltánná 39 éves vállalkozó:- Mindenre van megoldás. Megfigyeltem például, hogy az utóbbi években megszaporodtak a negyvenes rokkantnyugdíjas ismerőseim. Igaz, 40 év felett munkát találni ma már a legjobb szándék mellett is művészet ... -bugányRekordtermés várható, de értékesítési gondok is keletkezhetnek Az idei esztendő a repce éve lesz Az őszi káposztarepce vetésterületét az elmúlt évek átlagának mintegy háromszorosára növelték tavaly a gazdák, ezért sokan vélekednek úgy, hogy az idei esztendő a repce éve lesz. Hogy beválik-e a termesztők reménye, az majd a betakarítás során derül ki, ugyanis minden azon múlik, hogy mennyi és milyen minőségű termés kerül a zsákokba. Más kérdés, hogy a rekordtermés miatt értékesítési gondok léphetnek fel. Az Uniroyal Chemical Információs Iroda képviselője szerint a termelők árbevételét döntően befolyásolja majd a repcemag ára. A növényolaj világpiaci árának alakulásában az idén jelentős szerepet játszik, hogy nemcsak Magyarországon, hanem szerte a világon túltermelés várható repcéből. A gazdáknak tehát mindent meg kell tenniük, hogy a lehető legkisebb veszteséggel a legjobb minőségű termést arathassák le. Tavaly hosszú idő óta először próbálkoztak a gazdálkodók tavaszi repce termesztésével. A közel négyezer hektáros vetésterületről - a csapadékos, kedvező időjárásnak köszönhetően - hektáronként 1,6-2 tonna termést sikerült betakarítani. Ez némiképpen feledtette velük a tavalyelőtti kedvezőtlen őszi káposztarepceterméseredményeket. A múlt évi kedvező piaci körülmények hatására ősszel több mint 200 ezer hektáron vetettek repcét a termesztők. A kedvező időjárás rekordterméssel kecsegtet, amelynek értékesítésével gondok lehetnek. A hazai feldolgozóipar ugyanis csak október közepéig kötött új felvásárlási szerződést a gazdálkodókkal, a korábbival megegyező, tonnánként 49 ezer forintos áron. Ráadásul jelenleg sem az exportlehetőségek, sem az árak nem túl kedvezőek. (újvári) VEGYE HASZNÁLT AUTÓJA HASZNÁT, ÍGY OLCSÓBBAN VEHET ÚJ SKODÁT! © ©: Használt autóját piaci értékén beszámítjuk, és hozzá az új SKODA árát 100 000 Ft -tál leszállítjuk. További részletek Skoda, váltson velOnk márkakereskedésünkben. Tel./Fax: (56) 375-294 f í