Új Néplap, 1998. május (9. évfolyam, 102-126. szám)
1998-05-05 / 104. szám
6. oldal Megyei Tükör 1998. május 5., kedd A televízióvétel minőségét is vizsgálják a hírközlési főfelügyelet szakemberei egy speciális, erre a célra kialakított autóval. A műszerekkel telerakott gépjármű járja az országot, és méréseket végez. Felvételünk Pusztataskonyban örökítette meg a mérőkocsit. fotö: m. j. Az önkormányzatokat gúzsba köti a pénztelenség Kistelepülések építészeti értékei Az elmúlt években az épített környezet alakítása elsősorban a kistelepüléseken nem volt kellően irányított. Emiatt a magyar kisvárosok, falvak egy része a hagyományos utcaképre fittyet hányó, építészetileg és esztétikailag oda nem illő épületekkel gyarapodott - hangzott el a Magyar Urbanisztikai Társaság szolnoki területi csoportjának nemrég Tiszapüspökiben rendezett szakmai konferenciáján. Az értékes épületek, épületegyüttesek, utcák és terek megőrzéséért - mutattak rá a tanácskozáson - a helyi önkormányzatok tehetnének legtöbbet, ha nem kötné kezüket gúzsba a pénztelenség. Jellemzőként említették: az egyik helyhatóság hiába vette lajstromba legjobb szándékkal a település értékes helyi építményeit, védelmükről végül is le kellett tennie, mert nem volt anyagi eszköze az esetleges kisajátításhoz vagy felújításhoz. Kiutat jelentő módszerként javasolták: kívánatos volna, ha egy-egy önkormányzat elkészíthetné azt a vizsgálatot, amely az adott lakóhely építészeti jellemzőit fogja egy csokorba. (A tanácskozásnak helyet adó Tiszapüspökiben éppen egy ilyen készült el, tanulságait megismerhették a résztvevők.) E vizsgálatok megállapításai ugyanis - érveltek a meghívott polgármesterek előtt - fogódzót adnának ahhoz, hogyan épüljön tovább építészeti szempontból megfelelően a kistelepülés, és megtartsa az öröklött és büszkeségre okot adó sajátosságait, jellegzetességeit. A tiszapüspöki példa követését azért is szorgalmazták, mert az idei év elejétől központosították az építési hatóságot, és a döntések java az érintett településtől távol születik. Ha viszont a hatóság rendelkezne a lakóhely műemléki és építészeti értékvizsgálatának megállapításaival, azokat figyelembe tudná venni az építési engedélyek kiadásakor. Klub a betegségtudat feloldására Fennállásának ötödik évfordulóját ünnepli idén A rák ellen együtt, egymásért megyei szervezetének mezőtúri klubja. Az idők során 35-40 tagja volt, összejöveteleiket 12-15 daganatos beteg látogatja rendszeresen. A közösség kimondott célja, hogy a tumoros betegeknek erőt adjon, növelje gyógyulásba vetett hitüket. Hiszen, mint azt Sz. Gy.né klubvezető elmondta, a kezelések nem sokat változtak az idők folyamán, mégis egyre kevesebben halnak meg. S ebben, reméli, szerepe van a klubnak is. Az öszszejöveteleken részt vevők száma igen változó, hiszen szinte mindenki rendszeresen jár kezelésre. Néha azért nem megy el valaki, mert gyengélkedik, ami sajnos a betegség természetes velejárója.- Azért kellenek a klubok, hogy tudomásul vegyük betegségünket - mondja egy klubtag. - Amikor a rendszeres összejövetelekről hallottam, már olyan idegi és fizikai állapotban voltam, hogy ki sem mertem menni az utcára. Ahogy elkezdtem járni a foglalkozásokra, egyre inkább éreztem, vissza tudok térni az emberek közé.- Fel kell oldani a rák körül kialakult több évtizedes tabut - mondja másvalaki. - Kevesen merik felvállalni, hogy betegek. Pedig szükség van rá, hogy tudatosuljon, a rák nem azonos az azonnali halállal.- Fontos a klubok léte - vélekedik egy hölgy -, mivel a legtöbben egyedül nem tudják feldolgozni azt a tudatot, hogy rákjuk van. A közös beszélgetések bátorságot is adnak a gyilkos kór leküzdéséhez. Idén előadásra várják a mezőtúri születésű nemzetközi hírű rákkutatót, dr. Lapis Károly professzort is. ses „Magam lakom ugyan, mégsem vagyok egyedül, hiszen hívő embernek ismernek”- mondja Jobbágy György ök már előbújtak a fából: a szent, a gyerek és szülője Meg kell becsülnünk a külföldi vadászokat Tízmilliókat hagynak itt évente Megyénkben évente átlag 2500 külföldi vadász fordul meg. A vadászkamara titkára, Kővári Ferenc szerint átlag mintegy 15 millió forint bevétele származik ebből csak az államnak, míg a megkötött biztosítások kiadásai is meghaladják az ötmillió forintot. Ezért meg kell becsülnünk őket, főként akkor, ha még hozzászámítjuk azt, hogy közel 30 féle eljáráson kell egy-egy vadásznak keresztülmenni mindehhez. A külföldiek magyarországi vadásztatása jó jövedelemforrás mind az államnak, mind a vadásztársaságoknak, mind pedig a turizmusban tevékenykedőknek. Ezért az ellenük intézett támadásokkal legfeljebb mi lőhetünk „bakot”, hiszen eleve egy halom procedúrán kell annak átesnie, aki kis hazánkban akar - nem csak - bakot lőni. Az egész vadásztatás a külföldi partner bejelentkezésével kezdődik egy vadászati irodánál. Ekkor már az iroda tudja azt is, hogy az adott személy mit szeretne lőni, milyen súlyú trófeát, esetleg mennyi nyulat vagy fácánt akar hazavinni. Mindezek alapján szervezi meg az iroda a vadásztatást, miközben négy-ötszöri levélváltást végez, s ha minden rendben van, akkor az adott vadásztársaság meghívólevelét is postázza az - immár nem csak - érdeklődőnek. Ez utóbbira azért van szükség, hogy „vadászunk” a saját puskáját használhassa Magyarországon. Közben - meséli tovább a titkár - egy halom engedélyt is beszerez az iroda: vadászati engedélyt, lőjegyzéket, állatorvosi igazolást, és megköti a biztosítást is. Mikor végre eljön a várva várt nap, s a külföldi vadász megérkezik határunkra, már csak a fegyverbehozatali engedélyt kell kitöltenie, hogy beengedjék az országba. A vadászat után jön a nehezebbik része az egésznek, hiszen most már a lelőtt vadat kellene hazavinnie a külföldinek. Ha trófeát lőtt, akkor előbb a bírálóbizottság következik, majd a kiviteli engedélyek, melyekhez állatorvosi igazolás is szükségeltetik. A határon pedig mint áruszállító léphet ki, a szokásos sorban állással, ügyintézéssel. Van számára egy könnyebb út is: mindezt az adott irodára bízza, persze díj fejében. Az ügyintézés legyen a vendég, illetve az iroda dolga - mondhatnánk. Nem árt azonban tudni, hogy a vadásztatás a turizmus része. Hiszen csak a vadászati engedélyekért megyénkben majd 15 millió forinttal gazdagodik az államkassza. A vadásztársaságok a bérvadászatból 200 millió forintot meghaladó bevételt érnek el, s hasonló öszszegre tehetők a vadászturisták által különböző szolgáltatásokra elköltött pénzek is - ecseteli a tapasztalati számokat Kővári Ferenc. Ezért sem mindegy számukra, hogy milyen kampány folyik a vadászat, a vadásztatás területén, ráadásul a vadászati turizmus bevételeket, megélhetést biztosít sokak számára. ein Fába álmodott világ A tiszaörsi Jobbágy György, avagy ahogyan a faluban hívják, Jobbágygyuri bácsi hovatovább a nyolcvanötödiket tölti, és eddig megfaragott vagy ötezer szobrot. Korábban akadtak kiállításai, a pápának is küldött egy szép darabot, és ma is szobrokat bont ki, fejt ki a fából. „Ha nem faragnék, meghalnék” - summázza a nyolc és fél évtized értelmét, lényegét. Aki belép hozzá, ezért valamire számítson: a rend nem kimondottan kézen fogva jár az idős gazdával, ámbár őt ez egy cseppet sem zavarja. Akit kedvel, szeret, nehezen szabadul tőle, hiszen minden munkájának külön históriája, meséje van, amelyeket illik meghallgatni. Állítja, a szobor, a mintázott tárgy akkor az igazi, ha szól az emberhez, lelke van neki: legyen szó Szent Antalról, Jézusról, az anyáról és gyermekéről, a kocsit hajtó parasztról, netalántán Szulejmán szultánról. A fát addig kell faragni, formázni, vékonyítani, amíg az ember eléri a valóságot, azt a figurát, ami benne rejtőzött, csak ki kell bontani a tömör anyagból. Gyuri bácsi mélyen vallásos, istenfélő. Elmeséli, a háborúban, a fronton hullottak körülötte az emberek, mert a nagy ágyútűzben hol ide, hol oda rohantak, őt egy hang figyelmeztette, mely Istené lehetett: áss egy gödröt, kuporodj bele és ne mozdulj ! így élte túl a legnagyobb veszélyeket és jött haza a pokolból. Noha van felesége, élnek gyerekei, unokái, sőt már dédunokái is, most úgy alakult az élete, hogy egyedül lakik. Ennek ellenére nem érzi úgy, hogy magányos lenne, vele vannak megmaradt alkotásai. Figyelnek rá, nézik az öreg gazdát, ahogyan helyet foglal az asztal mellett, és nekikezd faragni. Vadnarancsból, vadkörtéből, diófából, bükkfából, mert ezek a legjobbak. Mindaddig formálja, vési őket, amíg el nem jut a bennük rejtőzködő valóságig ... D. Sz. M. Fotó: Mészáros János A halas napokra minden hely foglalt A Termál telik már... Ennek a keresztnek saját, semmi máshoz nem hasonlító története van, mutatja Gyuri bácsi Szobai csendélet: megfér az asztalon a súrolókefe, az étolaj meg az ecet is immár az élő sövénnyel körbekerített száztizenhat beállóhely jelentős része gazdára talált. Nem is csoda, hiszen a tíz éve itt pihenő osztrák és német törzsgárda - van olyan nyugdíjas, aki az év felét a füredi termálban tölti - már otthon szétkürtölte jó hírét a gyönyörű környezetnek, a kiváló gyógyhatású termálvíznek, a közeli Tisza-tónak, a vadregényes Tiszának, a védett madárparadicsomnak, a horgász- és vadászlehetőségeknek, no és a Hortobágy, a tokaji, egri borvidék, a Mátra és Bükk szomszédságának. így az sem meglepő, hogy a halas napok idejére - július 10-12. - már minden hely foglalt a négycsillagos, étteremmel, kétszáz négyzetméteres szociális blokkal, főzőhelyekkel és teniszpályával és sok egyébbel felszerelt tiszafüredi kempingben. -p-A Tisza-tó egyik legjobban felszerelt és talán legkomfortosabb kempingjében, a tiszafüredi Termálban már évek óta megszokott, hogy csak a legzordabb téli hónapokra szűkül le a holt szezon. Főleg a törzsgárdának számító német és osztrák vendégek biztosítják ezt a gyakran 8 hónapra tehető kihasználtságot. A legbátrabbak már a hóvirá- nak itt lakókocsijukkal. Idén gok nyílásakor leparkolhat- sem volt ez másképpen, és Újabb beállóhelyet készítenek elő a vendégfogadásra. A háttérben látszik, hogy az első „turistafecskék” már csapatostól Füredre érkeztek. fotó: sz. m. Vállalkozás-ügyintézés öt vidéki irodában A megyei kereskedelmi és iparkamara júliustól már összesen - a szolnoki székhellyel együtt - hat helyen válj a majd a vállalkozókat. A vidéki irodahálózat kialakítása azért is fontos, mert július 1-jétől az egyéni vállalkozói igazolványokkal kapcsolatos ügyintézést is a gazdasági kamarák végzik. Karcagon már működik, míg Kunszentmártonban rövidesen megkezdi tevékenységét a kirendeltség. Ezenkívül még Jászberényben, Mezőtúron és Tiszafüreden intézhetik majd ügyes-bajos dolgaikat a kereskedelmi és iparkamara tagjai. E. Z.
