Új Néplap, 1998. március (9. évfolyam, 51-75. szám)

1998-03-16 / 63. szám

1998. március 16., hétfő Hazai Tükör 5. oldal Újabb fejlemények a Duna-gát ügyében Nem csitulnak a hullámok Szombaton ismét tüntetést szervezett a Duna Kör egy magyarországi duzzasztómű megépítése ellen. Kovács László ugyanaznap rámuta­tott: nem várható újabb há­gai ítélet a bősi ügyben. Az SZDSZ pedig egy vasárnapi hír szerint arra készül, hogy a jövő heti kormányülésen megtorpedózza Nemcsók Já­nos kormánymeghatalma­zotti megbízatásának meg­hosszabbítását. Nem megállapodás, hanem ka­pituláció, amit a magyar dele­gáció Pozsonyban aláírt - hangsúlyozta Vargha János, a Duna Kör elnökségi tagja a bu­dapesti Bem téren. A gátügy nemzetközi fejle­ményeiről szólva Kovács László rámutatott: a Hágai Nemzetközi Bíróság nem fog foglalkozni egy újabb szlovák keresettel. Amennyiben Szlo­vákia újabb kérdéseket intéz Hágához, akkor a nemzetközi bíróság azokat kézbesíti a ma­gyar félnek, s várhatóan 30-60 napon belül kér választ. A magyar diplomácia veze­tője megerősítette: jelenleg nincs szó hivatalos ma­gyar-szlovák miniszterelnöki találkozó előkészítéséről. A két kormányfő néhány napja Lon­donban megbeszélést folytatott a vízlépcsőről. Horn Gyula is­mertette Vladimír Meciarral azt is, miért döntött Budapest a ke­retmegállapodás aláírásának elhalasztásáról. Szent-Iványi István szabad- demokrata frakcióvezető va­sárnap azt javasolta, hogy az SZDSZ-es miniszterek utasít­sák el Nemcsók János politikai államtitkár megbízatásának meghosszabbítását. Kérdéses ugyanis - mondotta az SZDSZ képviselője - hogy Nemcsók hatáskörében elfogulatlanul bonyolódnának-e le a szüksé­ges hatásvizsgálatok. Hírek röviden Megtartotta II. kongresszusát a KDNP Március 15-ei megemlékezéssel kezdődött a Kereszténydemokrata Néppárt szombati, második kongresszusa. Giczy György pártelnök előadói beszédében kifejtette: „A magyarországi demokráciát szü­letése pillanatában árulták el, ha pedig valaki fájdalmában felkiált, akkor azt szélsőségességgel vádolják.” Giczy szólt arról is, hogy a következő parlamenti ciklus alatt olyan erős párttá kell szervezni a KDNP-t, amely minden településen jelen van, hirdeti eszméit. Ha ez sikerül - mondta -, akkor biztos, hogy 2002-ben keresztényde­mokrata kormánya lesz az országnak. A küldöttek ezután elfogad­ták a párt választási programját, a helyi szervezeteket pedig felkér­ték: működjenek együtt a nemzeti szellemű pártokkal. Csak saját kezűleg lehet ajánlani Az ajánlószelvény érvényességének elengedhetetlen feltétele a sa­ját kezű aláírás. A többi adat más módon (például gépírással) is rá­vezethető az ajánlószelvényre. Egyebek mellett ezt tartalmazza az Országos Választási Bizottság szombati állásfoglalása. Kisgazdabázis a baloldali központban? Megdöbbentő, hogy határozott kérésünk ellenére sem a miniszter^ elnök, sem a belügyminiszter nem határolódott el a Kisgazdapártot ért súlyos fenyegetéstől - jelentette ki Torgyán József szombaton Salgótarjánban, utalva a kisgazdapárt budapesti székháza előtt ta­lált bombára. Az FKGP elnöke a továbbiakban elmondta, hogy vá­lasztási győzelemre készülve jelentek meg a baloldali központnak számító Salgótarjánban. Reményét fejezte ki, hogy a város a Kis­gazdapárt egyik bázistelepülése lesz. Kedden összeül az Alkotmánybíróság Az Alkotmánybíróság keddi teljes ülésén többek között meg­tárgyalja azt az indítványt, amely szerint a jogalkotó alkot­mányellenes mulasztást követett el, mert nem rendelkezett a ci­vil szervezetek tulajdonának jogellenes elvonása miatti kárpót­lásról. A pedagógusok gondjai az iskolaszék előtt A Magyar Iskolaszék Egyesület szombati országos konferenci­áján Bállá Gábor Tamás egyetemi docens egy 1997-ben készült kérdőíves kutatásra hivatkozva elmondta: a pedagógusok mint­egy 95 százalékának a fizetése csak létminimum körüli élet- színvonalat tesz lehetővé, a pedagógusok több mint fele a lét­minimum alatt él. Józan és elszánt élni akarás Ünnepségek az 1848-49-es szabadságharc és forradalom 150. évfordulóján A Múzeum-kert kicsinek bizonyult FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE A közös Európába igyekvő mai Magyarországot ugyanaz az elszánt és józan élni akarás jellemzi, mint 1848-ban a szabadságáért küzdő nemzetet - mondta ünnepi megemlékezésében Göncz Árpád köztársasági elnök a budapesti Nemzeti Múzeum kertjében vasárnap megrendezett központi ünnepségen. Tegnap reggel az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulójára em­lékezve az Országház előtt katonai tiszte­letadás mellett felvonták a Magyar Köz­társaság lobogóját, majd a jelenlévők megkoszorúzták Kossuth Lajos szobrát és elindultak a központi ünnepség színhe­lyére, a Nemzeti Múzeumhoz. Már jóval 11 óra előtt benépesült a Múzeum körút forgalomtól elzárt szaka-- sza: a feliratos papírzászlókat, csákókat, árusító kereskedők nagy örömére sokán családjuk legkisebb tagjait is elhozták. A Múzeum-kertben A történelmi nap jelentőségét Göncz Ár­pád köztársasági elnök méltatta. Ünnepi beszédében egyebek mellett kiemelte: ma, amikor Magyarország cselekvőké­pessége birtokában van, és biztonsági gondjai korántsem katonaiak, ugyanaz a józan és elszánt élni akarás élteti, mint 1848-ban. Széchenyi, Kossuth és Petőfi szelleme a valóságba ágyazott felelősség- tudat, a valóságba ágyazott lelkesedés és a mesebeli legkisebb fiú halhatatlan erejét sugározza a mába. Az államfő szerint a forradalom valójában nem szenvedett ve­reséget, hisz március hőseinek máig élő szabadságjogokat sikerült kivívniuk. A sorsfordító események jeles egyéniségeit - Széchenyit, Kossuthot, Bem apót, Gör- geyt és Petőfit - megidézve az ország polgárosodásának fontosságát hangsú­lyozta, majd a jelen egyik legnagyobb ki­hívására tért át. Aláhúzta: a szabadságharc máig sajgó fájdalma abban a közös Euró­pában oldható fel, melyben végre egy­másra találhatnak a régió népei. Az Országházban A Magyar Köztársaság Országgyűlése ünnepi ülést tartott. Gál Zoltán, az Or­szággyűlés .elnöke 1848 sokféle üzenete - közül a magyar parlamentarizmussal fog­lalkozott. Megállapította, hogy az 1848 áprilisi törvények csak a polgári átalaku­lás alapjait rakták le, az új alkotmányos rendszer a függetlenségi harc miatt nem teljesedhetett ki. A kiegyezést követő fel­virágzásban benne voltak ugyan 1848 közjogi vívmányai, de csak 1989-90-ben vált először lehetővé, hogy parlamenta­rizmusunk valóságos demokráciával páro­suljon. A házelnök a továbbiakban rámu­tatott, hogy a mai parlament működési rendjével kapcsolatban felvetődő kérdé­sek megválaszolása a jövő feladata. Az egyes képviselőcsoportok nevében Pokorni Zoltán (Fidesz), Kávássy Sándor (FKGP), Lezsák Sándor (MDF), Szabad György (MDNP), Orosz István (MSZP) és Pető'Iván (SZDSZ) szólaltak fel. Utcákon, tereken A fővárosi kulturális események sorából kiemelkedett a Kossuth téren rendezett, Ezt a földet választottam című koncert, valamint a Budai Várban előadott 1848. március 15. című szabadtéri színjáték. Az évfordulón számos pártrendezvény­nek is otthont adott a főváros. A Magyar Demokrata Néppárt a Batthyány-mauzó- leumnál ünnepelt. Szabó Iván elnök meg­emlékezésében arra hívta fel a figyelmet, hogy a szabadságharc bebizonyította: a nemzeti egység nem az egyhangúságban, az egyszólamúságban, hanem a történelmi pillanatban megteremtődött egyetértésben fogalmazható meg. A Fidesz-Magyar Polgári Párt a Lánchíd pesti hídfőjéhez in­vitálta híveit, ahol Orbán Viktor pártelnök emlékezett -a -polgárság -megteremtéséért, küzdő márciusi ifjakra. Az MDF a Bem ■ téren, majd a Dísz téren* a M [ÉP pedig a Hősök terén tartotta nagygyűlését. A környező országokban A kijevi magyarok képviselői a Magyar­dombon, a tavaly decemberben felállított magyar honfoglalási emlékjelnél helyez­ték el március 15-e alkalmából a megem­lékezés virágait. Pozsonyban az elmúlt években torzóvá csonkolt Petőfi-szobor előtt másfél ezren emlékeztek meg a ma­gyar szabadságharc és forradalom 150. évfordulójáról. Szlovákia szinte minden magyarok lakta településén ünnepeltek. Tízezres tömeg vett részt Csíkszeredán, vasárnap délben az évforduló alkalmából rendezett díszünnepségen, amely az erdé­lyi magyarok központi rendezvénye volt. Emil Constantinescu román államfő az év­forduló alkalmából üzenetet intézett Göncz Árpád magyar elnökhöz, állást fog­lalva a két állam, a két nép közötti valós, őszinte és baráti kapcsolat mellett. FEB Kossuth- és Széchenyi-dijak. Göncz Árpád köztársasági elnök vasárnap délután az Országházban átnyújtotta az arra érdemeseknek a Kossuth- és Széchenyi-díjat, valamint az egyéb magas elismeréseket. Képünkön a kitüntetettek közül Cserháti Zsuzsa, Hofi Géza és Sztankay István. fotó: feb/kallus György Az egészségbiztosító ügyfélszolgálata segít a családipótlék-igénylésben Jövedelemnyilatkozat határideje: péntek Az idén változott a családi pótlék igényléséhez szükséges jöve­delemnyilatkozat formája. Feltehetően ezzel magyarázható, hogy az eddig beérkezett mintegy 90 ezer ív jelentős részét hi­básan töltötték ki. Az igénylés határideje vészesen közeleg: az egy- és kétgyerme­kes szülőknek - ha nem nevel­nek tartósan beteg gyermeket - március 20-ig kell benyújtaniuk a kérvényt. Csak így garantál­ható, hogy május elseje után is folyamatosan kapják a pótlékot.- Számítások szerint mint­egy 980 ezer családtól várunk jövedelemnyilatkozatot - mondja dr. Kiss Lenke, az Or­szágos Egészségbiztosítási Pénztár főosztályvezetője. - Úgy látszik azonban, hogy a nagy többség csak az utolsó napokban készíti el azokat. Az igényléshez szükséges nyomtatványokat már minden érintettnek kézhez kellett kap­nia. Ha ez mégsem történt meg, a megyei egészségbiztosítási pénztáraktól beszerezhetők a blanketták. S noha a nyilatkozat hátoldalán részletes útmutató található, akinek gondot okoz a kitöltése, a területileg illetékes pénztárak, illetve a kirendeltsé­gek ügyfélszolgálatán segítsé­get kaphat hozzá. Érdemes minél előbb elkül­deni a kitöltött űrlapokat, mert a rosszul vagy hiányosan kitöl­tött papírokat a pénztárak - a szükséges pótlás, javítás elvég­zését kérve - postafordultával visszaküldik, s ez is időt vesz igénybe. Akik betartják a határidőt, azoknak azonban ilyen esetben sem kell tartaniuk attól, hogy elesnek a családi pótlék folya­matos folyósításától. Májustól egyébként erre a támogatásra az 1-2 gyermekes családok közül azok jogosultak, amelyekben tavaly az egy főre jutó nettó jövedelem nem ha­ladta meg a 26 ezer forintot. Egyedülálló szülők esetében ez a jövedelemhatár 31 200 fo­rintra növekedett. A három és annál több gye­reket nevelő családoknak ezen­túl is alanyi jogon jár a családi pótlék. A szabályok szerint te­hát nekik jövedelemnyilatkoza­tot sem kell kitölteniük. (németh) : Szolnokon, a Tisza moziban ] À#: Műsoros kazetták már 500 forinttól. À-.„y Ú _^. /jÁí Á; Á^l.Á.>. 'six \ ! C: :

Next

/
Thumbnails
Contents