Új Néplap, 1998. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-17 / 192. szám

2. oldal Világtükör 1998. augusztus 17., hétfő Robbantás Észak-írországban, ítéletidő Dél-Tirolban és Ausztriában „Az igazi IRA” legvéresebb merénylete Legkevesebb 28-an haltak meg és 220-an megsebesültek az észak-írországi pokolgépes merényletben a helyi rendőrség legújabb, vasárnap hajnali mérlege szerint. Kórházi források arról számoltak be, hogy az áldozatok között nők és gyerme­kek is vannak. Sok sebesült állapota válságos. Bár a Tyrone grófságbeli Omagh városában végrehajtott merénylet tettesei hivatalosan ismeretlenek, de minden gyanú szerint egy nemrégiben alakult, magát „valódi IRA- ként” azonosító katolikus ter­rorcsoporthoz tartoznak. A szakadár sejtet a hatósá­gok eddig is a legveszélye­sebbnek tartották mindazon kisebb fanatikus terrorszerve­zetek közül, amelyek nem is­merik el a katolikus-protes­táns megbékélés húsvét előtt források szerint jelentős mennyiségű IRA-fegyverzetet is magukkal vittek a tavaly ok­tóberi szakítás idején. Tony Blair brit kormányfő az előzetes várakozásoknak megfelelően megszakította franciaországi nyaralását, és vasárnap Toulouse-ból egye­nesen Belfastba utazott. Blair tárgyalásokat kezd az ulsteri politikai erők képviselőivel, köztük Gerry Adamsszel, az IRA katolikus terrorcsoport politikai képviseletének szá­Sár- és kőlavina pusztított a Brenner-autópályán nyélbe ütött menetrendjét, még kevésbé a fegyvemyugvást. A szakemberek azért tartanak kü­lönösen ettől a csoporttól, mert tagjai az IRA-ból, a legna­gyobb és leghatékonyabb kato­likus terrorszervezetből ver­buválódtak, s brit elhárítási mító Sinn Fein vezérével és David Trimble tartományi mi­niszterelnökkel. Londoni érte­sülések szerint eközben egy titkos észak-írországi helyszí­nen gyülekeztek a protestáns félkatonai szervezetek vezetői, hogy megvitassák: milyen vá­Tony Blair is a helyszínre utazott FOTÓK: FEB/REUTERS laszt adjanak az omagh-i vé­rengzésre, amely az eddigi legsúlyosabb volt az észak-ír vallási terror történetében. II. János Pál pápa elítélte a merényletet. Az egyházfő Cas- telgandolfóban a Mária mennybemenetele alkalmából mondott szentbeszédében re­ményét fejezte ki, hogy a me­rénylet nem téríti el Eszak-ír- országot a békés együttélés le­hetőségének keresésétől. * Kereken 20 órával az öt német vakációzó turista életét és számos sebesültet követelő sár- és kőomlás után szombat este ismét megindultak a vona­tok mindkét irányban a Bren- ner-hágó addig lezárt szaka­szán. A Brenner-országutat és a Brenner-autópályát a vasár­nap folyamán sikerült ismét járhatóvá tenni. Salzburg osztrák szövetségi tartományban szombaton íté­letidő pusztított: röviddel 19 óra után egy heves zivatar hegyomlást idézett elő, ami a B 108-as utat a Felbertauem- alagúttól északra egy méter magasan elborította. A Mitter- sill-Lienz közötti útszakaszt vasárnap délelőttig lezárták. Jelcin pihen, Csubajsz dolgozik Borisz Jelcin orosz államfő szombaton elutazott a Valdaji fennsíkról, ahol nyári szabad­ságának egy részét töltötte. Az elnök azonban még mindig nem ül le íróasztala mögé, ha­nem a Moszkva környéki, Rusz nevű rezidenciájára vonult vissza. Hazatért Moszkvába Anatolij Csubajsz, a nemzetközi pénzin­tézetekkel való kapcsolattartá­sért felelős elnöki különmegbí­zott. A szabadságát megszakító politikus munkamegbeszélése­ket tartott az orosz piacokon ki­alakult helyzetről és a problé­mák megoldásának lehetősége­iről. Szergej Dubinyin, a jegy­bank elnöke szintén megszakí­totta nyári szabadságát. Veszélyes politikai tűzfészek alakult ki az afgán-tádzsik határon Tálibisztán a láthatáron? Afganisztán vérzivataros történetében újabb fejezet van le­zárulóban. A táiibok (a szó Korán-tanulót jelent) a hazánk­nál hétszer nagyobb, huszonkétmilliós népességű ország több mint kilenctizedét már a kezükbe kaparintották, s a világ legközépkoribb államát építik fel. Mindez súlyos nemzetközi összeütközések veszélyét is felveti. Konfliktus bontako­zott ki Pakisztán és Irán kö­zött, tűzfészek alakult ki az afgán-tádzsik határon, ahová orosz csapaterősítések érkez­tek, s több terroristamerénylet, így a legutóbbi amerikai kö­vetségrobbantások szálai is a tálib ellenőrzés alatt álló terü­letre vezetnek. A közép-ázsiai ország leg­utóbbi évtizedei polgárhábo­rúktól, külső beavatkozástól, puccsoktól és a puccsokon be­lüli puccsoktól voltak terhe­sek. Afganisztán „Moszkva Vietnamja” lett, s a haditech­nikai fölény sem vezethetett el a győzelemhez a külső támo­gatást élvező, széleskörű népi ellenállással szemben. A szov­jet erőknek távozniuk kellett. A szétesettségben mint a kés a vajba hatoltak be a Pa­kisztán által támogatott táli- bok Afganisztánba. Tankokon ülve, egyik kezükben a Ko­ránt, a másikban Kalasnyiko- vot tartottak, s 1996 szeptem­berére már az övék lett a fővá­ros is. Eleinte örömmel, mint rendteremtőket fogadták e csapatokat az emberek, de az afgánoknak újra csalódniuk kellett. A nők minden jogát megszüntették, a mindennapi életben a legszélsőségesebb vallási alapokon, új diktatúrát vezettek be. Az iszlám fundamentaliz­mus - Lebegy tábornok meg­határozása szerint - „Oroszor­szág lágy altestének” közelébe jutott, s Afganisztánból köny- nyen Tálibisztán válhat. Réti Ervin Hírháttér Elterelő hadművelet Albániában 14 ország aktív és hat másik állam - köztük hazánk - megfigyelői részvételével ma kezdődik meg a NATO legújabb, „Cooperativ Assembly” fedőnevet viselő hadgyakorlata. A hatna­pos manőversorozat hivatalos célja a „ csapatok közti együttműkö­dés fejlesztése és a békefenntartó módszerek összehangolása”, ám e semmitmondó szakzsargon aligha téveszthet meg bárkit is. A kellő sajtóvisszhanggal kísért hadgyakorlat megrendezésének igazi oka egyértelműen a szomszédos Koszovóban tomboló krízis, célja pedig a Belgrádra gyakorolt nyomás fokozása. Beavatkozni, azaz nyílt támadást intézni a koszovói albán erők­kel szemben álló jugoszláv hadsereg ellen? Vagy csupán a diplo­máciai közvetítésre szorítkozni, s legföljebb a tárgyalásokat sür­getni a két fél között? A dilemma hónapok óta gyötri az észak-at­lanti szervezet vezetőit. A közvetlen beavatkozás minden eddiginél nagyobb rizikót rejt magában: korlátozott légitámadásokkal ugyanis aligha állíthatnák meg a szerb erőket; egy valóban kiter­jedt Belgrád-ellenes offenzíva mellett viszont a NATO-tagok sem katonailag, sem politikailag nem köteleznék el magukat (főként az ENSZ Biztonsági Tanácsában vétójogának alkalmazásával fenye­getőző Moszkvára való tekintettel). A jelek szerint ezért maradtak tehát - tipikus félmegoldásként - az albániai erődemonstrációnál. Ezzel cáfolni lehet a semmittevés vádját, de nyilván nem minő­síthető túlzott kardcsörtetésnek sem. Csak éppen az nem világos, hogy a manőver mennyivel viszi közelebb a koszovói válságot a megoldáshoz— Szondy Gábor Hírek röviden Újabb albán falu esett el Koszovóban Újabb albán falu került a szerb rendőrség ellenőrzése alá Koszovó nyugati részén, miután a belbiztonsági alakulatok elfoglalták a Ko­szovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) egyik utolsó erősségének tartott Junikot és szétverték az ostromgyűrűből kitömi próbáló szakadár fegyvereseket. Korábbi jelentések szerint Junikban mint­egy ezer albán fegyveres állomásozott. Elfogtak egy feltételezett merénylőt A pakisztáni hatóságok vasárnap megerősítették, hogy letartóztat­tak és Nairobiba küldtek vissza egy férfit, akiről azt feltételezik, hogy köze volt a kenyai és tanzániai amerikai nagykövetségek el­len elkövetett robbantásos merényletekhez. A gyanúsított arabot Mohammad Szadik Hovaidának hívják, és a pakisztáni hatóságok a kihallgatás után arra következtettek, hogy köze van a terrorista támadásokhoz. A szóban forgó személyt visszaküldték Nairobiba, és átadták a kenyai hatóságoknak - áll a külügyi közleményben. Megérkezett az új személyzet a Mirre Megkezdődött a munka a Mir űrállomáson, amelyhez szombaton menetrendszerűen, de az irányítóberendezések hibája miatt kézi vezérléssel csatlakozott a Szojuz TM-28, fedélzetén Gennagyij Padalka parancsnokkal, Szergej Avgyejev fedélzeti mérnökkel és Jurij Baturin kutató űrhajóssal. Ismét kutatnak a borostyánszoba után Német kincskeresők kutatnak péntek óta a legendás borostyán­szoba után Litvániában, a Keleti-tenger partján fekvő Prédában. Egy jelentés szerint augusztus 4-én egy fémládát találtak a sekély vízben. Azt megelőzően detektorok nagy mennyiségű fémet jelez­tek a parttól húsz méterre a tengerfenéken. Szívpanaszokkal kórházba került a színésznő Sophia Lorent egy New York-i kórházban ápolják, miután „enyhe keringési zavar” lépett föl nála. Férje, Carlo Ponti jelezte, hogy az orvosok egy hónapi szigorú pihenést parancsoltak az olasz szí­nésznőnek, aki „amint lehet, hazatér.” / További árvízkárok Eszak-Kínában Súlyosbodott az árvízhelyzet Kínában: az ország északi részén lévő Belső-Mongóliában kilépett medréből az Ulicsi Muren folyó. Csaknem 146 ezer ember kényszerült arra, hogy elhagyja otthonát, s a víztömeg vasúti síneket mosott el. Atombombára fájt a foguk A Greenpeace és egy szovjet tiszt ügylete A Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet az NDK összeomlása idején atombombát készült vásá­rolni egy szovjet tiszttől, hogy ilyen drámai módon hívja fel a figyelmet az atomfegyverek veszélyeire. Az egyedülálló tervet egy év­tizeden át titokban tartották, csak most szivárogtatta ki az amerikai titkosszolgálat egy­kori tisztje, aki utóbb a Gre­enpeace aktivistája lett. Esze­rint megállapodtak egy szov­jet őregység parancsnokával, aki egy Berlin melletti tá­maszponton felelt az SS—21 típusú atomrakétákért, hogy egy robbanófejet kicsempé­szett volna a bázisról. Méghozzá nem is akármi­lyet: ereje mindenben meg­egyezett volna a Hirosimára ledobott atombombáéval. A kialkudott ár sem volt cse­kély: negyedmillió dollár, va­lamint a tiszt kijuttatása Svédországba. A Greenpeace azt tervezte, hogy a titokban megvásárolt 400 kilós atombombát kiállí­tás keretében bemutatja a nyilvánosságnak, majd visz- szaadja Moszkvának. A Vö­rös Hadsereg tisztje azonban röviddel az üzlet lebonyo­lítása előtt eltűnt. Teljes jog­gal feltételezhető, hogy a tit­kosszolgálatok figyeltek fel az ügyre, és az üzlet előtt le­tartóztatták. Ferenczy Europress Véráldozat a művészet oltárán „Sátáni látványosság” kezdő­dött a minap Ausztriában - ál­lítja Brigitte Bardot. A film­sztárból lett ismert állatvédő szerint Mistelbachban állatokat ölnek meg, hogy vérüket fes­tékként használják föl. Bardot úgy tudja, hogy a barbár orgiát Hermann Nitsch szervezte saját birtokán, és a perfomance-re olyan hírességeket hívott meg, mint Yoko Ono és David Bowie. Az állatvédő színésznő fel­háborodva követelte az osztrák kormánytól, hogy tiltsa be az egyhetes rendezvényt, amelyen 2000 néző előtt birkákat és disznókat áldoznak föl a művé­szet oltárán. Az állatok belső­ségeit állítólag száz képzőmű­vészeti főiskolás darálja folya­matosan, hogy Nitschet festék­kel lássa el. FEB Clinton Lady Di példáját követi Felesége irányította a kihallgatásra fölkészítő stábot Magyar idő szerint keddre virradóan meglehetősen kemény órák várnak Bili Clintonra: az amerikai történelemben most először kényszerül arra egy elnök, hogy vádesküdtszék előtt tegyen büntetőügyben eskü alatt vallomást. A tét nem csekély, hiszen ha bebizonyosodik, hogy Clinton korábban hamisan vallott, az könnyen a pozíciójába kerül­het. Ezért aztán érthető, hogy az elmúlt napok kemény „edzéssel” teltek: Hillary Clinton napi 18 órát dolgozott azon, hogy a férjét megmentse a bukástól. A fölkészítést végző csapatban három ügy­véd - Kendall, Seligman és a magyaros hangzású névvel rendelkező Kantor -, valamint egy tévérendező, Thomason vett részt. Talán vannak még, akik em­lékeznek arra a nevezetes té­véinterjúra, amelyet Lady Diana adott a BBC riporteré­nek. A tudatosan megtervezett gesztusok sikerre vezettek. Valami ilyesmiről van szó ez­úttal is; a zárt láncú tévéköz­vetítés során a tanácsadók mindent előre kimódoltak. A vallomás helyszínéül szolgáló helyiség faláról eltávolítják a képeket. Clintont egyszerű székbe ültetik, nehogy bárki is hivalkodó luxusra gyanakod­jék. Ruházata szolid lesz, Mi vár rá? fotó: feb/reuters nyakkendője a nemzeti szí­nekkel kíván az érzelmekre hatni, tekintetével sajnálatot kell ébresztenie. (gy. z.) I

Next

/
Thumbnails
Contents