Új Néplap, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-28 / 23. szám

1999. január 28., csütörtök Európai Uniós Melléklet 5. oldal Európai színvonalú adatátviteli rendszert építenek ki 18 jászsági település, valamint Újszász és Abony között. Idén elkészül az Abonyt, Újszászt, Jászberényt és Jászfény- szarut összekötő üvegszálas gerincvezeték, az abonyi gimnáziumban helyet kapott fejállomás (képünkön) azonban már most üzemképes. A PR-Trió Kft. 2000 végéig negyvenezer lakás bekötését tervezi. A rendszer Internet-elérést, kábeltévés és más gyors adatátviteli szolgál­tatást is lehetővé tesz majd. fotó: mészáros Régióközi cseregyakorlat fiataloknak Az Eurodyssée az Európai Régiók Közgyűlésének 1985 óta mű­ködő csereprogramja. Célja a 18 és 30 év közötti fiatalok szak­mai tapasztalatszerzésének elősegítése, illetve idegen nyelvi és kulturális ismereteinek bővítése. Nem csupán az EU-tagorszá- gok, hanem a tagjelöltek - köztük második éve hazánk néhány régiója - is részesei e programnak. A résztvevők 3-6 hónapot tölt­hetnek az Európai Unió olyan régióiban, amelyek csatlakoztak e kezdeményezéshez. Mindezt Franciaországban, a Franche- Comté régió egyik városában ta­lálható Eurodyssée titkársága fogja össze. Magyarországról 1997-ben két megye, Borsod- Abaúj-Zemplén és Jász-Nagy- kun-Szolnok csatlakozott . é programhoz. Megyénkben a szervezési feladatokat a kereske­delmi és iparkamara, a megyei munkaügyi központ, a vállalko­zásfejlesztési alapítvány és a megyei önkormányzat látja el. A munkacsoport eddigi tevékeny­ségének eredményeként 8 fiatal vehetett részt az Eurodyssée képzésén és gyakorlatán. Miután a program a reciprocitás elvén működik, ezért a megye is foga­dott már egy fiatal belga archeo­lógust, aki a Damjanich múze­umban dolgozott 3 hónapig. A programban részt vett ma­gyar fiatalok közül néhányan megosztották velünk élményei­ket. A húszéves Bíró Éva példá­ul a következőket mondta:- Tavaly február 8-án indul­tam Belgiumba, ahol a hathavi tartózkodás első hónapja Brüsz- szelben telt. Itt - mint a résztve­vők általában - intenzív nyelv- tanfolyamra jártam. A „mély víz” sokat csiszolt a nyelvtudá­somon. A továbbiakban egy hí­res szállodalánc egyik „láncsze­meként” dolgoztam, Charleroi városában. Érdekes volt szá­momra, hogy munkaadóim, il­letve ottani ismerőseim - mint véleményükből kiderült - nem tartják még hazánkat elég felké­szültnek az uniós csatlakozásra. A megkérdezettek 5-10 évre be­csülték „közösségi érettségünk” kialakulását. A kint töltött idő alatt számtalan barátnőt szerez­tem, egyikük - aki Spanyolor­szágból jött - meghívott a belgi­umi gyakorlat után magához, így a nagy kirándulást még meg­toldottam két hét pihenéssel Barcelonában. Úgy érzem, e ta­nulmányútnak komoly hatása volt az életemre, hiszen azóta már fordítottam itthon egy fran­cia delegációnak, jelenleg pedig éppen egy nyelvvizsga kellős közepén vagyok. Ráadásul a kint szerzett barátságok is tartós­nak bizonyultak. Egyed Katalin így emlékezett:- Külföldi munkát keresve jutottam el a franciaországi Reimsbe. Az 1997 őszétől 4 hó­napon át tartó program esetem­ben is nyelvtanfolyammal kez­dődött, majd egy szállodában dolgoztam, ahol megbecsültek és megszerettek. A szabadidőm minden percét kihasználtam, végigjártam minden nevezetes­séget és szép vidéket a környé­ken. Hazatérve is megmaradtak az ott szövődött barátságok, négy lánnyal rendszeresen leve­lezek. Ma a nyíregyházi tanár­képző főiskola francia szakos hallgatója vagyok, amelyet jó­részt az Eurodyssée programnak köszönhetek. A 28 éves Molnár Judith szin­tén megvonta a tanulmányút mérlegét:- Éppen lejárt a munkaviszo­nyom, amikor ráakadtam a lehe­tőségre. Mivel francia nyelvtaná­ri képesítésem volt, azonnal el­kezdhettem dolgozni egy refe­renciaüzemként működő sajt­gyárban, a franciaországi Colmar városában, Nagyon takarékosan éltem, így az odakint kapott ösz­töndíjam jó részét sikerült „haza­menekítenem”. Amikor hazajöt­tem. már várt az értesítés, hogy a Kereskedelmi és Vendéglátó­ipari Szakközépiskola nyelvtaná­ri állást ajánlott. Azóta lassan megalapozom az életem. Turóczy Anikó Belgiumban töltött 5 emlékezetes hónapot:- Másodéves főiskolás voltam, amikor 1997 nyarán elfogadták a jelentkezésemet. Liege- ben, egy szállodában alkalmaztak. Szeret­tem a munkát, a sport- és kultúr- programokat, amelyeket házigaz­dáink szerveztek. Az ösztöndíjból még arra is futotta, hogy Amsz­terdamot, Kölnt, Párizst és Lon­dont megcsodáljam. Hazatérve letettem a szakmai anyaggal bőví­tett felsőfokú nyelvvizsgát, és el­nyertem egy újabb - ezúttal egy évre szóló - ösztöndíjat, amely ré­vén immár fél éve Franciaország­ban, az orleans-i egyetem 4. évfo­lyamos hallgatója vagyok. Bugány János Szoros határidők a regionális fejlesztési programok kidolgozására Az Agenda 2000 tervcsomag keretében Ma­gyarország számára 2002 és 2006 között évi mintegy 310-330 milliárd forintnak megfelelő összeget különítenek el konkrét, vidékfejleszté­si programok megvalósítására. Ahhoz viszont, hogy a jelentős összeghez hozzájussunk, rövid A vidékfejlesztési tárca már megindította az ország középtá­vú fejlesztési stratégiájának tár­sadalmi vitáját. Az elképzelés­ben központi helyet foglal el az európai integrációra való felké­szülés. Hazánk egésze az Euró­pai Unión belül gazdasági és tár­sadalmi szempontból elmaradott térségnek fog számítani a csatla­kozás után, így a brüsszeli, köz­ponti források elosztását tekint­ve is prioritásokat élvezhet. Az államtitkár rámutatott: a vi­dékfejlesztés önálló célként fog megjelenni, a közös agrárpoliti­ka második, és egyre erősödő pillére lesz. Az Agenda 2000 program ke­retében 2002 és 2006 között összesen mintegy 1500-1600 milliárd forintnak megfelelő ECU-t különítenek el hazánk számára, illetve 2000-től a tár­sult országoknak különböző előcsatlakozási fejlesztési prog­ramok finanszírozására további források állnak rendelkezésre, Magyarország szempontjából ez évente mintegy 16 milliárd forintot jelenthet. időn belül (2001-re) komplett, régiókra lebon­tott fejlesztési programokat kell kidolgoznunk - derült ki a Földművelésügyi és Vidékfejlesz­tési Minisztérium helyettes államtitkárával, Szaló Péter-rel folytatott beszélgetésből, aki nemrégiben Jászjákóhalmán előadást tartott dig a fent említett régiós elkép­zelések, illetve az ágazati fej­lesztési tervek összegzésével jö­het létre. Erre sincs sok idő, hisz ez év végére, jövő év elejére be kell fejezni az előkészítő munkát ahhoz, hogy 2001 január 1-re benyújthassuk a programterve­zeteket, és a 2002-2006 közötti időszak fejlesztéseihez az unió központjában pénzeszközöket különítsenek el. Szaló Péter el­mondta, hogy a programok ki­dolgozásához már tárgyalnak a prioritások meghatározásáról. A helyettes államtitkár szerint a közös gondolkodás a legnehe­zebb feladat. A régiók identitása gyakorlatilag még nem létezik, a hosszútávú gondolkodás igénye és lehetősége pedig mindeddig hiányzott a mindennapi gyakor­latból. Szorgalmazni kell a kis­térségek, megyék, régiók közöt­ti együttműködés erősítését. Az előttünk uniós tagállammá vált Portugália és Írország ilyen irá­nyú pozitív tapasztalatait min­denképp fel kell használnunk - mondta Szaló Péter. Banka Csaba A fejlesztési összegekhez (ko­héziós, illetve környezetvédelmi támogatások) csak akkor jutha­tunk hozzá, ha megfelelő szín­vonalú, az unió elvárásai szerint kidolgozott vidékfejlesztési programokat készítünk. Az or­szágos területfejlesztési koncep­ció múlt évi elfogadásával sta­tisztikai, tervezési régiókat is meghatároztak. A programké­szítés (tervezés, nyilvántartás, fejlesztés) regionális csatorná­kon folyik, és a múlt év végén a régiók 60 millió forintot kaptak e munkák finanszírozására. A SAPARD és ISPA progra­mok keretében a társult orszá­gok már 2000-től részesedhet­nek fejlesztési forrásokból, eh­hez kell elkészíteni a nemzeti vidékfejlesztési programot. Nem sok idő van a kidolgozásá­ra, hisz ahhoz, hogy kész elkép­zelést tehessenek az asztalra ez év végén, az FVM vidékfejlesz­tési szakembereinek - a tárcakö­zi egyeztetés megkezdéséhez - áprilisig be kell fejezniük a munkát. A nemzeti fejlesztési terv pe­Nemzetközi kísérletek az ózonkutatásban Forlíból indulnak a repülőgépek Szolnok olasz testvérvárosa, Forlí fontos nemzetközi kísérletek színhelye ezekben a hónapokban. Ott működik az I.S.Aer.S. (Istituto per lo Studio e l’applicazione déllé Scienze Aero- nautiche e Spaziali) tudományos intézet, amelynek célja a re­pülés- és az űrkutatás, illetve ezek eredményeinek alkalmazása. A kísérletek célja az ózonkoncentráció csökkenésének kutatása. Ennek lényegéről az I.S.Aer.S.-től nemrég rövid összefoglalót kaptunk, ezt közöljük az alábbiakban A forli I.S.Aer.S. helyet ad egy kísérleti programnak, amelynek célja az „ózonlyukként” ismert jelenség kutatása, és maga is részt vesz a munkában. Ez meg­határozó része a Nemzeti An- tarktiszkutatási programnak és a Nemzeti Kutatási Központ kü­lönleges programjának. Az európai APE Terv (Airbom Polar Experiment - Sarkvidéki Légi Kísérlet) a sztratoszféra ózonkoncentráció­jának a sarki térségekben a hi­deg évszak végén 1985 óta meg­figyelt csökkenését kutatja. Ez jelenség a sztratoszférában gyengíti a napból érkező káros sugárzást tompító hatást, káro­sítva az egész élővilágot az élet legegyszerűbb formáitól az em­berig, akinél szembántalmakat okozhat, és növeli a daganatos betegségek számát. Az ózonkoncentráció csökke­nése egyre jobban aggasztja a nemzetközi egészségügyi ható­ságokat, különösen amióta bebi­zonyosodott, hogy az évről évre nagyobb mértékben megmutat­kozik az északi féltekén is. Az APE Terv keretében nél­külözhetetlen méréseket végez­nek. Egy Olaszország és orosz szervezetek között kötött tudo­mányos együttműködési megál­lapodás alapján a kísérlethez egy orosz M-55-ös sztratoszfé­rarepülő áll rendelkezésre. A megállapodás lehetővé tette, hogy a gépen változtatásokat végezzenek, és beszereljék a szükséges tudományos eszkö­zöket. ’96 novemberében meg­történt az első próbarepülés a Róma melletti Pratica di Mare katonai repülőtérről. ’96 decem­berében és ‘97 januárjában elvé­gezték a finnországi Rovaniemi repülőteréről a tervbe vett sark­köri méréseket. Jelenleg az olasz tudományos rendszer az egyetlen, a NASA mellett, amely képes végrehaj­tani ilyen méréseket a sztratosz­férában, és adatokat szolgáltatni a nemzetközi tudományos vi­lágnak. Ez olyan fontos stratégi­ai előny, amit meg kell szilárdí­tani. Az elért jó eredmények lát­tán az Európai Unió is beszállt egy program finanszírozásába, amelynek keretében a trópusi vidékeken végeznek méréseket. A trópusi vidékek tanulmányo­zása azért fontos az ózonlyukat meghatározó ciklus szempont­jából, mert ezeken a területeken keverednek legnagyobb mérték­ben a légtömegek az atmoszféra alacsonyabban és magasabban lévő rétegei között. Az Antarktisz Program és a Trópusi Program előkészítése­ként 1998. november és 1999. február között a forli repülőtér­ről próbarepüléseket végeznek. Már most is jelen van az Euró­pai Unió tagállamainak mintegy hetven tudósa, huszonöt orosz tudós és technikus mellett. A csatlakozás egyik kritikus területe a közlekedés Az Európai Bizottság álláspontja szerint Ma­gyarország csatlakozásának egyik kritikus te­rülete a közlekedéssel kapcsolatos. Nem túlzás tehát, hogy a közlekedési infrastruktúra hely­zete befolyásolhatja országunk teljes jogú tag­gá válását. Az eltérő gazdasági teljesítőképes­ség következményekért jelenleg a kelet- és kö­zép-európai országok közlekedési infrastruk­turális ráfordításai lakosonként 25 ECU kö­rül alakulnak, míg az EU tagállamaiban 150- 250 ECU közé esik az égy főre eső ráfordítás. Ahhoz azonban, hogy összehasonlításokba bocsát­kozhassunk, nem feltétlenül szükséges az európai uniós mércét elővenni. Dr. Bede János, a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Állami Közútkezelő Kht. ügyvezető igazgatója szerint a magyarorszá­gi útviszonyok jobbak a tőlünk keletre eső és rosz- szabbak a tőlünk nyugatra fekvő államokban ta- pasztalhatóknál. Ugyanez figyelhető meg orszá­gon belül is, a Dunántúl és az Alföld viszonylatá­ban. Míg például Győr-Moson-Sopron megyében ma már minden út aszfaltozott, addig a Szolnok megyei állami kht. kezelésében lévő úthálózatban még mindig szerepel 14 kilométernyi földút. Ahhoz, hogy a hazai úthálózat megfeleljen az uniós elvárásoknak, alkal­massá kellene válnia pél­dául a tengelyenként mért 11,5 tonna terhelés elvise­lésére. A közlekedési szakember úgy véli, ah­hoz, hogy ezt a követel­ményt teljesíteni tudjuk, az ország minden közútját 10-15 centiméter vastag aszfaltréteggel kellene el­látni. Igen ám, de úgy tűnik, leküzdhetetlen akadályt jelent a fejlesztési lehető­ségek hiánya. A költség- vetés idén 80 milliárd fo­rintot irányzott elő a terü­let finanszírozására, ám ebből az összegből csu­pán 5,7 milliárd jut közvetlenül azokra a minősé­gi beruházásokra, amelyek az utak teherbírásának növelését, burkolatának javítását teszik lehetővé. Dr. Bede János úgy gondolja, a jelenleg rendelke­zésre álló pénznek legalább a háromszorosa ered­ményezne némi javulást, ám ezzel még mindig messze állnánk az uniós szinttől. Ennek elérése - becslése szerint - az előbbi kondíciókat feltételez­ve körülbelül két évtizeddel későbbre tehető. A terhelhetőség szempontjából a megye úthá­lózatának több mint a fele igényelne azonnali be­avatkozást, az utak négyötöde pedig hullámos, deformálódott. A lehetőségekhez képest azért folyamatban van egy-két, a jövő szempontjából is meghatáro­zó feladat végrehajtása, előkészítése. Szó van például a 4-es főút több, egymásra épülő ütem­ben kivitelezhető autópályává alakításáról, amelynek első fázisa lehet az út - már folyamat­ban lévő négynyomúsítása révén megvalósítha­tó - gyorsforgalmi úttá tétele. Tervezik a 44-es főút rehabilitációját, amelynek egyik fontos része a tiszaugi Tisza-híd kibővíté­se. A pillérek megerősítésével egy új forgalmi sá­vot alakítanak ki, így a jövőben nem zavarja majd egymást a híd gépjármű-, illetve vasúti forgalma. Ugyancsak jó hír, hogy az utolsó 9 kilométeres szakasz „leküzdésével” idén befejeződik a 33-as főút teljes felújítása is. Horváth Gy. A teljes jogú tagsághoz vezető út egyelőre meglehetősen hosszúnak és rázósnak tűnik FOTÓ: MÉSZÁROS JÁNOS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents