Új Néplap, 1998. január (9. évfolyam, 2-26. szám)

1998-01-22 / 18. szám

1998. január 22., csütörtök Megyei Körkép 3. oldal Gazdát keres a katonai kórház Amiről tudni kell Soyez les bienvenus! Tíz esztendeje már, hogy a címben szereplő üdvözlő szavak el­hangzottak először itt, a Tisza-parti városban, ama forró júliusi na­pon, amikor Szolnok megye képviselői köszöntötték franciául és fogadták meleg szívvel a Pikardiából érkező népes küldöttséget - élén a régió társadalmi életének reprezentánsaival. Jöttek, hogy el­hintsék a barátság magvát. Az időközben történt históriai változá­sok jót tettek a két vidék, Jász-Nagykun-Szolnok és a franciaor­szági Pikardia, benne különösképp Somme megye kapcsolatának is. A barátság magja nemcsak hogy kikelt, olyan fája nőtt, mely gyökereit egyre mélyebbre ereszti, újabb és újabb hajtásokat hoz, és nemcsak virágzik, gyümölcsöt is terem - gyakorlatban haszno­sítható tapasztalatokat. Kezdetben főképp kulturális és művészeti cserék képezték tartalmát és formáját: kórusok, zenekarok, tánco­sok látogattak egymáshoz kölcsönösen, szolnoki dalosok énekel­nek az amiens-i katedrálisban, ugyanakkor franciák éneke hangzik fel megyénk egy-egy településének templomában, művelődési há­zában; szimfonikusaink hangversenyeznek szerte Pikardiában, az ottani nyugdíjasok kara koncertezik a jászsági Apátiban. És itt van­nak mindig a francia népi játékok követei is a kunhegyes-abádsza- lóki örömös játékünnepeken. Majd űjabb területekre teljed ki az együttműködés, a gazdasági élet szereplői, főleg fiatalok indulnak útra, leginkább agrárszakmabéliek, hogy a fejlett mezőgazdaságú tartományban szerezzenek ismereteket - élettől, munkáról, gazdál­kodásról. Megyénk fiataljai ott vannak a pikardiai nyári egyetemen, gyakorlatokat végeznek a régió kereskedelmi főiskoláján. És szo­ros, családias együttműködés épül ki a faluházak francia szövetsé­gével, oly mód mélyülnek el az egyes települések közötti kapcsola­tok, hogy ma már Öcsöd, Kunhegyes, Mesterszállás a francia tér­ség egy-egy városát mondhatja testvérvárosának. Megyei delegá­ció utazik a barátság bölcsőjének mondható Somme megyébe, hogy a területfejlesztés modem problémáival ismerkedjék. De ala­kul társaság is, a Jászkun-Pikard, mely arra vagyon hivatva, hogy azokat fogja össze, kik rokonszenveznek a frankofóniával. És a szerteágazó kapcsolatokat immár együttműködési szerződés is egybefogja, hivatalos dokumentumok, amelyekben a népi diplo­mácia felettébb értékes gesztusai is ott sorakoznak. Ma ismét rangos vendégek érkeznek hozzánk Somme megyé­ből, a szenátor-elnök Fernand Demilly vezeti, hogy találkozzanak Jász-Nagykun-Szolnok gazdasági és társadalmi életének jeles kép­viselőivel. Nem érkeztek üres kézzel, pop gyászukban több száz kö­tetnyi munka, könyvek, melyekre egyre nkább szükségünk lesz, újabb ismeretekre. Mert ezúttal olyan partnerek ülnek le egymással gondolatokat cserélni, akik ma még csak barátok ugyan, de holnap, talán nem is oly messze testvérek lehetnek az egyesült Európa nagy családjában. És meglehet, megyénk számára Pikardián keresztül közvetlenül is vezethet majd az út a közösség Európájába. Valkó Mihály Készül Szolnok költségvetése Vizsgálják a pedagógiai programokat A szokásos szerdai városházi sajtótájékoztatón Várhegyi Attila, Szolnok polgármestere többek között a magyar kultúra napjáról, az iskolák pedagógiai programjának véleményezéséről és a költ­ségvetés előkészítésének helyzetéről tájékoztatta az újságírókat. Szabaddemokrata képviselőjelöltek Az SZDSZ nyolc országgyűlési képviselőjelöltjének nevét is­mertette tegnap Fodor György, a párt megyei egyeztető taná­csának elnöke. Mint kiderült, zömében már ismert politiku­sokat jelöl ismét a párt az Or­szággyűlésbe, de vannak, akik ezen a területen még nem mo­zognak otthonosan. Az 1. választókerületben (vk.), a Felső-Jászságban dr. Kis Zoltán küzd meg az ellenfelekkel. Dr. Kis már a második ciklusban or­szággyűlési képviselő, emellett még a Földművelésügyi Minisz­térium államtitkára is. Fodor György úgy véli, a nagy tapaszta- latú politikus vezeti majd a párt megyei választási listáját is. A 2-es vk.-ben (Alsó-Jászság) az SZDSZ jelöltje dr. Szerencsés István. Fodor elismerte, kettős je­lölés volt, de dr. Szerencsés mel­lett szólt, hogy sikeres polgár- mester, és ’94-ben is megszorí­totta MSZP-s ellenfelét, Szekeres Imrét. A 3-as vk.-ben Fodor György, a szolnoki önkormány­zat SZDSZ-es frakcióvezetője indul, akit eddig elért eredménye­inek elismeréseként jelölt pártja. A 4-es vk.-ben Szabó Rudolfné dr. kerülhet be újra a parla­mentbe, hiszen most is itt „dol­gozik”. Az 5-ös vk.-ben (Kun- szentmárton) dr. Czuczi Mihály a jelölt, aki parlamenti munkájának egy éve alatt rengeteget dolgo­zott. A 6-os vk.-ben (Mezőtúr) Gubucz Máté száll a ringbe, míg a 7.-ben (Törökszentmiklós) Sántha Albert törökszentmiklósi alpolgármester. A 8-as vk.-ben (Karcag) dr. Balogh Sándor ál­latorvost jelölte az SZDSZ. ta Senkinek sem kell... (Folytatás az 1. oldalról) Korábban 196 gyermeket rend­szeres nevelési segélyben részesí­tett az önkormányzat. Azonban voltak olyan tapasztalatok, hogy a pértZHiem á gyerekre fordította egy-egy család, ilyenkor az étke­zést átvállalása lett a megoldás. Sok család azonban az ingyen ét­kezést nem segélyként, hanem jogként értelmezte. A cigány lakosság tagjai közül 76 jövedelempótló támogatásban részesül, rendszeres szociális se­gélyt 23-an vesznek igénybe. A munkaképesek nagy része segé­lyekből, munkanélküli-járadék­ból él. Az időskorúak jó része szociális segélyt kap, lakásfenn­tartási támogatást tömegesen igé­nyelnek, 47-en pedig közgyógy- ellátási igazolványt kapnak. A munkaügyi központ kiren­deltségének tapasztalatai szerint az általuk indított három tanfo­lyamon hét, a cigány kisebbség­hez tartozó lakos jelentkezett képzésre. Nemcsak az idénre meghirdetett veteményföldadás mondott csődöt, a szántó iránt sem volt igazi érdeklődés. Csa­ládtagonként 100 négyszögöl szántót biztosítottak 100 forint eszmei bérleti díjért: az első év­ben 30, majd egyre kevesebb csa­lád igényelte a területet. P. E. (Folytatás az I. oldalról) Az ingatlan az elmúlt években miihókat húzott ki az adófizetők zsebéből, noha az épületek állaga csak romlott. 1996-ban végre el­hárult a terület benépesítésének útjából minden akadály, a dön­téshozók nem kötötték többet az ebet a karóhoz, s engedélyezték a többcélú hasznosítást. A most ki­írt pályázat is ennek szellemében született, a 2,2 hektáros terület és a rajta lévő, összesen 11 300 négyzetméter alapterületű épü­letegyüttes szinte bármilyen célra kötetlenül használható (akár le is bontható), bár Szolnok általános rendezési terve intézményterü­letként tünteti fel az ingatlant. Kádár Zoltán, a Városfejlesz­tési Rt. ügyvezető igazgatója el­mondta: nem az azonnali bevétel a pályázat célja. A hasznosítás formájaként szó lehet eladásról, bérbe adásról, lízingről, sőt cse­réről is. Ami pedig a funkciókat illeti, szállodát, üdülőt, iskolát, egészségügyi vagy szociális léte­sítményt, iroda- vagy üzletházat, raktárát éppúgy el tudnak kép­zelni, mint könnyűipari vagy ép­pen finommechanikai üzemet, ami azonban nem zavarhatja a környék lakóinak nyugalmát. A végső döntést természetesen a közgyűlés mondja ki. A társaság elkészítette a pá­lyázati információs anyagot, amely tízezer forint plusz áfáért vásárolható meg, s levélben ke­resett meg több mint 200 céget, szervezetet, külképviseletet, amelyek érdeklődhetnek az in­gatlan iránt. A pályázat benyúj­tásának határideje március 19. Kádár Zoltán kérdésünkre ki­fejtette: az is elképzelhető, hogy ingyen adják használatba az in­gatlant, amennyiben a hasznosí­tás módja megfelel a város érde­keinek. L. Z. A magyar kultúra napjáról szóló megemlékezést ma tartják egy kiállítás megnyitásával és ün­nepi műsorral a Városi Művelő­dési Központban. Várhegyi At­tila hangsúlyozta, hogy a kultúra egy város számára nem csupán az úgynevezett magas kultúrát, a reprezentatív intézmények kul­turális tevékenységét jelenti. A lakosság művelődési igényeinek kielégítése ennél több helyen és csatornán történik. Elkészültek az általános isko­lák pedagógiai programjai. Mint arról már hírt adtunk, a középis­koláké február 28-ig lesz ké­szen. Most a szakértői vélemé­nyezés következik. A mai köz­gyűlés dönt arról, hogy az ön- kormányzat mely testületé hagyja jóvá a programokat. En­nek hatvan napon belül kell be­következnie. Élutasításra lénye­gében csak két esetben kerül sor: ha a törvényekkel ellentétes el­képzelésekre bukkannak a vé­leményezők, vagy ha a prog­rammal kapcsolatban nem telje­síthető anyagi igények merülnek föl. Végezetül Várhegyi Attila ar­ról tájékoztatta az újságírókat, hogy jelenleg is készül a város költségvetése. A költségvetési bizottság a bevételi oldal tárgya­lásáról áttért a kiadási oldaléra, s ez a nehezebb, el kell dönteni, hogy mire mennyit költsön a vá­ros. Az alapelvek között emlí­tette a biztonság és a kiegyensú­lyozottság igényét. Mindenkép­pen folytatni kell, illetve be kell fejezni a megkezdett beruházá­sokat, s tervezni kell a hosszú távú elképzelésekből származó idei tennivalókat. A konkrétu­mok közül kiemelte az úthálózat fejlesztését és a közterületek karbantartását és tisztán tartását. Ennek érdekében valószínűleg újra megjelennek a város egyes parkjaiban a parkőrök, akik nem csupán őrködnek majd, de a zöldterületek tisztán tartásában is részt vesznek. Emlékhely - egyelőre romokban Az idei esztendőre tervezik a felújítást Az 1848/49-es szabadságharcnak idén ünnepeljük a 150. évfor­dulóját Éppen ezért nagyobb hangsúlyt kapnak e dicső két esz­tendő írásos és tárgyi emlékei. Cibakházán a polgármesteri hi­vatallal szemben áll egy öreg épület, melyben a híres szolnoki csata előtt lakott Damjanich János, Leiningen-Westerburg Ká­roly és Kossuth Lajos. A forradalomnak ez a dicső emléke ma romokban és üresen áll, átadva falait az enyészetnek. Ebben a házban lakott rövid ideig Kossuth Lajos is A kívülálló csak akkor veszi észre az épületet, ha a gyö­nyörű fák között elsétál a ro­mosán is szépnek tűnő házhoz. A kapu mellett egy emléktábla hirdeti, egykoron itt lakott a kor három ismert személyi­sége. Ennyi, és semmi több, a kapu tárva-nyitva, bárki be­mehet és kedvére nézelődhet, bár málló vakolaton túl sem­mit sem lát. Az elmúlt évtizedekben sok mindeme használták már az épületet, volt benne rendőrség is, ma éppen az iskola haszná­laton kívüli bútorait tartják benne. Hogy mi lesz a romos házzal? Talán egy fénysugár már dereng az égbolton, ugyanis az önkormányzat 1998-as költségvetésében sze­repel a teljes felújítás, innentől kezdve a többi csak a képvi­selő-testületen múlik. A ház felújítás utáni sorsa még bizonytalan, a helyi igé­nyeket figyelembe véve talán faluháznak lenne a legalkalma­sabb. Az önkormányzat a jelek szerint ápolja a szabadságharc emlékét, s ha sikerül március 15-éig elvégezni a felújítást, akkor megyénk egyik legszebb emlékhelye lehetne Cibakhá­zán. Pókász Endre Kincs, amit közösen hoztunk létre Göncz Árpád köztársasági elnök a magyar kultúra napja al­kalmából „az egész nemzet hálájának jelképeként” állami kitüntetéseket adott át tegnap az Országházban a művészeti élet, a kultúra és az oktatás kiváló képviselőinek, köztük megyénkbélieknek. A Magyar Köztársaság elnöke a műve­lődési és közoktatási miniszter előterjesztésére a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (polgári tagozata) kitün­tetést adományozta három évtizedes magas színvonalú munkásságáért dr. Horváth Józsefnek, a mezőtúri GATE Mezőgazdasági Főiskolai Kar főiskolai docensének, kollégi­umi igazgatónak. A Magyar Köztársaság Ezüst Érdemke­reszt (polgári tagozata) kitüntetésben részesült három évti­zedes, vezetői és közéleti munkásságáért Kozma Imréné, a martfűi Martos Flóra Általános Iskola igazgatóhelyettese; két évtizedes magas színvonalú vezetői és pedagógusmunkás- ságáért László Péter, a jászapáti Mészáros Lőrinc Gimná­zium és Szakközépiskola műszaki igazgatóhelyettese. A Nép­rajzi Múzeumban Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter - a szakmai kuratóriumok elnökeivel - kiemelkedő óvodapedagógiai munkáért Brunszvik Teréz-díjat adomá­nyozott Nagy Jenónének, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet óvodapedagógiai munkatársának. (Folytatás az 1. oldalról) Bevezetőül a Himnusz jelentő­ségét méltatta, azét a műét, amelynek születése e nap je­lentőségét adja. Nem csak iro­dalmi alkotás, mondta, hiszen azzal, hogy egyedülálló mó­don összefoglalja történel­münk 1100 évét, együvé tarto: zásunknak is jelképe lett. Megemlítette, hogy most 175 éve született Madách Imre, nagy klasszikus drámánk, Az ember tragédiája költője, aki szintén a magyar kultúra jel­képévé vált itthon és a világ­ban.- A kultúra közös kincsünk - mondta többek között. - Kö­zösen hozzuk létre, és közösen „fogyasztjuk”, ez magyarsá­gunk egyik meghatározó eleme. Ezután a megye kulturális életéről beszélt. Mint mondta, hosszú ideig tartana, ha min­dent föl akarna sorolni, ami akár csak az elmúlt évben is történt ezen a területen. Kie­melte a megyeszékhellyel együtt létrehozott intézmény­hálózat-fejlesztési és intézke­dési tervet, a könyvtár átadá­sát, a „Könyvpártoló önkor­mányzat” cím elnyerését, a múzeum kiállításainak meg­nyitóját és „Az év múzeuma” cím odaítélését, a Jászapátin lévő megyei intézmények fej­lesztésében élért eredménye­ket, s megemlítette, hogy rövi­desen megkezdődik a karcagi múzeum felújítása.- Örülünk a színház sikerei­nek, ha nem is vagyunk a fenn­tartók között - mondta végül Iváncsik Imre -, és örülünk minden itt született művészeti, tudományos sikernek. Mint elhangzott, Báli Ist­vánt, a megyei önkormányzat főtanácsosát díszoklevéllel tün­tették ki a kórusok, zenekarok munkáját segítő több évtizedes tevékenységéért. * A magyar kultúra napja alkal­mából Jászberényben a város kulturális életében meghatá­rozó szerepet betöltőket kö­szöntötték a Déryné Művelő­dési Központ nagytermében. Miután Vitéz László, a kecske­méti Katona József Színház művésze elszavalta a Himnuszt, dr. Magyar Levente polgármes­ter méltatta a kultúra minden­napjainkban betöltött jelentő­ségét. Mint mondta, a kultúra maga az élet, mindennapi szük­ségleteink része. Amikor egy város a kultúra mellett tesz hi­tet, akkor a fejlődés, a hagyo­mányok, az élete mellett tör lándzsát. Minderről nem be­szélni kell, hanem csinálni, és megfelelően elismerni azokat, akik nap mint nap ebben szere­pet vállalnak. Csirke Tímea és Szalóczi Miklósné fuvola-zon­gora kettőse után dr. Notheisz János, a TIT megyei alelnöke Sas Istvánnak, a Déryné Műve­lődési Központ igazgatójának átadta a TIT aranykoszorús jel­vényét, elismerve a díjazott tu­dományos társaságot segítő te­vékenységét. B. A.-B. Cs. Buszt „kaptak” a homokiak Tiszaföldváron a minap útjára indította a Jászkun Volán azt a buszjáratot, amit a homo­kiak a város önkormányzatán keresztül kértek a vállalattól. Tiszaföldváron óriásiak a távolságok, ezért is érzik meg jobban a helyiek, ha ritkább a járat. Annak idején kihaszná­latlanság miatt fordult be Homok felé kevesebb busz, s most az ott élők kérésére kí­sérleti jelleggel naponta egy- gyel több Ikarus buszt láthat­nak arrafelé a polgárok. Marosfalvi Emó' polgár- mester annyit hozzáfűzött az ügyhöz, hogy nagyon pozitív volt a Jászkun Volán hozzá­állása a lakosok javaslatához, ennek is köszönhető, hogy ilyen hamar változott a hely­zet. Sőt, amennyiben a ho­mokiak igénylik, akkor piaci napokon még egy járat arra­felé fordul. PE A hét elejétől fogadja az ügyfeleket az Újszász és Vidéke Takarékszövetkezet kívül­ijeiül megújult, korszerű körzeti fiókja Zagyvarékason. A bővült szolgáltatások mellett a kör­nyékbeli vállalatok, intézmények nyugdíjkezelése, számlavezetése is ide került. fotó: cs. i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents