Új Néplap, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)
1999-03-06 / 55. szám
Ahitk«*»«*’ 1 K«i(iCo5tn«r j <j,i«*4hOT«xk«P 1 ~~7\ I ! H«ti idői»ásJ «lor»l«tt»l I MUHosm«^8" \ , 1 Shaktsp*»«-"*"” ! KatraWäsi*«»5*' B SÏ2ÏM» ___ 19 99. március 7. tájai A Ferenczy Europress anyagainak felhasználásával összeállította: SOMOS ÁGNES jelenik is meg.” (Déry Tibor) összeállítás Nobel-díj szagú fantasztikum? A vak lathat, a süket hallhat! Annak idején Verne Gyula ötletei is süket fülekre találtak Ahogyan a maga korában Verne Gyula ötletei is tudományos fantasztikumnak tűntek, mára viszont valósággá váltak, úgy fogadhatjuk a hírt: szilikonnal adhatnák vissza a jövőben a vak embereknek a látást és a siketeknek a hallást. Nagy-Britanniában a tudósok először bizonyították, hogy az emberi idegeket szilikonnal össze lehet kötni. Azt remélik, hogy húsz éven belül a károsodott látóidegsejteket speciális szilikonsejtekkel lehet pótolni. Az angliai Leicesterben az egyetem biokémikusainak sikerült óriási áttörést elérniük. Dr. Lorraine Buckberry és Sue Bayliss professzor bejelentette: „Meghatározott fénytulajdonságú szilikont használunk, amely lehetővé teszi az elektromos áramkör létrehozását az agysejtekhez. Az a célunk, hogy a vakoknak lehetővé tegyük a látást, a süketeknek a hallást.” A folytonossági hiányos látóidegek komoly orvosi problémát jelentenek, mert ezeket nem lehet összekapcsolni. Az angliai professzorok szerint a legnagyobb eredmény az olyan műtéteknél várható, amikor csak félig vak a beteg, vagy csupán rövid ideje veszítette el a látását. Ugyanez vonatkozik a süketekre is. Fantasztikum? Reméljük, hogy nem csak az... Ha megvalósul, annak kifejezetten Nobel-díj szaga van! A mama szerint túl na J L U b Először csak a különc milliomosok és a sztárok, majd a nők, és végül a férfiak voltak azok, akik igénybe vették a plasztikai sebészek méregdrága szolgáltatásait. Most azonban új törzsközönség bukkant fel az amerikai szópséggyógyászat- ban: a tinédzserek. Mind több 16 és 20 év közötti fiatal kopogtat a plasztikai sebészek ajtaján, hogy változtasson a külsején és olyanra szabássá át magát, mint a Baywatch-sorozat ügyeletes „kebelsztárja”, Illetve Claudia Schiffer, avagy Naomi Campbell. 1996-ban mintegy tizennégyezer tini feküdt a sebészek kése alá. „A ’90-es évek óta egyre növekszik a bennünket felkereső tinédzserek száma. A plasztikai sebészek valóságos őrületet tapasztalnak az egész országban. A zsírleszívást kérő kamaszok száma például 1992 és 1996 között megduplázódott” - nyilatkozta Mark Suhan, a New York-i patinás Beth Israel Medical Center orvosa. A beavatkozások nemcsak olyan kisebb műtétekre terjednek ki, mint például bőr-, nyak-, orr- és fülkorrekció, gyakran kérnek mellimplantátumot, vagy más, nagyobb szépészeti eljárást, amelynek az ára 2000 és 5000 dollár között mozog. A tini páciensek szinte kizárólag lányok. Nemcsak az közös bennük, hogy hasonlítani akarnak kiválasztott bálványukhoz, hanem az is, hogy legtöbbjüknek korábban már a szüleik is a plasztikai sebészek kése alá feküdtek. Gyakran éppen a szülők azok, akik arra ösztönzik lányukat, hogy ne elégedjen meg külső adottságaival, sőt, el is kísérik gyermeküket az orvoshoz. Itt mélyen a zsebükbe nyúlhatnak, hogy egy „újjászületett”, pontosabban „hozott anyagból átszabott”, és még tökéletesebb vonásokkal rendelkező gyermeket vihessenek haza. Egyre több szakember figyelt fel a különös jelenségre, és azt követelik a szépészeti gyógyászoktól: alaposabban kérdezzék ki a tiniket, miért nincsenek megelégedve adott külsejükkel. Egy floridai orvos például elutasította egy tizenhat éves lány kérését, aki az orrát akarta átszabatni. Az okok firtatásánál kiderült: a mama volt az, aki túl nagynak találta kislánya nóziját! Villanófény Ötödik oldal Naponta mondd: szeretlek! Holnap nőnap? Bizony az lesz! Mi pedig a hangzatos köszöntő helyett a világ jelenlegi - állítólag - legnevesebb párgyógyászát hívjuk segítségül. John Gray először A nők mások. De a férfiak is címmel írt könyvet, amire eddig már tízmillióan voltak kíváncsiak. Ezt követte második műve: „Mars keresi Vénuszt, Vénusz keresi Marsot.” John Gray szerint a teremtés koronái szeretnek magukról beszélni, és elvárják, hogy kellően megcsodálják őket, de a nők csak az olyan partnerjelöltet veszik komolyan, aki figyel rájuk, és megértést mutat (legalább mutat!) gondjaik, örömeik és cselekedeteik iránt. „Ne feledje, kedves uram, hogy a hölgyek szerint csak a figyelmes férfiból lesz és lehet jó szerető, életre szóló társ” - írja. Szeretsz még? - jellegzetes női kérdés. Ugyancsak tipikus a férfiak válasza: Hányszor mondjam, hogy igen? A párgyógyász ezekkel a szavakkal fordul férfitársaihoz: „Uraim, tudom, hogy nem könnyű, de lépjenek át a saját árnyékukon! Én naponta elmondom a feleségemnek, hogy szeretem. Ha időm engedi, képes vagyok csak azért felhívni, hogy ezt közölhessem vele. Sőt, azt is hozzáteszem: de jó a hangját hallani, alig várom, hogy találkozzunk! Naponta mondják el neki, akár többször is, ezerszer is, hogy szeretik. Ennél az egyetlen szónál nincs jobb bankbetét, mert szerelmet kamatozik! Azt mondják, a nők túl sokat akarnak, pedig voltaképpen annyira igénytelenek...” Egyetértünk. Egyetértek... Igen, mondják el nekünk, hogy szeretnek! Akármi lesz, akkor is. És csak minket. És szenvedélyesen. És mindig. És örökké. Hohó, de nem csak március 8-án! Ez utóbbit viszont nem John Gray írta, hanem egy holnapi - nagyon merem remélni - felköszöntendő nő: Somos Ágnes Egy mondat a sajtószabadságról Szóval ’99 A Sajtószabadság Napja alkalmából - Szóval '99 elnevezéssel - a Magyar Újságírók Országos Szövetsége arra kérte a nagyobb médiumokat, hogy egyetlen mondatban fogalmazzák meg, mit gondolnak a sajtószabadságról. „A sajtószabadság = transzparencia, átláthatóság.” (Bank és Tőzsde) „Ahol nincs sajtószabadság, ott nincs szabadság” (Blikk) „A körkérdés megfogalmazásának ténye pontosan jelzi a sajtó szabadságának fokát: beszélhetünk, írhatunk róla!” (Fejér Megyei Hírlap) „A sajtószabadság: a mindenkori hatalom befolyásától mentes újságírás.” (FEB) „Más megszorító szabályozást nem ismerünk, mint a közvélemény által gyakorolt cenzúrát." (Jefferson, Heves Megyei Hírlap) „A sajtószabadság nem egyenlő a szabadság sajtójával.” (Kelet-Magyaror- szág) „Csak az az újság szabad, amely kizárólag olvasóit, és nem a mindenkori hatalmat szolgálja." (Képes Újság) „Sajtószabadság: a hír győzelme a hatalom felett.” (Kisalföld) „A sajtószabadság olyan, minta nagylány tisztessége. Akkor van, ha nem beszélnek róla.” (Klske- gyed) „A sajtószabadság az, ha minden nézet méltó nyilvánosságra találhat." (Kossuth rádió) „A szabad sajtóban mindenki arról ír, amit fontosnak tart, s nem arról, amiről szabad.” (Magyar Hírlap) „Illyések és pofonok különbözők, de: hol sajtószabadság van, ott szabadság van.” (MaNcs) „Csak a jól fizetett újságírót nem lehet megvenni.” (Metro) „A sajtószabadság mindig viszonylagos. Ezért van értelme küzdeni érte.” (Népszabadság) „A sajtószabadságról 1999-ben sem mondhatunk mást, mint hogy: KÍVÁNJUK!” (Népszava) „Sajtó, sajtos, sajtóreggeli, sajtószabadság, sajtószemle, sajtótájékoztató, sajtótörvény, sajtszag.” (Pesti Est) „A sajtószabadság jó dolog, de nem könnyű elviselni.” (Új Néplap) „A tollforgatók- tól a hatalom szereplői gyakran azt várják, hogy kizárólag a tőlük hallott vagy az általuk megmagyarázott tényeket adják közre, holott az újságírás a második évezred végén is lényegesen több ennél.” (24 óra) „Igazat mondani könnyű, csak elhitetni nehéz.” (168 óra) „Sajtószabadság? Ha a sajtót nem küldik ( kényszerszabadságra.” (Vasárnap Reggel) TV U1SAG műsorlap! A CSALÁD MINDEN TAGJÁNAK SZOL! A televízió- és rádióműsorok részletes, képes ismertetésén kívül gyógyító horoszkópot, heti időjáráselőrejelzést orvosi tanácsot, rejtvényeket, vicceket, recepteket és rengeteg olvasnivalót is tartalmaz. MAR SZOMBATON KERJE AZ ÚJSÁGÁRUSTÓL!
