Új Néplap, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-30 / 74. szám

1999. március 30., kedd Roma Körkép 9. oldal „Modellváros” lesz Szolnok? Az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) nemcsak programjá­ban, de személyi összetételében, szervezeti felépítésében is átala­kult Farkas Flóriánt, az ÖCO elnökét a változásokról és a programról kérdeztük.- Milyen átalakuláson ment át a cigány önkormányzat?- Nincs már koordinációs testü­let nincsenek albizottságok, ame­lyek lassították a különböző fo­lyamatokat. Az elnökség 11 fős lett, amelyben a meghatározó megyék - Borsod, Szabolcs - képviseltetik magukat. A gazda­sági, a hivatali, az elnöki és az el­nökségi szervezeti egységek el­különítetten működnek, függet­lenül egymástól. Az önkormány­zat kiadásában hamarosan megje­lenik a Világunk című magazin, ebben - mellékletként - helyet kap majd az ÖCO-közlöny, mely a legfontosabb politikai, szakmai, gazdasági döntésekről ad hírt.- Mennyiben változott meg a program?- A cigányság helyzetén minél előbb javítani kell. Éppen ezért prioritást kap a képzés és az okta­tás. Térségfejlesztési programo­kat fogalmazunk meg, és csak szükség esetén javasoljuk a köz­munkát, a közhasznú foglalkozta­tást. Ez ugyanis a cigányság je­lenlegi helyzetének egyfajta , Jconzerválását” jelentené.- Mindezek szóba kerültek a kisebbségi vezetőknek a minisz­terelnökkel folytatott megbeszé­lésén is?- Első hozzászólóként a ki­sebbség helyzetéről adtam át­fogó képet. Érintettem a cigány cselekvési programot, és az előbb említett elképzelésekről is szóltam. A kormányfő szá­momra szimpatikusán szólt a cigány ügyről. Elfogadta a ké­résemet, hogy a magyarországi cigányság helyzetét személyes találkozón vitassuk meg. A ki­sebbségi hivatal már dolgozik a találkozó előkészítésén, az OCÖ pedig készen áll a tanács­kozásra. Remélem a találkozó után megkezdődhet a közép­távú cselekvési program meg­valósítása.- Ennek a programnak me­lyik a legfontosabb eleme?- A szociális lakásépítés. Az OCÖ már elkezdett egy ilyen programot. Tavaly 140 cigány és nem cigány család jutott lakás­hoz. Idén csaknem ezer család szeretne részt venni a program­ban. Éppen ezért alapot kívánunk létrehozni, mely biztosítaná a csa­ládoknak a saját erőt. A szüksé­ges tőkét az alapot létrehozó szervezetek adják, de a szerző­désben rögzítenénk, hogy az utolsó törlesztő részlet vissza ke­rül a az alaphoz, ezzel biztosítva, hogy mindig újabb családok jus­sanak hozzá a szükséges forin­tokhoz. Az alap a napokban a Farkas Flórián (középen) a kisebbségi vezetőkkel Orbán Viktor miniszterelnöknél (jobb oldalt). Az OCÖ elnökét hamarosan külön is fogadja a kormányfő. Quaestor Rt.-nek köszönhetően létrejött, de szeretném, ha a prog­ramban részt vállalna a a Szociá­lis és Családügyi Minisztérium, és személyesen a tárca vezetője is. De a cselekvési programon túl is igyekszünk segíteni az eleset­teken. Az árvíz sújtotta területe­ken élők között 1,5 millió forint értékű élelmiszert osztottunk szét. A védelmi munkákba szer­vezetten is bekapcsolódtunk, Szolnokon, és más településeken.- A programokból mit érez­hetnek majd a megyénkben élők?- Szolnokot „modellvárossá” szeretnénk tenni. Ennek egyik eleme lenne a szociális lakás- program, mely beindításának semmi akadályát nem látom, ha a város biztosítani tudja a telkeket. Kisebbségi irodát avattak Jászladányon Jászladányon a közelmúltban átadták a cigány kisebbségi önkormányzat számára felújított épületet. A kisebbségi kép­viselők itt ügyfélfogadásra alkalmas irodát és üléstermet rendezhettek be. A jászladányi önkormányzat kétszázezer forint értékű felújí­tást végzett el az épületben. Be­vezették a gázfűtést, illetve ki­festették a helyiségeket. A ki­sebbségi önkormányzat anyagi ráfordításából pedig berendez­ték az irodákat. Kállai László, a helyi cigány önkormányzat elnöke - mikor átvette Dankó István polgármestertől a helyi­ség kulcsait - példaértékűnek nevezte azt az együttműkö­dést, melyet a község önkor­mányzatával kialakítottak. Az átadás előtt a jászsági cigány kisebbségi önkor­mányzatok elnökei kisebbségi törvény tervezett módosításá­ról mondták el véleményüket. A térségi tanácskozáson - me­lyen részt,vett dr. Pálfi Mik­lós, a Lungo Drom alelnöke, Farkas András, a CÉSZ me­gyei elnöke és Kökény Kál­mán, a jogvédő egyesület munkatársa - elhangzott: jog­szabályban kell rögzíteni a ki­sebbségi és a települési ön- kormányzatok közötti együtt­működést. Tételesen fel kell sorolni, hogy milyen feltétele­ket kell teremteni egy kisebb­ségi önkormányzat működé­séhez. Szeretnék elérni, hogy a helyi kisebbségi önkor­mányzatok elnökei szavazati joggal részt vehessenek a tele­pülési önkormányzatok mun­kájában, valamint a kisebbségi önkormányzatnak általános - ne csak az őket érintő - dönté­sek előkészítésekor is egyetér­tési joguk legyen. Hasonló térségi megbeszé­lést tartottak a közelmúltban Kunszentmártonban, a követ­kező napokban pedig Tiszabu- rán és Kenderesen tanácskoz­nak a cigány politikusok, bcs Roma esély - a gimnáziumban is Szeptembertől dolgozók gim­náziumával bővülhet a Roma Esély Alternatív szakiskola. A minisztériumi engedély már megérkezett, és ha Csilléi Béla igazgató minden terve megvalósul, akkor a már szolnoki modellként emlege­tett intézmény akár európai hírnévre is szert tehet. A három évvel ezelőtt megnyílt oktatási intézmény nem cigány iskola - állítja Csilléi Béla. Hogy mégis szerepel az oktatási in­tézmény nevében a roma szó, az csak arra utal, hogy az Országos Cigány Kisebbségi Önkormány­zat és a Lungo Drom hozta létre, illetve minden diák tanul cigány néphagyományt. A szakiskolába járó gyereke­ket családjuk is csodabogárnak tartja - véli az igazgató. A saját környezetük elvárásai szerint ugyanis már rég meg kellett volna házasodniuk, és gyereke­ket nevelniük. Ehelyett tanulnak. Tanulnak, méghozzá - az is­kolai szóhasználattal élve - a fontolva haladók olyan szakmá­kat, amelyekben a kézügyesség dominál, míg a dinamikusabban haladók számítógép-kezelést, szövegszerkesztést, gépírást. Az utóbbiak között néhányan főis­kolai továbbtanulás tervét is fon­tolgatják, ehhez azonban előbb érettségit kellene tenniük. Az is­kola vezetése éppen ezért döntött amellett, hogy szeptembertől megpróbálják a dolgozók gim­náziuma nappali rendszerű kép­zést beindítani. A szakiskola két évét befejezők így harmadik osz­tályban folytathatnák tanulmá­nyaikat. Első osztálytól pedig a levelezős képzést szeretnének el­indítani. A tervek valóra váltásához pénzre, pedagógiai programra és infrastruktúrára lenne szükség. Csilléi Béla reméli, hogy a Phare-támogatással és a illetékes Ez ügyben a napokban találko­zom a polgármesterrel. A Tisza- ligetben szeretnénk kialakítani egy kisebbségi skanzent. A Víz- és Csatornamű vezérigazgatója, Kaposvári Kázmér már a támo­gatásáról biztosított. A szolnoki Roma Esély Alternatív Szakis­kolát gimnáziummal bővíte- nénk, és öt másik megyében hasonló iskolát létrehozni. A megyében dolgozó tanároknak egy képzést indítanánk, mely a pedagógus és a gyermek egy­máshoz való viszonyát helyezi előtérbe. Az elmúlt ciklusban nem sikerült együttműködést kialakítanunk a megyeszék­hellyel, pedig a Lungo Drom székhelye, szakmai apparátusa itt van. Remélem ez most meg­változik. Teleki Tábort szerveznek CÉSZ megyei szervezete har­minc iskolást szeretne nyaraltatni Balatonszemesen. A költségek fedezésére pályázatot nyújtottak be a Kisebbségi Közalapítvány­hoz. Remélik, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan idén is támo­gatásra méltónak találják terv­üket. Szépségkirálynők Furcsa dolog a politika. Olyan, mint a búvópatak, vagy idő­szerűbb hasonlattal élve mint a buzgár, néha a legváratlanabb helyeken bukkan föl. Például a sportban (a középkorúak még emlékezhetnek a kínai-amerikai pingpongdiplomáciára), most pedig a szépségkirálynők választása körül mutatkozik. Néhány hónappal ezelőtt Olaszországban egy barna bőrű afrikai nő lett Miss Itália, egy muzulmán lett Horvátország, egy arab Izrael szépségkirálynője. A politika nem is lenne az, ami, ha nem harapott volna rá ezekre a lehetőségekre. Izraelben az emberek, legalábbis többségükben, nagy ünneplésben részesítették a győztest, a zsűrit és egy kissé önmagukat is, némileg meghatódva a saját toleranciájuktól. Olaszországban volt egy kis morgás, hogy a hölgy nem „olasz típus”, de nem merült föl olyan vélemény, hogy el kellene venni tőle a címet. Annál inkább Horvátor­szágban, ahol a politika a legmagasabb szinten avatkozott be, és rövid úton meg is fosztotta a szépségkirálynőt a koroná­jától. Ez utóbbi Magyarországon egészen biztosan nem fordul­hatna elő. Mégpedig azért, mert kizárt dolog, hogy nálunk mondjuk egy bármilyen szép cigány nő nyerje el a szépségki­rálynő címet. Eddig még azt sem sikerült elérni, pedig már többször is fölmerült a gondolat, a sajtóban is hangot kapott, hogy a televízióban bemondóként alkalmazzanak valakit a roma kisebbségből a nemzetiségi adáson kívül is. Mivel pedig nálunk nincs ilyen fajta morgás és vihar a szépségkirálynő-választás körül, megnyugodhatunk, hogy minden a legnagyobb rendben van ... B. A. A szolnoki Cigány Önkormányzat és a Ki­sebbségi Jogvédő Iroda minden esztendőben megszer­vezi a roma népzenei és néptáncestet. A március köze­pén a Városi Művelődési Központban megrendezett gá­lán a házigazda Barna Gyöngyök mellett többek között fellépett a Szekszárd együttes, az Amoro Szűnő és a Fekete Szemek. fotó: csabai Itt még az iskolai ünnepség is más. A Roma Esély Alternatív Szakiskola tanulói az 1848/49-es szabadság- harcra Katona József Bánk bán című színművével emlékeztek. fotó: m. j. minisztérium hozzájárulásával a szükséges forintok rendelkezésre állnak majd. A pedagógiai program már készül és az azt elfogadó tanár­ban sem lesz hiány. A jelenlegi iskolaépület azonban szűknek ígérkezik, és a tehetséggondo­záshoz egy önálló kollégiumra is szükség lenne. Az intézmény ve­zetője reméli, a szolnoki önkor­mányzat segítségével ez a gond is megoldódik, hiszen az iskola jelentős részt vállal a város okta­táspolitikai koncepciójának megvalósításában. T. J. „Ha elárverezik a házat, majd vándorolunk” Réti Sándor-t Tiszaburán „Kőműves” Sándornak is hívják, mert kőműves szakmája van. Azt hihetnénk, tanult mester­séggel könnyebb az élet egy szorgalmas ember számára, de a dolog nem ilyen egyszerű. A ház a Móricz Zsigmond utca végén áll, a délelőtti fő dolog­időben otthon találom a gazdát, Réti Sándort, és a feleségét. Réti Sándor a helybeli cigány ön- kormányzat képviselője, tö­rekvő, szorgalmas embernek ismerik a faluban. Úgy tervez­tem, bevezetésül megkérdezem, hogyan élnek, de amikor a jég­hideg lakásban leültem a jobb időket látott kopott fotelbe, és észrevettem, hogy a sóhajtásom párafelhőt ereszt a levegőbe, le­tettem erről. Inkább a családról kezdtünk beszélgetni.- Három gyerekünk van - kezdte Rétiné -, egy óvodás meg két iskolás, hatodik és he­tedik osztályosok. Amíg lehe­tett, a gyerekek mellett is jártam napszámba a téeszbe, de most már nincs munka. Szeretem a gyerekeket, szívesen szülnék még, de mire?- Mind a hármat taníttatni akaijuk - veszi át a szót Réti Sándor. - Legyen nekik jobb szakmájuk, mint nekem, érett­ségizzenek. Sándor, a legna­gyobb fiam, imádja a számító­gépet, délután visszajár az isko­lába számítógépezni, azután meséli, hogy mit csinált, de mi nem nagyon értjük. Jó volna ta­níttatni, de ki tudja, lehet-e.- Nagy a szegénység - vág közbe Rétiné. - Itt majdnem mindenki a jövedelempótló tá­mogatásból meg az anyaságiból él. Ennivalónk még van - mutat a nyitott ajtón át a konyhába, ahol gázon fő az ebéd - de már csak a létfenntartásra jut pénz. Ha meg segélyt kérünk, azt mondják, a Réti kőműves, men­jen dolgozni. De hová menjen? Itt sehol nincs most munka.- Keresett munkát a kör­nyéken is? - kérdezzük.- Keresett bizony! - mondja indulatosan az asszony. Azután a féijéhez fordul: - Mondd csak el, Réti!- Nem akarok én itthon ülni, voltam Budapesten munkát ke­resni, feketemunka volt is, de amit kerestem volna, az el­menne az ottani tartózkodásra, ha egyáltalán kifizetik a mun­kámat. Mert olyan is van, hogy dolgozik valaki egész nap, az­után beintenek neki fizetés he­lyett. Korábban a Hídépítő Vál­lalatnál meg az Útfenntartónál dolgoztam, de öt éve nincs ál­landó munkám. Ha kitavaszo­dik, talán lesz valami itt meg a környéken, de egy egész napi munkával jó, ha 1500-2000 fo­rintot megkeresek. Három-négy nap alatt felhúzzuk egy ház fa­lait, keresek vele hat-nyolcezer forintot, azután sokáig megint semmi.- A házunkat meg lehet, hogy elárverezik - mondja az asz- szony, amikor Sándor elhallgat.- Kölcsön van rajta, de nem tud­juk fizetni, örülök, hogy enniva­lóra jut. Az is nagy baj, hogy nem tudok semmit, senkitől se kapok felvilágosítást. Ha elárve­rezik a házat, majd veszünk egy sátrat, és vándorolunk, mást nem nagyon tehetünk. Elhallgat egy pillanatra, az­után ismét ő töri meg a csendet:- Szegények vagyunk, anyámat beutalták a karcagi kórházba, de nem tudott bemenni, mert nem volt olyan ruhája, amiben be­mehetett volna. De hála isten­nek, még nem szorultunk uzso­rára. Mert vannak itt, akik havi hatvan százalékra adnak köl­csönt, aztán aki rájuk szoml, az nem szabadul többet az adósság­tól. Mink nem verjük el, ami kis pénz bejön. Van három-négy család, amelyik elveri, ha pénz­hez jut, máról holnapra él, az­után róluk ítélik meg a cigányo­kat. Azután arra terelődik a szó, hogy a falu fele roma, mégis csak egyetlen képviselőjük van a községi önkormányzatban.- Farkas László szót emelne az érdekünkben, de nem nagyon hallgatnak rá - mondja Rétiné. - Elmondja, amit gondol, meg­hallgatják, de nem törődnek vele.- Hogy lehet, hogy csak egyetlen roma képviselő van a testületben?- Úgy, hogy nincs összefogás a cigányok között - feleli Réti Sándor. - Farkas indult a pol­gármester-választáson is, de nem nyert.- Nem ám! - ugrik föl a fele­sége. - Mert a magyarok bezzeg összefogtak! Az öreg mamókák bottal is elbotorkáltak a szava­záskor, hogy kihúzzák a nevét a listáról, nehogy cigány polgár- mestere legyen a falunak! El is játssza, hogy botorkáltak a mamókák szavazni, ezen ne­vetünk egy sort, de a hangulat nem sokáig marad vidám. Ismét a gyerekekre terelődik a szó. Kiderül, hogy az egyik fiú kő­műves akar lenni.- Nem szeretném - ingatja a fejét Réti Sándor. - Válasszon mást, érettségizzen, vigye többre, mint én ! Bistey A.

Next

/
Thumbnails
Contents