Új Néplap, 1998. január (9. évfolyam, 2-26. szám)
1998-01-22 / 18. szám
4. oldal A Szerkesztőség Postájából 1998. január 22., csütörtök Munkanélküli-ellátás Számfejtés - adójóváírás Hétfői lapunkban arról szóltunk Meddig jár(hat) az adójóváírás? című írásunkban, hogy az átképző tanfolyamokon részt vevő munka- nélküliek jóval kevesebb pénzt kaptak decemberben, mint azt a korábbi hónapokban megszokták. A munkaügyi központok ugyanis az érvényben lévő rendelkezés szerint december 20-ával kénytelenek voltak lezárni a munkanélküli-ellátással kapcsolatos adóíveket. Január 19-én kaptuk a hírt a megyei munkaügyi központból, hogy a Munkaügyi és a Pénzügyminisztérium együttes állásfoglalása szerint a munkanélküli-ellátásoknál a decemberben nem érvényesített adójóváírásokat érvényesíteni kell. A különbözet számfejtéséhez új számítógépes program készül, amely automatikusan kiszámolja a korrekciós összegeket. A különbözetet az érintettek előreláthatólag még januárban megkapják. Pódium az előadó-művészetnek A Szigligeti Szobaszínháza egy családias intézmény, hangulata van, remek dolgokat lehet ott hallani. Emlékeznek az egykori Árkád presszóban tartott előadóestekre? Egy-egy nagy művész fellépése óriási élményt jelentett. Ma is lenne igény az ilyen találkozókra - s erre, úgy vélem, a Szobaszínház igen alkalmas lehetne méreteinél fogva is; a hely tehát adva van, előadóművész is „akad”. Az ötlet életrevalóságát igazolja Hernádi Judit lemezbemutatója is. (Régen láttam ekkora sikert, prózáját is szívesen hallgatnám.) A pódiumesthez nem kell díszlet, jelmez, rendező, a közönség szervezés nélkül is betérne, a felkért előadóművész pedig boldog lehet, hogy megmutathatja önmagát. Jupá Köszönjük Az idei télen több meleg ruha jutott a didergőknek s több élelem az éhezőknek. Néhány családot támogatni tudtunk a gyermekétkezési díj befizetésével, gáz- vagy villanyszámla kifizetésével, s életmentő gyógyszerek kiváltására is lehetőségünk nyílt. Köszönetét mondunk minden támogatásért, külön is a Hélikemek, a Gömöri és Társának és a Katonai Ruházati Boltnak. A jótékony adományokat ezután is örömmel fogadjuk. Karitász Szeretetszolgálat szolnoki csoportja Európai település (volna) A célszerűség adja a város harmóniáját Az Új Néplap január 10-ei számában interjú jelent meg Csiszolatlan gyémánt van a kezünkben címmel. Előrebocsátom, egyetértek az elhangzottakkal, nem vitatom a jelzett félmondat igazságát sem, miszerint: „Keresem a jegyeit annak, hogy hol van ez a 900 év az épületekben ...” Valóban nem látszik a városon az elmúlt századok szorgos építőmunkája. Magyarázatként városunk egykori, nagyra becsült vendégének, Örkény Istvánnak a gondolatait idézem a Visszanézve című kötet Hommage á Szolnok című írásából: „Nincsenek világra szóló műkincsei, csodatevő ereklyék híján zarándokokat sem vonz. Kilencszáz éve, amióta létezik, nem szolgál másra, csak a legszükségesebbre: hogy lakosai élni tudjanak benne... Szolnoknak talán sosem volt ajándékoz- nivalója. Mint egy beosztó, fix bérből élő család, elsejéig épp csak hogy kijött a jövedelméből. Pazarló város helyett praktikus város lett belőle. Nem is lehetett mássá, mert a megpróbáltatások alól nem kapott fölmentést. Sosem volt „nyílt város”, mint Róma vagy Párizs a II. világháborúban. Ha tűzre lobbant, elhamvadt, ha lebombázták, romba dőlt. Aztán előbújtak lakói a pincékből vagy az óvóhelyekről, és nekiálltak, hogy újra megteremtsék, persze mindig csak a legcélszerűbbet, ahogy a szükség diktálta. Ez a célszerűség Szolnok harmóniája.” H. Jánosné, Szolnok A jászberényi Joó Imre és felesége, Gál Mária a közelmúltban ünnepelte népes családja körében a hatvanadik házassági évfordulót. Az idős házaspárt a polgármesteri hivatal is köszöntötte, egy szép virágcsokorral. (BEKÜLDÖTT FOTÓ) Név és tartalom összhangja Egy nem mindennapi élményemet osztom meg olvasótársaimmal. Hogy miért nem mindennapi? Azért, mert egyelőre nem sok helyen tapasztalni hasonlót. A napokban hivatalos ügyeimet mentem intézni egy hivatal gyönyörűen rendbe hozott székházába, nevezetesen az Állami Népegészségügyi és Tiszti- orvosi Szolgálat Szolnok Városi Intézetéhez. Nem csak az épület, hanem a benn dolgozó ügyintézők is meglepetéssel szolgáltak. Az előtérben egy ifjú hölgy fogadott, udvariassága rendkívülinek hatott. Elmondta, hogy emelkedett a vízmintavétel ára, de ezt olyan kedvességgel tette, hogy mérgelődni sem volt kedvem. A hölgy azonnal szólt az illetékes szakembernek - s most lepődtem meg igazán -, aki csak annyit kérdezett, kocsival jöttem-e, mert ha igen, máris mehetünk. Ilyen gyors, emberséges és megértő ügyintézésben még nem volt részem. Kérdésemre az autóban a szakember nagyon röviden így válaszolt: Uram, ezen nem kell csodálkozni, hiszen ez a feladatunk, az intézetünk nevében is ott van a szó, hogy szolgálat. Mi csak ennyit tettünk. Kívánok minden polgártársamnak - és magamnak is - sok hasonló ügyintézőt; az ilyen fogadtatás biztosan kellemessé teszi a napunkat. K. József vállalkozó, Szolnok Szolnok Határában az utak mentén ott a felirat: Európai település. Szerintem egyelőre hozzátartozik az is, hogy: „volna”. Európai településen elképzelhetetlennek tartom ugyanis, hogy a város centrumában szeméttelepre jellemző „kerítés” övezze a parkolót, mint például a Pelikán Szálló mögött (lásd képünkön). Kevés település rendelkezik ilyen szép, természet adta városkapuval, mint a Tisza-part. Megbecsülésére jellemző, hogy a mentetleni lejárónál hetek óta hever egy döglött kutya. Bezzeg, ha Szolnok európai település volna .. . Csanádi Simon, Szolnok Egészségügyi és bibliai előadások Válaszd az életet! Csaknem három hónapon át rendszeresen jelentkezik a Válaszd az életet! diaképes előadás-sorozat, amelynek a rákóczi- falvi művelődési ház ad otthont. Természetes emberi tulajdonságunk, hogy boldogságra törekszünk. Elérésének viszont több feltétele van. Ezeknek sorrendjét általában nem azonosan határozzuk meg, de fontosságukban egyetértünk; ilyen a jó egészség, az anyagi megelégedettség, a lelki egyensúly, a harmonikus családi élet, a munka öröme. Sajnos egyre inkább elhagynak bennünket ezek az örömforrások. Szerepe van ebben annak is, hogy messze eltávolodtunk a természetes életmódtól, s a helytelen életvitel számtalan megbetegedésveszéllyel fenyeget. Életmódunk megváltoztatására volna szükség ahhoz, hogy a testi-lelki betegségek elkerüljenek bennünket. Dr. Czeizel Endre azt úja egyik tanulmányában: Az emberiség életkilátásai 120 év körül lehetnek. Jelenleg ennek alig több mint felét teszi ki a születéskor várható élettartam ... Nehéz megmondani, hogy miért, de tény, hogy Európa összes népe közül mi élünk a legrövidebb ideig, Tűivel valószínűié!: rhi élünk a legegészségtelenebbül. Az ember pszichoszomatikus lény, szüksége van a teljes harmóniára; a testi, lelki, szellemi működések elválaszthatatlanok egymástól. Korunk egyik betegsége a magány. Sok boldogtalanság és öngyilkosság alapvető oka, hogy az emberek egyedül érzik magukat, nincs, aki szeresse őket, törődjön velük, nincs életcéljuk. Á tudomány és a Biblia segítségével keresi a választ és próbál tanácsot adni a kilenc részből álló sorozat, amely húsz témakört ölel fel. Sztán János, Szolnok Több mint negyven év a betegek szolgálatában A lap hírül adta, hogy dr. Tarján Péter, a MÁV-kórház I-es belgyógyászati osztályának vezető főorvosa nyugdíjba vonul. Bevallom, kissé elérzékenyültem, s visszagondoltam azokra a hónapokra, amelyeket ott töltöttem-töltöttünk betegtársaimmal együtt. Reggelenként (az ügyeletén kívül természetesen) ő volt az első, aki megjelent a kórteremben és érdeklődött a betegek állapotáról. Munkájából mindenki érezte, aggódik betegeiért, s a gyógyulás érdekében mindent megtett, amit csak lehetett. Ezúton mondunk köszönetét Tarján főorvos úrnak több mint négy évtizedes lelkiismeretes gyógyítómunkájáért, és kívánjuk, hogy nyugdíjas éveit jó egészségben, erőben töltse kedves családja körében. Hatalmas szakmai tudását továbbra is kamatoztassa a betegek gyógyításában és az ifjú szakemberek nevelésében. Tolnai Antal, Nagy János és Kárpáti Zoltánné, Rákóczifalváról Naponta járom Szolnok QrrollniLr C7Pt,T1VQI1 utcáit, észreveszem az OIiCilUA SÆjCaI llj tUI • • • áj dolgokat, örülök, ha gyarapodik a város, de sajnos meglátom a rosszat is. Aggaszt például, mi lesz a hulladéktárolókkal, ha beköszönt a jó idő, az új kukákat ugyanis egyszer egy héten ürítik. A bomló, rothadó hulladék vajon menynyire ingerli majd szaglószervünket? A város mellékutcáit, tereit lassacskán ellepi a piszok - ami köztudottan a fertőzések melegágya. De a főúton is szerezhetünk tapasztalatot bőven. Nem kell messzire mennünk, elég a Baross út 2-14. szám előtt szétnézni; a bérbe adott parkolóban állandósult a szemét. Kétlem, hogy a parkolót üzemeltető csak a bevételre kötött volna szerződést... Az látható, hogy a Postabank rendszeresen gondozza a maga háza táját, de nem sokat ér vele, ha a „szomszédok” nem éreznek késztetést a söprögetésre. Emiatt a bank előtt is csak időleges lehet a rend, mert elég egy könnyű szellő, hogy a „dolgok” átrendeződjenek. Egy várost a rend is minősíti. Csodálkozom, hogy az illetékesek ennyire elnézőek e fontos kérdésben. (Teljes név és cím) A levelekből válogatunk. Az írásokat rövidítve közöljük, tiszteletben tartva a levélíró mondanivalóját. A témának akkor is nyilvánosságot adunk, ha nekünk arról esetleg más a véleményünk. Névtelen vagy címhiányos leveleket nem közlünk. Az oldalt szerkeszti: Kácsor Katalin Vendégek voltunk Németországban Múlt év nyarán a MÁV Rt. Szolnoki Vontatási Főnöksége és a Mozdonyvezetők Szak- szervezete helyi csoportja a németországi Oldenburgból vendégeket fogadott: a Mozdonyvezetők és Vonatkísérők Szakszervezetének delegációját. Ekkor született meg a partnerségi megállapodás, s egyidejűleg megkezdődött a szakmai együttműködés előkészítése is. A közelmúltban mi tettünk eleget a meghívásnak. Barátaink zsúfolt programot állítottak össze, szakmai tapasztalatokat gyűjtöttünk, ismerkedtünk a várossal és vidékével. Delegációnkat a város polgármester asszonya a 650 éves település 1888-ban épített, újgótikus, reprezentatív épületének fogadótermében köszöntötte. A városháza lépcsőházában, az első emeleten, nagy betűkkel írott szöveg hívta fel a figyelmet arra, hogy magyar mozdonyvezetők küldöttsége a vendég. A polgármester első mondatában magyar nyelven üdvözölt bennünket, majd németül folytatta a város bemutatását. Hangsúlyozta, mi vagyunk az első magyarok a városban - amit a vaskos vendégkönyvbe bejegyezésünkkel meg is örökítettünk. Külön utalt rá, hogy városi testvérkapcsolatuk, baráti együttműködésük már több európai ország településével is van, de magyar várossal egyelőre nincs. A szívélyes fogadtatás után röviden mi is bemutattuk városunkat és a vontatási főnökség munkáját. A fogadtatás hangulatából arra következtettünk, hogy szívesen vennék, ha a két város között valamilyen formában együttműködés alakulna ki. Megígértük a polgármester asszonynak, hogy hazatérve városunkba, beszámolunk az útról, és megpróbáljuk a városok közötti kapcsolat kialakításának kezdeményezését. Szakmai szempontból nézve is igen fontos lenne, hogy közösen dolgozzunk együtt német barátainkkal egy környezetkímélő, gyorsabb, kulturáltabb utazási feltételeket (a fegyelmezett utast is beleértve) megteremtő vasútért. Természetesen ehhez szükséges az érdekeinket képviselők meggyőzése és szándéka is. Grenczer János MÁV Szolnoki Vontatási Főnökség vezetője A gépkocsi visszakerül a körzetbe Tiszaörsi olvasónknak az éj leple alatt ellopták aprójószágát. Jelentette is azonnal a füredi rendőrkapitányságon, ahol az ügyeletes kurtán-furcsán csak annyit mondott: „... majd kiküldünk valakit”. Ám a bejelentő hiába várt másnap délelőtt 10 óráig, a rendőrök nem érkeztek meg, így levélírónk úgy döntött, megkeresi a helyi körzeti megbízottat. A körzeti megbízott felvette a jegyzőkönyvet, de mentségül hozzátette, nem tud most kimenni, mert nincs gépkocsijuk. Olvasónk elfogadhatatlannak tartja, hogy egy olyan körzetben, ahol két rendőr három település felügyeletét látja el, ne legyen gépkocsi. Az ügyben a legilletékesebbet, Bállá Ferenc alezredest, a körzet rendőrkapitányát kerestük meg, aki elmondta, hogy vizsgálatot rendelt el az ügyben, mert az ügyeletes rendőr mulasztása valóban késleltette az úgynevezett „forró nyomos” felderítést. A január 11-én, hajnali fél három után érkezett lakossági bejelentés hanganyaga alapján elsősorban arra lesz kíváncsi, hogy ígérete ellenére miért nem küldött ki a helyszínre azonnal gépkocsit az intézkedő ügyeletes. Ez akkor is kötelessége lett volna, ha Ti- szaörsön január 5-e óta valóban nincs szolgálatot teljesítő gépjármű, mert a bűnügyileg veszélyeztetettebb Abádszalók kocsijának meghibásodása miatt az örsiekét oda kellett átirányítani. Ez nem jelenti azonban azt, hogy Örs gépkocsi nélkül marad, mert a szalókiak szolgálati autójának megjavítása után az visszakerül Tiszaörs térségébe, melynek két körzeti megbízottja - a bejelentő állításává szemben - csak két település lát el. Időközben ugyanis Nagy ivánon megoldódott az állandc rendőri felügyelet. Az örsi ide iglenes gépjárműhiány termé szetesen nem lehetett voln; akadálya a gyors helyszínelés nek, mert a 107-es rendsze működésének lényege az, hog; azonnal értesíteni kell a legkö zelebbi szabad gépjárművel Ennek elmulasztása miatt Ti szafüred rendőrkapitánya élné zést kér a bejelentőtől, ígérv azt, hogy a mulasztóval szem ben a lehető leghamarabb in tézkedik. A bejelentő elkesere dését enyhítheti az a tény, hog a késedelmes felderítés ellenér is a rendőrség talált a helyszi nen olyan bűnjeleket, amelye jósolhatóan az elkövetőd nyomára vezethetnek.
