Új Néplap, 1998. március (9. évfolyam, 51-75. szám)

1998-03-10 / 58. szám

1998. március 10., kedd Hazai Tükör 5. oldal Kevesebb külföldi érkezett, de hosszabb időre Januári turistamérleg Az év első hónapjában 193 ezer vendég 547 ezer éjszakát töltött a magyarországi ke­reskedelmi szálláshelyeken. Ez az adat az elmúlt év janu­árjához képest 12 százalékos növekedést jelent. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentését részlete­sen elemezve az is kiderül, hogy az idén januárban 2 millió külföldi érkezett az országba, ami ugyan 12 százalékos csök­kenést jelez, viszont 8 száza­lékkal több éjszakát töltöttek el Magyarországon, mint tavaly az év első hónapjában. A belföldi vendégforgalom még a külföldinél is nagyobb ütemben, 17 százalékkal bő­vült: a turistaszállásokon csak­nem kétszer annyi vendég- éjszakát töltöttek honfitársaink, mint tavaly ilyenkor. A szállodák szobakihasznált­sága országos átlagban 29, Bu­dapesten 32 százalékos volt. A külföldiek elsősorban a maga­sabb kategóriájú, három-öt csil­lagos szállodákat, a hazai ven­dégek viszont az egy-két csilla­gos hoteleket, illetve a panzió­kat, turistaszállásokat részesí­tették előnyben. Miközben januárban a tava­lyinál kevesebb külföldi kereste fel országunkat, addig a koráb­ban megszokottnál 10 száza­lékkal több, mintegy 800 ezer hazánkfia utazott határainkon túlra. Javul a járadékfizetési hajlandóság Alig nőtt a tb kintlévősége A korábbi évekhez képest csak minimális mértékben, 8,6 milliárd forinttal nőtt a társadalombiztosítási alapok kintlévősége 1997-ben - ol­vasható az Országos Egész­ségbiztosítási Pénzt (OEP) által készített tájé* jztatóban. Ez a növekedés is alapvetően a késedelmi pótlék emelkedésé­ből szármai k; pótlék nélkül számolva a kintlévőség ugyanis 5,2 mill'-' ..dal még kevesebb is volt az előző évinél. Tavaly, az év végén kereken 230 milliárd forinttal tartoztak a járulékfizetők a tb-alapoknak. Ebből az „alaptartozás” 149,3 milliárd, míg a késedelpii pót­lék 80,7 milliárd forintot tett ki. Emlékeztetőül: a járuléktarto­zás 1989-ben mindössze 10,6 milliárd forint volt, 1992-re azonban már meghaladta a 90 milliárdot. Egy évvel később 141,7, míg 1996-ra 221,4 milli- árdra rúgott. A kintlévőség alakulása, be­hajthatósága szempontjából a tb-alapok számára elsősorban az úgynevezett élő, tehát való­ban működő cégek, vállalkozá­sok fontosak. Az elmúlt év végi 230 milliárd forintos tartozás­ból 133 milliárd terhelte az ő számlájukat, ami csupán 1,5 milliárd forinttal volt magasabb az 1996-os adósságnál. A kintlévőség növekedési ütemének lassulása mögött a já­rulékfizetési hajlandóság javu­lása és a biztosító eredménye­sebb behajtási tevékenysége áll. Míg a behajtás eredményeként 1994-ben még csak 15 milliárd forint folyt be az alapokhoz, addig egy évvel később a dup­lája, tavaly és tavalyelőtt pedig már több mint 36 milliárd fo­rinthoz jutott ily módon a tár­sadalombiztosítás. Törvény a jövő héten 120 ezer aláírás a fogyatékosok jogaiért A fogyatékosok esélyegyenlő­ségéről szóló törvény elfoga­dása érdekében immár 120 ezer aláírást gyűjtött össze a Mozgáskorlátozottak Egyesü­leteinek Országos Szövetsége (MEOSZ). Az aláírásgyűjtő íveket hétfőn adták át az Or­szággyűlés elnökének. Gál Zoltán a találkozó után új­ságíróknak úgy nyilatkozott: mivel a frakciók támogatják a törvényjavaslatot, biztosra ve­hető, hogy a jövő héten a Ház meg is szavazza azt. Hegedűs Lajos, a MEOSZ elnöke szerint az aláírásgyűjtést eredetileg azért kezdték, hogy a parlament hosszú évek után végre foglalkozzon a fogyaté­kosok jogaival, esélyegyenlő­ségük megteremtésével. A tár­sadalmi nyomásgyakorlás si­kerrel járt, a parlament immár a szabaddemokrata képviselők által benyújtott javaslat módo­sító indítványairól tárgyal. A mintegy 600 ezer fogya­tékkal élő embert és hozzátar­tozóik érdekeit képviselő szö­vetség biztos akar lenni abban, hogy az Országgyűlés még eb­ben a ciklusban meg is sza­vazza a fogyatékosok jogait eu­rópai szinten rögzítő törvényt. Ezért döntöttek úgy, hogy kéré­sük nyomatékosításaként az aláírásokat átadják az Ország- gyűlés elnökének. Vitanap a közbiztonságról A közbiztonság fogalma sokkal szélesebb, mint a bűnügyi helyzeté: beletartozik a megfelelő üzleti kultúra, a közterüle­tek állapota, a szükséghelyzetek elhárítására hivatott szerve­zetek felkészültsége és sok minden más - mondta a belügy­miniszter a közbiztonságról rendezett parlamenti vitanapon. Kuncze Gábor szerint az em­berek biztonságérzete nem­csak a bűnözés tényleges helyzetétől függ, hanem attól is, hogy mi és hogyan jut tu­domásukra. Az előző rend­szerben a sajtó sok informá­ciót visszatartott, a legbrutáli- sabb gyilkosságokról is csak pár soros, eldugott hírek szól­tak. Az is igaz - mondta -, hogy sokkal eredményesebb tud lenni az a rendőrség, ame­lyiknek nem kell betartania a törvényeket. A belügyminiszter elis­merte, hogy 1988-1991 között megduplázódott az ismertté vált bűncselekmények száma, azóta azonban stagnál. Beszé­dében nagy hangsúlyt kapott a rendőrség rossz anyagi hely­zete. Azzal zárta vitaindítóját: a közbiztonság ügye nem lehet kampány tárgya, azt a min­denkori kormánynak és par­lamentnek folyamatosan napi­renden kell tartania. Ader János (Fidesz) a leg­nagyobb hibának azt tartotta, hogy minden második bűncse­lekmény elkövetője ismeretlen marad. Szembeállította a nagymarosi gátra könnyedén szánt 600 milliárdot a rendőr­ségnek meg nem adott 10-12 milliárddal. Torgyán József (FKGP) szerint a közbizton­ság összeomlott, de a Függet­len Kisgazdapárt hatalomra kerülve meg fogja azt te­remteni. Boross Péter (MDF) kifo­gásolta a rendőrségnek a Hom-Kuncze-féle kettős irá­nyítását. Javasolta, hogy a par­lamenti többség harcoljon ki a testület számára 15 milliárd forintot. Wekler Ferenc (SZDSZ) szerint pártja már a költségvetés tárgyalásakor kérte a 12 milliárdos többletet, ám a szocialista többség le­szavazta. Kónya Imre (MDNP) kijelentette: addig nem lehet közbiztonságról szó, amíg nem számoljuk fel a politika és a bűnözés közötti kapcsolatot. Aszódi Ilona Ka­talin (független) választóinak véleményét tolmácsolva azt állította, hogy a nagy bűnözők politikai védelmet élveznek. Szekeres Imre és Lusztig Pé­ter (MSZP) nyílt kampány­propagandának minősítették az ellenzéki felszólalásokat, és támogatásukról biztosították a kormányfőt. S. A. A bírságot kevesen fizetik be rögtön Munkaügyi ellenőrzések szomorú tapasztalatai Egy hét alatt 54 millió forintnyi bírságot kellett kiszabnia a munkaügyi főfelügyelőségnek. A vizsgált háromezer mun­káltató közül minden harmadik vétkesnek bizonyult. Az Országos Munkabizton­sági és Munkaügyi Főfelügye­lőség februári egyhetes ellen­őrzési akciója során három­ezer munkáltató háza táján vizsgálódott, s minden harma­diknál talált szabálytalanságot - mondta hétfőn Békés And­rás, az OMMF elnöke. Az ellenőrzött munkálta­tóknál összesen 25 ezer ember dolgozott, akik közül négyez­ret szabálytalanul foglalkoz­tattak. Az alkalmazottak egy- harmad részét írásos munka­szerződés nélkül, 8 százalékát színlelt munkaszerződéssel foglalkoztatták. A főfelügyelőség ellenőr­zési akciója során 36 millió forint munkaügyi bírságot szabott ki. További 18 millió forint büntetést róttak ki a kül­földiek engedély nélküli fog­lalkoztatása miatt. A mostani ellenőrzést egyébként legfő­képpen az építőiparra, a me­zőgazdaságra és a kereskede­lem különböző területeire összpontosították. Mint Békés András el­mondta, noha tavaly a munka­ügyi felügyelőség munkatársai több mint félmilliárd forint büntetést szabtak ki, tevé­kenységük még nem eléggé elrettentő. Nem véletlen, hogy a bírságoknak csak egynegyed részét fizették be. Az esetek többségében fizetés helyett inkább jogorvoslatot keresnek az elmarasztaltak. A munkaügyi bírság ellen két jogorvoslati lehetőség van a közigazgatásban és két fok a bíróságon, ezért is fordulhat elő, hogy három év is eltelik, mire a kiszabott büntetés jog­erősen is hatályba lép. Kiviteli engedélyt kérnek a határon, ha nem a tulajdonos vezet Kölcsönautónak nézik a gazdáját Március elseje óta kizárólag a tulajdonos vagy az üzemben tartó írásos hozzájárulásával vihető ki hazánkból a kölcsön kapott gépkocsi - erősítette meg lapunk érdeklődésére Kri- sán Attila, a Határőrség szóvivője. Hangsúlyozta: az említett köz­lemény alapja egy 1998. ja­nuár elsején életbe lépett belügyminiszteri rendeletet. Megszokására azonban az au­tósoknak két hónap türelmi időt adtak. Elseje óta viszont kizárólag a fenti írásos nyilat­kozat birtokában léptetnek ki a iia.aion olyan járművet, ame­lyet nem a tulajdonos és nem is az üzemben tartó vezet. A jogszabály a magák- és a bérautókra egyaránt vonatko­zik. Noha a paragrafus a köte­lező okmányra vonatkozóan nem tartalmaz formai megkö­tést, a szóvivő szerint ajánla­tos azt magánokiratszerűen, azaz két tanúval hitelesítve el­készíttetni. így az átkelőknél az esetleges aggályok gyor­sabban tisztázhatók. Lapunk úgy tudja, hogyja- nuárban és februárban senkit sem küldtek vissza a fenti ok­irat hiánya miatt. Vagyis ele­gendő volt, ha a vezető felmu­tatta az autó forgalmi engedé­lyét és a kocsi nem szerepelt a körözöttek listáján. Mostantól azonban szigorodik az ellen­őrzés, épp a tulajdonosok rég­óta sürgetett jogos óhajára. Rutinvizsgálat vagy bármi­lyen gyanú esetén a „forgal­miban” szereplő alvázszám el­lenőrzésén kívül az engedélyt hitelesítő tanúk személyazo­nosságának valódiságát is pil­lanatok alatt telefonon kont­rollálhatja a hatóság. A szó­vivő reméli, így csökkenhet a kocsilopások száma. (cs. b. j.) Ügyvéd előtt nincs titok. Az Alkotmánybíróság tegnapi ha­tározata alapján alkotmányelle­nes, ha a terheltet és védőjét korlátozzák a büntetőeljárás so­rán keletkezett iratok szabad birtoklásában és használatában, még akkor is, ha azok államtit­kot vagy szolgálati titkot tar­talmaznak. Nemcsók a bizottság előtt. Szerdán tartja utolsó ülését eb­ben a parlamenti ciklusban az Országgyűlés Külügyi Bizott­sága. A képviselők Nemcsók János államtitkárt, a bősi víz­lépcsőről Szlovákiával tárgyaló magyar delegáció vezetőjét hallgatják meg. Távolba mutató terv. A Ma­gyar Demokrata Néppárt par­lamenti frakciója javasolni fogja a parlamentnek a Büntető törvénykönyv szigorítását, hogy a gazdasági bűncselek­mények elkövetői ne bújhassa­nak ki a felelősségre vonás alól - jelentette ki Raskó György frakcióvezető-helyettes. Vezet az Extasy és a Speed. A kábítószer-fogyasztás vissza­szorítása érdekében létrehozott parlamenti eseti bizottság hét­fői ülésén megvitatta jelentés- tervezetét. A beszámolót várha­tóan ma véglegesítik, és már­cius 31-ig az Országgyűlés elé terjesztik. A jelentés szerint Magyarországon az Extasy tab­letták és a Speed amfetaminpor alkalomszerű és rendszeres fo­gyasztói alkotják a kábítószer­élvezők legnagyobb részét. Zárjegyhamisítók. Nemzet­közi zárjegyhamisító és -for­galmazó bűnszövetkezetet lep­leztek le a magyar és a jugo­szláv rendőrök. Lefoglaltak 130 ezer, italok hitelesítésére szol­gáló zárjegyet, valamint hamis illetékbélyegeket. Segítség az adósoknak. A legrászorultabb családok adós­ságterheinek enyhítését célzó támogatási rendszer részleteit két hónapon belül a kormány elé kell terjeszteniük az érintett tárcáknak.' A részletes támoga­tási feltételeket az önkormány­zatoknak kell kidolgozniuk, majd rendeletben rögzíteniük. Ez, valamint hogy a helyható­ság is részt vállaljon a támoga­tásban, alapfeltétele a központi pénzügyi forrás odaítélésének. E hónap végéig el kell készíteni az előterjesztést a nyugdíjasok­nak nyújtandó segítség feltéte­leiről is. Perelnek útügyben. Kártérí­tési igénnyel lép fel tizenhét érintett település polgármestere az M3-as autópálya díjasítása kapcsán elmaradt kormány- intézkedések miatt - határozott hétfőn ülésén az Önkormány­zati Autópálya Érdekegyeztető Fórum. Beszélgetőpartnerünk: Rezsőházy Rudolf, a magyar származású professzor Jobb a hírünk, mint gondoljuk Csaknem fél évszázada, hogy három jó barát nekivágott a nagyvilágnak. Szűknek érezték a honi lehetőségeket, s vállal­kozó kedvüket az sem lohasztotta le, hogy akkoriban már kez­dett leereszkedni köztünk és a Nyugat között a vasfüggöny. Az elhatározást tehát tett követte, s a trió kalandos úton ugyan, de épségben átjutott a határon.- Belgiumban horgonyoztunk le, s olyan terveket szőttünk, hogy ott befejezzük egyetemi tanulmányainkat, majd diplo­mával a zsebünkben hazajö­vünk, s itthon kamatoztatjuk mindazt, amit kinn tanultunk - mondja Rezsőházy Rudolf, a há­rom fiatalember egyike. A visszatérés azonban - a hazai politikai helyzet alaku­lása miatt - pár évtizeddel ké­sőbbre tolódott. Időközben az egyetemi hallgatóból egyetemi tanár, professzor lett. Tekinté­lyes szociológus, politológus, ismert publicista. A Magyarország 2000 cím­mel rendezett találkozó alkal­mából nem csak a Parlament­ben fordult meg; friss benyo­másokat szerzett az óhaza hét­köznapjairól is:- Jómagam sokkal ígérete­sebbnek látom Magyarország jövőjét, mint itthoni honfitár­saim. Ennek alighanem az a magyarázata, hogy külföldön élő magyarként hitelesebb, pon­tosabb és közvetlenebb tapasz­talataim vannak arról, milyen a hírünk a világban. Nos, állítom, hogy roppant nagy az érdeklő­dés, a rokonszenv irántunk. Azt is meg merem kockáztatni. A belga professzor fotó: feb hogy történelme folyamán soha még nem volt olyan jó híre en­nek a kis országnak, mint mos­tanában.- Véleménye szerint a követ­kező' idó'szakban milyen felada­tokra kell az ország emit össz­pontosítani?- Az európai integrációval összefüggő tennivalókra. Na­gyon pontosan, tárgyilagosan föl kell mérni a lehetőségeket és a követelményeket. Annak tudatában, hogy az Unióhoz való csatlakozás nem olyan va­rázsütés, amelynek nyomán egyszeriben megváltozik, lát­ványosan megjavul a gazdasági helyzet. Még valamit: úgy lá­tom, sokan túlértékelik, szinte misztifikálják a nyugat-európai országok helyzetét és eredmé­nyeit. A tisztánlátáshoz és a he­lyes önértékeléshez az is hozzá­tartozik, hogy tudjuk: ott sincs kolbászból a kerítés... Németh Zsuzsa Megnyílt az első nagybani díszfapiac. Mintegy hatmillió forintos beruházási költséggel tegnap a budapesti XIX. kerületi Méta utcában megnyílt az első hazai nagybani díszfapiac. Az induló készlet értéke 50 miihó forint, a piac éves forgalmát 200 miihó forintra tervezik. Az eladásra kí­nált facsemeték és dísznövények döntő többsége hazai ne­mesítés, egy részüket külföldről vásárolják, ugyanakkor maguk is exportálni szeretnének. fotó: feb/kallus györgy LTi '< ID í Z n LU O u Márciusban induló szaktanfolyamok: Jelentkezés: 1090. március 25-ig Középfokú: - Vámkezelő - Külker., szállítmányozási . számviteli, pénzügyi ügyintéző Felsőfokú: Vámügyintéző, mérlegképes könyvelő, pénzügyi tanácsadó, külker, üzletkötő INCOTERMS RT. 5000 Szolnok, Kossuth L. u. 5. Telefon: 56/372-081 Fax: 56/422-522/114 m.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents