Új Néplap, 1998. augusztus (9. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-17 / 192. szám

1998. augusztus 17., hétfő Megyei Körkép 3. oldal Október 18-án újra voksolunk Mezőtúri javaslat után Egy hónapja befizette az áramdíjat, mégis felszólították A hátralékért a rendszer a ludas? Meglehetősen döcögősen működik a Titász számlázási rend­szere, sok a panasz - írtunk róla még tavaly. Nos, idén nyáron is érkezett kifogás, az áramszolgáltató az egyik túrkevei civil szervezetet szólította fel, rendezze tartozását, amit már több mint egy hónappal a levél érkezte előtt befizetett. Mint közismert, októberben újra voksolunk. Azt viszont kevesen tudják, hogy a hely- hatósági választásra az októ­ber 18-i időpontot az ország- gyűlési képviselő-választások után Mezőtúron tartott ta­nácskozáson javasolták. Dr. Németh Pál, Mezőtúr jegy­zője örömmel vette a két héttel későbbre tett időpontot, mivel a nem kis feladat előkészítésére így sokkal több idő áll rendel­kezésre. Elmondta, a teendők első időszaka gyakorlatilag le­(Folytatás az 1. oldalról) A gazdálkodók raktárai több­nyire dugig vannak a saját és a környékbeli kistermelők termé­nyével, s hovatovább aratni kell a napraforgót, hogy a többiről ne is beszéljünk. A fő gond természetesen az, hogy a takarmány és az euro mi­nőségű búza nem kell senkinek - hangsúlyozza Váradi Csaba. Véleménye szerint a mezőgaz­dasági termelők komoly likvidi­tási gondok elé néznek, sőt a gazdálkodók fele akár padlóra is kerülhet, hiszen ha a búzaérté­kesítés meghiúsul, nem lesz mi­ből visszafizetni a hiteleiket, s zárult. A városban a névjegy­zéket és az értesítőket elkészí­tették, az ajánlószelvények megérkeztek. Azokat hamaro­san borítékolják, a posta a vá­lasztópolgárok számára augusz­tus 17-21. között kézbesíti majd. A választási bizottság új­raválasztására a következő tes­tületi ülésen kerül sor. A ki­sebbségi önkormányzati válasz­tásra a cigány kisebbség leadta ajánlásait, arról szeptember 3- ig születik döntés. E hónap 21- től megkezdik munkájukat a je­lölőszervek. ses nem lesz miből megalapozni a következő évet. Már most sem telik sok helyütt gázolajra, ezért például csak elvétve látni tarló­hántást. A Jászkun Teszöv a tömeges termelői csőd elkerülése érde­kében a mostanában lejáró hite­lek kamattámogatásos átüteme­zését, valamint hektáronként 3-5000 forintos jövedelempótló támogatást remél a szakminisz­tériumtól, amely lehetőséget te­remt az őszi betakarítási és ta­lajmunkák elvégzésére. Ha mindez nem jön össze, egyelőre csak találgatni lehet a követ­kezményeket... L. Z. Dr. Szabó Zoltán, a Túrke véért Alapítvány kuratóriumának el­nöke elmondta, júniusban kéz­hez kapott számlájukon 22-i fi­zetési határidőt jelöltek meg. A lejárati napon átutalta a kérdé­ses összeget. Július 30-án ka­pott egy felszólító levelet, hogy csaknem hatezer forintos áram­díjtartozását rendezze. Amikor a debreceni ügyfélszolgálatot felhívta, „kioktatták”, miszerint illene tudnia, a rendszer csak egy nappal később teszi a cím­zett számlájára a pénzt. Már egy hete próbálnak a neve­zetes eseményre az ifjúsági klub épületében. Estéről estére felhangzanak az ismerős, hat­vanas, hetvenes évekből fenn­maradt dallamok. A műsor már elkészült, mintegy 60 dal csen­dül fel majd augusztus 20-án, a tűzijáték utáni utcabálon. Idén is hívtak vendéget. Zalatnay Sarolta (Cini) ad a koncert ke­retében egy háromnegyed órás műsort, melyből két dal erejéig a Resistan kíséri majd. Előze­Szabó Zoltán tovább „értet­lenkedett”. Hogyan lehet, hogy a rendszer egy hónap alatt nem vette észre, a kevi forintok már megérkeztek. Úgy tudja, több társasház inkább készpénzzel egyenlíti ki áramszámláját, mi­vel több esetben hozzá hasonló módon jártak. A Titász debreceni igazgató­ságán Horváth Béla kisfogyasz­tói osztályvezető elmondta, való igaz, a pénz már június 23- án megérkezett, de adminiszt­rációs hiba miatt csak július 30­nekarként pedig a környékbeli városi rendezvényeken egyre ismertebbé váló Aphrodite le­ányzenekar játszik. Valószínűleg a fent említett több mint félszáz melódiánál többet hallhat majd a közönség, mivel a szokásoknak megfele­lően idén is teljesítenek kíván­ságokat. Segítséget is kapnak, mivel a Chorda kórus néhány tagja is fellép, színesítve az előadást. Az együttes tagjai ab­ban reménykednek, hogy a ne­án könyvelték le. A számítógé­pes rendszer olyan, hogy a ha­táridő lejárta után 30 nappal au­tomatikusan generálja a felszó­lító levelet, amit kiküldenek. Mivel a hiba csak ezután derült ki, a felszólítást nem tudták visszatartani.- Társasházak esetében is előfordultak hasonló esetek?- Van, amikor több közös­ségi számlát egy összegben utalnak át, a hozzá tartozó refe­renciaszámok nélkül. így mun­katársaimnak kell kikeresni, hová tartozik a pénz. Ez nem mindig sikerül, s mivel a befi­zetett összeget nem könyvelik, akkor is hátralék mutatkozik, ha az áram ellenértékét befizet­ték - nyilatkozta Horváth, ses vezetes napon nem esik majd az eső. Hiszen ha buli közben megerednének az égi csatornák, a befejezésre újabb egy évet kellene várni. Fájlalják, az évek múlásával egyre nehezebb megszervez­niük, hogy az egykori tagok közül minél többen elmenjenek a próbákra. Természetesen a távollétnek vannak objektív okai is, hiszen 2-300 kilométer­ről nehéz lenne minden este Túrkevére utazni. Annak viszont örülnek, hogy ha az „edzéseken” nem is, de a fellépéskor még mindig sok re- sistanos van jelen, még ha csak egy szám erejéig is, de beáll a régi társak közé. SCS Hiánycikk a kollektív szerződés A versenyszféra két meghatározó szakszervezeti szövetsége, az Au­tonómok, valamint az MSZOSZ a Nemzetközi Munkaügyi Szer­vezet (az ILO) segítségével or­szágos programot indít a kollek­tív szerződések ösztönzése érde­kében - fejtette ki Borsik János, az Autonómok társelnöke szom­baton. Borsik korábban az MTI-nek elmondta, hogy napjainkban Ma­gyarországon 500 alatt van a he­lyi kollektív szerződések száma, és közülük is csupán egytucatnyi ágazati kollektív szerződést írtak alá, és ez önmagában is indokolja az ösztönzés szükségességét. A két szövetség tisztségviselő­inek felkészítő rendezvényeket tartanak idén szeptembertől jövő év áprilisáig. Az első konferen­ciát Székesfehérvárott szervezik, majd Zalaegerszeg, Szolnok, Miskolc, Szeged és Budapest kö­vetkezik. Megújul a tehenészet (Folytatás az 1. oldalon) Ezért az idén új fejési rendszert honosítanak meg, új lesz a tej­hűtési rendszer, a takarmányki­osztó kocsi, és felújítják a szar­vasmarhatelepen a belső úthá­lózatot. A több mint 22 milli­óba kerülő beruházás 50 száza­lékát a szövetkezet adja, a többi minisztériumi és területfejlesz­tési támogatásból jön össze. A szarvasmarha-tenyésztés évi árbevétele meghaladja a 100 milliót. Ám a szövetkezet is több lábon áll a biztonság ér­dekében: a növénytermesztés­ből 30 milliónyi, a szolgáltatás­ból 50, a kereskedelemből 100 milliós árbevételt valósítanak meg egy évben. Mivel kevés földjük maradt, jelentős mértékben végeznek szolgáltatást - szántást, vetést stb. - a környéken. Összessé­gében 1600 hektárnál is több földet kezelnek, művelnek. A szövetkezet 1994 óta nyeresé­ges, tavaly például 22 milliós nyereséggel zártak. P. E. Munkajogból elégtelen (Folytatás az 1. oldalról) A munkáltatókról alkotott kép - finoman szólva - nem mond­ható kedvezőnek. A magán- munkáltatók többségének jog­ismerete meglepően alacsony szintű, s az az egyezségi kész­ség is, mely a nyilvánvaló jog­sértés esetében elvárható lenne részükről a megoldás érdeké­ben. Mindezt tetézi, hogy a kül­földi érdekeltségű cégek egy részénél nem tartják tisztelet­ben a magyar munkajogi szabá­lyozást. Einvág A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesüle­tének Szolnoki Szervezete tegnap rendezte meg a Tiszali- getben a tájjellegű kutyakiállítást, amelyre 200 kutya neve­zését fogadták el. Az országos küllemkiállításon megválasz­tották Szolnok szépét és bajnokát. fotö; illyés cs. A termelők fele tönkremegy? A túrkevei Resistan már hangol a nosztalgiabulira Két szám erejéig Cinit is kísérik Megszűnése, azaz 1986 óta minden évben augusztus 20-án ren­dezi meg nosztalgiabuliját a túrkevei Resistan együttes. Idén sem lesz ez másként. A változás csak annyi, hogy nem a meg­szokott helyszínen, a sportcsarnokban élvezheti a közönség a muzsikát, hanem a város főterén, az utcabálon. NEMERE ISTVÁN: Szomszédom a ha 22.-Nagyon - felelte őszintén, és megélénkült. Néztem az arcát, aztán mondtam az utca nevét. Hamarosan ott voltunk. Amikor megálltunk a ház előtt, szóltam, tolasson be farral a ház mellé. A környék csöndje szinte szétfolyt, amikor lekapcsolta a motort.-Tízezer frank - mondtam. Littun döbbenten nézett rám. Tízezer...? Ez itt hatalmas ösz- szeg, egy évig is elélhet belőle egy kisebb család.- Semmi kérdés. Segíteni - kell, és utána hallgatni, míg csak él. A saját érdekében is, oké?- Oké - lehelte, még mindig az összeg hatása alatt állva. Fel­emeltük a csomagtartó fedelét. Szerencsére elég nagy kocsi volt. Littun megmarkolta a zsákok egyik végét, én a másikat. Az ar­cát láttam a gyér holdfényben - biztosan tudta, mi van a zsákok­ban. Összeszorította a fogát. Vér nem csordult, a zsákok erős anyagból készültek. Betettem a bőröndöt is. Jobb, ha a sofőr nem látja Lirrát. A sötétben talán a házat sem eléggé, így nappal nem azonosíthatja. Beszóltam Lirrának.- Mosd fel a szobát, tüntess el minden nyomot. Hamarosan visszajövök. A néptelen városon át halad­tunk a folyó felé. Lementünk egészen Mzinga déli végébe. Egy földúton hajtottunk ki a partra. Littun fejében alighanem megfordult, hogy most aztán vele is végzek. De becsületesen segített, ahogyan vállalta. A há­rom zsákot a folyóba dobtuk - a sodrás elkapta őket. Talán egy­két napig nem is kerülnek elő, vagy már a szomszéd ország te­rületén. Mindenesetre egyelőre letettük Múlani hadnagy és társai gondját. Bedobtam a bőröndöt is, ez persze azonnal elmerült. Szótlanul indultunk vissza a vá­rosba, A központhoz közeledve elővettem tíz darab ezrest, Littun kezében nyomtam. Egy kevéssé megvilágított ponton szóltam, álljon meg, és kezet nyújtottam a sofőrnek.- Ennyi volt, Littun. Hallgas­son, és nem lesz semmi baj. Gyalogosan eltűntem egy mellékutcán, aztán kimentem egy másikra, és hamarosan ismét Lirra házához értem. Az ajtó már zárva volt. Pisztollyal a kézben nyomtam le a kilincset. Ha ismét van itt ellenség...- Semmi baj - mondta Lirra a sötétben. Ott várt az ajtó mögött. * Kiringa másnap este telefonált.-Monsieur Skagen, rendben van minden! Fellélegeztem.- Csakugyan?- Jelentkeztek jobbnál jobb lányok. Megcsináltam a prog­ramot. Körbetelefonáltam a diplomatákat, üzletembereket, mindenkit, aki csak törzsven­dég szokott lenni nálunk. Kép­zelje, az apám révén még Mbuni elnök úrnak is sikerült szólnom!- Ön zseniális, Monsieur Kiringa - álmélkodtam a cél­nak megfelelő intenzitással. - És netán az elnök úr is eljön? Ennek nem örültem volna. Alaposan keresztülhúzná a számításainkat.-Az még nem biztos. Talán más programja akad. Egy pillanatig haboztam. Ho­gyan kérdezzem meg...?-És más magas állású sze­mély a környezetéből? Tudja, az sokat jelentene... három európai vendége már visszajelzett, hogy nagyon szívesen eljönnek. Örülnek, hogy egy jókorát mulathatnak!-Biztosan jó mulatság lesz - mosolyogtam. Még jó, hogy Ki­ringa ekkor nem látta az arco­mat. * Város környéki kirándulásnak álcáztuk a dolgot. Két kocsival mentünk, és amikor megálltunk a meglehetősen kopár hegytetőn, odalent láttuk Mzingát, a vala­mikori Port Lorrét. A jellegzetes „tüskés” tor­nyok uralták a látványt, hosszan elnyúló árnyékukkal. Kora reg­gel volt még, ilyenkor érdemes a szabad levegőn tartózkodni. Még hűvös van, viszonylag. Később a hőség kibírhatatlanná válik. „Fotószafáriról” volt szó. Torben már akkor csattogtatta film nélküli készülékét, amikor a város szélső utcáin haladtunk. Aztán ahogy felkanyarodtunk a hegyoldalra, már csak akkor vettük elő a gépeket, ha helybe­liek jöttek szembe. A poros úton meg-megcsúszott a terep­járók kereke. Roland komor volt, mint a nagy döntések előtt, legalábbis úgy hiszem. Will és Paul néha váltottak pár szót. Láttunk tevéket vezető parasz­tokat, kis ütött-kopott teher­autón a városba zöldséget szál­lító kertészt, kecskéket terelő, alig-felnőtt fiatalokat. (Folytatása következik) Szolnokon, a Hild térén megrendezett Etelközben a különböző gasztronómiai külön legességek mellett a színpadon zenés műsorok és divatbemutató - amely Szemők Anna és divatiskolája hallgatóinak munkáiból készült - várták a szórakozni vágyókat. illyéí

Next

/
Thumbnails
Contents