Új Néplap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-18 / 114. szám

1999. május 18., kedd Megyei Körkép 3. oldal Még mindig áll a víz Még mindig áll a belvíz Kun­csorba bel- és külterületén. Bár a községben nem kellett kiköltöz­tetni senkit, a belvíz okozta ká­rok jelentősek. A faluban a pincékben, a ker­tekben, árkokban még most is áll a víz. A kertek területének 30-40 százalékát nem lehet megmű­velni. Ugyanez a gond a község körüli, mintegy 3 ezer hektárnyi mezőgazdasági területtel, amelynek több mint felét borí­totta el a belvíz. Ez mostanra visszahúzódott, és mintegy 5- 600 hektár terület maradt túlned- vesedett. Az őszi árpát és búzát sok helyen kipusztította a víz. A községben a kárfelmérés megtörtént. Két lakóház károso­dott, de nem vált lakhatatlanná. Kár keletkezett gazdasági épüle­tekben és a községházában is. Murányi Zsigmondné polgár- mester szerint a következmé­nyek igazán akkor lesznek fel- mérhetőek, amikor ősszel ter­méskiesés jelentkezik a gazdál­kodóknál, és lesznek olyanok, akik támogatást kémek majd az önkormányzattól. P. E. Eltűnt a kengyeli „olajmező” (Folytatás az 1. oldalról) Tavaly januárban, a Kengyeli Gyalogos Egyesület feljelen­tése nyomán indult vizsgálat szerint 3553 tonnányi, második veszélyességi osztályba sorolt flótáit iszapot és pontosan nem meghatározható mennyiségű DC kondenzátumot szállítottak a község határába - tudtuk meg az ügyésztől. Hegedűsné Nagy Ágnes szerint a kft. a környe­zetvédelmi felügyelőség enge­délye nélkül végezte a veszé­lyes hulladék begyűjtését, táro­lását és kezelését. A növény­olajgyár vezetője is mulasztott, hiszen nem győződött meg ar­ról, hogy a Gold Line’s rendel­kezik-e megfelelő szakhatósági engedélyekkel. Az ügyésznő érdeklődésünk elmondta, hasonló perre a me­gyében, de lehet, hogy az or­szágban sem volt még példa. Már csak azért sem, mert vi­szonylag új büntetőjogi kategó­riáról van szó. De korábban még sohasem sikerült kideríteni, hogy ki he­lyezte el a veszélyes hulladé­kot. A vádemelés ellenére - mivel a bíróság malmai lassan őrölnek - ma még nem tudni, mikor áll törvényszék elé a két cégvezető. Kengyel határából a múlt hónapban a veszélyes hulladék utolsó cseppjei is eltűntek. A környezetvédelmi felügyelőség fellépése nyomán az iszapot komposztálták, és a már ártal­matlan anyagot a martfűi sze­méttelepen takaróföldként használták fel. T. J. Mintegy félszáz szülő és gyermek vonult tegnap a szolnoki Kossuth térre a Város­házához, hogy a terve­zett intézményi át­szervezések ellen til­takozzon. A tüntetők kompromisszumos ja­vaslatokat is tartal­mazó petíció adtak át Szalay Ferenc pol­gármesternek. FOTÓ: MÉSZÁROS Művészettel az óvodások fejlődéséért A megyei pedagógiai intézet ötödik alkalommal szervezte meg Szolnokon az országos óvodai esztétikai tanácsko­zást, melynek megnyitóját tegnap tartották a művelődési központban. A háromnapos konferencia kö­zel négyszáz résztvevője nem­csak hazánk óvodáit, de a szom­szédos országokét is képviseli, hiszen a tanácskozásnak horvát, vajdasági, erdélyi és szlovákiai vendégei is vannak. A hazai és határon túli óvónők jeles szak­emberektől hallhatnak a mozgás testi-lelki hatásáról. Nemcsak a házi jubileum - ahogy Jakatits Árpád, a pedagógiai intézet igazgatója fogalmazott köszön­tőjében - igazolja a konferencia szükségességét. Sokan nyernek megerősítést a tapasztalatcsere során, hogy a művészeteket hasznosító módszerek hatéko­nyan fejlesztik a gyermek sze­mélyiségét. A tanácskozás egyik előadója dr. Páli Judit pedagógiai szak­pszichológus, a Budapesti Taní­tóképző Főiskola docense a mozgás szerepét hangsúlyozta az érzékelés-észlelés kialakulá­sában. - Mai tudásunk szerint néhány alapvető idegrendszeri kapcsolatot kizárólag a csúszás, a mászás és a kúszás alakít ki, mivel itt mind a négy végtag dolgozik. Az iskoláskorban je­lentkező tanulási és magatartási zavarok elismert korrekciójának mindegyike a mozgás újraszer­vezésére épül - mondta a szak­ember. V. H. Az év végéig lesz városőrség? A szolnoki közgyűlés május 20-án tartandó ülésén többek között napirendre kerül a Vá­rosőrség Szolnok Közbizton­ságáért Közalapítvány pénz­felhasználásáról, illetve mű­ködéséről szóló beszámoló. A közalapítvány 1998-ban az előző évről származó pénzma­radvánnyal együtt valamivel több mint 16 millió forinttal gazdál­kodhatott. Mintegy 3 milliós ma­radvány került át az idei költség- vetésébe, amelyet 13 821 529 fo­rintra terveztek. Mint arról annak idején hút adtunk, a város költ­ségvetésében eredetileg nem sze­repelt a városőrség támogatása, és ez veszélybe sodorta a szerve­zet létét. A 3 milliós pénzmarad­vánnyal, a munkaügyi központ támogatásával és adományokkal együtt is csak mintegy 10,5 mil­lió forint jött össze az alapítvány­nál. Ennyi pénzből azonban való­színűleg még az időközben „8+1 főre” csökkentett létszámú városőrséget sem lehetett volna fenntartani. A nehézségek meg­oldását ígéri, hogy a közalapít­vány, úgy tűnik, megalapozottan számít az árvízi védekezés során keletkezett és be nem tervezett költségeinek megtérítésére, mint­egy 2 millió forint értékben. így már csak 1,3 millió forintot kell előteremteni. Ha a képviselők megszavazzák a határozati javas­latot, akkor ezt az összeget a köz­gyűlés biztosítja az alapítvány­nak, ezáltal lehetővé válik, hogy a városőrség, csökkentett lét­számmal működjön az év végéig. A szervezet sokrétű tevékeny­séget folytatott a városban az el­múlt évben. Tagjai összesen 2168 esetben intézkedtek, többek kö­zött közreműködtek bűnelköve­tők tettenérésében és felkutatásá­ban, részt vettek a rendőrség köz­lekedésbiztonsági ellenőrzései­ben, a rendőrséggel együttmű­ködve szórakozóhelyek és kör­nyékük ellenőrzésében, kábí­tószer-ellenes rendezvények szervezésében és lebonyolításá­ban, és közös járőrszolgálatot tar­tottak a közterület-felügyelőkkel. B. A. A diákok meglepődtek a tételeken (Folytatás az L oldalról) Sokat segített, hogy nemrég ta­nultunk Örkényről, a szöveggyűj­temény is tartalmaz néhány rész­letet, és szeretjük is a műveit. Az első tétel sem volt nehéz, de nem számítottunk rá - őszintén szólva meglepődtünk a tételeken. Tóth Árpád versét az egész iskolából hárman választották, mivel pont attól nehéz írni róla, hogy egysze­rűnek tűnő képekből áll és rövid. Mohácsi Ottó, a szolnoki Pálfy János Műszeripari és Vegy­ipari Szakközépiskola igazgató- helyettese: - Egy gyors felmérés alapján diákjaink Radnótira, Ka­tona József Bánk bánjára számí­tottak, de József Attila, Ady Endre, Kosztolányi, Petőfi vagy Jókai is hálás téma lett volna. Többen választották a harmadik tételt, sőt néhányan könnyűnek tartották. Magyar szakos kollégá­ink szerint teljesíthető volt a fel­adatsor, amelyből a már emlege­tett harmadik tétel jelentett men­tőkötelet. Ács Kata, Nagy Zsanett, Be de István a szolnoki Varga Katalin Gimnázium tanulói: - Szerintünk nehezebbek voltak a tételek, mint tavaly. Meglepőd­tünk, amikor meghallottuk őket. Radnótira számítottunk, illetve József Attiláról írtunk volna szí­vesen. Megírtuk azért a dolgoza­tokat, és senki sem adta föl. Smányi Györgyné, a kunhe- gyesi Nagy László Gimnázium és Híradás-technikai Szakközép- iskola igazgatóhelyettese: - A magyar szakos kollégák szerint a tételek nem voltak nehezek, a tananyaghoz jól köthetők. Hiá­nyolták viszont a klasszikus író­kat, költőket, így Móriczot, Aranyt vagy Petőfit. V. H. Közérzetünk Az út kezdete Érhették bár támadások az utóbbi években az érettségi rend­szerét, egyebek között megszüntetéssel fenyegetve egyes tan­tárgyakat, mint például a történelemérettségi (valljuk be, igencsak nevetséges volt ez az elképzelés), kétségbe vonhat­ták akár az értékét is, egy biztos: a középiskolás diákok szá­mára a mai napig ez az első igazán nagyobb méretű, átfogó megmérettetés. Az érettségi az az esemény a diák számára, amire egész életében emlékezni fog. Talán nem véletlen - és így vagyok ezzel jómagam is -, hogy hiába van időben köze­lebb, az egyetemi, főiskolai vizsgákat már nehezebben hozza elő az emlékezet, pláne ha azt kell felidézni, mi is volt a kihú­zott tétel, míg az érettségi vizsgájáról azért a többségünk em­lékszik arra is, hogy mi volt az a feladat, tétel, amiből „érett­ségünket” kellett bizonyítanunk. Mert így van ez, ki tudja, hány esztendő óta: a ballagó vén diák még szinte fel sem ocsúdott a szombati nap vidámságá­ból és könnyeiből, hétfő reggel már ismét az iskolapadban ta­lálja magát. Biztos, hogy a többség izzadó kézzel, összeszo­rult gyomorral, az ilyenkor szokásos „harctéri idegességgel” érkezett meg a „tetthelyre”, ám a fejekben tudással felvér­tezve - még ha ilyenkor úgy is érzi, most éppen mindent elfe­lejtett -, hogy aztán a tételek közül kiválassza a számára test­hezállót, és néhány pillanat múlva már el is indul a toll a papí­ron ... A magyar írásbeli tételeket böngészve többen megállapítot­ták „felnőtt-társaim” közül: bizony, ha most érettségiznének, lehet, hogy nem sikerülne. Mások szerint viszonylag könnyű­nek mondhatóak a tételek. Persze könnyű nekünk így, immár a partvonalról ítélkeznünk - bezzeg amikor mi is ott izzad­tunk a padban, mennyire más volt a helyzet. És fránya egy ér­zés az is, tudjuk jól, hogy a diák hiába kel fel a - remélhetőleg - jól végzett munka örömével, lazításra kevés idő marad, mi­vel ma a sokak számára „rettegett” matematika kerül terí­tékre, ami bizony szintén kemény próbára teszi a maturan- dust. Úgy vélem, az érettségit kár lenne lenézni, vagy akár csak legyintve beszélni róla. Tény, hogy régebben nagyobb presz­tízzsel bírt. Ma bizony nagyon nehéz annak munkát találnia, aki csak érettségivel rendelkezik. Tovább kell ezért indulni az egyetemekre, főiskolákra, hogy diplomával a zsebben majd nagyobb eséllyel boldogulhassunk. Ám ennek az útnak a leg­elején mindig is az az esemény fog állni, amit az ember nem felejt el egész életén keresztül... Baranyi György Pünkösdi falu A hetedik is véget ért. A szolnoki nemzetközi kiállítás és vásár mérlegét ugyan még csak most vonják meg a felvonuló cégek és a rendezők, ám a látogatók mindenképpen hiányérzettel tá­voztak. Pedig ha számokat nézzük, ez az expó sem sokban kü­lönbözött az előzőektől, hiszen 140 kiállítót jegyezhettek be a katalógusba. A helyszín, a városközpont sem ismeretlen, mert 1993-ban itt rendezték meg az első vásárt. A hangulat azonban nemhogy a tiszaligeti expókéhoz, de a hat esztendővel ezelőttihez sem volt hasonlítható. A pavilonok között sétálva az ember inkább érezte magát pünkösdi faluban, mint nemzetközi vásáron. Már csak azért is, mert külhoni cégek helyett jellemzően önkormányzati tisztségviselőkből álló dele­gációk tették „nemzetközivé” a vásárt. Mindez persze nem csak Szolnokra jellemző. Szertefoszlani látszik a rendszerváltás után kiötlött vidéki „BNV”-k terve. A tőkeerős cégek inkább a fővárosban vagy annak környékén te­lepedtek le, a vidéki, regionális expókat pedig nem igazán ex­ponálják. Maradnának kiállítóként a tehetősebb kis- és közép vállalkozások. Számukra létfontosságú lenne, hogy az Európai Unió felé tartva, az élesedő piaci versenyben minél szélesebb körben ismerjék meg termékeiket, szolgáltatásaikat. A Dunától keletre azonban a magukat megmutatni tudó vállalkozásokból sincs sok. Jelzi ezt, hogy a megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke - aki egyébként a Mezőgép vezérigazgatója - a vásáron tartott előadásában arról panaszkodott, hogy cége beszállítót nem csak a megyében, de a tágabb régiónkban is alig talál. így nem csoda, ha az a látogató, aki az új termékeiket felvo­nultató vállalkozók helyett többnyire a csodamixerek, és min­dent oldó folttisztítók kikiáltóiba botlott, úgy érezte, bazárban járt. Teleki József Tavaszi zsongás címmel rendeztek koncertet tegnap este Szolnokon, a Városháza dísztermében. Az országos óvodai esztétikai tanácskozás résztvevői nagy tetszéssel fogadták a fellépő kórusokat. Felvételünk a Kodály Zoltán Ének-Zene Tagozatos Általános Iskola gyermekkarát örökítette meg. fotó: mészáros Az egészséges táplálkozást, a betegségek megelőzését szolgálják Biocentrum nyílt Szolnokon Úttörő vállalkozásnak ne­vezte Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere azt a biocent­rumot, amely tegnap nyűt. Mint a polgármester elmondta, időszerű volt egy ilyen centrum létesítése, hiszen Európában mindenütt kevésbé zsírosán ét­keznek, mint nálunk, és ez kihat az emberek egészségére. A bio­centrumban a vegetáriánus, va­lamint az egészséges, a reformé­letmód hívei, az ételallergiával, anyagcsere betegséggel küszkö­dök találhatnak maguknak meg­felelő választékot, amelyet in­gyenes orvosi szaktanácsadással egészítenek ki. Mint dr. Lepény Eva a meg­nyitón ismertette, 700 féle élelmiszer található a centrum­ban, és kilencven százalékuk bio eredetű. Elsősorban olyan termékeket szereztek be, ame­Szalay Ferenc polgármester (jobbra) a centrum meg­nyitóján. FOTÓ: MÉSZÁROS JÁNOS lyek egyébként nehezen elérhe­tők, és a betegségek megelőzé­sét szolgálják. P. É.

Next

/
Thumbnails
Contents