Új Néplap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-27 / 121. szám
4. oldal Európai Uniós Melléklet 1999. május 27., csütörtök Nagyító alatt a 2000-től 2006-ig szóló közös büdzsé Pénzügyi segítség a felzárkózáshoz A kulturális sokszínűség teszi igazán gazdaggá az egységesülő Európát. A tagállamonként, sőt régiónként kimutatható gazdasági-társadalmi különbségek azonban hátrányosak az EU egészének fejlődésére, versenyképességére nézve. Nem véletlen tehát, hogy az EU alapokmányában, a Maastrichti Szerződésben elsőbbséget kapott a társadalmi-gazdasági kohézió elve. A célok megvalósítását a Strukturális Alapok hivatott segíteni. A tagállamok állam- és kormányfőinek berlini csúcs- értekezletén, ahol az Agenda 2000 reformcsomag került terítékre, a Strukturális Alapok sem maradtak érintetlenek. A korábbi hat regionális és horizontális cél helyett a 2000-től 2006-ig terjedő költségvetési időszakban három — két regionális és egy az EU egész területére vonatkozó — célról, (EU-zsargonban Objec- tiv 1: elmaradott fejlettségű régiók és alacsony népsűrűségű területek támogatása, Obj. 2: hanyatló ipari körzetek és törékeny vidéki területek gazdasági átalakítása, Obj. 3: a munkanélküliség elleni küzdelem, a munkavállalók alkalmazkodásának elősegítése), valamint az eddigi 13 helyett három közösségi kezdeményezés finanszírozásáról döntöttek a német fővárosban. 5001 Berlinben ismertté váltak a tagjelölt országok támogatását szolgáló pénzügyi keretösszegek. A mezőgazdaság szerkezetátalakítását célzó SAPARD- programra évente 520 millió eurót (egy euró mintegy 250 forint), a Strukturális Alapok fogadására felkészítő, infrastrukturális fejlesztéseket támogató ISPA-programra 1040 millió eurót, az új PHARE-progra- mokra pedig 1560 millió eurót hagyott jóvá az Európai Unió Tanácsa. A 2006-ig szóló költségvetési keretekből kitűnik az is, hogy az EU valóban komolyan számol a bővítéssel, hiszen 2002-től Amerikai filmuralom az Európai Unióban Televíziózás határok nélkül A hollywoodi filmipar elárasztotta termékeivel Európát. Ennek nemcsak gazdasági, hanem kulturális következményei is egyre markánsabban kimutathatók. Az EU protekcionista intézkedéssel és támogatással igyekszik akadályt gördíteni az amerikai médiagépezet elé, eddig nem túl sok sikerrel. Minderről Sükösd Miklós szociológus, a Közép-európai Egyetem oktatója beszélt az újságíróknak a közelmúltban Debrecenben. A világ egyik legmodernebb általános tervezőprogramjához jutott hozzá igen kedvező áron a martfűi cipőipari szakközépiskola. A Power Shape tervezési, valamint a Power Mill gyártástechnológiai szoftvert olyan cégek használják, mint a Volkswagen, a General Motors, vagy a Lockheed. Ilyen szintű programmal hazánkban a Könnyűipari Főiskola rendelkezik csupán. fotó: csabai i. Harc a nemzetközi bűnözés ellen Az Európai Unióról szóló szerződés létrehozta az Europolt, az Európai Rendőrkapitányságot. Az EU valamennyi tagállamát magába foglaló, kormányközi szinten felállított testületet a folyamatosan bővülő feladat- és tevékenységi kör jellemzi. A ilGOLMS Ne kenjünk mindent az unióra! Új divatirányzat kezd gyökeret verni az európai integráció rögös útján éppen elindult országunkban. Gombamód szaporodnak azok a kijelentések, hogy ezt, meg azt is az Európai Unió követeli meg, hogy ez vagy az azért szükséges, mert harmonizálnunk kell, és lehetne folytatni. Közben keverik az intézményeket, a direktívát az ajánlással, és így tovább... A jelek arra utalnak, hogy manapság sikk hivatkozni az Európai Unióra, s ez elképesztő, sőt olykor komikus helyzeteket idéz elő. Mindez akkor válik aggasztóvá, ha például egy település vezető tisztségviselője handabandázik a közösséggel összefüggésben. A közvélemény-kutatók több alkalommal feltérképezték már, ki mit tud az unióról. Az eredmények pedig nem éppen biztatóak. Mégis bőven akadnak, akik — megfelelő felkészültség híján is — előhozakodnak az unióval akkor is, amikor erre semmi szükség. Brüsszelben érdeklődésemre elárulták, aggódva figyelik a honi közigazgatás integrációs felkészülését, és elsősorban az önkormányzatok szintjén látnak nagy ürességet. A közelmúltban települési vezetőket, önkormányzati tisztviselőket is meghívtak arra a rendezvényre, ahol neves előadók az integrációs folyamatról és a felkészülésről számoltak be. A helyszínen, a megyeháza több száz embert befogadni képes dísztermében azonban alig két tucat érdeklődő lézengett a kezdés tervezett időpontjában. Jó fél óra múlva a szervezők az elnöki tanácskozóba invitálták a még ott maradt pár embert, ahol végre elkezdődhetett a program. Vajon ez a téma senkit nem érdekel ebben a szférában? Vagy han- dabandázni egyébként is lehet erről? Vagy egyszerűen csak arról van szó, hogy rossz időpontban, pénteken szervezték a rendezvényt? -IzÖsszeállításunk a Külügyminisztérium támogatásával készült. Az oldalpárt szerkesztette: Laczi Zoltán A média-világpiacon a bevételek 46 százalékát az Egyesült Államok, 25 százalékát pedig az EU tagállamai kasszírozzák. Az USA és az EU médiakereskedelme féloldalas, hiszen az európai kereskedelmi deficit ebben a piaci szegmensben eléri az évi 3,5 milliárd dollárt. Az EU mozipiacán ma már 80 százalékban amerikai filmeket vetítenek. Az európai audiovizuális válság legfőbb oka a Bizottság szerint a a széttöredezett nemzeti piacokban (soknyelvűség) keresendő, ahol a gyártók túl kicsik ahhoz, hogy az európai, de főként a világpiacon versenyre keljenek az amerikai médiagépezettel. Az 1989-ben elfogadott, majd 1997-ben kiegészített, „Televíziózás határok nélkül” elnevezésű EU-irányelv az 1,8 millió embert foglalkoztató európai médiaszektor és nem utolsósorban az európai kulturális értékek védelmében többek között az európai filmgyártás ösztönzését tartalmazza, és bevezette az úgynevezett médiakvótát. A protekcionista intézkedés szerint a televízióban bemutatott műsorok felének (hírek, sport, reklám és játék nélkül) európai alkotásoknak kell lenniük, tíz százalékuk pedig független gyártóktól kell, hogy származzon. Az irányelv kimondja a kölcsönös sugárzás elvét (televíziós műsorok szabad „áramlása”), maximalizálja a reklám idejét, sőt, előírja a kiskorúak védelmét is. Az irányelvet „kísérő” MEDIA programot 1990-ben fogadta el az EU Tanácsa. Az 1990 és 1995 között 200 millió, majd 1996-tól 2000-ig MEDIA II. néven már 310 millió ECU évente növekvő összeget szán az új tagoknak. Az immár 21 tagú Európai Unió új, hat tagállama a büdzsé szerint 2002-ben a 6450, 2003-ban 9030, 2004-ben 11610, 2005-ben 14200, 2006- ban pedig 16780 millió eurót kap. Ezen összegek döntő hányadát, 2002-ben 3750 millió, 2006-ban viszont már 12080 millió eurót a Strukturális Alapok céljaira szánják, de szintén jelentős tétel a mezőgazdaság támogatására fordítandó összeg, ami 2002-ben 1600 millió, 2006-ban viszont már 3400 millió euró. A hét évre szóló, új költségvetési keretek szerint az EU — immár 21 tagállammal — strukturális célokra évente mintegy 30-32 milliárd eurót, a közös agrárpolitikára évi 40-43 milliárd eurót, adminisztrációra pedig 4,5-4,8 milliárd eurót szán a következő évezred első esztendőiben. A területfejlesztésnél továbbra is érvényesíteni kell az EU alapokmányában meghatározott elveket. így a szubszidaritás elvét, amely szerint a döntéseket a lehető legalacsonyabb szinten, azaz az érintettekhez „legközelebb” kell meghozni. Szintén figyelembe kell venni a partnerség és a társfinanszírozás elvét, a programozást pedig a költségvetési tervekkel együtt hét évre előre kell elkészíteni. Laczi Zoltán költségvetéssel rendelkező projekt az európai filmek és televíziós programok gyártásának és forgalmazásának támogatását, valamint a szakemberek képzését tűzte zászlajára, de jutott belőle szinkronizálásra, digitalizálásra, sőt mozik korszerűsítésére is. Hazánkban is több film készült e projekt támogatása révén. A MEDIA II. programban Magyarország részvételét de facto felfüggesztette az EU azzal az indokkal, hogy a hazai médiatörvény nem egyeztethető össze az uniós szabályozással, mivel nem írja elő a megfelelő kvótát, ugyanakkor ellentétes az áruk szabad mozgása, az egységes piac elvével. Furcsa helyzetben vagyunk tehát, mert az EU elvárja, hogy Magyarország már most alkalmazkodjon az előírásaihoz, viszont hazánk az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) tagjaként nem korlátozhatja a kereskedelmet, nem zárhatja le határait az amerikai filmek előtt. A megoldás nem tűnik egyszerűnek, viszont nincs is túl sok idő ehhez. L. Z. A Maastrichti Szerződés minőségi változást hozott az igazság- és belügyi együttműködésben. Közös ügyekként kezeli a külső határok átlépését, a bevándorlási politikát, valamint az illegális bevándorlás leküzdésére, a kábítószer-fogyasztás, valamint a nemzetközi csalások megelőzésére vonatkozó előírásokat, csakúgy mint az igazságügy, a vámügyek, illetőleg a rendőrség terén való együttműködést, beleértve az Europol létrehozását is. Az Europol Konvenciót 1995. július 26-án írták alá, amelyben célként fogalmazódott meg, hogy az Europol a tagállamok együttműködése keretében javítsa az illetékes hatóságok együttműködését a nemzetközi bűnözés elleni harcban. Az Europol feladatrendszere folyamatosan bővül. Kezdetben a kábítószer-kereskedelmet, a nukleáris és radioaktív anyagok kereskedelmét, az illegális bevándorlást, az emberkereskedelmet, valamint a gépjárművekkel összefüggő bűncselekményeket fogta át, a későbbiekben a kör kiegészült a terrorcselekményekkel és az ezekkel összefüggő pénzmosással is. A testület szabad „vásárt” jelent a tagállamok részére a bűnügyeket érintő információk vonatkozásában. Mindez lehetővé teszi, hogy a tagállamok illetékes hatóságai az Europol nemzeti egységein keresztül haladéktalanul értesülhessenek az őket érintő információkról, ilyen módon is segítve az adott ügyben folytatott nyomozást. A háttérben egy olyan számítógépes adattár áll, amely a tagál* lantok részére lehetővé teszi az Europol illetékességi területén történt bűncselekmények gyanúsítottjainak lekérdezését.-hEuroinfo Szolnokon A szolnoki Tudomány és Technika Házában található Európa Pont feladata az állampolgárok tájékoztatása az Európai Unióval kapcsolatos kérdésekben. Aktuális ajánlat: Őszinte Könyv — az Európai Unióról (hamburgi és budapesti szakértők az EU bővüléséről és mélyüléséről) Katalógusból: FVM EU-integrációs sorozat: A magyar agrárgazdaság EU-csatlakozási stratégiája Az EU közös agrárpolitikája A friss zöldség és gyümölcs piacszabályozása az EU-ban Az EU közös borpiaci szervezete A tej- és tejtermékpiac szabályozása az EU-ban Európa-pontok weblapja: http://szeup.mtesz.hu Szeretettel várnak minden érdeklődőt! Hétfőtől csütörtökig 8-tól 16 óráig és pénteken 8-tól 14 óráig. Összeállította: Simon Gábor. Tel.: 56-425-524. E-mail: Simon kukac mtesz.hu A szolnoki Mezőgép Rt. évente milliárdos értékben szállít gépeket az EU piacára. Az év elején elkezdődött a cég új fejlesztésű, fix kamrás hengeres bálázójának sorozatgyártása. Az első szállítmányok a skandináv országokba indulnak. fotó: cs. i. Adatok a csatlakozás tükrében A magyar embereket egyre inkább foglalkoztatja az Európai Unió, és egyre többekben tudatosul, hogy a csatlakozás személy szerint is hatással lesz rájuk. Mindezzel együtt a korábbiaktól eltérően már nem 2000-re, hanem 2002-2005 közé teszi az emberek jó része csatlakozásunk dátumát - ezt mutatta ki a Szonda Ipsos közvélemény-kutató cég felmérése. A lakosság integrációs tudatának változását vizsgáló közvélemény-kutatás megállapítja, hogy a teljes lakosság 68 százaléka számol előnyökkel az ország, 45 százaléka a település és 38 százaléka az egyén életében, ha majd csatlakozunk az EU-hoz. Ez a viszonylag „szerény” eredmény azzal magyarázható, hogy a lakosság úgy érzi, a folyamatok a feje fölött zajlanak. Az utóbbi években a lakosság egészének körében jelentősen csökkent azok tábora, akik szerint saját és családjuk életére az integráció nem lesz hatással. Egyre többen ismerik fel tehát, hogy a csatlakozás az élet minden területére hatással lesz. A legkedvezőbbek a várakozások az újságírók, a pedagógusok, valamint a felsőfokú oktatásban részt vevő diákok körében. Az elmúlt időszakban a legerőteljesebben egyébként a középiskolások ismeretei bővültek. A lakosság leginkább az egzisztenciális ismeretek terén tájékozott, ugyanakkor a speciális információkról nagyon keveset tud. Az egzisztenciális kérdések iránt érdeklődtek a legtöbben: például a diákokat a továbbtanulási lehetőségek, a mezőgazdaságban élőket az agrárszektorban, a tanárokat az oktatásban várható változások érdeklik a legjobban. Egyébként mindenki a legfontosabbnak a fizetések, az életszínvonal, a munkanélküliség várható alakulását tartja. Természetesen a tagság hatásainak megítélése, az EU-val kapcsolatos érdeklődés és az integrációs tájékozottság erősen összefügg. A Szonda Ipsos azt is megállapítja, hogy míg 1996-ban a felnőtt népesség 62 százaléka úgy vélte, hogy 2000-ben tagja leszünk az uniónak, ma már a lakosság fele úgy számol: csatlakozásunk várható dátuma valamikor 2002-2005 közé tehető.
