Új Néplap, 1998. január (9. évfolyam, 2-26. szám)
1998-01-03 / 2. szám
AMD Az Advanced Micro Devices processzorai közül az AMD K5 az Intel Pentium (P5) versenytársa. Ebből PR 100, PR133 és PR166 sebességű változatok léteznek. A PR (Performance Rating) azt jelenti, hogy hány megahertzes Pentiumnak felel meg a processzor sebessége. A K5 esetében a könnyebb összehasonlíthatóság érdekében, a fizikai órajelfrekvencia helyett ezt az értéket adták meg. Az AMD-K6 számozásából kiderül, hogy ez hatodik generációs processzor, a Pentium Pro és a Pentium II riválisa. „Kívülről” a programok szemszögéből a K6 teljesen kompatibilis az Intel procesz- szorokkal, belül azonban RISC típusú, a kapott x86 utasításokat végrehajtás előtt RISC86 utasításokká alakítja. (A RISC utasítások általában gyorsabban végrehajthatók.) Az elsődleges gyorsítótár mérete 2x32KB. A K6 tartalmazza az MMX bővítést, tokozása megegyezik a Pentiumokéval (Socket 7). Változatai a: 166 a 200 és a 233 MHz-es. Teljesítménye a tesztek szerint elmarad a Pentium II- étől, azonban az ára is jóval alacsonyabb. Az AMD teszte- lői szerint jól gondolkodik az, aki a drágább (Intel) procesz- szor helyett inkább a számítógép többi összetevőjére költi a pénzét (több memória, nagyobb teljesítményű videóvezérlő, gyorsabb merevlemez) mert így végeredményben nagyobb teljesítményű rendszerhez jut. Cyrix A Cyrix 6x86 egy P6 kategóriájú processzor. Esetében - mint a már ismertetett AMD- K5-nél - sem az órajelfrekvenciát adják meg, hanem a Performance Ratinget. A következő változatok vannak forgalomba: PR120, PR133, PR 150, PR 166, PR200. Socket 7 (Pentium) foglalatba illeszthető, az L1 cache mérete 16KB. Sebesség tekintetében felveszi a versenyt a Pentiummal, kivéve a sok számítást (lebegőpontos aritmetikát) igénylő feladatokat. A 6x86 hűtésére különös gondot kell fordítani, mivel hőtermelése jelentős. A 6x86MX az előző processzor multimédiás képességekkel felruházott társa, amelyen több módosítást is végrehajtottak. Többek között 64 KB-ra növelték a belső cache méretét ami tovább növelte a processzor eddig is tekintélyes fixpontos műveleti sebességét. Sajnos azonban a lebegőpontos aritmetika ennek a processzornak sem tartozik az erősségei közé. PR 166, PR200 és PR233 változatai kaphatók. „Hagyományos” Socket 7 foglalatba illeszthető. Néhány szoftvernél kompatibilitási problémák adódhatnak, ezek a Cyrix vagy az IBM Web-helyéről letölthető konfigurálóprogramokkal általában orvosolhatók. A fentiek tükrében és kedvező árát figyelembe véve, a 6x86MX beszerzése különösen otthoni használatra megfontolandó. Processzorbőség Amióta létezik a személyi számítógép, soha még ennyiféle processzor nem állt a PC felhasználók rendelkezésére programjaik futtatására, mint napjainkban. Egy-egy gyártó egyszerre több processzorgenerációval, azokon belül különböző' családokkal és többféle órajelű változattal is jelen van a piacon. A mikroprocesszor a számítógép központi egysége, ez hajtja végre a programokba foglalt utasításokat. Autós hasonlattal cesszorok egymást követő generációi: 8086, 80286, 80386, 80486, összefoglaló néven ezeket x86-os processzoroknak is nevezik. A 486-os Pentium* ti 266 Pfut ester w/MMX Techeelogy Pentium II 2JJ Processor w/MMX Technology AMD K6twfîJ3 MMX '“ Enhanced Processor AMO-K6'“f'2«0 MMX!“ Enhanced Processor Pentium* 204 Processor w/MMX Technology A* AMD K6-processzor sebessége az Intel Pentiumokkal összevetve, www.amd.com élve a processzor a számítógép motorja. Az eredeti IBM PC, a mai személyi számítógépek őse az Intel 8088 később a 8086 típusjelű processzorát tartalmazta. Azért, hogy a korábban megírt programok az újabb gépeken is futtathatók legyenek, az új processzorokban meg kellett őrizni a régiek utasításkészletét, és a felépítés bizonyos elemeit. A PC-kben alkalmazott proután az Intel szakított az addigi elnevezéssel és következő processzorát Pentiumnak pontosabban P5-nek nevezte el. Ezt követte a P6-os generáció illetve annak első tagja a Pentium Pro. Az Intel legújabb procesz- szora a Pentium II a számos alkalmazott újítás ellenére, még szintén a P6- os generációba tartozik. Külön említést érdemel az MMX (MultiMedia extension) technológia. Ezt a - kép- és hangfeldolgozás gyorsítására kifejlesztett - utasításkészlet-bőví- tést először a P5-ös generációhoz tartozó Pentium MMX processzorban alkalmazták, de megtalálható a Pentium II-ben csakúgy mint a konkurens gyártók legújabb processzoraiban. Cs.G. Intel PflOCSSíOBS Pemruttfll 300 MH?. Pertíiura lí 266 MHz Pmíínro fi 233 MHz Pentium* Píí> 2$) MHz Pcntmnf with MMX® Tídsnology 233 MHz PenüöEn with MMX Technology 200 MHz Pentium with MMX Technology 166 MH?. PSftüunf 200 MHz Pentium 166 MHz mmm mm mmm ÉËEËS ; 203 182 180 Intel processzorok egymáshoz viszonyított sebessége a gyártó által megadott Icomp Index 2.0 Szerint. Forrás: http://www.intel.com A jelenleg kapható legszeré nyebb teljesítményű egyben a legolcsóbb - Intel processzor a Pentium (Pentium Classic, vagy P54C). Többféle órajelfrekvenciájú változatban létezik. (A műveletek processzoron belüli végrehajtási sebessége - és ebből következően a nyers számítási teljesítmény - egy adott típusnál egyenesen arányos a processzor órajelének frekvenciájával.) Az első Pentiumok 60 megahertzesek voltak, ezután a 75 majd a 100 MHz-es következett, jelenleg a 120, 133, 150, 166 és 200 MHz-es változatok vannak forgalomban. A processzor tokozása négyzet alakú, úgynevezett Socket 7 foglalatba illeszkedik, pentiumos alaplapra van hozzá szükség. A multimédiás utasításokkal kibővített változat a Pentium MMX (P55C). Ez a speciális utasításokon kívül több más újítást is tartalmaz. A processzoron belüli gyorsító memóriát (L1 cache) például az „alap” Pentiumhoz képest kétszeresére, 2x8KB-ról 2xl6KB-ra növelték, ami a számítási teljesítmény növekedését eredményezi. 166, 200 és 233 MHz-es változatok vannak forgalomban, némelyik a gyárilag megadottnál nagyobb órajellel is üzemeltethető. Az MMX tokozása megegyezik az „alap” Pentiuméval, viszont kétféle tápfeszültséget (mást a processzormag és mást a be/kimeneti rész) igényel, ezért csak az ilyen szolgáltatással rendelkező alaplapokba illeszthető. A Pentium Pro az Intel első P6-os generációjú, 325 BsEI 8Eí£$ e 1 - sősorban szerverekbe szánt processzora. A sebesség növelése érdekében olyan újításokat alkalmaztak benne, mint például a memória-elérést gyorsító Dual Independent Bus, vagy az utasítások végrehajtás előtti elemzésén alapuló Dynamic Execution. Ezek a technológiák csak a tisztán harminckét bites programok - beleértve az operációs rendszert is - futtatása esetén hoznak gyorsulást. Mivel a processzort a 32 bites operációs rendszerekre „hegyezték ki”, a 16 bites kódokat tartalmazó Windows 95 használata esetén gyorsulás helyett lassulást tapasztalhatunk, így ez nem a legszerencsésebb párosítás. A Pentium Pro 180 és 200 MHz-es változatban kapható. Teljesítmény és ár szempontjából egyaránt a csúcson helyezkedik el a Pentium II, amely belső felépítését tekintve egy MMX képességekkel felruházott Pentium Pro. Ennél azért többről van szó, hiszen a 300 MHz-es órajel eléréséhez az Intel mérnökeinek módosítaniuk kellett néhány dolgot. A legszembetűnőbb az újszerű tokozás melynek Single Edge Contact Cartridge (S.E.C.) a neve. A tokban a processzor mellett található a külső gyorsító memória (L2 cache) amelyből egy órajelciklus alatt lehet adatokat kiolvasni. A Pentium II a Pentium Pro-hoz hasonlóan 32 bites programokat futtató 32 bites operációs rendszerekkel párosítva képes a maximális teljesítményre, de a magasabb órajelnek köszönhetően (233, 266 illetve 300 MHz) Windows 95 alatt is megállja a helyét. Az újfajta tokozás természetesen megfelelő alaplapot igényel, ami szintén nem teszi olcsóvá a Pentium II alkalmazását. Az elektromos hálózaton keresztül először egy manchesteri általános iskola csatlakozott az Internetre. A Nortel és a Norweb Communications közös fejlesztésű kapcsolata 12 számítógépet kapcsolt a hálózatba, a maximális sebesség 1 mbit/sec. Az iskola gépeit koaxiális kábel kapcsolja egy dobozhoz, amelyet a villanyóra mellé szereltek. A hardver körülbelül annyiba kerül, mint egy ISDN-kártya, azonban itt nincs forgalmi díj. Itt a HTML 4.0. A World Wide Web Consortium (W3C) elfogadásra ajánlja a HTML legújabb változatát. Az új HTML verzióval jobb formokat, frameket és táblázatokat lehet készíteni, valamint megoldható a különféle nyelvű szövegek váltogatása egyetlen HTML-oldalban. Megjelent a Windows 98 legfrissebb bétaverziója. Közben a Microsoft a Toshibával közösen fejleszti az operációs rendszer multimédiás képességeit, hogy a rendszer minőségi hang- és videólejátszásra legyen képes a PC-be épített DVD olvasó segítségével. 12 millió előfizetője van már a Hotmail ingyenes e-mail szolgáltatásának, és az előfizetők száma naponta 60 ezerrel nő. A cég szóvivője szerint 9,2 millióan valóban használják is a web alapú levelezés előnyeit. Kaliforniai források szerint a Microsoft 500 millióra emelte a cégért kínált eddigi 300 milliós vételi ajánlatát. % -Jf Jt jl Ä számítógépes játékok kedvelőinek A számítógépes játékok egyik legkedveltebb típusa a stratégia. A klasszikus időkben ez egyet jelentett a Dune 2-vel. Azóta megváltoztak az igények és a kínálat is kibővült. A stílus talán kevésbé ismert, de kiváló képességeket felmutató új alkotását, a Dark Colony-t mutatjuk be, amely a Mars gyarmatosításának sötét világába kalauzol bennünket. A játék a Strategic Simulations és a Take 2 gondozásában jelent meg, minimális igénye Pentium 90 MHz, 16 MB RAM, 4x CD-ROM, 5 MB hely a winchesteren, Windows 95, DirectX 3. Mitől lesz egy program sikeres a piacon? Ha érdekes a témája, igényes a kivitelezése, jó a reklámja és abban a kategóriában nincs túl sok riválisa. E négy feltétel közül a Dark Colony csak kettőnek felel meg: ér- dekes Sí és igényes. A reklámja legalábbis Magyarországon minimábs és az utóbbi időben olyan valós idejű stratégiai játékok jelentek meg (pl. Dark Reign, Total Annihilation, Conquest Earth, Age Of Empires stb.), ,t amelyek nagy valószí nűséggel lemossák a Dark Colony-t a piacról. Mindezek ellenére biztos, hogy j aki ezt a játékot választja M nem fog csalódni. Miért? Mert a játék nincs túlbonyolítva, könnyű az installálása (Windows 95), köny- nyen kezelhető, gyönyörű a grafikája (nem csak az átvezető képsorok, hanem játék közben gk. is), hálózatban is |j||||: játszható és hangok- I |f kai együtt varázslatos Slllf hangulatot teremt. A történet a közeli jövőben játszódik, amikor az emberiség rájön, hogy a Marson egy PETRA-7 nevű gáz található, ami kiválóan alkalmas energiafejlesztésre. Sajnos egy másik idegen faj (nemo marslakók) szintén szemet“vetett a lelőhelyekre, így elkerülhetetlen a küzdelem. A játék kezdetén . eldönthetjük, hogy az emberi fajt, vagy az idegenek hadseregét kívánjuk erősíteni. Bármelyik oldalra állunk, kapunk egy előre betonozott helyet a bázisunk számára, amit csak helyben bővíthe- tünk, tehát épületeket nem tudunk a pályán telepíteni. A fejlesztéshez UH szükséges pénzt a terepen található, leginkább kis , vulkánokig hoz hasonlító lelőhe- ' lyekre küldött kitermelő egységekkel tudunk. Nem kell a gázt a bázisra szállítanunk, rejtélyes módon folyamatosan credit formájában megkapjuk a gáz ellenértékét, amint a lelőhelyen felállítottuk a kitermelő egységünket. A két oldal szárazföldi, légi fegyverei és tüzérsége szinte teljesen egyformák, már ami a funkciójukat illeti, bizonyára így akartak a tervezők kiegyenlített küzdelmet a két hadsereg között. Újdonság, hogy a játék közben váltakoznak a nappalok és éjszakák, ez jól érzékelhető a képernyőn megjelenő színárnyalatokban, valamint az éjszaka lecsökkenő látótávolságból is. Jó tudni, hogy az emberek jobban harcolnak nappal, míg az idegenek éjszaka (ki gondolta volna?). Ha a gép ellen játszunk, sikkor készüljünk fel, hogy kemény ellenfelünk lesz és nem 5 perc alatt fogunk egy-egy küldetést teljesíteni. Hálózatban (IPX, vagy TCP/IP), modemen, vagy soros kábellel összekötve 2-8 játékos pusztíthatja egymás seregeit. Összefoglalásként elmondhatjuk, hogy a játék grafikája kiemelkedően szép, hangulata csodálatos, azoknak ajánlható akik most ismerkednek a stratégiai játékokkal és nem akarnak egyből 20-30 típusú egységből álló hadsereget irányítani, de meg akarják ízlelni a győzelem diadalmas érzését. További információk a Mars gyarmatosításával kapcsolatban: http: // www.darkcolony.com Captain Power 5 v-de,i mon
