Új Néplap, 1998. szeptember (9. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-26 / 226. szám

4. oldal Hazai Tükör 1998. szeptember 26., szombat Jubileumi megemlékezés. Húszéves a hazai kisebbségi te­levíziózás. Ebből az alkalomból a németek lakta Alsómocsolá- don tegnap ünnepi megemléke­zést tartottak, amelyen Dávid Ibolya igazságügy-miniszter hangsúlyozta: a nemzetiségi te­levíziózás az identitás és a kul- » túra megőrzése mellett a ki­sebbségek megismerését és megértését is szolgálja. Személycsere a Mol-nál? Az MSZP erőteljesen nehezmé­nyezné, ha folytatódnának a po­litikai okokból történő leváltá­sok - nyilatkozta tegnap Nagy Sándor frakcióvezető-helyettes. Arra a fideszes javaslatra rea­gált, amely a gazdasági társasá­gokról szóló törvény módosítá­sával lehetővé tenné Pál László visszahívását a Mól Rt. éléről. Nonprofit Expó. Hazánkban becslések szerint 10-15 000 szolgáltatást, közfeladatot át­vállaló civil szervezet tevé­kenykedik. Munkásságukról nyújt áttekintést az Európai Nonprofit Expó. Új bankelnökök. A minisz­terelnök felmentette Nyíri Ivánt, a Magyar Export-Import Bank és a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. vezérigazgatóját. Az Eximbank új vezérigazga­tója Bánki Frigyes lett, a Mehib élére Botos Balázs került. Megszépülő műemlékek. A magyar millennium megünnep­lése keretében pályázatot írtak ki Árpád-kori falusi kis és rom­templomok műemléki helyreál­lítására. A bírálóbizottság a 136 kérelem közül 47 pályázatot fogadott el, amelyek összesen 300 millió forint támogatásban részesülnek. Villamosított déli vasút. Teljes hosszában befejeződött a déli vasút villamosítása, tegnap felavatták a Balatonszent- györgy-Mürakeresztúr közötti utolsó, 55 kilométeres villany- vontatású szakaszt. A 6 milliárd forint költségű beruházás gyor­sabb és olcsóbb összeköttetést terepit az Olaszországból Hor­vátországon át Magyaror­szágra, Ukrajnába, illetve Oroszországba vezető európai tranzitvonalon. Különleges határátkelő. Négyéves szünetelés, átépítés után ismét megnyílt a Rábafü- zes-Heiligenkreuz állat-egész­ségügyi határátkelőhely. Az or­szághatárnak ezen a szakaszán kizárólag a Magyarországról és az EU-ból származó, állat­egészségügyi vizsgálatra köte­lezett árut lehet kiszállítani. Elhunyt Horváth Ede. Csü­törtökön 74 éves korában el­hunyt Horváth Ede, a győri Rába Rt. nyugállományú vezér- igazgatója. A közvetlen tőkebefektetők nem szándékoznak kivonulni Jövőre több pénz jut a vidéknek A magyar gazdaság kilátásairól számolt be külföldi üzlet­embereknek Surányi György jegybankelnök, Járai Zsig- mond pénzügyminiszter és Chikán Attila gazdasági minisz­ter a Fortune Global Fórum alkalmából rendezett üzleti reg­gelin pénteken, Budapesten. Surányi György leszögezte, hogy az elkövetkezendő más­fél évben az MNB nem változ­tat a mostani árfolyam-politi­kán, a csúszóleértékelés gya­korlatán. A jegybank idei inf­lációs prognózisát a vártnál jobb számok miatt módosítani kell majd, így decemberben az egy évre visszatekintő pénz­romlás 13 százalék alatt lesz, de a piaci szereplők még ennél is optimistábbak: 12,5 száza­lékkal számolnak. Az MNB elnöke közölte: nem változik a jegybanki in­tervenciós sáv, hiszen megfe­lelő a forint iránti bizalom megtartására. A jegybank el­sődleges célja, hogy az inflá­ció a 2000. évben egy számje­gyűre csökkenjen. A jövő évi költségvetés összeállításánál a fő szempont az állami újraelosztás mérsék­lése - mondta Járai Zsigmond pénzügyminiszter. Az állami koncentráció a bruttó hazai termékhez viszonyítva 47 szá­zalékról 45 százalékra reduká­lódik 1999-ben. Kiemelt fel­adat az adóbehajtás szigorítása és a nyugdíjreform folytatása. Járai közölte: a nyugdíjreform már most sikereket hozott, a 4 millió alkalmazott közül 1 millió tagja valamilyen nyug­díjpénztárnak, legyen az ön­kéntes vagy magánpénztár. Chikán Attila gazdasági mi­niszter úgy vélte: mivel az Eu­rópai Unióba irányul kivite­lünk több mint 70 százaléka, a magyar gazdaság potenciális növekedésének lehetősége az Unió tagállamainak gazdasági folyamataitól függ. Járai és Chikán is hangsúlyozta: az orosz pénzügyi válság ellenére egyelőre semmi nem indo­kolja, hogy a kormány módo­sítsa a jövő évi gazdasági prognózisát. Továbbra is azzal számol, hogy az idén és jövőre is 5 százalék lesz a GDP bővülése. Chikán Attila jelezte: az Orbán-kormánynak is célja, hogy fennmaradjon a működö­töké beáramlásának üteme, sőt még több közvetlen befektetés érkezzen az országba, s ezért tenni is fog. A befektetőknek olyan kedvezményeket nyúj­tanak majd, amelyekkel az or­szág elmaradottabb részein, így például az ukrán határ mentén növelik a beruházáso­kat, illetve segítik az ottani munkahelyteremtést. A gazdasági miniszter sze­rint vissza kell szorítani a szürke- és feketegazdaságot, ez az új kormány eltökélt szándéka. Az üzletemberek kérdéseire válaszolva arra biz­tatta a külföldi befektetőket, az itt lévő multinacionális cé­geket: vegyék jobban igénybe a magyar háttéripar, a hazai beszállítók kapacitásait. Az itthoni kis és közepes cégek ugyanis most már egyre in­kább olyan minőségben dol­goznak, amely megfelel a kül­földiek elvárásainak. A gazda­sági miniszter azt is aláhúzta, hogy e kis- és közepes vállala­tok további nagyarányú fejlő­dését is támogatni kívánja a kormány. Járai Zsigmond azt taná­csolta a multinacionális cé­geknek, hogy bátran alkal­mazzanak az országban olyan menedzsmenteket, amelyek­ben magyar és külföldi szak­emberek egyaránt megtalálha­tók. Ezzel együtt arra is fel­hívta a figyelmet, hogy a helyi és a központi bürokrácia még mindig nagy az országban, et­től azonban szerinte nem sza­bad megriadniuk a külföldi beruházóknak. A pénzügyminiszter el­mondta: a vidék- és agrárfej­lesztés a következő költségve­tés összeállításánál kiemelt szerepet kap, de azt még nem tudni, mekkora összeget köt­nek le erre a központi büdzsé összeállításakor. Annyi bizo­nyos, hogy több jut majd az agráriumnak, mint az idén. Járai Zsigmond bízik abban, hogy a külföldi befektetők előbb-utóbb megértik: Ma­gyarország piaca nem azonos az orosz gazdasággal, és az or­szágot most elhagyó külföldi befektetők hamarosan vissza­térnek. Optimizmusát arra alapozza, hogy a világban fel­lelhető különböző válságzó­nák miatt igen kevés biztonsá­gos befektetési terep áll a ren­delkezésükre. Surányi György hozzátette: a közvetlen tőkebefektetők nem vittek el összegeket az országból, csak egyes portfó- lióberuházók távoztak. „Ettől még nem kell megijedni”, mondta a jegybank elnöke. Ki akar itt polgármester lenni? A politikai intézmények működésében való csalódottsággal, valamint a polgármesteri, képviselői munkával együtt járó kockázatokkal magyarázza Enyedi Zsolt politológus azt a tényt, hogy pénteken reggel az ország településeinek több mint egynegyedében még nem volt polgármesterjelölt. Négy évvel ezelőtt jelöltek hi­ányában csupán hat települé­sen maradt el a voksolás, most viszont könnyen előfordulhat, hogy akár hétszáz helyen nem tudnak polgármestert válasz­tani, s akár ezer településen nem lesz új képviselő-testület. Tóth Zoltán, az Országos Választási Iroda vezetője el­mondta: meglehet, hogy a fris­sen választott polgármester­nek egy ideig a régi testülettel kell együtt dolgoznia. De ha a testületet sikerül újraválasz­tani, míg a polgármestert nem, akkor a régi vezető mandá­tuma hosszabbodik meg fél évvel. Az is lehet, hogy min­denki dolgozik tovább még 6 hónapig. Ezekben az esetek­ben december 18-ig kell ki­tűzni az ismételt voksolás nap­ját, legkésőbb az április 18-át követő 72. napra. Péntek délelőtt az ország 3153 településének mintegy egynegyedében nem volt még polgármesteijelölt, a képvise­lőjelöltek listája pedig 1164 választókerületben bizonyult hiányosnak. Mint megtudtuk, legnagyobb számban a függet­lenek indultak (26 000 jelölt), aktivitásban második a Füg­getlen Kisgazdapárt, harmadik a Fidesz-MPP, majd a Magyar Demokrata Fórum következik. A legpasszívabb megyék sor­rendben: Baranya, Borsod, Vas és Somogy. Enyedi Zsolt politológus nem csodálkozik azon, hogy az ígéreteiket sorra be nem váltó pártokban és a demok­rácia működtetésében csaló­dott emberek ódzkodnak a helyi közéletben való sze­repvállalástól. Egy település polgármesterének vagy kép­viselőjének kudarc esetén a parlamenti honatyákénál jó­val kisebb fizetségért és el­ismertségért, az egész falu előtt kell viselnie a „bukott ember” címkét. Takács Mariann A világ igazai. Bátorságért-érdemjelet adományozott a belügyminiszter tegnap 56 személynek, akik a holocaust idején életük kockáztatásával mentették az üldözötteket. Izraelben a holocausttal kapcsolatos tények feltárására a háború után alakult meg a Yad Vashem (Igazak Kertje) In­tézet. Az általa felkutatott embereknek, illetve hozzátarto­zóiknak adott át elismerést Pintér Sándor. Képünkön Tukka Ilonával, a legidősebb kitüntetettel, fotó: feb/diósi imre Milliárdok nem állnak rendelkezésre Az elégedetlenek a demonstrációt választották A kormány csütörtökig nem adott érdemi választ a gabona- termesztők javaslataira, ezért a gazdák a forgalomlassító de­monstráció időpontjáról a jövő héten döntenek - közölte Nagy Tamás, a tárgyalóküldöttség vezetője. Dr. Torgyán József mi­niszter politikai támadásként értékelte a MOSZ tevékenységét. Nagy Tamás elmondta: a gaz­dálkodók nem követelésekkel fordultak a miniszterelnök­höz. Levelükben javaslatot tettek a búzaválság lehetséges megoldására. Értékelése sze­rint az agrártárca eddig tett in­tézkedései a nullával egyen- lőek. A hétmillió tonnás termés­ből mindössze 210 ezer tonna gabonát vásároltak fel. A MOSZ elnöke úgy véli, 19-20 milliárd forintból megoldható lenne a búza- és kukoricafe­lesleg sorsa, ennek költségve­tési fedezete megteremthető . . . A kormány eddig „mind­össze” 5 milliárdot fordított a gabonaválság megoldására. Karsai József, á tüntetést szervező bizottság elnöke rá­mutatott: a gazdák a búza­gondokat tárgyalások útján szeretnék rendezni, hiszen az az érdekük, hogy terményüket eladhassák. De ha demonstrációra kerül sor, akkor egységes lesz a gazdatársadalom, mivel több­ségük csalódott a kormány­ban, amely szerinte öngólt lőtt azzal, hogy nem tárgyalt képviselőikkel. Hangsúlyozta: a gazdák elégedetlensége nem csupán a MOSZ ügye, hanem pártállás­tól függetlenül a termelők til­takozásával egyetértő érdek- képviseleteké is. Torgyán József, földműve­lésügyi és vidékfejlesztési miniszter politikai támadás­ként értékelte a MOSZ eddigi tevékenységét, a kilátásba he­lyezett demonstrációt pedig egy újabb taxisblokádhoz ha­sonlította. Dr. Torgyán óva intette a kisgazdákat, az őstermelőket és a családi gazdaságokat: ne dőljenek be a rendszerváltás haszonélvezőinek, a téesz- lobby által gerjesztett indula­toknak, amelyeket az motivál, hogy a kormány az ősterme­lőket és a családi gazdaságo­kat kívánja támogatni. Medgyasszay László, az MDF agrárszakértője szerint a a kormány ugyanazt akarja, amit a termelők: enyhíteni a gabonaválságon. Ezt a célt szolgálja az agrártárca által kezdeményezett piacbővítés is. A politikus meglátása szerint a keletkezett károk enyhítésére talán futja a költségvetési tarta­lékokból. A termelők kaphatnának például állami támogatást ab­ban az esetben is, ha otthon tá­rolnák a termést. Mint mondta, ha az orosz export befagyása miatt sikerült pénzt találni a nagy iparvállalatok megsegíté­sére, akkor egészen bizonyosan jut a mezőgazdasági munkahe­lyek megmentésére is. Ám a gazdák követelte milli­árdok nem állnak a kormány rendelkezésére. (újvári) A fekélybaktériumra gyógyszer már van, a vakcinával még kísérleteznek Egy csók, vagy valami más Az orvostudomány már régen rájött arra, hogy a gyomorfeké­lyek döntő többségét egy baktériumfajta okozza. À baj meg­előzésére és gyógyítására szolgáló vakcina kifejlesztésében azonban a kutatók még csak az állatkísérleteknél tartanak.-A helicobacter pylori nevű baktérium felismerésére és gyógyszeres terápiával történő elpusztítására már van lehető­ség, de a gyors és hatékony vé­dőoltásra feltehetően még éve­ket kell várni - nyilatkozta la­punknak dr. Lonovics János, a Szent-Györgyi Albert Orvos- tudományi Egyetem belgyó­gyász professzora. - Az 1983- ban felfedezett kórokozót a vérmintából és a fekélygyanús betegek gyomortükrözésekor vett szövetmintából lehet kimu­tatni. Mi több, az ország öt ré­giójában már olyan műszerek is rendelkezésre állnak, amelyek­kel a szájon át kifújt levegő­mintából is izolálható a bak­térium. Hazánkban 150 ezer fekély­beteget tartanak nyilván, és csaknem 90 százalékuk HP- baktériumfertőzött. E nagy számban előforduló betegség önmagában is jelentős feladatot ad az orvosoknak, külön fi­gyelmet pedig azért érdemel, mert az újabb felismerések sze­rint gyomorrák kialakulásához is vezethet. Köztudott az is, hogy kizáró­lag emberek terjesztik a fertő­zést, háziállatok nem. A bakté­rium a szájon és a testnyíláso­kon keresztül juthat a szerve­zetbe. Ilyen szempontból akár csókolózni is veszélyes, még­sem jelentene megoldást, ha az emberek a betegségtől félve tar­tózkodnának a testi érintkezés e kellemes formájától. A szakember azt javasolja, hogy - mint minden panasz esetén - a kínzó gyomorbán- talmaknál is azonnal forduljon a beteg orvoshoz. Lonovics professzor szerint ugyanis szükséges lenne, hogy a fertő­zöttek mielőbb teljes gyógy­szeres kezelést kapjanak. Ad­dig is, amíg az oltóanyaggal folyó kísérletek érezhető eredménnyel nem járnak. Németh Zsuzsa Gyakorlaton. „Balesethez” riasztották tegnap Budapesten a barlangi mentőket: mély üregbe zuhant a Pálvölgyi Cseppkőbarlangban egy kiránduló. Mindez azonban egy tervszerű felkészülés része volt: a „sérültet” a polgári védelem katonái hozták felszínre és alkalmi kö­télpályán juttatták el a mentőhelyre. A gyakorlat jelesre sikerült. fotó: feb/stefler balázs

Next

/
Thumbnails
Contents