Új Néplap, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-30 / 74. szám

8. oldal Megyei Körkép 1999. március 30. Az örsi nőklub Igaron Kifizetődő műsoros falubarátság Szombat este nem bánták meg azok a ti- szaigariak, akik ellátogattak az ezer fős falucska kultúrházába. A „miért”-re a ti- szaörsi nőklub vendégszereplése adott magyarázatot, legfőképp azzal, hogy iga­zolta: ez a műsorozó falubarátság minden szempontból kifizetődő! Elsőként azzal, hogy a tradicionálisan jól .dolgozó örsi, szabadidős „civil szervezet” színjátszócsoportjával, énekes, táncos jele­neteivel, a népi humor legízesebb és legpi- kánsabb értékeivel, a csujjogatókkal, a ka­barétréfákkal és paródiákkal, valamint a minden szinten megnevettethető szólószá­mokkal ismét színpadképes hétvégét „vará­zsolt”. Másodikként, de nem utolsó sorban azzal, hogy a kis falvak számára megfizethetetlen honi sztárok, színészek, énekesek és zene­kar-elitek kényszerű távollétében egy ilyen okos ötlet kifizetőbben tud telt házat tobo­rozni. És ez egy olyan helyi érték, amely hosszú távon feltétlenül élőbb hasznot hoz­hat, mint a legtöbbször „kiplébekelt” haknik ráfizetéses élménye. így különös örömmel írjuk le, hogy megtudtuk: a környező telepü­lések tovább folytatják ezt a műsorozó falu­járást! (p) Szolnoki Kazinczy-díjas. A hét végén Budapesten tartották a Szép ma­gyar beszéd elnevezésű országos versenyt, amelynek végén kiosztották a Kazin- czy-díjakat. A díjazottak között van a szolnoki Viszlay Anita, aki jelenleg az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola hallgatója. Viszlay Anita egyébként a Ka- zinczy-díjon kívül elnyerte a tanárképző főiskolák legjobb előadója címet is. Fo­tónkon a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium egykori diákja dr. Bolla Kálmán egyetemi tanártól átveszi a Kazinczy-emlékérmet. fotó: feb/körmendi imke Alapcsomag + Nokia 5110 Ön mostantól mindig elérhető lehet. És bármikor felhívhatja barátait, ismerőseit. Csak egy Praktikum Classic alap- vagy kezdőcsomag kell hozzá. Mert a Praktikum Classic alapcsomagban található újratölthető Pannon GSM SÍM kártya és a 7 700 forintos Praktikum-kártya segítségével Ön bruttó 8 100 forint értékben beszélgethet**, a kezdőcsomagban pedig még egy mobiltelefon is van. Nincs havi díj, nincs részletes szerződés. Nincsenek számlák, Csak feltölti a kártyáját és máris beszélhet - folyamatos használathoz a legkedvezőbb Praktikum percdíjjal. Es pontosan tudja majd előre, hogy hívásaira mennyi ideje van, és ez mennyibe kerül Önnek. A Praktikum Classic tarifacsomaggal maximálisan uralhatja az idejét! A Praktikum Classic alap- és kezdőcsomajjkcnt, a képen látható mobiltelefon-készülékeink valamelyikével együtt egyaránt megvásárolható területi képviseletünkön (Szolnok, Kossuth L. út 9.) vagy a: Önhöz legközelebbi hivatalos viszonteladónknál. A Praktikum ('lassie tariíacsomagon kívül két másik Praktikum tarifacsomaggal is várjuk Ont üzleteinkben. *A bruttó 90 forintos percdíj a nappali időszakban (hétköznap 06.00 órától 22.00 óráig), a bruttó 36 forintos percdíj a kedvezményes időszakban (hétköznap 22.00 órától 06.00 óráig) és a hétvégi időszakban (szombat 00.00 órától vasárnap 24.00 óráig és munkaszüneti napokon 00.00 órától 24.00 óráig) belföldre irányuló, illetve a Pannon GSM hálózatán belül kezdeményezett telefonhívásokra vonatkozik. **Az utolsó feltöltéstől számítva 90 napig. További részletekért hívja nonstop ügyfélszolgálatunkat a 06 20 920 0200-as telefonszámon! Ajánlatunk a készlet erejéig tart. A Praktikum Classic kezdőcsomagban található készülékek csak Pannon GSM SÍM kártyával használhatok. Az árak az AFA-l tartalmazzák. PANNON GSM A Hoffmann meséi a Szigligetiben Elöljáróban szeretném leszögezni: ez a színházi est a diadalmas muzsikáé, a remekül megszólaló zenekaré, a nagyszerűen dalo­ló énekeseké - a siker teljes mértékben az övéké. Mert van itt egyébként más is... Selmeczi György, a bemutató atyamestere gondolt egy meré­szet és nagyot, alkotótársaival eddig nem látott, soha nem ta­pasztalt „szellemi” mutatványt produkál Offenbach Hoffmann meséi alapján - eleresztvén fan­táziáját. Nem éri be magukkal az alaptörténetekkel, a szerinte szellemtörténeti szempontból „szellős” zeneművet gondola­tokkal, gondolataival tölti ki, mintegy feldúsítja, szinte intel- lektualizálja a zenedrámát: az érzelmek mellett éírtelmünket is mozgósítani akarván. Megszó­laltatja ezért a szellemtörténet nagyjait, Ovidiust, Shakes- peare-t, Goethét, a mi Madác- hunkat - a sor korántsem teljes - kölcsönvéve szövegeiket; idézi Szentkuthy Miklóst, Becketet, így kísérli meg felmutatni az alaptörténet változatait, itt és most egy időben, a mai ember szemszögéből. Például, hogy a velencei kurtizánban - Hoff­mann második szerelmi kaland­ja - lássuk meg a görög hetérát épp úgy, mint akár napjaink ut­calányát; mert „benne” vagyon. Láttatni egyidejűleg, ezt szol­gálja a látvány is, erre utalnak különböző színpadi elemek, s ez adja meg az előadás jellegzete­sen „montázsos” formáját. Kü­lönböző alakok jelennek meg: csuhás b arát imádkozik latinul, Ágoston, a szent elmélkedik hangosan, színidirektor dialogi- zál a művészetről, felbukkan Jack, a hasfelmetsző (le is szúr­ja a szegény kurtizánt!). És itt van Hoffmann őse is, aki szinte ingajáratban mondja a magáét, ismételii fülünkbe Becket sorait a női nemről: jön mind a nő, más-más és ugyanaz ... Ennyit röviden a vállalkozás szellemi újdonságáról. Okos an, mondhatni rafináltan ki van i tt gondolva minden, és el is van rendezve rendesen. (Ta­nulmányt érdemelne, talán meg is írja majd róla valaki.) A kér­dés azonban: vajon mennyi jut el mindebből a tisztelt publi­kumhoz, hogy amit az alkotók oly ala posan kifőztek a drama­turgia konyháján, az mennyiben alkalmas általános gyorsfo- gyasztiísra? Van-e türelme a né­zőnek, hogy a szavakba formált, súlyos esztétikai és filozófiai gondolatokat kihüvelyezze, hisz befogadásuk első hallásra sem könny ű. Nehéz ezekre egysze­rűen igennel felelni. Alighanem nézője válogatja majd. Annyit azonban mindenkép­pen leszűrhetünk magunknak az alaptörténetekből is, a költő csa­lódással végződő kalandjaiból - először egy bábu szépsége lob- bantja szerelemre Hoffmannt, pedig annak szíve helyén csak egy szerkezet ketyeg, aztán egy kurtizán csábítja el, aki otthagy­ja őt könnyedén, végül a bájos Antonia, akit viszont a halál vá­laszt el tőle, s mindebben a go­nosz keze is ott van - ezekből egyszerűen levonhatjuk tanul­ságként: eszmény és valóság bi­zony messze esnek egymástól, közöttük a, viszony igen bonyo­lult. És hogy hová lesznek az ál­mok, a vonzó ideálok? - olvas­hatjuk le a magára maradó fá­radt és kiábrándult költő arcáról. Hol van hát a remény, mely fel­villanyoz? - kérdezhetjük, mi­ként kérdezték elődeink is, a ro­mantikusok - nyugtalanítóan. A rangos zenei megvalósítás végül is igazi művészi élménnyé avatja ezt a találkozást Offen- bachhal; Kesselyák Gergely ki­tűnően fogja össze a zenekart, elsőrendűen dirigál, s az éneke­sek is derekasan állják. A szop­ránok a nem kevés energiát kö­vetelő próbát, Kertész Marcellal koloratúrája főképp a bábudal­ban kamatozik, tehetsége az el­ső két részben csillog (sajnos időközben megbetegedett), míg Kolonits Klára - felváltva játsz- szák a négyes női főszerepet - hangjának drámaiságával tűnik ki, főleg a harmadik felvonás­ban, amely egyébként az elő­adás magaspontja is, érett mű­vészre valló erényeket mutat, szívbe markoló, megrázó, ahogy Antóniájának lelki tusáját kifejezi. A költő Hoffmann szerepében Nyári Zoltán, illetve Kiss B. At­tila mutatkozik be, az előbbi lendületes játékkal, ifjonti hév­vel és szárnyaló hangokkal te­nor szerepében, utóbbi a figura gondos zenei megformálásával értéke az előadásnak, míg Tóth János a gonoszt, az ördögit hoz­za több alakban, erős gúnnyal érces baritonján, váltótársa pe­dig Ürmössy Imre, bár halová- nyabb, de ő is félelmetes. Ki­sebb szerepekben - mint például Vincze Gábor Péter is, ahogy mondani szokás - a közreműkö­dők valamennyien a helyükön vannak. És szépek a ruhák. Operát játszik a színház, elő­ször bérletes előadásainak sorá­ban: jelentős pillanat ez minden­képp! Valkó Mihály Kolonits Klára és Kiss B. Attila

Next

/
Thumbnails
Contents