Új Néplap, 1998. március (9. évfolyam, 51-75. szám)
1998-03-16 / 63. szám
4. oldal Ünnepi Megemlékezések 1998. március 16., hétfő Díszkút- és szoboravatás Tiszafüreden A füredi ünnepi programok leglátványosabb része a szombati Deák téri megemlékezés volt: korhű jelmezes lovasok bevonulása és a himnusz elhangzása után ugyanis az első köztéri szoborkompozíciót avatták fel. Az ünneplőket Rente Ferenc polgármester köszöntötte, majd dr. Orosz István országgyűlési képviselő emlékezett az évforduló kapcsán a köztéri szobor névadójára, Deák Ferencre. Kiemelte: 150 évvel ezelőtt a nemzeti érzés úgy lett egy érzés a demokratizmussal, hogy az történelmünk legdemokratikusabb másfél esztendejét eredményezte; azóta is igazolva azt a deáki gondolatot, miszerint a közegyetértés polgári szabadságunk legbiztosabb oltalma. A történész-politikus megemlékezése után Rente Ferenc, méltatva az alkotó Győrfi Sándor karcagi szobrászművész életútját, leleplezte Deák Ferenc szobrát, amely a szintén szombaton átadott díszkúttal értékes színfoltja lett a városnak. A Deák téri megemlékezés a Zrínyi iskola tanulóinak az esemény rangjához méltó műsora után koszorúzással zárult. A füredi megemlékezések utolsó állomása a hajdan Kossuthnak is szállást adó, ezzel együtt az 1849-es tavaszi hadjárat sikerét is megalapozó Kiss Pál Múzeum volt az idén 25 éves Szőke Tisza Népdalegyüttes ’48-as katonadalaival, dr. Füvessy Anikó múzeumigazgató ünnepi megemlékezésével s a Kossuth Lajos Gimnázium tanulóinak méltó főhajtásával. P. M. Kiss István, a városfejlesztési bizottság vezetője és a művész, Győrfi Sándor a Deák téri díszkutas szoborkompozíció előtt Március 15-e szimbólummá vált Karcagon szombaton este az általános és középiskolák diákjai fáklyás, műsoros felvonulással emlékeztek meg az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulójáról. Tegnap pedig a városháza dísztermében ünnepi önkormányzati ülésen idézték fel március idusának történéséit. Dr. Fazekas Sándor polgármester bejelentette, hogy a múzeumból ismét méltó helyére, a városháza dísztermének falára került Kossuth Lajos portréja. Pelyach István, a szegedi József Attila Tudományegyetem történésze beszédében felidézte a, 15.0 évvel ezelőtt történteket és a bécsi rendi országgyűlés döntésejt. Mint elhangzott,, március 15-é a magyar történelem szimbólumává vált, ’48 szelleme százötven év távlatából is élő, aktuális. Az előadó után Csíkos Sándor Jászai-díjas színművész, a debreceni Ady Endre Gimnázium diákjai és a Csokonai Színház művészei versekkel emlékeztek meg a márciusi ifjakról.- Talpra, Petőfi! Sírodat rázom: szólj még egyszer a szabadságról - kezdte Utassy József szavaival megemlékezését a Petőfi-szobomál Varga. Mihály országgyűlési képviselő. Mint elmondta, örömünk most már teljes, mert a rendszerváltozás után tisztán láthatjuk március 15-e fényét, őseink nekünk szóló üzenetét: magyarnak maradni, sajátos értékeinkkel, szokásainkkal, kultúránkkal, nyelvünkkel úgy, hogy gazdagítjuk vele Európát, és átvesszük a közös és sajátos európai értékeket. Most már csak rajtunk a sor, hogy egy jóléti és boldogabb Magyarországot hozzunk létre. Ennek eléréséhez példaként szolgálnak a márciusi ifjak, akik a kor viszonyai között, szemben a kihívásokkal is tették a dolgukat - hangsúlyozta a szónok. Ezt követően az intézmények, pártok, civil szervezetek képviselői elhelyezték a megemlékezés koszorúit a Petőfi és Kossuth szobornál. A karcagi megemlékezés a Déryné Művelődés Központban a zeneiskola zenekarainak ünnepi hangversenyével zárult. D. E. Lengyel delegációval együtt ünnepelt Jászárokszállás „Jó volt tapasztalni a hazafiasságot” A lengyelországi Tarnow megye Zegocina nevű településének küldöttsége tett látogatást a hét végén testvérvárosában, Jász- árokszálláson. A tizenkét tagú delegáció részt vett az 1848-as forradalom és szabadságharc 150. évfordulójának tiszteletére rendezett ünnepségeken is.- Először járunk Magyarországon, viszonozzuk a jászárokszállásiak Zegocinában tett látogatását - mondta Zbignyev Nozkievicz jegyző, a küldöttség vezetője lapunknak. - Megható, jó érzés volt megtapasztalni azt a hazafiasságot, melyet programunk első állomásán, Szolnokon, majd Árok- szálláson tapasztaltunk. Zegocina jegyzője ezúton is megköszönte azt a segítőkészséget, melyet a helyiek mutattak az elmúlt évben településüket is elöntő árvíz idején. A két település kapcsolatáról szólva kiemelte a csereüdültetésben rejlő lehetőségeket és a gazdasági kapcsolatokat. A jászárokszállási megemlékezéseket szombaton tartották. Délelőtt a helyi általános és középiskola diákjainak a forradalom és szabadságharc ihlette munkáiból nyílt rajzkiállítás a művelődési házban. Délután a városháza falán elhelyezett ’48-as emléktáblát koszorúzták meg a helyi egyesületek, szervezetek. Az ünnepi beszédet tartó dr. Wirth István önkormányzati képviselő kiemelte: erőt meríthetünk a márciusi ifjak haza iránti lelkesedéséből ma is. A koszorúzást követő ünnepi műsor előtt dr. Varga János, az országos levéltár nyugalmazott igazgatója beszédében az 1848^19-ben történteket a honfoglalást utáni magyarság legnagyobb tettének nevezte. Banka Cs. ’48 üzenete napjainkban is érvényes 1848 métert futottak Mezőtúron fotó: t a Dallal, tánccal emlékezett Mezőtúr a 150 évvel ezelőtt történtekre. Az ünnepségen - amelyre a ragyogó napsütésben több százan voltak kíváncsiak - került sor a meghirdetett irodalmi pályázat díjainak átadására is. A forradalmi emlékfutáson részt vettek bevonulásával kezdődött az ünnepi megemlékezés a városháza előtti téren. A „Magyar vagyok” című Petőfi- versrészlet és a Szarkaláb Néptánccsoport műsora után Papp István egyetemi hallgató ünnepi beszéde hangzott el. A Szegedi Kis István Gimnáziumban tavaly érettségizett egyetemista hangsúlyozta:- Március 15-e a modem polgári Magyarország születésnapja. A forradalom hármas célkitűzése, a „nemzet, szabadság, tulajdon” ma is érvényes, és vállalható cél. A 150 évvel ezelőtt történtek legnagyobb eredményét a szónok abban látta, hogy ekkor született a magyar nemzet. Hiszen ettől kezdve vált teljes jogú polgárává országunknak a parasztság, az addigi jobbágyság és a polgárság. A forradalom legnagyobb vívmányaként említette, hogy talán először Európában, Magyar- országon iktatták törvénybe a nemzetiségek jogait. Dévai Nagy Kamilla Históriás csoportja zenében, dalban idézte fel nemzetünk történelmének sorsfordító eseményeit. Ezen a délelőttön adták át az ünnepre meghirdetett irodalmi pályázat díjait is. Az általános iskolások között Tar Adrienn, a középiskolások között Tóth Beatrix, a felnőttek kategóriájában pedig Salánki Istvánné vehette át az első díjat. Miután az intézmények, társadalmi szervezetek képviselői elhelyezték a megemlékezés koszorúit a Kossuth-szobornál, Csendom György a Szózatot szavalta el. Á Kossuth Úti Általános Iskola nagykórusa - a Szivárvány Citerazenekar kíséretével - a Himnusz eléneklé- sével zárta a mezőtúri ünnepséget. . ses „Nagy szükség volna egy Deák Ferencre” Az ünnepi istentiszteleteket követően a hagyományoknak megfelelően ünnepelte Jászberény a forradalom és szabadságharc évfordulóját. A ’48-as emlékműnél gyűlt össze a mintegy háromszáz fős ünneplő közönség. Magyar Levente polgármester köszöntőjében kiemelte: a dicső események 150 éves jubileuma ráirányítja figyelmünket a hazaszeretetre. Különösen fontos ez akkor, amikor az EU-csatlakozáshoz közeledve újra kell értékelnünk hazaszeretetünket, kötődésünket az országhoz. Megoldást kell találnunk ellentéteinkre, mert az örökös küzdelemben elveszhetünk. Tovább kell vinni a ’48-at követő kiegyezés gondolatát, ehhez „nagy szükség volna egy Deák Ferencre” aki összefogná a nemzetet. Jászberényben minden évben más-más iskola rendezi az ünnepi megemlékezést. Idén a Lehel Vezér Gimnázium szervezésében tisztelegtek ’48-49 hősei előtt. Az ünnepi beszédet Antics István, az intézmény tanára mondta, idézve a forradalmi eseményeket. Megkoszorúzták a ’48-as emlékművet, Petőfi mellszobrát, a Kossuth-emléktáblát, a városvédő és -szépítő egyesület szervezésében pedig elhelyezték a megemlékezés virágait a hősök emlékoszlopánál, a Fehértói temetőben. Délután Petőfi Sándor szavalóversenyre került sor. Jászfelsőszentgyörgyön a pusztamonostori, a jászágói, portelki, jászapáti, valamint a helyi pávakörök részvételével rendezték meg a katonadalok fesztiválját. A fellépők a magyar népdalkincsből válogatott Kossuth-nó- tákat, katonadalokat gyűjtötték egy egy csokorba. A résztvevőket. dr. Kis Zoltán országgyűlési képviselő köszöntötte. bcs A márciusi ifjak szellemisége ma is él (Folytatás az I. oldalról) Korabeli ruhákba, egyenruhákba öltözött szereplők villantották fel, táncolták el a forradalom itteni pillanatait, Damjanich hőstettét, Kossuth szolnoki toborzóját, Petőfi, Vörösmarty látogatását. Természetesen nem hiányoztak a lovas huszárok sem. A több ezer néző, illetve a szereplők 11 órára a Damja- nich-szoborhoz vonultak. Itt Várhegyi Attila polgármester mondott ünnepi beszédet. Számadást vont 1848 szellemisége és a megvalósult elképzelések között, hiszen néhány éve a történelem megadta azt, amiért 1848 küzdött. Ugyanakkor utalt Széchenyi híres mondására, miszerint a polgárosodás a szabadság és a jólét következménye, eredménye, elvégre mit ér a szabadság, ha sok-sok embernek, családnak még nem adatott meg a jólét. Beszédét egy elkövetkezendő, jobb jövő reményében fejezte be. Ezt követően a városháza és a megyei önkormányzat, a közigazgatási hivatal, valamint Bem lengyel szülővárosa nevében koszorúztak, majd az iskolák, pártok, szövetségek, baráti körök, a helyőrségben állomásozó alakulatok helyezték el koszorúikat. Elhozták virágaikat a szolnokiak is. A tegnapi rendezvény a vártemplomban ünnepi szentmisével fejeződött be, majd este hatkor hagyományosan gyertyagyújtás volt a szobornál. D. SZ. M. Wi_______a. A forradalom százötven éves évfordulója alkalmából újabb szoborral gyarapodott Martfű városa. Gyurcsek Ferenc Munkácsy-díjas szobrászművész alkotását tegnap dr. Kóródi Mária, az Ország- gyűlés alelnöke avatta fel. Kozma Imre polgármester elmondta, a legszebb nemzeti ünnep kerek évfordulójára igazán méltó módon készült a város.- Martfű polgárai nemcsak fejet hajtanak a múlt előtt, hanem jelet is mutatnak a jövőnek - köszöntötte a csípős szél ellenére szép számban megjelent ünneplőket dr. Kóródi Mária. Az alelnök tolmácsolta a parlament üdvözletét, s ünnepi beszédében a jelen és a múlt eredményeinek rokonlelkűsé- géről beszélt. Mint fogalmazott, a nemzeti összefogás csodákat eredményezhet. A térség legstabilabb országa ma Magyarország, erre joggal lehetünk büszkék, hiszen oly sok kacskaringó után végre csatlakozhatunk a fejlett Európához - hangsúlyozta. Az ünnepség befejezése után kórustalálkozó várta az érdeklődőket a művelődési házban. Az emlékezés koszorúi díszítik az új szobrot. FOTÓ: ILLYÉS Főhajtás a múltnak, jeladás a jövőnek A helyi hősökre is emlékezett a város A téliesre fordult szeles időjárás sem tudta kisebbíteni a sikerét annak a jól előkészített s felettébb színvonalas városi ünnepségsorozatnak, melynek szervezését az önkormányzat koordinálásával már januárban elkezdték a települési oktatási és művelődési intézmények Kunhegyesen. Március 14-én, a Kossuth iskola látványos lovas-huszáros toborzója után emléktáblát avatott a város a Cserepes csárda falán, amelyben 1849 tavaszán a kápolnai csata sebesültjeit ápolták. Itt az a Bol- lók Emil kanonok emlékezett, s avatta fel Gyó'rfi Lajos szobrászművész alkotását, aki korábban felkutatta azon 31 szabadságharcos katona nevét, akinek hajdanán a kunhegyesi katolikus temető adott nyughelyét. Áz emléktábla-szentelés után a temetőbeli díszsírhelyeknél koszorúztak és gyújtottak gyertyát a városi delegációk, melyek tagjai nem csak a hősökre, hanem azokra az ősökre is emlékeztek, akik egyszerű kunhegyesi polgárként, a maguk eszközeivel segítették a haza védelmét 150 évvel ezelőtt. Az ünnep vasárnap délelőtt - immár szívet-lelket melengető napsütés közepette - emlékező istentisztelettel és szentmisével kezdődött. Délután Szelekovszky István polgármester mondott ünnepi beszédet a városi ’48-as emlékműnél. A koszorúzást követő ünnepi önkormányzati ülésen több, mint húszán kaptak 1848-as emlékplakettet azok közül, akik kiemelkedő munkát végeztek a város közéletében. Kunhegyes városa nemzeti ünnepünk tiszteletére adományozott Pro Űrbe Díjat Oláh Lajos gyűjtőnek, aki több évtizedes munkával felbecsülhetetlen értékű kollekciót állított össze, s az értékes múlt tárgyi emlékeivel fogódzót adhat a jelenen keresztül a város jövő- jéhez is. Ezt bizonyította az újdonsült Pro Űrbe díjas kiállítása is, melyet dr. Szabó Lajos nyitott meg az Ilosvai Varga István Művelődési Központban. Itt ismerhette meg a szépszámú érdeklődő a „Kunhegyes Város Címere” című könyvet, melyet dr. Botka János, Csépa polgármestere írt és rendezett igényes kiadvánnyá. -pA szolnoki ünnepi műsor egyik látványos pillanata
