Új Néplap, 1998. július (9. évfolyam, 152-178. szám)
1998-07-06 / 156. szám
4. oldal 1998. július 6., hétfő Gazdasági Tükör Növekedési ütem: 5 százalék körül A Magyar Nemzeti Bank 1998-1999-ben 5 százalék körüli gazdasági növekedésre számít az államháztartás helyzetétől függően - olvasható abban az összefoglaló jelentésben, amelyet a jegybank készített az ország tavalyi gazdasági teljesítményéről, illetve az idei kilátásokról. Az MNB szerint az ismert adatok alátámasztják azt a prognózist, hogy a gazdasági növekedés a jövőben is nagyban függ majd az exportteljesítménytől és a beruházások mértékétől. A kereslet szerkezete azonban némileg módosul: a belföldi egyre erőteljesebben bővül, és ehhez a növekvő felhalmozáson kívül már az emelkedő fogyasztás is hozzájárul. Az előzetes adatok alapján az első negyedévben megtermelt bruttó hazai termék körülbelül 5 százalékkal haladta meg a tavalyi év azonos negyedévében mért értéket. A lakossági fogyasztás 2,8-3 százalékkal, a nemzetgazdasági felhalmozás pedig 13-14 százalékkal nagyobb, mint az előző év azonos időszakában. Erre alapozva az MNB prognózisa szerint az idén is meghatározó keresleti tényező marad az export. A kivitel tavalyi növekedése valószínűleg nem ismétlődik meg, de igen magas, mintegy 20 százalékos ütemet érhet el. Az országba betelepült multinacionális cégek - de a többiek is - változatlanul jelentős exportbővítő tevékenységet folytatnak majd. A sikeres modernizáció és az európai uniós csatlakozás szempontjából a versenyképesség javítása és a termelés technológiai színvonalát emelő beruházások elsősegítése a legfontosabb - mondta Inotai András, az MTA Világgazdasági Kutatóintézet igazgatója tegnap, könyve bemutatóján. A kötet a „Magyarország, az EU és a 10 társult ország közötti külkereskedelem jellemzői és új irányzatai 1987-1997” címet viseli. Korlátozzák a hízott kacsák tenyésztését a második félévben a tenyésztők, mivel a magyar kacsamáj iránt visszaesett a franciák kereslete - közölte Takács László, a Baromfi Termék- tanács megbízott igazgatója. A várhatóan kikelő mintegy 1 millió naposkacsából egyetlen nőivarú állatot sem nevelnek fel a tenyésztők. 1,9 százalékkal emelkedett a mezőgazdasági termékek termelői árszínvonala májusban. A növényi termékek ára 6 százalékkal nőtt, az állatok és az állati termékek árai viszont 4 százalékkal csökkentek - jelentette a KSH. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 363,15 Francia frank 36,02 Japán jen (100) 157,55 Német márka 120,74 Olasz líra (1000) 122,57 Osztrák schilling 17,17 Svájci frank 143,45 USA-dollár 219,19 ECU 239,18 A legfőbb veszély: ismét veszteségessé válhat a sertéshizlalás Támogatni kell a húsexportot A Vágóállat és Hús Terméktanács szerint még nincs válság a sertéságazatban, de válságosra fordulhat a helyzet, ha a feldolgozók nem kapnak állami segítséget. Az üzemek értékesítési gondjai a termelők helyzetét tovább nehezítik. A Magyar Húsiparosok Szövetségének képviselője szerint az idei sertéshúskivitel jelentős mértékben elmarad a tavalyi, hasonló időszakban kiszállított mennyiségtől, és a kelet-európai export ösztönzésére folyósított többlettámogatás sem hozta meg a kívánt eredményt. A legnehezebb helyzetben azok az üzemek vannak, amelyek egyaránt értékesítenek a kelet- és a nyugat-európai piacokon. A keleti export után ugyanis csak akkor vehetik igénybe a többlettámogatást, ha minimumárat fizetnek a termelőnek. a minimumár viszont az összes - az uniós értékesítésre is felvásárolt - sertésre vonatkozik. Az ipar a megoldás kulcsát abban látja, ha a többlettámogatás kiterjedne az európai uniós kivitelre is. Indokolt lenne ez az alacsony világpiaci árak miatt is, vélik a szakemberek, akik szerint a sertésexportőr országok között folyó támogatási versenyben állami segítség nélkül képtelen „ringbe szállni” a hazai húsipar. Az Európai Unió mázsánként 20 ECU-vel segíti a sertéshús kivitelét, emiatt a magyar termékek mind az Unió, mind a kelet-európai országok piacán súlyos versenyhátrányba kerülnek. Tény, hogy ha az értékesítési csatornák bedugulnak, az kedvezőtlenül érintheti a hazai sertéstermelőket is. Az ipar már eddig is jelentős mértékben csökkentette a felvásárlási árakat, és ha folytatódik ez a tendencia, ismét veszteségessé válhat a sertéstartás. (újvári) BÁLINT GYÖRGY ROVATA Lapok a kertész noteszából A szántóföldek belvizes, árvizes területeit most még eredményesen lehet hasznosítani újravetéssel. A veteményeskertekben nyári másodvetéssel lehet a kipusztult termést pótolni. Erre a célra a zöldbab, a cékla, a káposztafélék, a csemegekukorica a legalkalmasabb. A szőlőtőkék és a gyümölcsfák az egy hétnél nem hosszabb vízborítást többnyire károsodás nélkül elviselik. A mintegy két évtizede hazánkba került cukkini manapság már szinte minden veteményeskertben megtalálható. Gyümölcse elérheti a 3-4 kilogrammot is, de az igényes termelő akkor szedi le a kis tököket, amikor azok hossza 25-30 centi, és a súlyuk legfeljebb 60 dekát nyom. A gyümölcsök ugyanis ekkor a legízesebbek. Nagy előnye a cukkini termések korai betakarításának, hogy nem vonnak el fölösleges tápanyagot a tőtől, ezért az folyamatosan virágzik, vagyis a termések is megszakítás nélkül növekednek. Az alma- és a körtefák terméskezdeményeit még mindig érdemes megritkítani. A júniusi gyümölcshullás (amikor a fák önkéntesen és öntevékenyen szabadulnak meg a fölösleges gyümölcsöktől) már befejeződött, de még mindig lehetnek olyan ágak, amelyeken túl sűrűn helyezkednek el a termések; ezeket úgy kell megritkítani, hogy minden megmaradó gyümölcsnek elegendő helye legyen a kifejlődéshez, megszí- neződéshez és beéréshez. Az idén a szőlőtőkék hajtásai igen erőteljesen növekedtek, ezért nagy szükség van a rendszeres zöldmunkára, a nem termő hajtások eltávolítására, a hónaljhajtások visszavágására, a túlságosan sűrűn növő hajtások megritkítására és a termőhajtások gondos rögzítésére, nehogy a szél kitörje a súlyos fürtkezdeménnyel terhelt vesz- szőket. A minőségi szőlőtermés egyik fontos feltétele az, hogy a lombozat és a fürtök egymással összhangban legyenek, mert ha a sűrű lombozat beárnyékolja a fürtöket, akkor a fejlődő bogyók nem képesek elegendő cukrot, savat, íz- és illatanyagot gyűjteni ahhoz, hogy kiváló minőségű nedvet sajtolhassunk ki, és azokból rangos bor készüljön. A szövetkezetek állják a versenyt Július első hetében ünnepük világszerte a nemzetközi szövetkezeti napot, az idén a hetvenhatodikat. A Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége 1895-ben alakult, s ma száz ország 800 millió szövetkezőjének az érdekeit képviseli.- Miként látja a hazai szövetkezetek jelenlegi helyzetét, esélyeit? - kérdeztük Horváth Gábortól, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkárától.- A szövetkezeti mozgalom gondolata olyan viszonyok között született száz esztendővel ezelőtt, mint amilyenek nálunk most kezdenek kialakulni. Az eltelt évtizedek során azonban a világon szinte mindenütt kedvező kormányzati és politikai légkör vette körül tevékenységüket, mert segítették, integrálták a kistermelőket. Emellett szociális és segélyezési feladatokat vettek le az állam válláról, tehermentesítve ezzel a központi költségvetést. A hazai szövetkezetek is hasonló feladatokat látnak el, Magyarországon mégsem pozitív a megítélésük. Ellenkezőleg, az elmúlt években inkább negatív megkülönböztetésben volt részük. Ennek ellenére - vagy talán éppen ezért - a szövetkezeti rendszer rendkívüli módon megedződött. A szövetkezetek állják a versenyt a piacgazdaságban, eredményeik semmivel sem rosszabbak, mint a magánszféráé. Anyagi nehézségeik ellenére, minden fillér után becsületesen befizetik az adót, a tb- és egyéb járulékokat az államkasszába.- Milyen feladatok állnak előttük?- Gazdasági pozícióikat erősíteni kell, és nem szabad lemondaniuk a fejlesztésről sem. A mezőgazdasági szövetkezetek számára adott a lehetőség, hogy helyben a kistermelőket integráló szervezetekké váljanak. A jövőben elsősorban a szolgáltató tevékenységüket kell bővíteniük. A kistermelők, a magángazdák egyedül nagyon kiszolgáltatottak, segíteni kell, hogy erőiket minél hatásosabban egyesíthessék. E munka legjobb támogatói a jövőben is a szövetkezetek lehetnek. újvári (Növekedési) pályán maradni A bruttó hazai termék - ami nem más, mint az adott esztendőben a bevételekben megtérült értékcsökkenési leírás, munkabér és nyereség - tavaly növekedésnek indult, s az előző évit több mint 4 százalékkal haladta meg. Az első négy hónap adatai alapján arra számíthatunk, hogy a növekedés nemcsak folytatódik, hanem még nagyobb, 4,5-5 százalékos lesz 1998-ban. Erre enged következtetni az a tény, hogy az elmúlt időszakban a növekedés üteme is negyedévről negyedévre nőtt. Tavaly az első negyedévben még csak 2,1, a másodikban 4,3 százalékot tett ki, a harmadikban pedig már 5,1 százalékra rúgott. A dolog legnagyobb tanulsága, hogy a szigorú egyensúlyi politika nem rontotta, hanem javította a növekedés feltételeit. Ennek köszönhető, hogy a legújabb kori magyar gazdaságtörténetben egyedülálló mértékű növekedés az egyensúlyi mutatók, a költségvetési egyenleg és a folyó fizetési mérleg romlása nélkül következett be. Az új kormány programja a gazdaság és a pénz stabilitását, az infláció leküzdését helyezi a középpontba. Két fontos gazdasági tárca élére olyan, stabilitásközpontú személyt állítottak, mint Chikán Attila és Járai Zsigmond. Mindez azt mutatja, hogy az elmúlt két esztendő folyamataiból lényeges következtetéseket vontak le. A kedvező egyensúlyi viszonyok közötti gyors növekedés hordozója az export volt, amely dollárban számolva 21,45 százalékkal emelkedett, míg a behozatal csak 16,3 százalékkal. Vállalataink, ezen belül elsősorban az export zömét adó nemzetközi nagyvállalatok fokozták a hazai termékek és szolgáltatások versenyképességét külföldön. Ennek nyomán folytatódott a működő tőke importjának gyarapodása is. A javuló értékesítési feltételek több beruházásra bírták rá a vállalkozókat, befektetéseik ösz- szege huzamos visszaesés és stagnálás után tavaly több mint 10 százalékkal emelkedett. A belső fogyasztás az erőteljes megtakarítási hajlam következtében ha lassan is, de végre nőni kezdett, s várhatóan a reáljövedelmek emelkedésével párhuzamosan bővül majd. Feltételezhető: a növekedés valamennyi tényezőjének erősödése tartóssá teszi a magyar gazdaságnak a minőség és a versenyképesség javulásán alapuló növekedési pályát. (bácskai) Miért nem olcsóbb a benzin? A Magyar Autóklub a nyersolaj piaci árának csökkenésére hivatkozva áraik mérséklésére hívta föl az üzemanyag-forgalmazó társaságokat, ők azonban indokolatlannak minősítették az Autóklub törekvését. Az Autóklub szerint a nyersolaj ára január elseje óta 40 százalékkal csökkent, de ezt az üzemanyagárak nem tükrözik. Ezáltal az üzemanyagforgalmazóknál indokolatlan és aránytalan extraprofit termelődik. Az Autóklub elnöksége ezért felhívja a társaságokat arra, hogy vizsgálják felül üzemanyagáraikat és azokat a nemzetközi piacok árcsökkenésével arányosan szállítsák le.- Közép-Európában Magyarországon a legalacsonyabb az árrés, úgyhogy nemhogy extraprofitról, de még profitról sincs szó az üzemanyag-forgalmazó cégeknél - mondta Szabó Miklós, az OMV Hungária Kft. ügyvezető igazgatója. A magyar benzinpiaci árrés mintegy fele a nyugat-európainak, és még Közép-Európában is az egyik legalacsonyabb, például a cseh és lengyel árrésnek a 60 százalékát sem éri el. Mivel a 150 forint körüli benzinárnak mintegy 70 százalékát az adók teszik ki, a kőolaj ára nem jelentős tényező az ár kialakításánál. Szerkesztőségünk csupán azt tartja elgondolkodtatónak, hogy ha a kőolaj ára 1 forinttal nő, akkor ez azonnal megjelenik a benzinárban is, méghozzá úgy, hogy az egyforintos kőolajár-növekedés 2,30 forint adónövekedést is indukál. Kőolajár-csökkenés esetén azonban az árváltozás elmaradásának indoka, hogy elenyésző tételről van szó. Lehet, hogy az ármérsékléssel szükségszerűen együtt járó adótétel-mérséklődés nem lenne ilyen elenyésző az államkassza számára? Ferenczy Europress # C06 vezcTis szati segédeszköz-kereskedelem kivételével - a kis- és nagykereskedelmi, tóvá bá a vendéglátó, a szálláshely-szolgáltató, az idegenforgalmi, valamint a kereskedelmi szolgáltató tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetekre, a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeire és a saját előállítású áruját értékesítő termelőre terjed ki. A működési engedély iránti kérelemhez csatolni kell a kereskedelmi tevékenység végzésére jogosító és az üzlethelyiség használatára való jogosultságot igazoló okiratok hiteles másolatát és az előzetes szakhatósági hozzájárulásokat. Ezentúl a jegyző az illetékes kereskedelmi és iparkamara indítványára akkor is bezárathatja a vendéglátóipari üzletet, ha a kamara határozatában megállapítja, hogy az üzlet a ka ara által elfogadott etikai kódex szabályait súlyosan megsértette, illetőleg a kategóriába sorolását illetően valótlan tartalmú nyilatkozatot tett, továbbá ha a kereskedő elmulasztotta a vásárló jogszabályban előírt tájékoztatását. Vásárok és piacok Szintén június 22-től hatályos a 103/1998. (V. 22.) Korm. rendelet, amely a vásárokról és piacokról szóló 35/1995. (IV. 5.) Korm. rendeletet módosította. Ezentúl a vásárokon és piacokon nem hozható forgalomba- fűszerpaprika-őrlemény, valamint jövedéki termék, kivéve, ha azt működési engedéllyel rendelkező kereskedő üzletben forgalmazza, valamint- gázüzemű készülék, továbbá elektromos hálózatról üzemeltethető, illetve hálózati csatlakozási lehetőséggel rendelkező termék és ezek elektromos árammal kapcsolatba hozható alkatrészei. A vásárok és piacok rendjét, a forgalomba hozott termékeket, valamint a jogszabályban foglaltak megtartását a jegyző, a hatósági jogkörrel felruházott piacfelügyelő, illetőleg a területi gazdasági kamarák ellenőrzik. Határidők cégvezetőknek Július 7.- A befektetési szolgáltatók jelentése a nyitott pozíciókról- a földművelésügyi hivatal tájékoztatása a szövetkezeti tagok által felvett tagi kölcsönökről. Július 10.- Az önálló tevékenységet végző magánszemélyek negyedéves zárása- az adóraktári adójegy-felhasználók bejelentése a tárgyhavi adójegyigényről- a társadalombiztosítási kötelezettségek teljesítése- az egyéni vállalkozók tb-járu- lékfizetése- bevallás és tagdíjfizetés a ma- gánnyugdíjpénztámak- a táppénz-hozzájárulás befizetése- a külföldi személyektől levont adó befizetése- a magánnyugdíjpénztárak új tagjainak bejelentése-az egészségügyi hozzájárulás befizetése- az osztalékadó befizetése. Július 12.- Az szja-előleg befizetése- a számítógéppel vezetett vámáru-nyilvántartás hitelesíttetése. Üzletműködés és belkereskedelmi tevékenység A 102/1998. (V. 22.) Korm. rendelet módosította az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásáról szóló 4/1997. (I. 22.) Korm. rendeletet. A megváltozott rendelkezések nagy része június 22-én lépett hatályba, de az a nagykereskedő, aki eddig működési engedély nélkül folytathatta tevékenységét, 1998. december 31- ig nem köteles beszerezni az engedélyt. A rendelet hatálya ezentúl - a gyógyszer- és gyógyáEsett a márka, drágább a jen A Budapesti Árutőzsde gabonaszekciójában a múlt héten közel 740 milló forint értékben kötöttek üzletet - derül ki a BÁT gyorsmérlegéből. A legkeresettebb termék a malmi búza volt, amelyből 743 kontraktus cserélt gazdát. A kereskedést csökkenő árfolyamok jellemezték. A búza az augusztusi, novemberi és decemberi értékek kivételével alacsonyabb árfolyamon zárt. Az augusztusi lejárat 18 850 forinttal búcsúzott a héttől. A határidős pénzpiacon a német márka volt a legkelendőbb, továbbra is második helyen áll az amerikai dollár. A márka jegyzése a jövő márciusi árfolyam kivételével csökkent, egyes esetekben 50 fillérrel is. A legközelebbi lejárat 120,90 forinton nyitja a hétfői napot. Az amerikai dollárnak 1,0-1,50 forinttal nőtt az ázsiója a hét végére, a júliusi határidőre 218,41 forinton zárt. A hét nyertese a japán jen volt, amely jelentős mértékben, 2,20-5,10 forinttal erősödött, ennek következtében a szeptemberi árfolyam 162,70 forintra módosult.
