Új Néplap, 1998. október (9. évfolyam, 230-255. szám)
1998-10-08 / 236. szám
4. oldal 1998. október 8., csütörtök A NEGYEI ÖNKORMÁNYZAT 4 ÉVE A közigazgatási hivatal egyetlen esetben sem tett törvényességi észrevételt Az önkormányzati hivatal négy éve A megyei önkormányzat az elmúlt négyéves ciklusban tekintélyes munkát végzett. A statisztika szerint 34 nyilvános ülést tartottak, 434 napirendi pontot tárgyaltak, amelynek során 59 rendeletet alkottak és 472 határozatot hoztak. A munkát minősíti, hogy a megyei közigazgatási hivatal egyetlen esetben sem tett törvényességi észrevételt - összegezte az eltelt ciklust dr. Bozsó Péter főjegyző. A választójogi törvények ‘94-es módosítása következtében a hivatal tevékeny részt vállalt az új megyei képviselő-testület megválasztása előkészítésében. A jogszabályváltozás miatt a közgyűlés tagjainak létszáma 50-ről 40-re csökkent. A szervezetében, létszámában és feladatkörében megújult és növekvő testületi tevékenység ellenére a hivatali létszám változatlan maradt. Az önkormányzati törvény időközbeni módosítása alapján a főjegyző helyettesítésére aljegyzőt nevezett ki a megyei közgyűlés. Jelentős bővülést jelentett, hogy 1997-től az önkormányzati hivatal része lett a megyei illetékhivatal. A hivatal létszámát minden évben a megyei önkormányzat költségvetésének megállapításáról szóló rendelet határozza meg. Idén az engedélyezett létszám az önkormányzatnál 58, az illetékhivatalnál 48 dolgozó. A hivatalnál a fluktuáció minimális. A megyei közgyűlés a költségvetési rendeletében határozza meg a hivatali illetményalap Dr. Bozsó Péter összegét, amely 1995 óta folyamatosan emelkedett, bár ez nem követte az inflációt, sőt még a közszolgálatban meghatározott emelkedés szintjét sem érte el. A köztisztviselői törvény módosítása bővítette a köztisztviselőknek adható juttatások körét, de a megyei önkormányzat nehéz pénzügyi helyzete miatt ezen juttatások bevezetésére sem nyílt lehetőség. A törvény végrehajtásáról szóló önkormányzati rendelet felülvizsgálata folyik, a módosítást a költségvetési koncepció tárgyalásakor viszik a közgyűlés elé. A hivatal dolgozóinak munka- körülményei megfelelőek, az eszközellátottság pedig sokat javult. Az 1998-as választásokra való felkészülés keretében számítógépes fejlesztés kezdődött meg, amelynek végső célja a hivatali informatikai hálózat kiépítése. A hivatal elsődleges feladatának tekintette a testület működési feltételeinek biztosítását. A megyei közgyűlés ebben az önkormányzati ciklusban 34 nyilvános ülést tartott, amelyek közül valamennyi határozatképes volt. A közgyűlés 434 napirendi pontot tárgyalt, ennek során 59 rendeletet alkotott és 472 határozatot hozott. A hivatal eredményességét jól minősíti, hogy a megyei köz- igazgatási hivatal egyetlen esetben sem tett törvényességi észrevételt. A közgyűlés rendeletéinek és határozatainak hivatali végrehajtása szervezett. A közgyűlést követően rendszeresen összeállítják a meghatározott feladatok jegyzékét. A hivatal vezetése 1- 2 heti gyakorisággal vezetői értekezleten tekinti át a döntések végrehajtásának helyzetét, arról folyamatosan tájékoztatja a közgyűlést. A főjegyző a hivatal munkájáról, a feladatokról éves rendszerességgel beszámol a közgyűlés tisztségviselőinek. A ‘94-es választások után a bizottsági szerkezet jelentősen megváltozott, a bizottságok száma is az előző ciklushoz képest megkétszereződött. A hivatal elkészítette a bizottságokra vonatkozó hatásköri, munkamegosztási javaslatokat, közreműködött a munkatervek összeállításában. A bizottságok tevékenysége jelentős mértékben segítette a hivatalt a közgyűlési döntések megalapozott előkészítésében, míg a hivatal biztosította, hogy a bizottsági vélemények a közgyűlési előterjesztésekben megjelenjenek. Összességében elmondható, az elmúlt 4 évben a hivatal biztosította a szakszerű, törvényes önkormányzati működést. Közreműködött a megyei ön- kormányzat nemzetközi kapcsolatainak fejlesztésében. A forráshiányos költségvetési helyzet ellenére a hivatal tevékeny közreműködésével sikerült az intézmények működő- képességét fenntartani, lehetőségeihez mérten fejleszteni a humán szolgáltatások színvonalát. Koordinációs jelleggel olyan programok előkészítésében vett részt, amelyek a terület- és infrastruktúra-fejlesztés teljes körét felölelték. Néhány dologban előreléptünk Búsi Lajost, a megyei közgyűlés alelnökét a megyei önkormányzat által működtetett intézmények helyzetéről, fejlesztéséről kérdeztük.- Hogyan látja az intézmények helyzetét az 1994-98-as választási ciklusban ?- Jelentős volt az elmaradás, de néhány dologban előre tudtunk lépni. Az 1995-ös költség- vetés mintegy 300-320 milliós hiányt mutatott, de elértük, hogy 1996 végére, ‘97 elejére Búsi Lajos stabilizálódjon a megyei önkormányzat anyagi helyzete. Igaz, az intézményekben a felújítások elmaradtak, mintegy 40 milliós értékben. A munkákat azonban később elvégezték, erre ‘96-’98-ban került sor.- Hogyan látja az intézmények működését?- Fenntartásuk a fejkvótából nem lehetséges. Meg kellett keresni azokat a megoldásokat, amelyek lehetővé tették az intézmények működését, sőt a fejlesztését is. Állami segítséggel, megyei hozzájárulással és holland alapítványi pénz bevonásával az országban először sikerült elérnünk, hogy a gyermekvárosból családi házba költöztek a gyerekek. Néhány egyéb nagy beruházásról már nem akarok beszélni, ezekről, mint a múzeum, a könyvtár, a jászapáti iskola és kollégium már sokszor volt szó. De nem lehet említetlenül hagyni a Hetényi Géza kórház műtőblokkját, ez várhatóan 1999 végére elkészül.- A megyei önkormányzat számára hosszú ideig érzékeny pont volt a kórház ügye.- 1997 közepétől jelentkeztek a gondok. Csődhelyzet keletkezett, önkormányzati gondnok kinevezésére került sor. A csődhelyzet megoldása minimális program volt, és minden jel szerint sikerült. Ehhez a megyei önkormányzat segítségére és a kórház gazdálkodási rendjének megváltoztatására volt szükség. Hiszem, hogy 1999- re, 2000-re a kórház jobb lesz, mint volt bármely eddigi időszakban. Azért beszélek egy kissé többet a kórházról, mert közismert, hogy 3 milliárdos költségvetése óriási tétel a megyei költségvetésben. Ha ott gond van, az hatást gyakorol a többi intézmény fenntartására is. A többiek kárára pedig nem lehet egyetlen intézményt kiemelten támogatni. Meg kell találni a középutat, hogy az többi intézmény ne szenvedjen hátrányt, a megye lakossága, beleértve Szolnokét is - a megyei jogú város nem tart fönn kórházat -, megkapja az őt joggal megillető színvonalú egészségügyi ellátást. Kimozdultunk a holtpontról Beszélgetés Herbály Imrével, a megyei közgyűlés alelnökével Az elmúlt négy esztendőben hogyan fejlődött a megye, honnan, hová jutottak szőkébb pátriánk gazdasági ágazatai? - tettük fel többek között ezt a kérdést is Herbály Imrének, a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés alelnökének.- 1994-ben - kezdte -, amikor az önkormányzati választások eredményeként összeállt ez a furcsa koalíció, akkor igyekeztünk megosztani a feladatokat egymás között. Nekem a reálszféra jutott.- Ez mit jelentett?- Azt, hogy az önkormányzatiság sajátos eszközeivel segítsem összefogni az ipar, a kereskedelem, a mezőgazdaság, az idegenforgalom tennivalóit, valamint szervezzem és tartsam a kapcsolatokat a kamarákkal, meg a vállalkozók érdekvédelmi szervezeteivel.- Hogy érzi, sikerült?- Igen, hisz egy sor olyan dolgot oldottunk meg, amelyek a ‘90-től ‘94-ig terjedő időszakban nem igazán kerültek napirendre.- Említene közülük néhányat?- Hogyne. Előkészültünk a megye területfejlesztési koncepciójára, s annak alapján megcsináltuk azokat a terveket, amelyek tartalmazzák a gazdaság fejlesztésének tennivalóit az iparban, a mező- gazdaságban, a környezetvédelemben, hulladékgazdálkodásban, közlekedésben, idegenforgalomban. Az ön- kormányzatok, és önkormányzati szövetségek pedig erre építve kidolgozták saját tennivalójukat, sőt már azok végrehajtásába is belevágtak. Ennek végeredménye egyébként óriási, mivel a jövőben nem lesznek kidobott terület- fejlesztési pénzek, hanem egy egységes koncepció alapján fejlődhet a megye infrastruktúrája és gazdasága.- Miért a feltételes mód használata?- Azért, mert még csak a legelején tartunk ennek a hatalmas munkának.- Pedig sürget az idő', hisz úgy tűnik, hogy lassan már a korábban fehér foltként emlegetett Nyírség is elhagy bennünket. Mit gondol, hol van az a kitörési pont, melynek eredményeként a jövó'ben a működó' tó'ke nem kerüli el nagyívben Jász-Nagykun Szolnok megyét?- Az, hogy a Nyírség előttünk jár - nos, ez még a statisztikákban nem jelentkezik, ám a fejlődés dinamikája arrafelé kétségtelenül erőteljesebb, mint nálunk. Ez egyébként abból az egyszerű tényből adódik, hogy 1990 és 1994 között éppen az elmaradottságuk okán két megyében - Borsod-Abaúj-Zemp- lénben és Szabolcs-Szatmár- Beregben - központi ajánlás alapján elkezdték azt a munkát, amibe mi 1994 és ‘98 között vágtunk bele. Ok neki álltak a koncepciók kidolgozásának, s annak alapján már akkor megkapták azokat a területfejlesztési pénzeket, amikhez mi csak ‘96-ban, vagyis abban az esztendőben jutottunk hozzá, amikor a területfejlesztési törvény elkészült. Tehát ami a Nyírségben folyt, az egy kísérlet volt, s pontosan annak sikere győzte meg a Horn kormányt, hogy ezen az úton kell járnunk.- Visszatérve megyénkre, jelenleg hol tart ez a nagyszabású munka? Herbály Imre- Elkezdtük a területrendezési terv kimunkálását, ami az elmúlt négy év tevékenységének megkoronázása lesz, ha elkészül. Hisz akkor már nemcsak koncepciók, hanem olyan tervek állnak majd rendelkezésre, amelyekre a megye kistérségei, saját rendezési terveiket alapozhatják. Ez óriási lépés lesz ahhoz, hogy a holtpontról kimozduljunk, s úgy látom, hogy a megyei közgyűlésben kialakult különleges együttműködés nyomán hamarosan megszülethet egy olyan történelmi kompromisszum, melynek eredményeként a kis-, közép- és nagyvállalkozók, valamint az önkormányzatok megtalálják egymáshoz az utat, és egymás munkájára alapozva igyekezzenek saját fejlődésüket, s ezáltal pedig a megye előrehaladását is gyorsítani. Előrelépni a humán területeken is Az elmúlt 4 évben a megyei közgyűlés feladata volt 25 megyei fenntartású nevelésioktatási, gyermek- és ifjúságvédelmi, szociális, egészségügyi, közgyűjteményi, közművelődési intézmény működésének, fejlődésének biztosítása. Hogy mi történt az elmúlt négy évben ebben a humán szférában, azt Szabó József, a megyei közgyűlés alelnöke foglalja össze:- Intézményeink szervezeti változásokon mentek keresztül, voltak összevonások és önállósodás is. A fejlesztésekre, bővítésekre csak pályázati úton volt lehetőség az intézményekben. A fegyvemeki csecsemőotthon például 23 férőhellyel bővült. A szolnoki gyermekotthon 240 állami gondozott gyermek számára tett lehetővé családi otthonos nevelést (ez a cél a kisújszállási gyermekotthonban is.) A tiszakürti nevelőotthonban 40 személy részére mozgásfogyatékosok otthonát és rehabilitációs intézményét alakítottunk ki. Pusztataskonyban a Tóparti Otthonban új foglalkoztató műhelyeket, irodákat hoztak létre, és 22 hellyel bővül a tóparti idősek otthona is. Szabó József A felnőttvédelmi intézetekben több mint 300 férőhelyes bővítést végeztünk, legjelentősebb a 200 személyes újszászi kastélyotthon. Nagy beruházásainkat - a Jászapáti Ipari, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakiskola épülete, a Mészáros Lőrinc Gimnázium és Szakiskola 100 személyes kollégiuma, a bánhalmai fogyatékosok otthona felújítása, a Hetényi kórház sebészeti tömbjének felújítása - címzett állami támogatások segítették. A köz- művelődésben jelentős előrelépést jelentett a megyei múzeumi igazgatóság és a megyei könyvtár megújult épületének átadása. A megye gazdasági, társadalmi fejlesztése érdekében humán stratégia készült, megjelölve a legfontosabb oktatási, művelődési, egészségügyi ^s szociális célokat, és megvalósításuk eszközeit. Vonzó kórházat akarnak Mára már elismert tény, hogy a Hetényi Géza megyei kórházrendelőintézet jó úton halad a stabilizálódás felé. Dr. Baksai István, főigazgató főorvos két fontos részre bontja az intézményben történt és tervezett változásokat:- Az első szakaszban megkezdődött a válságmenedzselés, aminek során feltárták a problémákat, és lépéseket tettek, hogy a kórház megszabaduljon a fölösleges kiadásoktól. Újabb adósság nem keletkezett, a már meglévő tartozásokat pedig kezdtük visszafizetni. Ebben az első lépésben a történések gazdasági jellegűek voltak.- Mi jellemezte a második szakaszt?- Bizonyos gazdasági szabályozások nem veszítették el az érvényüket, de már más célok is voltak. Az utóbbi hónapokban a kórház növelni tudta a betegellátásból származó bevételeit, mert nőtt a betegforgalom és mert pontos volt az adminisztrációnk. Mára kialakult az a helyzet, amelyben megteremthetjük a várhatóan megfontolt, nem gyors, de hosszú távon látványos fejlődés lehetőségeit. Korábban elmaradt festéseket, javításokat végzünk, a betegellátáshoz szükséges eszközök, anyagok'beszerzését javítani tudtuk. Ám ennél tovább szeretnénk lépni, hosszabb távon a vonzó kórház megteremtése a cél.- Ez alatt mit értenek?- Szeretnénk elérni, hogy az itt dolgozók mindig kedvesek, barátságosak legyenek a betegekkel - a kórházi személyzet megelégedettségéhez fizetés- emeléssel is hozzá fogunk járulni. Tovább folytatódik az épületek rendbehozatala, hogy tiszták, barátságosak legyenek. Új készülékeket szerzünk be a betegellátáshoz. Dr. Baksai István Jelentős javulást hoz a kórház és a betegek életében az a nagyszabású beruházás, amely most folyik: a műtőblokk rekonstrukciója, amely után a műtéti ellátás körülményei modernizálódnak, miközben több száz millió forint értékű eszköz beszerzésére is módunk nyílik. Tárlat a Damjanich Múzeum udvarában
