Új Néplap, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-08 / 236. szám

Mire jó a sóbarlang? Ma már minden valamirevaló városban működik sóbarlang. Akik kipróbálták, áldják. Akik nem voltak még benne, kíván­csiak: mi ez egyáltalán? És mire jó? Katit két év szenvedés után vitte el édesanyja a szolnoki sóbarlangba.- Krónikus arcüreggyulla­dása volt a kislányomnak - meséli az édesanya. - Fel akar­ták szúrni, de nem egyeztem bele. Rengeteg antibiotikumot szedett. Én már sírtam az ide­gességtől a sok gyógyszer mi­att. Volt olyan tavaszunk, amikor közel tizenkétezer fo­rintot költöttem orvosságra. Akkor hallottunk a szolnoki sóbarlangról. Mivel anyukám erdélyi volt, mesélte, hogy a parajdi sóbányába sokan lejár­tak gyógyulni, így a sóbarlang­ról nem Szolnokon hallottunk először. Gondoltuk, kipróbál­juk. A lányom vett egy kúrát, és sokat javult az állapota. Tel­jesen nem jött még rendbe, de azt hiszem, ahhoz még több­ször el kell mennie. Együtt az orvossal A tizenhárom éves Tamás édesapja azt mondja, a fiának három éve parlagfű-allergiája van.- Próbálkoztunk mindennel, de a parlagfűszezon egy szen­vedés volt. A gyereknek eldu­gult az orra, könnybe lábadt a szeme, és ez így ment egy hó­napig. Hallottunk a sóbarlang­ról, azt mondtam: menj el, fiam, próbáld meg! Elment, és tényleg használt, lényegesen jobban érzi magát így, kitisztult orral. Egy ismerősömnek a kis­lánya úszni járt, náthás lett, és a nátha fülére ment. Ők is jártak sóbarlangban és használt. Dr. Varga Mária és Labáth Valéria a szolnoki sóbarlang­ban olyan együttműködést va­lósítottak meg, ami ritka. Dr. Varga Mária gyermekorvos ugyanis gyakran javasolja kis betegeinek, hogy keressék fel a sóbarlangot, vegyenek egy kú­rát.- Úgy érzem, hogy ma már kezd helyére kerülni a termé­szetgyógyászat is - mondja az orvosnő. - Az a fontos, hogy az orvosnak is, a természetgyó­gyásznak is tudnia kell a hatá­rokat, felismerni azt, amit már nem tud felvállalni, és akkor együtt tudnak működni. Hoz­zám gyakran hoznak olyan be­teg gyerekeket, akik egyik hu­rutból a másikba esnek, ősztől tavaszig szinte ki se jönnek be­lőle. Kevésbé súlyos tünetek­nél, makacs betegségeknél utó­kezelésre szoktam ajánlani a sóbarlangot. A só egyébként nagyon régi dolog a gyógyá­szatban, a gégeorvosok, sebé­szek pedig ma is használják. Labáth Valéria hozta létre a szolnoki sóbarlangot.- Olyan megnyilvánulási formát kerestem magamnak, amivel hasznára válhatok má­soknak. És akkor jött az a gon­dolatom, hogy sóbarlangot ala­kítsak ki - meséli a barlang szü­letésének ötletét.- Mi a barlang működésének lényege?- A sókristályok a vízmole­kulákkal egyesülve leülepítik a levegőben lévő szennyeződést, amely a barlangban elhelyezett edényekben a vízre csapódik le. Ezáltal tiszta, csíramentes levegő teremtődik, amely sós és kissé párás is egyúttal. Nemcsak az edényekben van só, hanem a barlangban elhe­lyezett sótéglákban is. Amikor belélegezzük a sóoldatot, az aktivizálja a nyálkahártya csil- lószőreit, elősegíti a nyálka­hártya öntisztulását. Megindul egy méregtelenítő, öntisztító folyamat, amely segíti a szer­vezet regenerálódását. A lég- utakra közvetlenül fejti ki a ha­tást, a tüdőbe jutva viszont a véráramon keresztül közvetett gyógyhatást fejt ki. Az öngyó­gyító erők beindulásával im­munrendszerünk is erősödik. A sótégláknak egyébként saját rezgése is van, ami az ember aurájára gyakorol jó hatást. Parajdon is- A harmadik barlanglátogatás után úgynevezett gyógyulási krízis indul meg - folytatja dr. Varga Mária. - A tünetek - köhögés, orrfolyás, könnyezés és a többi - ilyenkor fölerő­södnek, a vizelet általában sö­tétté válik. Ez azt jelzi, hogy megindult az öntisztulási fo­lyamat. Általában a negyedik barlanglátogatás után érzi a páciens azt, hogy megköny- nyebbül. Egyébként sokan ta­pasztalják, amikor a tengerpar­ton üdülnek, hogy sokkal jobb a közérzetük, a betegségeik nem gyötrik őket annyira. Ez a sós tengeri levegőtől van, amit a gyógyászatban régóta hasz­nálnak. A paraj di sóbarlang­ban például, ahová súlyos asztmás betegek is járnak, há­rom hét egy kúra, napi négy-öt órán keresztül. Tipikus őszi mozdulat az orrfúvás. Ezekben a napok­ban, hetekben egyre többen kényszerülnek rá. A meghű­lés, nátha, torokfájás kelle­metlenségeit sokféle készít­mény, gyógyszer enyhíti ma már. Ám az igazi az volna, ha nem is lenne rájuk szük­ségünk . . . Réteges öltözködés, sok gyümölcs-, zöldség-, folya­dék-, C-vitamin-fogyasztás, rendszeres testmozgás és kellemes őszi napfényfürdő „birtokában” jó eséllyel szállhatunk szembe az őszi megfázással. fotó: m. j. «m A lélek megbetegítheti a testet is A szorongásból szenvedélybetegség is lehet Egyhetes készségfejlesztő, mentálhigiénés tréninget tartottak Szolnokon, a Tiszaligeti Turisztikai és Szabadidőközpontban. Az iskolás korú fiataloknak szóló program szervezőjét, dr. Mé­száros László egyetemi adjunktust, mentálhigiénés szakembert arról kérdeztük, mi a szerepe ennek a tudományágnak az em­berek mindennapi életében.- A mentálhigiéné célja a lé­lekben egészséges ember és társadalom megőrzése, kialakí­tása. Útmutatást ad ahhoz, hogy az egyén a problémás helyzete­ken felülkerekedve hogyan él­het kiegyensúlyozottan, har­móniában önmagával és kör­nyezetével.-Ma egyre inkább „divatos” téma a mentálhigiéné.- A mentálhigiénés kultúra fejlődésének szükségességét ma már mind több helyen fel­ismerik. Ugyanis egyre nyil­vánvalóbbá válik, hogy számta­lan testi betegség, amelyekkel a tüneteket észlelve orvoshoz fordulunk, lelki eredetű prob­lémákra vezethető vissza. A mai egészségügyi rendszer pe­dig nem elég hatékony a beteg­ségek megelőzésében, korai fel­ismerésében és kezelésében. A mentálhigiéné szerepe nem a gyógykezelésben, inkább a megelőzésben kiemelkedő. Ugyanis a hozzáértő szakembe­rek képesek külső, viselkedési jelekből kiszűrni a lelki prob­lémák stádiumában lévő, de még fizikai betegségtüneteket nem mutató veszélyeztetett embereket. Ha ez sikerül, lehe­tőség van arra, hogy az orvosi ellátásnál kellemesebb körül­mények között, egyszerűbb módon oldódjanak meg a gon­dok. Ráadásul így nem alakul­nak ki a tényleges betegségek, nem igényelnek gyógykezelést, tehát a megelőzéssel az egész­ségügyi kiadások is csökkent­hetők.- A tréning a fiataloknak szólt. Miért éppen nekik?- A fiatalok körében a leg­nagyobb veszélyt a szorongá­sos eredetű megbetegedések jelentik. Ezek markáns külső megnyilvánulásai az alkohol- és drogfogyasztás. Az eddig ez ügyben tett intézkedések nem elég hatékonyak, hogy e szenvedélybetegségeknek gá­tat szabjanak. A helyzet javí­tásához jóval nagyobb társa­dalmi összefogásra, a veszé­lyeztetettek tájékoztatására, il­letve más szemléletű egész­ségnevelési módszerekre van szükség. A fiatalokban fontos volna kialakítani egy termé­szetes „immunitást” a szemé­lyiséget torzító szerek fo­gyasztásával szemben. Molnár János Nem a génállomány és nem az életmód a hibás Fertőzéssel szerzett infarktus? Először 1988-ban került az újságok címlapjára az a tudomá­nyos feltevés, hogy a szív- és érrendszeri betegségek kialakulá­sában az életmód kevéssé meghatározó, sokkal inkább felelős a súlyos betegségekért - egy bizonyos baktérium! Akkoriban sokan álhímek minő­sítették a Helsinki Központi Kór­ház orvosainak tanulmányát, amelyben azt részletezték, hogy olyan furcsa antitestecskéket ta­láltak az infarktusban elhunyt be­tegek vérében, amelyek valami­lyen korábbi baktériumfertőzésre utalnak. Az elmúlt években kiderült, hogy a baktérium a Chlamydia pneumoniae (C. p.), amely ugyan kevésbé ismert, mint ro­kona, a nemi betegséget okozó Chlamydia trachomatis, ám an­nál elteijedtebb és veszélyesebb. A szakemberek gyanítják, hogy előbb vagy utóbb mindannyian „találkozunk” a baktériummal, van, aki többször is. A C. p. cseppfertőzéssel teljed, influen­zaszerű légzőszervi panaszokat, esetleg tüdőgyulladást okoz. A kutatók közül ma már egyre többen állítják, hogy e baktérium a látszatnál sokkal veszélyesebb: befészkelve magát az érfalba, évekig lappang a szervezetben, majd egyszer csak „berobban”, gyulladásokat kelt a szívbe és az agyba vezető rendkívül érzékeny erekben. A gyulladás következ­tében megjelennek a helyszínen a makrofágnak is nevezett falósej­tek, hogy eltakarítsák a káros anyagokat az érfalból. Ám ezzel gyakran újabb gyulladás lobban be, ami esetleg úgynevezett plak- kot, azaz heget hagy maga után, abból viszont vérrög, vagyis érel­záródás alakulhat ki. Az sem ki­zárt, hogy éppen a makrofágok terjesztik a baktériumot, és így minél több falósejtet küld az im­munrendszerünk a gyulladás csökkentésére, az aktivizálódó C. p.-k miatt egyre nagyobb mérvű gyulladás alakul ki. A Chlamydia pneumoniae „felfedezésére” egészen 1995-ig kellett várni, amikor sikerült az éppen működő baktériumot azo­nosítani egy szívátültetésre váró amerikai férfi koszorúér-szövet­mintájában. Ferenczy Europress ASZTALUNK f** f*1' lTAjAu I jj»** Etel és tisztaság Nemcsak az a fontos, hogy mit eszünk, hanem az is, hogy milyen körülmények között. A táplálkozással foglalkozó szakemberek szokták felhívni a figyelmet erre a tényezőre. Azt mondják, még annak is je­lentősége van, hogy szépen megterített-e az asztal, ami mellé leülünk, vagy csak úgy állva, sebtében kapjuk be mondjuk a reggelit. Az is igaz, hogy sok család­ban az étkezés az egyetlen (jó esetben) olyan alkalom, ami­kor mindenki otthon van, pél­dául egy vasárnapi ebédnél vagy a mindennapi vacsoránál. Az étkezés körülményei közé tartozik a higiénia is. Amit manapság, amikor a la­kások nagy részében van mo­sogató, nem lenne nehéz betar­tani. Mégis hányszor látunk kétes tisztaságú konyhai mun­kát! A legalapvetőbb dolog a kézmosás, mégpedig az egyes konyhai műveletek között is. Tehát a húst és a zöldséget nem azonos vágódeszkán és azonos késsel kell vágni, és a munkák között fontos a kézmosás is, hi­szen manapság a nyers hús sok­szor szalmonellagyanús. Ugyanúgy kell gyanakodni az olyan gyakran használt to­jásra is. A szakemberek azt ja­vasolják, hogy fertőtlenítsük (például flóraszeptes vízben) a tojásokat, mielőtt beraknánk a hűtőbe. Nemcsak a héj lehet fertőzött, hanem a tojás belseje is. Ezért a tojás feltörése után javasolt az ultrasolos kézmo­sás. Akkor kerülünk el minden rizikót, ha nem eszünk olyan ételt, amelyben a tojás nyers vagy nem kellően hőkezelt (ta­tár bifsztek, lágy tojás). A hűtőszekrényben való tá­rolásnál is fontos, hogy elkü­lönülten kezeljük a zöldsége­ket, húsokat, készételeket. Fontos a gyümölcsök alapos megmosása is. A mosatlan gyümölcs „időzített bomba”, nem tudni, mikor „robban”, mikor okoz fertőzést. A piacon hiába kínálják a kofák olyan szívélyesen, hogy kóstoljuk meg a gyümölcsöt, gondoljunk rá, hogy víz nem érte még, por, piszok, mosdatlan kéz annál inkább! Otthon is csak alapos mosás után tegyük az asztalra. Az oldalt szerkesztette: Paulina Éva Mégis szuper ez az aszpirin A Viagrához hasonló sikerre számíthat a „csodatabletta”? Az új szuperaszpirinről azt tartják, hogy a Viagra po­tencianövelő tablettához hasonló sikere lesz a gyógyszerpiacon. Farmakológusok - reményeik szerint - új csodaszerré vál­toztatják a klasszikus fájda­lomcsillapítót, az aszpirint. Csak néhány éve értik a biokémikusok az aszpirin ha­tásmechanizmusát: az acetil- szalicilsav blokkolja COX-1 és a COX-2 enzimeket. Közü­lük csak a COX-2 okozza a fájdalmakat és duzzanatokat, amitől az arthrozisbetegek szenvednek, a COX-1 viszont védi a vese- és gyomornyál­kahártyát. A hagyományos aszpirin mindkét enzimet akadályozza, és így megszün­teti ezt a védelmet. Hosszú ideig tartó szedése esetén a betegek 15 százaléka gyo­morfekélytől és bélvérzések­től szenved. Az aszpirin és hasonló fáj­dalomcsillapítók az USA-ban évente 7 ezer 600 halálesetet okoznak az American Gast­roenterological Association becslése szerint. A csodatablettánál ez a ku­tatók meggyőződése szerint nem történik meg. A vegyé­szek úgy változtatták meg a hatóanyag molekuláris szer­kezetét, hogy csak a COX-2 enzimet gátolja, vagyis egye­dül pozitív hatást fejt ki. Mel­lékhatásokat egy esetben sem tapasztaltak. A gyógyszeróri­ásoknál elsőbbséget élvez a szuperaszpirin kifejlesztése. Áz aszpirin alapú gyógy­szerek világpiaci értékesítése egyébként több mint ötmilli- árd dollárra rúg. Vizsgálatok bizonyították, hogy azoknál a kísérleti sze­mélyeknél, akik rendszeresen szuperaszpirint szedtek, 1-14 százalékkal alacsonyabb volt a bélrák kockázata és ritkáb­ban kaptak Alzheimer-kórt. A patkányoknál pedig, amelyeken a szuperaszpirint tesztelték, kilencven száza­lékkal ritkábban fordult elő fekély a béltraktusban. Ferenczy Europress Ambulancia Egy-egy rendelésen akár 60-70 beteget is el kell látni a megyei kardiológiai ambulancián. A kardiológiai betegek ellá­tásáról dr. Herczeg Béla kardiológus főorvos számolt be a háziorvosok megyei egyesületének tanácskozá­sán. Elmondta, hogy az am­bulancia túlterheltségét úgy lehet csökkenteni, hogy - megfelelő szakmai útmuta­tással - a betegek egy részét a háziorvosokhoz irányítják. Ez azonban szükségessé te­szi, hogy a háziorvosokkal jobb együttműködés épül­jön ki. A betegség megelőzésé­ben egyébként fontos az egészséges táplálkozás és életmód. A panaszok később más szerveket is érintenek Tizenhatezer allergiás Szolnokon sem ió a helvzet Nem szabad elszörnyül- ködni ezen a számon, és azt gondolni, hogy vajon hol van az terület, ahol ennyi al­lergiás beteg lakik. Mert pontosan itt van a megyé­ben: Szolnokon. A megyeszékhely nyolcvan­kétezer lakosából ugyánis kö­rülbelül tizenhatezer szenved allergiában. A felének, vagyis 8 ezer körüli szolnokinak szé­nanáthája van, amely kezdet­ben orrpanaszokkal, szemtüne­tekkel jelentkezik, később a panaszok más szervekre is át­térj ednek. A betegeknek csak huszon­három százaléka jut el orvos­hoz, a többi pedig - szenved. Amellett, hogy ma már kor­szerű, jó hatású gyógyszerek állnak rendelkezésre. Egyébként a páciensek több mint tíz százalékának egész évben van valamilyen tünete. Ennyi beteget ellátni nagyon nehéz feladat. Ezért csak úgy sikerülhet megvalósítani, ha a tüdőgyó­gyászok, allergológus szakor­vosok és a háziorvosok össze­fognak. A kezelésbe fontos a háziorvosok bekapcsolódása, ám tény, hogy a betegeknek időről időre újra föl kell keres­niük a szakorvosukat, mivel a szakorvosok által felírt gyógy­szerek nagyobb támogatást kapnak a társadalombiztosítás­tól.

Next

/
Thumbnails
Contents