Új Néplap, 1998. július (9. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-06 / 156. szám

1998. július 6., hétfő Megyei Körkép 3. oldal A közigazgatási díjas polgármester Biciklivel jár a munkahelyére Megemlékezés a holocaust jászsági áldozatairól Megtanulták elfogadni az elfogadhatatlant A megemlékezők egy csoportja a zsidó mártírok emlékművénél fotó: sárközi Nyári szabadságát tölti, de hi­vatalában fogadta lapunkat dr. Bogdán Piroska, Mezőtúr pol­gármestere, aki a napokban vette át a megyei önkormány­zati és közigazgatási dÿat A várost immár nyolcadik éve irá­nyító dr. Bagdán Pi­roska 1989 előtt a helyi áfésznél dol­gozott. Azon kevés városi polgármeste­rek egyike, akik ma is kerékpárral járnak be munkahelyükre.- Hogyan értékeli az önnek ítélt kitün­tetést?- Kifejezi annak a munkának az elis­merését, amit az el­múlt kilenc évben végeztem, 1989 óta dolgozom ugyanis a közigazgatásban.- Hogyan lett polgármester?- 1990-ben többen kértek, je­löltessem magam. Vállaltam a megmérettetést, pedig igen erős ellenfelem volt Árvái Gyula személyében. Mindössze egy (Folytatás az 1. oldalról) A hagyományos közművelődési tevékenységek közül csökkent a klubok, hobbikörök, közhasznú tanfolyamok száma (850-ről 634- re), növekedett viszont a műsoros rendezvényeké és a kiállításoké. Má már szinte minden települé­sen vannak falunapok, népünne­pélyek, amelyek fontos részét al­kotják a kiállítások és a műsoros rendezvények. Ezek látogatott­sága jelentősen nőtt. Az alkotó, művelődési közös­ségek (tánccsoportok, pávakörök, Berekfürdő 1992. július elseje óta önálló település. Erre emlé­keztek a hét végén, a bereki na­pokon. Szombaton Kocsis La­jos könyvtáros köszöntötte azo­kat, akik elfogadták a meghí­vást, hogy bemutassák a telepü­lés lakóinak és az itt nyaralók­nak mesterségük fogásait és termékeit. Itt volt Csibi Csaba bőrdíszműves a Hortobágyról, aki elhozta csikóbőrös kula­csait, lószerszámait, Magyar Béla kenderesi népihangszer­készítő pedig népdalokat is ját­szott citeráin a vendégeknek. A Tokodi Csuhéfonó Egyesület népviseletbe öltözött asszonyai Földesi Antalné vezetésével bemutatták, hogyan készülnek szavazatkülönbséggel kerültem én a vezetői székbe. 1994-ben úgy éreztem, újra jelöltetni kell magami Le akartam mérni a legérintettebbek véleményén keresztül, hogy jó volt-e az, amit az előző négy évben vé­geztem.- Mit tart leg­nagyobb ered­ményének, illetve kudarcának?- Minden kö­rülmények között működőképes maradhatott a vá­ros, a folyamato­san romló feltéte­lek mellett ez ta­lán a legnagyobb eredmény. Saj­nos, idén a leg­nagyobb igyekezetünk ellenére sem sikerült több munkahelyet teremteni a városban.- Indul az ó'szi önkormány­zati választásokon?- Úgy érzem, ismét szembe kell néznem a kihívással. Sze­retném befejezni a megkezdett programokat. ses színjátszók, zenekarok) tagjainak száma a megyében 1997-ben mintegy 6500 volt, közöttük több mint 50 százalék gyermek. Ha a számszerű és a statisztika számaival meg nem ragadható színvonalbeli javulást összevet­jük a közművelődésnek helyet adó épületek állagával, a rendel­kezésre álló technikai eszközök­kel és anyagiakkal, elmondhat­juk, hogy a megye közművelő­dése a mostoha feltételrendszer ellenére is összességében sokrétű és hatékony munkát végzett. a csuhébabák, kenyérkosarak. Orvos Józsefné debreceni és Szűcs Imre tiszafüredi fazekas, a népművészet mestere haszná­lati és dísztárgyai szintén sikert arattak, csakúgy, mint a debre­ceni Leöntesz Zoltánná csipke­verő, népi iparművész térítői, gallérjai vagy Rézsó Sándor mezőtúri szövőmester asztalte­rítői . Aki megéhezett, az meg­kóstolhatta a karcagi Andrási Mihály mézeskalács-készítő édességeit. Bartha András és Hemző János fafaragók, népi iparművészek és Tóth István díszműkovács, népi iparmű­vész - mindhárman karcagiak - a gyakorlatban is bemutatták, hogyan készülnek termékeik.- Az elhurcoltak, meggyilkol­tak álmainak bennünk kell megvalósulnia, emlékükből kell erősíteni magunkat - mondta Radnóti Zoltán rabbi tegnap délelőtt Jászberény­ben, a holocaust jászsági ál­dozataira emlékező istentisz­teleten. Ötvennégy évvel ezelőtt, jú­nius 30-án a jászberényi gettó­ból és a jászsági településekről több mint félezer zsidót hur­coltak a monori téglagyárba, hogy aztán július 6-a és 8-a között sok ezer társukkal Mint elmondták, a könyv szo­rosan kötődik a Hild Viktort bemutató kiállításhoz, és ez a továbbiakban is így lesz. Hogy ez megvalósulhasson, ahhoz szükség volt a múzeum felújí­tására, az időszaki kiállítóterem létrehozására. Itt olyan kiállítá­sokat tartanak, amelyek anyaga nem illeszthető be az állandó kiállításokba, napi kutatói munka eredménye. Ebben a so­rozatban a Verseghy-kiállítás volt az első, ám arra még nem készítettek könyvet, mivel Ver­együtt a haláltáborokba vigyék őket. A jászberényi zsidó te­metőben minden évben egy maroknyi csoport gyűlik össze a túlélők és a hozzátartozók közül, hogy istentisztelettel, egy kadis elmondásával adóz­zon hozzátartozói, barátai és a sok százezer ismeretlen áldo­zat emlékének. A zsidó népnek ötezer éves története alatt meg kellett ta­nulnia elfogadni az elfogadha­tatlant, megérteni a megérthe- tetlent - mondta Radnóti Zol­tán beszédében. Ez a nép min­dig hitt az emberekben, az ígé­seghyről sok kiadvány hozzá­férhető. Szándékuk szerint a későb­biekben a századforduló, a szá­zadelő nevezetes szolnoki alak­jaival ismertetik meg az érdek­lődőket. Olyan személyiségek­ről van szó, akik sokat tettek Szolnokért, de nevük és tetteik az évtizedek folyamán jórészt feledésbe merültek. A sorozat következő darabját még nem tervezték meg, de fölmerült a Verseghy gimná­zium egykori tanárának, majd a retekben, de rájuk cáfolt a tör­ténelem. Sokan elmentek kö­zülük, csak kevesen maradtak, és az örök reménykedés né­pévé váltak. Rámutatott, hogy nekik, a maradékok maradé­kának kell megvalósítania az elhurcoltak, meggyilkoltak álmait. Az istentisztelet végén egy közös kadist mondtak el a ha­láltáborokban, munkaszolgá­latban meghalt sok ezer áldo­zat emlékére, majd egy-egy követ helyeztek el Jászberény zsidó mártírjainak emlékmű­vénél. Banka debreceni egyetem antropoló­gusának, a szolnoki városi könyvtár egyik alapítójának, Balogh Bélának a neve. A munkát befolyásolja az is, hogy egy-egy tervezett kötet anyaga hogyan gyűlik össze, egyáltalán van-e megfelelő mennyiségű dokumentum. Fölmerült olyan gondolat is, hogy egy-egy alkotóműhelynek tekinthető közösség tevékeny­ségét dolgoznák föl kiállításon és kötetben, például valamelyik nagy hírű iskola tanári karáét. Korábban úgy tervezték, hogy évente egy kiállítást ren­deznek és egy kötetet adnak ki, a lehetőségek számbavétele so­rán ez annyiban változott, hogy nem ragaszkodnak az évente kötelező megjelenéshez. Abádszalóki nyár A jó zene mindent legyőz A szemerkélő eső ugyan elke­serítette egy kicsit az Abád­szalóki Nyár ’98 program- szervezőit, de mint kiderült: az igényes, jó zene a legmos­tohább körülmények között is vonzza a közönséget. A péntek esti Total Dance Par- ty-n beigazolódott, hogy kiváló ötlet volt befedni 1997-ben az öböl melletti szabadtéri színpa­dot, mert a vigasztalanul kitartó égi áldás ellenére is nagyon so­kan voltak kíváncsiak a tiné­dzserek két kedvenc zenekarára, az UFO-ra és Ámokfutókra. Szombaton, ha egy kicsit szele­sen is, de visszaköltözött Abád- szalókra a nyár. Képletesen ez elsősorban a nyolcvanas évek sikercsapatának, a Neoton Famí­liának volt köszönhető, esti kon­certjükkel ugyanis valóban forró hangulatot varázsoltak a szín­padra, a meghívott sztárvendég, Vincié Lilla közreműködésével. Folytatás ezen a hétvégén vízi karnevállal és az országosan is egyre népszerűbb Tisza-tó-át- úszással, amelyhez a népszerű humorista, Bajor Imre és a hu­morfesztivál fiatal győztesei is igyekeznek kedvet csinálni, -p­Ősztől nőhetnek a túlélési esélyek (Folytatás az 1. oldalról) Elmaradás van viszont a tech­nikai helyiség kialakításában, amit egy 30 négyzetméteres kórterem leválasztásával olda­nak meg. Ez várhatóan 3-4 millió forintba kerül. Ennek egy része anyagok felajánlá­sával már rendelkezésre áll, de továbbra is keresik azon vál­lalkozókat, akik valamilyen segítséget nyújthatnak. Az igazgató nagyvonalúnak nevezte a gyomaendrődi ön- kormányzat 100 ezer forintos felajánlását. Gesztusértékű, mert olyan település ajánlotta a pénzt, mely nem tartozik a túri kórház ellátási körzetébe. Mivel a szükséges műszerek jelentős része már rendelke­zésre áll, dr. Ambrózi reméli, a negyedik negyedévtől már fogadhat betegeket a túri kór­ház új osztálya. Ez azért is fontos, mivel mindaddig, míg a szubintenzív részleget át nem adják, a népbetegségnek számító szív- és érrendszeri megbetegedések súlyosabb eseteit - például az infarktusos betegeket - Szolnokra kell szállítani. A hosszú utazás és az esetleges várakozás pedig a túlélési esélyeket jelentősen rontja. -scsj­Dr. Bagdán Piroska Egyre több a népünnepély Hat éve önálló Berekfürdő Az első kötet Hild Viktor munkásságáról szól Könyvsorozat nevezetes szolnokiakról Mint arról nemrég írtunk, a Damjanich Múzeum munkatársai egy könyvsorozat első kötetét bocsátották útjára. A sorozat címe Szolnoki arcképcsarnok, az első kötet Hild Viktor életéről és munkásságáról szól. A kezdeményezés céljáról, a további kötetek tervéről kérdeztük Kaposvári Gyöngyit és Pató Máriát, az első kötet szerkesztőit. „Egy jó tanító állandóan képezi magát” Harmincnyolc éves pedagógiai munkájának elismeréséül az elmúlt héten dr. Fazekas Sándor polgármester Karcag Város Kultúrájáért díjat adott át Szabó Juliannának, a Nagykun Református Általános Iskola tanítónőjének. Szabó Julianna már gyerek­ként elkötelezte magát a peda­góguspálya iránt. Mint mondta, a gyerekek kedvesek, hálásak, így számára mindig fontos volt, hogy velük foglal­kozhasson. Érettségi után Szegeden szerzett tanítói diplomát, és a kunmadarasi általános isko­lába került. Ott elsős tanító­ként húsz éven át vezette be az írás, olvasás, számolás tudo­mányába a gyerekeket. Na­gyon hálás feladat volt szá­mára a 30-40 éves analfabétá­kat is megtanítani a betűve­tésre. 1979-től a karcagi Györffy István Általános isko­lában folytatta pályafutását, je­lenleg pedig a Nagykun Re­Szabó Julianna fotó: b. l. formátus Általános iskolában tanít. Szabó Juliannának rengeteg élménye van az egykori nyári táborokról, osztályairól, akik közül mindig a legutolsó a legkedvesebb. Tanítói mun­kája során mindig arra töreke­dett, hogy megnyerje a szülő­ket is, mert akkor a rábízott kisgyerekekkel is könnyebb, hiszen a szülő mindent meg­tesz gyermekéért, sok minde­nért lemond az érdekében. Er­ről a mai, rohanó világban sok pedagógus elfelejtkezik - véli Szabó Julianna, aki úgy tartja, hogy egy jó tanítónak állan­dóan képeznie kell magát. Még ötvenévesen is beült az iskolapadba, hogy tanuljon, hogy a legkorszerűbb módsze­rekkel taníthassa meg írni, ol­vasni a rábízott gyerekeket. Az elmúlt 38 év alatt több száz elsőse volt, idén azonban olyan tanítvány is járt az osz­tályába, akinek már a nagy­mamáját is tanította. de Hetven főiskolás kutatást végez Szolnokon és Kunhegyesen A felmérésből a városok profitálnak A Jászberényi Tanítóképző Főiskola első évfolyamot végzett szociálpedagógia szakos hallgatóinak részvételével társadalom- ismereti és szociológiai táborokat szerveznek Szolnokon és Kunhegyesen Szoboszlai Zsolt és Szarvák Tibor szociológusok, valamint dr. Nagyné Varga Ilona szociálpolitikus.- A kunhegyesi önkormányzat azáltal, hogy szállással és egyéb költségek átvállalásával támogatja a július 1-9. között megrendezett tábort, rendkívül sok, a településsel kapcsolatos információhoz juthat - tájékoz­tatta lapunkat Szoboszlai Zsolt kutatásvezető. A 8800 lakosú városban mintegy 600 családot keresnek fel - a családok 17 százalékát -, ezenkívül a helyi társadalom vezetőivel beszélgetnek, vala­mint egyes szakterületek - egészségügy, kultúra - problé­máit feltárva írnak esszéket a fiatalok. A felmérés eredmé­nyeit szeptemberre egy tanul­mányban szeretnék összegezni, hogy az őszi helyhatósági vá­lasztások után megalakuló ön- kormányzat mielőbb hasznosít­hassa azokat. A szolnoki Széchenyi-lakó- telepen valószínű még nem volt olyan átfogó, az ott lakók élet- körülményeit vizsgáló szocio­lógiai felmérés, amelyet - 650- 700 fős mintával - ugyancsak jászberényi főiskolások egy csoportjával végeznek július 2-10. között. - Az elmúlt évti­zed társadalmi-gazdasági, szo­ciális, közbiztonsági változásai is indokolják a vizsgálat elvég­zését - fogalmaz Szoboszlai.- Itt él a megyeszékhely la­kosságának, a választópolgá­roknak majd egy harmada, akik problémáit rétegspecifikusan kell megismerni, vagyis a tele­pen lakó főiskolai tanár, ipari munkás, köztisztviselő, mun­kanélküli véleményének, élet- körülményének feltárásával le­het a felmerülő gondokat meg­ismerni, és megoldva ezeket, a városhoz csatolni a lakótelepet. A kutatáshoz szükséges anya­giak egy részét városi képvise­lők, szolgáltató cégek ajánlot­ták fel, a fennmaradó részét Szolnok várospolitikai alapjá­ból biztosítják. (Mivel az utóbbi években erősödő bizal­matlanság tapasztalható a kér­dezőbiztosok iránt, a kutatásve­zető azt kéri: mindkét települé­sen fogadják bizalommal a fia­talokat, akiket természetesen hivatalos megbízólevéllel láttak el.) S. Cs. J.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents