Új Néplap, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)
1998-10-08 / 236. szám
Mi történt Szolnokon 1995-1998 között? Jó és rossz együtt a miénk Az 1998 májusi parlamenti választások után Szolnok polgármestere, Várhegyi Attila a kulturális tárca politikai államtitkára lett. Mivel posztjára az októberi helyhatósági választások közelsége miatt nem lehetett kiírni voksolást a város első' számú közjogi méltóságává Kovács Libór lépett elő. A polgármesteri jogokkal felruházott alpolgármestert a négy év apropóján rövid számvetésre kértük.- Véleménye szerint az elmúlt négy évben Szolnok a szebbik vagy csúnyábbik arcát mutatta polgárai felé?- Mindkettőből jutott az itt lakóknak, és erre példák sora szolgál bizonyságul. A gazdaság területén a nagyipar leépült, az újraindítással pedig gondok vannak. Viszont végre újraindult a papírgyár, amelyet végül ismét osztrákok vettek meg. A közép- és kisvállalkozások nehezen tudnak talpra állni, még mindig sok a kényszervállalkozás. Ennek ellenére 1995-től mégiscsak két és félszeresére nőtt a helyi adóbevétel nagysága reálértékben. Talán a közellá- tá&ban a legszebb a kép a legkülönbözőbb üzletek, üzletláncok megjelenése okán. E területen bebizonyosodott, hogy nem a helyhatóságnál kell az ellátást koordináló osztály, hanem a tényleges igényekhez igazított kínálat versenyére van szükség.- Szolnok jellemzésénél rendre visszaköszönő, hogy iskolaváros, hiszen lakóinak több mint egynegyede diák. Hogyan sikerült ennek a titulusának megfelelni?- Folyamatos átszervezéssel, amelynek jegyében e ciklus elején történt meg a középiskolai szerkezet átalakítása. Azzal a céllal, hogy gimnáziumok továbbtanulást segítő funkciója erősödjön. Sikerét tanúsítják a Varga és Verseghy Gimnáziumok tanulóinak országosan is kiemelkedő felvételi eredményei, ami egyben az alapfokú oktatást is dicséri. A szakmát adó képzést úgynevezett szakmacsoportossá szerveztük, és idomítottuk a megváltozott igényekhez, miszerint kevesebb vasas, és több szolgáltató szakma kell. Megvalósítottuk az iskolán belüli átjárhatóságot, tehát aki tehetséges, megszerezheti az érettségit. Annyit teszek még hozzá, hogy az iskolavárosi rang további emeléséért a város támogatja és szorgalmazza a Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola fejlődését, és az itteni konzultációs központok működését.- Az oktatás csak egy a kultúra fontos területei közül, a többivel hogyan bánt Szolnok városa?- Úgy érzem a többi területet áttekintve sem kell szégyenkeznünk. A felújított megyei múzeumnak, az átköltöztetett és megszépített megyei könyvtárnak a szolnokiak a legfőbb látogatói. A színházról elfogultság nélkül mondható, hogy emlékezetes produkciók sorát nyújtja a közönségnek, köszönhetően a kiváló szakembernek, Schwajda Györgynek. Minőségi változást hozott a zenei életben a Liszt Ferenc Kamarazenekarral létrehozott zeneművészeti központ.- Szigorúan véve az önkormányzat munkáját, mit tart abból kiemelésre méltónak, annak árnyékában, hogy volt és van te- lekügy, jegyző-ügy...- Feltétlenül dicséret illeti a közgyűlés által létrehozott bizottságokat, amelyek az elmúlt négy évben általában jól összefogták a hivatali jellegű, az ágazati szakmai és a képviselő-testületi munkát. Több volt a szakmai vihar, és kevesebb a politika, ami jó irányt jelent. A jó bizottsági előkészítéseknek köszönhetően a rendeletek és határozatok elfogadása nagy többséggel történt. 1998-ban megéltük azt is, hogy a költségvetést egyhangúlag megszavazták. Az önkormányzat 1996 augusztusáig MSZP-Fidesz, majd azután MSZP-SZDSZ többséggel dolgozott, a változás megítélésem szerint a szakmai feladatokra nem hatott negatívan, viszont a frakciók közötti egyeztetésben okozott feszültséget.- Gyanítom, nem várt fejlemény volt a ciklus végén az ön számára, hogy polgármesteri jogkörrel felruházott alpolgármester lett. Mennyiben jelentett ez változást, és a jövőre nézve milyen személyes elképzelései vannak?- Természetesen váratlanul ért, és egyértelműen több tennivalót jelentett. Személyes dolgaimról annyit, hogy a polgár- mesterrel való munkamegosztás alapján 1996-ig a humán szférát felügyeltem, majd ezután a reálszférát kaptam feladatként. így a teljes városvezetői tevékenységre rálátásom van, és ha mások is úgy gondolják, a folyamatosság mottójával egy alpolgármesteri felkérés elől nem zárkóznék el. Egyébként indulok a 16-os számú választókerületben az MSZP önkormányzati jelöltjeként, és ha ismét bizalmat kapok, szívesen dolgozom képviselőként. A nagyberuházások időszaka A mögöttünk maradt négy esztendőben - választástól választásig - az önkormányzat kiemelt feladata volt a működő- képesség megőrzése, a kötelező feladatok ellátása. A pénzügyi lehetőségek és a jogos igények közötti feszültségek kiéleződése tovább nehezítette a gazdálkodás feltételeit. A gazdálkodásra meghatározó befolyással volt az államháztartás krízise, és az ezzel kapcsolatos megszorító jogi-pénzügyi intézkedések. Az állami szerepvállalás fokozatos csökkenését jellemezte a központi erőforrások kivonása. Az önkormányzat növekvő terheket vállalt a kiemelt városfejlesztési célok megvalósításáért, intézményeinek fenntartásáért. Jelentős előrelépés történt a város vízágazati, közlekedési infrastruktúrája fejlesztésében. A közalkalmazotti és a szakmai minimum szinteket előíró törvények alapján évről-évre növekedtek a kötelezettségek, a fedezet előteremtése jórészt az önkormányzatra hárult. Az elmúlt négy évben a feladatok ellátásához 34,8 milliárd forint állt rendelkezésre. Ennek része volt a központi forrásból származó bevételek jelentős mérséklése. ’ Jellemzőül: a központi forrásból származó bevételek 1995- ös 53 százalékos részesedése 1998-ra 43 százalékra csökkent. (1991-ben 76 százalék volt). Az önkormányzati beruházásokhoz kapcsolódtak a céltámogatások is. Az elmúlt időszak dicséretes ténye, hogy elkészülhettek Szolnok kiemelt vízágazati beruházásai. Az elkülönített állami pénzalapokból származó átvett pénzösszegek jelentősen hozzájárultak az önkormányzati és intézményi beruházások mielőbbi megvalósításához. A beruházásokhoz tartozó központi források pályázatainak kidolgozása, cél- és címzett támogatások, vízügyi, központi, környezetvédelmi és területfejlesztési alapok igénylése és jóváhagyása nélkül nem lett volna lehetőség jelentősebb fejlesztések indítására. M Az idén Szolnok végre megérte a régóta tervezett Szántó körúti közlekedési beruházás elkészültét, amelynek révén gyarapodtak négysávos útjai és korszerű kereszteződései a közlekedők nagy örömére. Drágult az intézményhálózat Az intézményhálózat fenntartása egyre több önkormányzati forrást igényelt, a kiadások növekvő részaránya nem az általános színvonal emelést szolgálta. A felgyorsult árszínvonal emelkedés két oldalról növelte a költségvetési kiadásokat. Egyrészt a gyermekétkeztetés, az energiakiadás felgyorsuló üteme, a működéshez szükséges beszerzések árnövekedése jelentősen csökkentette a rendelkezésre álló előirányzatok reálértékét. Másrészt a költség- vetés által nyújtott ellentételezések csak az áremelkedés egy részére nyújtottak fedezetet. Ez a körülmény az intézmények belső tartalékait lényegesen felemésztette, az ellátások szintentartására nem volt mód. Az intézményi kiadások jelentős tényezője, közterhekkel növelten közel kétharmada a bér. Annak ellenére, hogy az inflációtól elmaradnak az átlagkeresetek, az intézmények kiadási szerkezetében komoly átrendeződés következett be a dologi előirányzatok rovására. Ez az arány négy év alatt 66-ról a 70 százalékra emelkedett. Az intézmények működtetésénél általános volt a szigorúan takarékos, óvatos gazdálkodás. E szűkös költségvetési helyzetben mindenképp megemlítendő, hogy mód nyílt több szakmai program - művészet, számítás- technika, és gyógytestnevelés - beindítására. A lakosság egészségügyi ellátásában előbbre lépést jelentett az elhasználódott fogorvosi berendezések egy részének cseréje. A fogászati és röntgenberendezések 10 felnőtt és iskolafogászati körzetben európai szintűre emelték a felszereltséget. Megváltozott lakásgazdálkodás A lakásgazdálkodás jelentős tevékenységként kezelt területe az önkormányzatnak. Az 1995- ös 3545 db lakásállomány 1998 végére várhatóan 2010 db-ra csökken. A lakbérek újraszabályozása, a lakáshoz jutás feltételeinek megváltozása, a bérlakásszektor átalakítását vonta maga után. Részben a megváltozott lakás- fenntartási struktúra következménye bérlakás-értékesítés, amely bevételt eredményezett az önkormányzatnak. Azonban ez a bevétel a lakbérekből származó évenként csökkenő tendenciájú forrás mellett sem fedezte a megmaradó lakásállomány üzemeltetési, karbantartási és minimálisra csökkentett felújítási költségeit. Míg 1995-ben 83,7 százalékban szolgáltak forrásul ezek a bevételek, addig 1997-ben csupán 43 százalékban fedezték a lakásgazdálkodás kiadásait. 1995-1998-as években 723 millió forint lakbér és lakáseladás bevételi forrás mellett a kiadások meghaladják az 1000 millió forintot. A lakásüzemeltetési, fenntartási költségek összefüggnek a szolgáltatási díjak növelésével, a lakbérből befolyó bevétel csökkenések a kevesebb bérleményszámmal, de jelentős évről-évre a lakbérhátralék összege is. A bérlők fizetési képessége - esetenként a fizetési készség hiánya miatt keletkező hátralékok pótlása lakásfenntartási támogatással - a költségvetés jelentős négy évben összesen 169,9 millió forinttal - terhelten történt. A támogatottak száma meghaladja a 4 ezer főt. Hitel nélkül nem ment A kiadások megtervezésében kiemelt szerepet kapott az év- ről-évre növekvő adósság- szolgálat teljesítése. Az 1995- ös indításkor a hitelállomány 774 millió forintot tett ki, amelyből kereken 38 százalék likviditási hitel és kamatai. A stabilizációs intézkedéssor és az intézmények működési nehézségeit feloldó megoldások feltárása ugyan elősegítette az önkormányzati gazdaság működését, ám a részben belépő új fejlesztésekhez a vagyoni bevételek csökkenő mértéke miatt évente 200-400 millió forint rövid lejáratú likviditási hitel felvételére volt szükség. Az 1998-as gazdálkodási év indításakor a hitelállomány 1977,2 millió forintra duzzadt, ebből a likviditási hitel 11,9 százalék. Az 1995- 1997 között felvett hitelek és kamataik visszafizetési kötelezettsége 2009-ig elhúzódó adósság. é Szolnok város kiadásai ágazatonként 1995- 1998 években 7,9 7,6 7,3 6,1 1995 év 1996 év 1997 év 1998 terv ■ kommunális, lakás □ szociális, egészségügy s oktatás, közművelődés, sport □ igazgatás
