Új Néplap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-18 / 114. szám

2. oldal Világtükör 1999. május 18., kedd Alapvető érdeke Magyaror­szágnak, hogy szomszédai a békepartneri NATO-program, illetve az észak-atlanti szövet­ség tagjai legyenek - erősítette meg hétfőn Zágrábban Végh Ferenc vezérezredes, a Honvéd Vezérkar főnöke, a Magyar Honvédség parancsnoka. A ve­zérezredes Davor Domazet al- tengemagy, horvát vezérkari főnök meghívására tett egyna­pos látogatást Zágrábban, ahol találkozott Pavao Miljavac vé­delmi miniszterrel is. Eleget tesi a Roszvooruzse- nyije orosz állami fegyver­exportőr cég a magyar-orosz szerződésekben vállalt szállí­tási kötelezettségeinek a ma­gyar légierő MiG-29-esei al­katrész-utánpótlásában - kö­zölte hétfőn Moszkvában az orosz cég sajtóosztályának név nélkül nyilatkozó képviselője. Négy héttel ezelőtt Szabó János honvédelmi miniszter úgy fog­lalt állást, hogy „Oroszország megbízhatatlannak bizonyult, ugyanis nem teljesíti vállalá­sait, és nem szállít alkatrészeket a MiG-29-esekhez”. Átalakította kormányát Tony Blair brit miniszterelnök, mi­után a skóciai és a walesi par­lamentben, illetve kormányban a brit kormány számos tagja he­lyet kapott. Hétfőn Edinburgh­ban H. Erzsébet királynő ünne­pélyes keretek között beiktatta hivatalába Donald Dewart, Skócia első miniszterét. Az orosz alsóház nagy való­színűséggel szerdán - már első nekifutásra - megszavazza Bo­risz Jelcin orosz államfő mi­niszterelnök-jelöltjét, Szergej Sztepasint. Az ügyvezető kor­mányfő jó esélyeiről egybe­hangzóan nyilatkozott az Ál­lami Duma négy legnagyobb frakciójának vezetője. Genna- gyij Zjuganov, a kommunisták vezetője ugyanakkor nem tar­totta kudarcnak, hogy a duma szombaton nem emelt vádat az államfő ellen, szerinte ugyanis már maga a vita is bizonyította a választópolgárok előtt, hogy Jelcinnek távoznia kellene posztjáról. A kommunisták ugyanakkor készek a duma fel­oszlatására, nem félnek a vá­lasztások előrehozatalától. Feladta magát a bielefeldi rendőrkapitányságon az a 36 éves berlini férfi, aki a Zöldek rendkívüli pártkongresszusán festékes dobozzal megdobta Joschka Fischer német kül­ügyminisztert. A német politi­kusnak az incidens következté­ben megrepedt a dobhártyája. Rakétát lőttek ki vasárnap éjjel Athénban Németország görögországi nagykövetének rezidenciájára. Az épület meg­rongálódott, de a támadásnak nem volt áldozata. Az Európai Unió a stabil Balkánért Az intézményi reformok megelőzik a közösség kibővítését A belső reformok mellett kivételesen a koszovói válság meg­oldására irányuló diplomáciai erőfeszítések sorába illeszke­dik az Európai Unió külügyminisztereinek brüsszeli ülése. A nemzetközi közösség mi­nisztereinek találkozóján két hosszú távú stratégia szerepelt napirenden. Az egyik a Balkán tartós stabilizálását célozza, a másik pedig az Oroszország­gal szembeni politika alapjait rögzíti. A balkáni stabilitás központi elemét képezi az új­jáépítés és a gazdasági fellen­dítés is, illetve a demokratikus fejlődés visszafordíthatatlanná tétele. Az unió változatlanul tovább tárgyal ezekről a kér­désekről a Jugoszláviával szomszédos államokkal a hó­nap második felében. Hétfő késő estére Brüsz- szelbe várták Igor Ivanov orosz külügyminisztert is. Az Európai Unió Oroszországgal összefüggő stratégiája ugyanis egyebek mellett azt vizsgálja, hogyan illeszthető Moszkva a közös európai gazdasági és szociális rendszerbe, illetve a kontinens biztonságának fel­építményébe. Oroszország ko­rábban már jelezte, hogy a tá­volabbi jövőben az uniós tag­ságot is elképzelhetőnek tartja. A lehető legszűkebbre kell vonni az Európai Unió keleti bővítése előtt végrehajtani kí­vánt reformok körét, nehogy negatív jelet adjon a közösség a tagjelölt államoknak - jelen­tette ki hétfőn Brüsszelben Pi­erre Moscovici, az Európai Unió ügyeiért felelős francia miniszter. A külügyminiszte­rek hétfőn megerősítették azt a szándékot, hogy a tizenöt tag­ország még az idén megkezdi, és jövőre lehetőség szerint be is fejezi a szükséges intézmé­nyi reformok megtárgyalását. A reformok az utolsók lesznek az előtt, hogy sor kerül a keleti bővítés mindig is történelmi­nek tartott pillanatára. Több miniszter egyetértett azzal a francia meglátással, hogy ezúttal gyors és haté­kony tárgyalásokra van szük­ség. Akadnak azonban orszá­gok, amelyek szélesebb körű reformokban gondolkodnak, például az európai védelmi ar­culat kialakítása is szóba ke­rült. A miniszterek foglalkoz­tak az alapvető jogok intéz­ményesítésének kérdéskörével is. Á németek azt szeretnék, hogy az unió polgárait meg­illető jogokat egységes char­tába foglalnák. A szerbek lezárták a határokat Robin Cook szerint a NATO készül a szárazföldi bevetésre GLOGOVAC Így látta becsapódás előtt a bomba a glogovaci erőművet FOTÓ: FEB/REUTERS Az észak-atlanti szövetség soha nem zárta ki szárazföldi erők bevetését Koszovóban, de nem áll szándékában földi támadó műveletet kezdeni egy még ütőképes szerb fegyveres erő ellen -jelentette ki Robin Cook brit külügyminiszter. A brit védelmi tárca sajtóérte­kezletén Robin Cook azt is kö­zölte: a szövetség tagállamai tudni akarják, mikor lesz a ju­goszláv hadsereg olyan álla­potban, hogy nem képes fegy­veres ellenállást kifejteni a dél­szerbiai tartományban. Ezért felkérték a NATO vezetőit, ké­szítsék el jelentésüket arról, mikor lehetséges a szövetséges erők számára szárazföldi erők bevetése Koszovóban. Robin Cook úgy vélte, hogy a kato­nák térségbeli felsorakoztatá­sában a NATO félúton van. Szlobodan Milosevics jugo­szláv elnök beleegyezett, hogy fogadja az ENSZ Jugoszláviá­ba érkezett humanitárius kül­döttségének tagjait. A jugoszláv hadsereg rész­leges útlezárásokkal, illetve az albániai, horvátországi és boszniai határon lévő átkelők lezárásával vasárnap tovább fokozta a nyomást a monte­negrói kormányra. ENSZ- tisztségviselők értesülése szerint a szerb erők hétfőn visszafordítottak egy koszo­vói albán menekülteket szál­lító vonatot Macedónia hatá­ráról. „Már a következő napok­ban komoly áttörés várható a koszovói válság politikai rendezésében” - jelentette ki José Maria Aznar spanyol mi­niszterelnök, miután hétfőn Moszkvában csaknem egyórás eszmecserét folytatott Viktor Csernomirgyin balkáni orosz különmegbízottal. Hírháttér A második forduló Bejött a papírforma a hét végi szlovákiai elnökválasztáson, bár kezdettől fogva jobbnak látszó esélyei ellenére azt kevesen várták, hogy Rudolf Schuster, a négypárti kormánykoalíció közös jelöltje rögtön az első menetben révbe ér, s kiütéses győzelmet arat fő el­lenfele, Vladimír Meciar fölött. Az exminiszterelnök, noha szemé­lyisége sokak szemében összeforrt a gazdasági és politikai önkény­nyel, az Európai Unió által is oly gyakran felhánytorgatott „de­mokráciadeficittel", bizonyos rétegek számára továbbra is nép­szerű. Ám e támogatás messze elmarad a néhány évvel korábbi szinttől. Igazolódni látszik hát az a nézet, hogy a mostani voksolást az átlag szlovákok a demokrácia és a meciarizmus közti választás­ként élték meg. Különösen érezhető volt ez a magyar kisebbség kö­reiben: ők szinte maradéktalanul Schuster mögött sorakoztak fel. Kiderült az is, hogy az igazán szélsőséges jelöltek gyakorlatilag esélytelenek maradtak: a kommunista jelölt alig fél százalékot gyűjtött be, a euro-atlanti integráció és a magyarok elleni kiroha­násairól hírhedt, soviniszta Ján Slota pedig alig 2,5 százalékra tett szert, noha Nemzeti Pártja a tavalyi parlamenti voksoláson még 9 százalék körül teljesített. Két hét múlva újabb fordulón kell szembenéznie az élen végzett két politikusnak. A május végi erőpróba tétje azonban túlmegy az elnöki poszton: kihat Szlovákia nyugati megítélésére, integrációs erőfeszítéseinek kimenetelére is. À Rudolf Schuster-Vladimír Me­ciar erőpróba így tehát több is, fontosabb is egy egyszerű, szemé­lyes párharcnál. Szondy Gábor Kettőre apadt a miniszterelnök-jelöltek száma Izraelben választások voltak Izraelben hétfőn parlamenti és kormányfői választásokat tartottak. A zsidó államban a polgárok közvetlenül szavaz­hatnak a miniszterelnök-je­löltekre. A mintegy 4 millió 285 ezer iz­raeli választópolgár mintegy 10 százaléka izraeli arab. A szava­zati joggal rendelkezők ugyan­csak 10 százalékát teszik ki a tartósan külföldön tartózkodó izraeli állampolgárok, akik kö­zül több ezren érkeztek vasár­nap és hétfőn Izraelbe (főként az Egyesült Államokból), hogy este 9 óráig leadhassák voksai- kat. Az idén 382 ezerrel több választópolgára van Izraelnek, mint a legutóbbi választáson, 1996-ban volt. A kormányfői tisztség sorsa két jelölt - a jelenlegi minisz­terelnök, Benjamin Netanjahu, a jobboldali Likud vezére és Ehud Barak, a Munkapárt veze­tője, a baloldali „Egy Izrael” je­löltje között dől el. A győze­lemhez a szavazatok 50 száza­léka plusz egy szavazat szüksé­ges, különben második fordulót kell tartani. A közvélemény-ku­tatások Barak győzelmét jósol­ják már az első fordulóban. A parlamentbe (a Kneszetbe) az a párt kerülhet be, amely megszerzi a szavazatok 1,5 százalékát, azaz mintegy 55 ezer voksot. A részvételi arány az izraeli választásokon rendszerint na­gyon magas, a hetvenes évek óta átlagban 80 százalék. Rabtartás eszkimóéknál Kanadában Nunavut tarto­mányban önkormányzatot kaptak az ottani eszkimók. Az örökös hóval borított terüle­ten az életet egészen más sajá­tosságok szabályozzák, mint az enyhébb klímájú helyeken. A börtönéletet is. A Baffin-bör- tönben, amely a tartomány székhelyén, Igaluitban „üze­mel”, olyan rendet vezettek be, amelytől a világ összes börtön­őrének égnek állna a haja. A foglyok kevés kivétellel elme­hetnek a cellájukból vadászni, és ehhez vadászpuskát kapnak - éles töltényekkel. A központi hatalomnak ugyanis az az ér­deke, hogy az ifjúságot megta­nítsa a létfenntartásra. A lehetőség természetesen nem vonatkozik azokra, akik erőszakos bűncselekmények miatt kerültek rács mögé. Az inuitok földjén azonban magas a munkanélküliség, az alkoho­lizmus aránya. A lakosság har­mada szociális segélyből él, húsz százaléka munkanélküli. „Minden okunk megvan arra - mondja a börtönigazgató -, hogy megpróbáljuk legalább a most serdülőket megtanítani a legelemibb táplálékok meg­szerzésére.” A feladatot a körülmények alaposan megnehezítik. Egy la­kosra 74 négyzetkilométernyi terület jut. Motoros szánnal is öt-hat óra felkeresni a szom­szédos települést. (harmat) Vigyázat: nem tévé! FOTÓ: FEB/REUTERS A világ első színes mobiltelefonja Május 17. a távközlés világnapja. Minden bi­zonnyal ezért időzítette a japán fővárosban a Kyocera társaság azt a bemutatót, amely szen­zációnak számít a telefonálás történetében. Azt ugyanis már a magyar mobiltelefon-tulajdono­sok is megszokhatták, hogy szinte hétről hétre valami újdonsággal állnak elő a gyártók, ám ezúttal olyan kézi készülékről van szó, amely a távbeszélőt ötvözi a televízióval. No persze, ezúttal nem műsorvevőről van szó, hanem a világ első színes video-mobilfon- járól, amely egy körülbelül négyszer négy cen­timéteres képernyőn láttatja is a beszélgető- partnert - már amennyiben az is rendelkezik hasonló technikai újdonsággal. (A kamera egyébként a szerkezet jobb fölső sarkában lát­ható.) Bár a leírás nem árulja el, hogy miként lehet a telefonba egyszerre belenézni, s ugyan­akkor a fülhöz szorítani, az azonban már nem lebecsülendő, hogy a video-mobilfon „bevezető ára” alig haladja meg a 76 ezer forintnak meg­felelő összeget. Japán jenben. (gy) Ha kedd, akkor Kiskegyed! • Csókot szüntess! • Ha nem döglünk bele, maradunk • Angyali négyes angyalszárnyakkal • Nézzen szembe, mielőtt hátat fordít Kiskegyed — a legolvasottabb női magazin Előfizetői forródrót Telefon: 488-5656 Fax: 488-5689 « I

Next

/
Thumbnails
Contents