Új Néplap, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-25 / 70. szám

1999. március 25., csütörtök 3. oldal Megyei Körkép Máramaros megyei adó- és könyvvizsgáló szakemberek tájékozódtak nálunk Tetszett a magyar adórendszer A magyar adórendszer és maga a szervezeti felépítés is előbbre jár, mint a román. A tájékozódás alapján remélhetőleg a Romániában zajló adóreform során hasonló szervezeti felépítés jön létre, mint Magyarországon - mondotta tegnap Muresan Gheorge, a Mára­maros Megyei Pénzügyi Vezérigazgatóság vezérigazgatója, aki háromnapos szakmai látogatásra érkezett megyénkbe. Amiről beszélünk Mi lesz veled, Tiszántúl? Minden ott kezdődött, hogy a hazai internetes újság március 15-e alkalmából ismét megszavaztatta a népet, mit is kíván a magyar nemzet. A 12 pontból a legtöbben az utolsóra, az unióra szavaztak. Erre már bővebben is kíváncsi volt az Intemetto, és megkérdezte olvasóit, milyen területeket csatolnánk vissza a legszívesebben? Mindegyik elszakadt országrészre való szavazást megadta lehető­ségül, de nem lenne az Intemetto Intemetto, ha nem csempészett volna egy kis mókát is a kérdések közé. A vagy tíz válasz közül az egyik lehetőség ugyanis a következő volt: Nem kell visszacsatolni semmit se, inkább vigyék még a Tiszántúlt is. Az olvasóközönség vette is a lapot. Miért is ne, ha lúd, hát le­gyen kövér alapon, a harmadik legtöbb szavazatot kapta a kérdés. Elszomorító. Mert hát kiben vetődhetett fel az egyáltalán, hogy erre rákérdez­zen? Talán nem éppen tiszántúli volt az illető. Vagy ki adta rá a voksát? Talán ő sem túrkevei, tiszafüredi, mezőtúri, karcagi vagy debreceni, békéscsabai, nyíregyházi volt. Ugyanakkor úgy vagyok ezzel, kell nekünk, tiszántúliaknak néha ilyen övön aluli kérdés. Mert legalább tudjuk, hányadán ál­lunk egymással... Mi, akik itt élünk, tudjuk, hogy egy világ választ el bennünket az ország gazdagabb munkalehetőségű területeitől, ahol szinte fél­évente gyárat avat egy világcég, Budapest pedig hozzánk képest fényévnyire van. Igen, a Tiszántúl falvaiban csak tengődnek az emberek, munka nincs, a külföldi bemházó még Szolnokot is elke­rüli, nemhogy Tiszaburát vagy Túrkevét felfedezze. Talán még „felsőbb” szinten is lemondtak rólunk, hiszen nem véletlenül nem bővítik a fejlődés kardinális kérdéseként kezelt 4-es főutat. Márpe­dig ahova ma nem vezet gyors közlekedési lehetőséget kínáló au­tópálya, holnap nem telepszik tőke. Hátrányos régiónk kapcsán mindig felvetődik bennem Lengyel László Hozam klubbeli előadása. A politológus azt mondta: „Eu­rópa arra képes, hogy egy 4 milliós Pannon vidéket felemeljen. En­nek egy kis része már egyébként ott is érezheti magát. Csak az a kérdés, mi legyen a többiekkel. A képletes, vállalkozási határok most rajzolódnak. Aki kívül marad, az tartósan kimarad.” Az előadás 1996 végén volt. Félő, tényleg tartósan kimaradunk minden jóból itt, az egyre inkább leszakadó Tiszántúlon ... Tóth András Az egyesület természetközeli pályázata Ember és környezet Az elmúlt három napban a Má­ramaros Megyei Pénzügyi Ve­zérigazgatóság vezérigazgatója és két kollégája tett látogatást megyénkben az adóhivatalnál. Itt tájékozódtak a jogi környe­zetről és az APEH szervezeti felépítéséről is. Mint lapunk ér­deklődésére a vezérigazgató / Énekszóval Erdélybe A tiszafüredi Zrínyi Ilona Ál­talános Iskola büszkeségei többek között azok a gyer­mekkórusok, melyek műkö­déséhez az intézményi Ének­szó Alapítvány nyújtja a leg­nagyobb segítséget. Az or­szágosan is jegyzett iskolai énekes „elit” a hét végétől Er­délyben is hallható lesz. Deák Róza tanárnő-kar­nagy elmondta, hogy pénte­ken a marosvásárhelyi refor­mátus gyülekezet meghívá­sára 42 gyerek kél útra. Töb­bek között azért, hogy virág- vasárnapon a marosvásárhe­lyi Nagytemplomban, majd a parajdi sóbánya „koncertter­mében” és Szovátán is fellép­jen. Az énekes zrtnyis gyere­kek, akik erdélyi kőrútjuk so­rán megismerhetik a magyar kötődésű emlékhelyeket is, hétfőn indulnak vissza Tisza­füredre. -p­elmondta, szeretnék, ha a Ro­mániában zajló adóreform so­rán a szervezet kiépítése ha­sonló lenne a magyaréhoz. Sál­iéi Jánostól, az APEH megyei igazgatójától megtudtuk, hogy a két szervezet központja kö­zött a kapcsolatfelvétel csak a közeljövőben jön létre, ezt kö­Szalay Ferenc szolnoki pol­gármester a szerdai városházi sajtótájékoztatón az árvíz következményeiről, a lakbér- emelésről és a gyermekfeszti­válról beszélt.- Az apadás megkezdődött, de a veszély nem múlt el - kezdte saj­tótájékoztatóját a polgármester. A továbbiakban inkább az árvíz következményeiről beszélt. El­mondta, hogy kedden újabb egymillió forint érkezett a pol­gármesteri hivatal által megnyi­tott letéti számlára. Az adomá­nyozók között cégek és magán- személyek mellett ott van például Aszód önkormányzata is. Az ár­víz miatt elhalasztják a Guten­berg téri garázsok bontását, erre azonban később sor kerül, ugyanúgy, mint más épületekére, amelyek akadályozzák az árvíz- védelmi munkákat és a védőmű­vek erősítését. Az árvíz elleni vé­dekezés mintegy százmilliós pluszköltséget rótt Szolnokra, vetően lehet szó további együttműködésről. A román adóhivatali szak­embereket elkísérte a Hites Könyvvizsgálók Romániai Egyesülete Máramaros Megyei Testületének elnöke, Albisor Florea és két kollégája is. A vendéglátó Magyar Könyv- vizsgáló Kamara megyei szer­vezetével megkötötték azt a megállapodást is, mely rögzíti a jövőbeni feladatokat, tekintettel az európai uniós csatlakozá­sunkra és az esetleg közösen vállalható munkákra. ein amelyet a jelenlegi költségvetés­ből nem tudna kigazdálkodni. Remény van rá, hogy a város se­gítséget kap. Várható, hogy az árvízből visszamaradt pangó vizek miatt a szokásosnál is több szúnyog ne­hezíti meg nyári napjainkat. Ezért lehetséges, hogy változtatni kell az irtás tervein. Mint azzal már lapunk foglal­kozott, a lakásrendelet várható módosítása nyomán duplájára emelkednek a lakbérek Szolno­kon. Ezzel kapcsolatban Szalay Ferenc megjegyezte, hogy mint­egy hatezer forint lesz egy átla­gos szolnoki lakás havi bére, ami még így is csak harmada-ne- gyede az albérleti díjaknak. Szolnok támogatja a gyermek­fesztivál megrendezését. A ter­veket azonban módosítani kellett az árvíz miatt, a rendezvényt a Széchenyi városrészben tartják. A rendezők kedvezményesen kapják meg a várostól a külön­böző létesítményeket. B. A. Nagyiván szerencséje Körkörös védelem Nagyiván a megye legalacso­nyabb fekvésű települései közé tartozik. A belvízzel el­öntött területek között azon­ban nem került szóba a köz­ség neve. A miértre Kocsis Mihály jegyzőtől kaptunk vá­laszt. A jegyző elmondta: tudomása szerint Nagyiván a megye egyetlen olyan települése, melynek belterülete 1966 óta övárokkal és körgáttal van kö­rülvéve. Az utóbbi időben az említett védművek nagy szolgá­latot tettek az ott lakóknak, egy katasztrófahelyzet kialakulását akadályozhatják meg. Ezzel együtt természetesen a belvíz jócskán adott munkát a helyi önkormányzatnak. A szivattyú­zás és egyéb védekezési felada­tok költségei ez ideig már meg­haladják a félmillió forintot. Azonban igen jelentős ered­ményként könyvelhető el - ál­lítja Kocsis Mihály -, hogy az egész községben csupán pár vá­lyogházat károsított a víz. Lak­hatatlanná egyetlen otthon sem vált, tehát senkit sem fenyeget Nagyivánban a kilakoltatás réme. Ráadásul mindez annak elle­nére van így, hogy mellettük húzódik a 32 millió köbméter befogadóképességű kunkápol- nási vésztározó, amelyet utol­jára az 1970-es nagy árvíz ide­jén kellett használatba venni. Az azóta eltelt közel 30 esz­tendő alatt most először fordult elő, hogy vízügyes szakembe­rek a tározó fokozatos feltöltése mellett döntöttek. -bugány­Törvényen kívüli házirendek (Folytatás az 1. oldalról) Éppen a diákönkormányzat vi­tatja meg a tervezetet. Áz igaz­gató úgy tudja, a tanulók jó né­hány módosítást is megfogal­maztak, a véleményezési jogu­kat szeretnék kiterjeszteni. Hasonló a helyzet a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium­ban, ahol tavaly újították meg a házirendet, melyet a jogszabá­lyoknak megfelelően a diákok­kal is megvitattak. Bár ez az igazgató szerint nem volt egy­szerű feladat, mert nem túl ak­tív a diákönkormányzat. A Martfűi Gimnázium és Ci­pőiparai Szakközépiskolában is rendszeresen megújították a házirendet - tudtuk meg az in­tézmény vezetőjétől. A rend­szabályokat minden alkalom­mal a tanulókkal és az iskola­székkel is megvitatták. Hogy mégis vannak vitás pontok, azt természetesnek tartja az igaz­gató, hiszen a felnőttek sem ér­tenek egyet minden törvénnyel. T. J. Tiszafüreden tavaly jegyezték be a Regionális Fejlesztési Egyesületet. Lapunk is írt már arról, hogy a civil szerveződés elő kívánja mozdítani a térség már-már katasztrofális munka­ellátottsági helyzetét. Mint az egyesület titkárától megtudtuk, ha közvetett módon is, de ha­sonló céllal készítettek el egy angol nyelvű ötlettervet az Eu­rópai Regionális Környezetvé­delmi Központ Ember és kör­nyezet címmel meghirdetett pá­lyázatára. A 25 ezer eurót meg­(Folytatás az 1. oldalról) Ugyancsak fokozott figyelmet igényel a mintegy 350 csurgás és 50 buzgár. A készültség tehát nem lankadhat, így továbbra is háromezer ember dolgozik a gá­takon. A védekezésre eddig megközelítően egymillió ho­mokzsákot használtak fel. Szolnokon is folyamatosak a beavatkozások, mivel mind több házban jelent meg víz, sőt a Tisza Szálló pincéjében is ellennyomó medence építését követelte a be­célzó aspirantúra szerint az egyesület, együttműködve a térségi önkormányzatokkal, a helyi vadásztársasággal és gimnáziummal, fel kívánja vál­lalni a Tisza-tó vonzáskörzeté­ben azt a felvilágosító, oktató­nevelő munkát, amely népsze­rűsíti az arra rászoruló állat- és növényfajok védelmét, a bio­kultúrák elterjedését, a környe­zeti források humán kihaszná­lását. Remélve, hogy ez a natúr propaganda közvetett módon bővíti a munkaléhetőségeket is. szón van szükség bordás megtá­masztásra, a felpuhult gát meg­erősítésére. Dyen beavatkozáso­kat kellett végezni Tiszasas, Ti- szasüly, Kőtelek, Nagykörű, Ti- szaroff és Szolnok térségében. Barcs Sándomé védelemve­zető-helyettes lapunk kérdésére válaszolva elmondta, a kora tava­szi ár- és belvízvédekezés eddig mintegy egymilliárd forintos rá­fordítást igényelt a Tisza középső vidékén. L. Z. Adományok Szolnoknak Egymillió homokzsák... törő víz. Egyre több töltésszaka­Jászsági-föcsatomacsata „Hazudott a miniszter” - jelentette ki Szekeres Imre kedden a parlamentben. Az Alsó-Jászság szocialista képviselőjének inter­pellációjára adott válaszában a vízügyi tárca vezetője állította: az előző kormány halogatta a Jászsági-főcsatorna megépítését. A honatya szerint a jelenlegi­hez hasonló nagy árhullám megelőzésének két módja le­hetne: a Tisza-tó vízszintjének megemelése és a Jászsági-fő­csatorna megépítése. Az utóbbi, mely a Tiszát kötné össze a Zagyvával és a Tárná­val, nemcsak az árvizet előz­hetné meg, de 50 ezer hektárt tenne öntözhetővé. Itt a döntés ideje - vélte Szekeres Imre, aki feltette a kérdést: meg akarja-e építeni a csatornát a kormány? Katona Kálmán, a közleke­dési és vízügyi tárca vezetője válaszában elmondta, hogy ezt a problémát az előző kormá­nyok görgették maguk előtt, de nem oldották meg, és csak az Orbán-kabinet vette fel prog­ramjába. Hangsúlyozta: a kö­zeli jövőben lesz döntés a fő­csatorna megépítéséről. Az épí­téshez szükséges forrásokat - igazodva a vállalkozói kör költ­ségviseléséhez, esetleges külső támogatásokhoz, a kedvezmé­nyes hitelekhez - a kormány megfelelő ütemben bocsátja majd rendelkezésre. Szekeres Imre nem fogadta el a választ, mondván: a minisz­ter hazudott. Az előző kabinet megindította az igényfelmérést, és 1996-ban konkrét műszaki tervek készültek. Az Ország- gyűlés a választ elfogadta. TJ Jótékonysági gálaműsort rendezett tegnap este a szolnoki Széchenyi István Gimnázium a városi művelődési központban. A telt házas est bevételét a régió árvízkárosult­jainak a javára ajánlották fel. Felvételünk a mozdulatjátékot örökítette meg. fotó: mészáros Megújulhat a gát Régóta tudják a vízügyi szak­emberek, hogy a kunszentmár­toni százéves kőgátat egy erő­sebb áradás örökre tönkreteheti. Most pár hónapon belül két re­kordméretű vízszintemelkedést kellett, illetve kell kibírnia az egyébként a város festői részén található gátszakasznak. Kun- szentmárton polgármestere és az Alsó-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóság illetékese megálla­podtak abban, hogy közös erő­vel próbálják megoldani az em­lített szakasz rekonstrukcióját. A munka egyébként tökéle­tesen beleillik a település veze­tésének városszépítő terveibe, ugyanis a látványnak már most sem utolsó Körös-parton sé­tányt, illetve kerékpárutat sze­retnének építeni. A megállapo­dásnak köszönhetően így együtt kezelik a gát rekonstruk­cióját a fejlesztéssel. PE Szakmai napot tartottak Szolnokon tegnap a megyei tűzoltó-parancsnokságon. En­nek keretében bemutattak egy újabb típusú, gázzal töltött kézi tűzoltó készüléket. Az oltó­gáz környezetszennyező hatása elhanyagolható, a hatékonysága pedig a korábban használt gázokéval egyenértékű. Mivel nem vezeti az elektromosságot, és alkalmazása után nem ma­rad vissza szermaradék, ezért az elektrotechnika területén, múzeumokban kimondottan előnyös a használata. fotó: bartalos Nikoletta

Next

/
Thumbnails
Contents