Új Néplap, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-08 / 236. szám

6. oldal 1998. október 8., csütörtök Gazdasági Tükör Október közepén fejeződik be Jászalsószentgyörgy.ön újabb négy utca burkolása az önkormányzat beruházásában. Ezzel összesen 5,2 kilométer burkolt utat építettek az el­múlt négy esztendő során az alsó-jászsági községben, melyre negyvenötmillió forintot fordí­tottak összességében az elmúlt évek során. fotó: sárközi Kamarák a csatlakozás előtt Lehetővé kell tenni a vállalkozók számára, hogy időben fel­készülhessenek az uniós csatlakozásra - véli Tolnay Lajos, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamra elnöke. A kamarák soron következő feladata a gyakorlati felkészülés lesz. Tolnay Lajos a Bőr-, Cipő- és Bőrfeldolgozó-ipari Tudomá­nyos Egyesület kongresszusá­nak megnyitóján beszédében kedvezőnek ítélte hazánk makrogazdasági folyamatait. Véleménye szerint Magyaror­szág túljutott a gazdasági át­alakulás legnehezebb szaka­szán és a fenntartható növeke­dés fázisába érkezett. E fo­lyamat alappilléreinek a kis- és középvállalkozásokat ne­vezte. A magyar gazdaságban a vállalati szerkezet már csak­nem azonos az Európai Unió országaiéval, ám még mindig magas a mikrovállalkozások aránya. Ezek szerepe rendkí­vül fontos a nemzetgazdaság­ban, hiszen ők foglalkoztatják a legtöbb alkalmazottat, bár az önfoglalkoztatók aránya sem elhanyagolható. Elsősorban a kis tőkeerőt igénylő szolgálta­tásokban, kereskedelemben, oktatásban, egészségügyben fontos a jelenlétük. A fokozódó verseny, a kül­földi tőke térhódítása kiélez­heti a csatlakozás idejére a ha­zai és a nemzetközi érdekelt­ségű gazdálkodók közti ellen­téteket. Ezek megelőzésére több figyelmet és forrást kell biztosítani. Az MKIK elnöke szerint a nagyobb vállalkozók együttműködését szolgáló be­szállítói kapcsolatok javítá­sára, a franchise-rendszerek kialakítására, a technológiai fejlesztésekre nélkülözhetet­lenek a kormányzati támoga­tási programok. A csatlakozásig hátralévő időben fel kell tárni, milyen hasznosítható előnyökkel ren­delkezik hazánk, ezen belül az egyes régiók, s ki kell dol­gozni az előnyök kiaknázására épülő regionális gazdaságpoli­tikát is. A kamara az elkövetkező években fontos feladatának tartja a verseny- és piacszabá­lyozást, ügyelni fog annak gyakorlati megvalósulására, és a korábbinál nagyobb fi­gyelmet fordít majd a tisztes­séges vállalkozások iránti bi­zalom helyreállítására is. (sts) A kunhegyesi gazda ma már szakértőként ad tanácsot Kíváncsiságból lett kecsketenyésztő A kunhegyesi Kerepesi Imre hét éve még álmában sem gon­dolta, hogy 1998-ban kecskéket tenyészt, és azt sem: ebben a körzetben ő lesz ennek a tevékenységnek az egyik meghatá­rozó embere. A kecskére ugyanis, mint állatokkal foglalkozó gazdálkodó, kíváncsiságból „talált rá”, és éppen hét éve vett egyet a helyi vásáron. A jövő évi költségvetésbe még nem illeszthető be az új, turizmust szabályzó rendszer pénzügyi hatása - hangzott el az Országgyűlés Idegenforgalmi Bizottságá­nak ülésén. Somogyi Zol­tán, a GM helyettes állam­titkára elmondta: a tíz pontba foglalt javaslatcso­magból a PM mindössze a fizető-vendéglátók átalány- adózásának változatlanul hagyását támogatta. A Befektetővédelmi Alap (Beva) szerda délutáni igaz­gatósági ülésén javasolták az éves tagdíjon felüli pót- befizetés elrendelését. Far­kas Péter, a Beva ügyvezető igazgatója szerint noha az alap 300 millió forinttal rendelkezik, ám a sorozatos felügyeleti felfüggesztések miatt föl kell készülni arra, hogy az ÁPTF esetleg több brókercégnél a befektetői követelések befagyását ál­lapítja meg. A Globex Brókerház Ér­tékpapír-kereskedelmi Rt. ügyfelei csütörtök reggel 9 órától jelentkezhetnek adat- egyeztetésre az Allied In­vestment V. Sas u. 3. szám alatti irodájában - közölte Déri Éva felügyeleti biztos. Gyáravatás Salgófabrik Kft. néven belga tő­keérdekeltségű autóalkatrész­gyárat avattak tegnap Salgótar­jánban. A 300 millió forintos be­ruházást az Imagement Kft. bo­nyolította. A Jonathan Styling belga cégcsoport erőteljes piaci offenzívájának újabb állomása­ként két hónap leforgása alatt hozták létre a holdingként mű­ködő cégcsoport negyedik, Ma­gyarországon a második gyárát. A Jonathan Styling luxus sze­mélygépkocsik belső díszítő elemeinek igényes gyártójaként tett szert világpiaci ismertségre. Fa- és bőrborítással, műanyag­színezéssel, valamint karbonszá­las borítással látja el azokat a belső alkatrészeket, amelyek esz­tétikus megjelenésükkel öltözte­tik az autó belső terét. Vevőik közt tartják számon a Saab, a Volvo, a BMW, a Toyota és az Audi márkák gyártóját. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 360,77 Francia frank 39,42 Japán jen (100) 168,01 Német márka 132,17 Olasz líra (1000) 133,66 Osztrák schilling 18,79 Svájci frank 160,60 USA-dollár 214,40 ECU 260,07 Aztán az egyből lett kettő, és így tovább, no meg gyarapod­tak azok az ismerősök, kör­nyékbeli hasonszőrű gazdálko­dók is, akik szintén láttak fan­táziát a kecsketartásban. Mi­után három anyának a szaporu­latát már nem lehetett helyben eladni, felvásárlókat kerestek Kerekegyházán, Fülöpszállá- son. Elmondása szerint az el­adás megkönnyítésére 1993- ban szinte önmagától merült fel egy értékesítési szövetkezet lét­rehozásának gondolata. A kun­hegyesi magángazdák azonban inkább vállalták a többletterhet, semmint újra szövetkezet le­gyen. Ettől a szótól ugyanis úgy félnek, mint ördög a tömjén­füsttől, így a terv - maradva a hasonlatnál - egyelőre füstbe ment. A nagy erdőtelepítési elképzelé­sek, úgy tűnik tehát, szertefosz­lani látszanak. Az okok döntően ökológiai, valamint közgazdasági eredetűek - tudtuk meg a szak­embertől. Az ökológiai okok között el­sődleges, hogy a fafajoknak épp­úgy meghatározott talaj- és víz­igénye van, mint a szántóföldi kultúráknak. Erdőt viszont szű- kebb pátriánkban eddig jellem­zően oda telepítettek, ahol olyan a talaj, hogy másra nem használ­ható, így a száraz homokos és a vizenyős, szikes agyagtalajok ke­rültek előtérbe. Csakhogy ilyen körülmények közepette az erdő sem képes csodákra, és az egyéb­ként is évtizedekben mérhető be­fektetés nem mindig térül meg. Ez a maradványelv különöskép­pen a jelenlegi erdőtelepítési tá­mogatási rendszerrel összefüg­gésben hoz kedvezőtlen vég­eredményt, ugyanis az állam csak a telepítés ráfordításait igyekszik ellensúlyozni, a távlati környe­zetpolitikai célok háttérbe szo­rulnak. Hogy az értékesítő szövetke­zet ötletének elvetése ellenére Kunhegyesen a kecsketenyész­tés tovább fejlődött, az az Ame­rikai Egyesült Államok Nem­zetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) által finanszírozott ACDI/VOCA szervezet köz­reműködésének tudható be. Kerepesi Imre elmondása szerint mint kecsketenyésztőt az amerikaiak megbízottjai 1996 őszén keresték meg. Az­zal a céllal jöttek, hogy össze­fogják a kistermelőket, meg­szervezzék a tenyésztési ta­nácsadást és a közös értékesí­tést. Bemutatkozása után sem csa­lódtak az ACDI/VOCA szerve­zetben, hiszen közreműködésé­vel neves szakemberek tartot­tak a tenyésztőknek a kecske­Vitathatatlan: aki erdőt telepít, bizony egyáltalán nincs irigylésre méltó helyzetben, ugyanis több évtizedre előre kell gondolkod­nia. Számolnia kell azzal, hogy az állam csak a sikeres telepítésre folyósít támogatást, azaz az er­dőgazdának kell 3-6 hónapig fi­nanszíroznia a csemetét, a talaj­munkát, az ültetést, és egy hektár költsége 50 ezer forint körül mo­zog a műszaki átvételig. Miután az erdő hozama legkevesebb 20, de akár száz év múlva jelentke­zik, és az erdőtulajdonosok zöme tőkehiánnyal küszködik, érthető, hogy kivárnak, esetleg elállnak telepítési szándékuktól, mindad­dig, amíg a támogatási rendszer nem veszi figyelembe pillanatnyi érdekeiket. Ha valahol érdemes volt erdőt telepíteni, azok a hullámterek. Ám az új természetvédelmi elő- ' írások rendkívül megnehezítették az erdőgazdák dolgát. A vágás­éretté vált faállományok helyére ugyanis az új szabályok szerint már nem lehet nemes nyárat tele­píteni, csak őshonos fajokat, pél­tartásról, a tej- és húsfeldolgo­zásról ingyenes tanfolyamot Kunhegyesen, majd kétnapos szakmai bemutatót Berettyóúj­faluban. Kerepesi Imre sokat tanult ezekből, és ma már jóval tuda­tosabb a tenyésztői munkája. Kunhegyesen és környékén mintegy 60 kilométeres körzet­ben afféle szakértőként ad ta­nácsot a tenyésztőknek, ha problémáikkal felkeresik. Emellett elnökségi tagja a Ma­gyar Kecsketartók és Tenyész­tők Országos Szövetségének is. Vajon ezek után hogy megy a bolt Kunhegyesen és környé­kén, ahol 1995-től triplázódott a tenyésztők száma? Minden alkalommal nagy örömmel vár­ják az olasz felvásárlót, és szurkolnak, legyen annyi gida eladó, hogy a kamion helybe jöjjön. Távolabbi terveik is vannak: növelni az állományuk tejhozamát, és a magas kalci­umtartalmú fehér nedűből va­lamikor önmaguk készíthesse­nek ízletes termékeket. L. J. dául fűzt, szürke és fekete nyárat. ami érthető környezetpolitikai tö­rekvés. Csakhogy ezen fajok te­lepítése, ápolása legtöbbször jó­val többe kerül, jóval később lesz vágásérett, és a kitermelt faanyag kevésbé értékes, mint a nemes nyár. Magyarán gazdaságtala- nabb a jelenlegi helyzetben.- Ez a megyére különösen nagy csapás, és a telepítés vissza­esésébe komolyan közrejátszik - fogalmazott ezzel kapcsolatban Fekete József. Ami a közgazdasági környeze­tet illeti, az erdőnek nem tesz jót az állandóan változó szabályozás (adó, tb, támogatások). Ezért nem csoda, hogy az esetlegesen erdő- telepítéssel kacérkodó földtulaj­donos a végén mégis a növény- termesztésre szavaz, hiszen ha nem ,jön be” az idén például a búza, majd másképp lesz jövőre. Ám az erdőnél hosszú távon kell gondolkodni, és nem csekély anyagi áldozatot kell hozni. A megyével ellentétben pél­dául Szabolcsban hatalmas iram­ban - kézezer hektáron - telepítik az erdőket, miután a földtulajdo­nosok rájöttek arra, hogy a ho­mokon ez a legígéretesebb befek­tetés. Szűkeb hazánkban a szak­ember szerint soha nem lesz 10 százalék feletti erdősültség, már csak azért sem, mert a fát sem le­het akárhova ültetni. Hiába a leg­jobb szándék, ha a gazda nem le­het biztos abban, hogy a befekte­tése valaha is megtérül. L. Z. Mostoha környezetben az erdészek Megtorpant az erdőtelepítés Az erdők hetében talán ünneprontásnak hat, ám tény: megtor­pant az erdőtelepítés lendülete. Az ország egyik legfátlanabb megyéjében 1996 ősze és 1997 tavasza között 384 hektár új erdő eresztett gyökeret, ’97 ősze és ’98 tavasza között pedig 250 hek­táron telepítettek új erdőt a mintegy ezer hektáron történt felújí­tás (kivágás utáni újratelepítés) mellett. A most induló idényben körülbelül kétszáz hektárra érkezett jelzés az erdőfelügyeléség- hez, ebből azonban csak száz hektár látszik biztosnak - mondta érdeklődésünkre Fekete József, az Állami Erdészeti Szolgálat debreceni igazgatósága szolnoki erdőfelügyeletének vezetője. Az Amerikai Egyesült Államokban ismét meg­rendezték az őszi nagy tökfesztivált, amelyen a saratogai Herbert Smith vitte el a pálmát, mivel az általa termesztett tök 345 kilogrammos súlyával a legnagyobbnak bizonyult az idényben. Smith szerint ehhez nem kellett egyéb, csak sok trágya és víz. fotó: feb/reuters Opel Campo. Csapatmunkához! 5 személynek + plató a csomagoknak Fiúk az ülésbe, teher a platóra! Az Opel Campo Crew Cab az amerikai filmekből jól ismert szabad életstílust képviseli. A Campo személy- és teherautó is egyben: akár a munkatársakra, akár a családtagokra kényel­mes, 5 fős kabin vár! És emellett, illetve mögött, egy tágas plató található a munkaeszközök, vagy éppen a szörfdeszka részére. A vezetőnek pedig külön csemege: kapcsolható összke- rék meghajtás alapfelszerelésként! Opel Campo. Rodeó a hét minden napján. : ÁFÁ-t r 1 tartalmazza

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents