Új Néplap, 1998. január (9. évfolyam, 2-26. szám)

1998-01-08 / 6. szám

1998. január 8., csütörtök Megyei Körkép 3. oldal Karcag folytatni kívánja a közmunkaprogramot Városukért a romák is dolgoznak A karcagi önkormányzat és a cigány kisebbségi önkormányzat együttműködési megállapodást kötött az idei közmunkaprog­ramra. 1997-ben - e programon belül - már volt egy sikeres pályázata belvízelvezető rendszer karbantartására a városnak. Akkor hét hónapon át 110 munkanélkülit foglalkoztattak. Amiről beszélünk A rendelethozót kéne beutalni Fél óra van a rendelés befejezéséig a háziorvosomnál, de még ti­zennyolcán várnak előttem. Ha csak mindenkire öt percet szán a doktor, az mennyi is? Nagyon forgalmasnak számít ez a nap. Több mint nyolcvan pá­ciens jelent meg, ebből huszonöt beutalóért állt sorba. Olvashattuk az új rendelkezéseket, miszerint most már bizo­nyos szakrendeléseken, ha beutaló nélkül jelenünk meg, fizetnünk kell. Úgyszintén fizetnünk kell, ha (az egyébként mi pénzünkből fenntartott) kórházba beutaló nélkül merészelünk befeküdni. .. Valamiféle kétségbeesett erőlködést érzek e rendelkezés mö­gött, ami arra irányul, hogy bevételeket szerezzenek az egészség­ügynek, illetve a társadalombiztosításnak. Ennek az erőlködésnek az „ostora” azonban megint az egyszerű, protekció nélküli, sze­rény anyagi körülmények között élő betegeken csattan. Akinek ugyanis pénze és ismeretsége van, annak nem kunszt beutalót szerezni akárhová is, de abba sem hal bele, ha beutaló nélkül ballag el a szakrendelésre, fekszik be a kórházba. Akinek pénze van, azt még az a veszély sem fenyegeti, hogy ebben a rend­szerben betegként elkallódik. Fenyegeti viszont az infarktusveszély a háziorvost, aki egyéb­ként is túlterhelt. A páciens ugyanis tőle kéri a beutalót a szakren­delésre. A beteget is megüti a guta, mert tesz egy fölösleges kört,- hiányzik a munkájából, mert sorban áll a háziorvosnál is, meg a szakrendelésen is. De az is előfordulhat, hogy a háziorvos nem ismeri fel időben (sokan közülük még most állnak szakvizsga előtt), hogy ő már nem tudja kezelni a betegséget, szakrendelésre kellene továbbküldeni. Ha a betegnek nincs pénze, hogy beutaló nélkül menjen el a saját belátása szerint a szakrendelésre, marad a háziorvosnál, és talán késő lesz, amire továbbkerül. Másrészt, ha megbeszéli egy kórházi orvossal a műtétet, a be- fekvést, akkor még el kell mennie beutalót szerezni, hogy kór­házba fekhessen. A betegnek ez újabb kör, a beutalót adó doktor­nak ez újabb adminisztráció, mivel ilyen esetben tényleges gyó­gyítómunka nem történik a rendelőjében. Nem lehet igazán érteni, hogy a kórházi gyógyítás beutalóhoz kötésével mit szeretnének elérni. Hogy ne fektessenek be fölösle­gesen betegeket? Lassan ott tartunk, hogy elmegyógyintézeti ápo­lásra van annak szüksége, akinek az a vágya, hogy indokolatlanul kórházban töltsön akár egy napot is. Vagy nem bíznak az orvo­sokban, hogy csak azt fektetik be, aki valóban ellátásra szorul? Engem, mint társadalombiztosítást rendesen fizető polgárt egy­általán nem érdekel, hogy mondjuk, a biztosító nem bízik a dokto­rokban ilyen kérdésekben. Intézzék el ezt egymással, engem hagy­janak ki ebből! Engem, aki fizetem a tb-t, ne maceráljanak, ne küldözgessenek, engem, kérem, tessenek megbecsülni végre! Tessék inkább azt elérni, hogy behajtsák a tb-tartozásokat, hogy elejét vegyék a járulékfizetési csalásoknak! Ezekből tessenek be­vételre szert tenni! Rólunk, járulékfizetőkről pedig úgy gondos­kodni, hogy a lehető legrövidebb úton, a lehető legoptimálisabb el­látást kapjuk meg, amitől aztán a lehető leggyorsabban meggyó­gyulunk és visszaállunk a munkába! Mi, akik dolgozunk, és ren­desen fizetjük az adót meg a tb-t, már régen felismertük, hogy ne­künk is, a munkahelyünknek is, az ország gazdaságának is a mi leggyorsabb, legrövidebb gyógyulási utunk az optimális. Akkor most már csak a rendeletalkotóknak, az egészség- ügyi ellátást szabályozóknak kellene eljutniuk ehhez a fel­ismeréshez. Paulina Éva Polgárosodó cigányság? Jelentős összejövetelt szervez a hónap közepére a cigányok szerve­zete, a Lungo Drom. Mintegy ezer küldött részvételére számíta­nak, amely az eddigi legnagyobb érdeklődésnek számít a szövetség történelmében. A rendezvénynek Szolnok lesz a helyszíne. A Samsung nem épít le Fényszarun A Samsung, Dél-Korea egyik legnagyobb kon­szernje bejelentette, hogy külföldi telephelyein radiká­lis, 40 százalékig terjedő mértékben fogja vissza a termelést. - A külföldi ér­dekeltségek sem maradhat­nak ki a dél-koreai és az ázsiai recesszió hatásai alól - közölte a konszern szóvi­vője. A Daewoo mellett a Sam­sung az egyik legfontosabb ázsiai befektető Európában és Magyarországon is. A Samsung két évvel ezelőtt fejezte be 2,5 milliárd forin­tot kitevő magyarországi fejlesztését, és ezután a kon­szern dinamikus termelés- és értékesítésnövelési célo­kat hirdetett meg. A vállalat kizárólagos tulajdonosa az Orionból átalakult Samsung Electronics Magyar Rt.-nek, és számos tartós fogyasztási cikk piacát ellenőrzi. Nem tervezik a termelés korlátozását a Samsung Electronics Magyar Rt. jász- fényszarui televíziógyárá­ban - mondta a társaság ke­reskedelmi és marketing- igazgatója, Kárpáti Rudolf. Kárpáti szerint Jászfény- szarun a korlátozásnak ép­pen ellenkezőjéről van szó, hiszen a most befejeződött beruházás révén, vagyis egy második gyártósor munkába állításával, évente 800 ezer televízió össze­szerelésére képes a ma­gyarországi gyár. Ez évre a teljes kapacitást lekötötték szerződésekkel. A Samsung anyavállalat bejelentésének az igazgató szerint a magyarországi vállalkozásra mégis hatása lehet. Várható ugyanis a költségekkel való takaré­kosság, a szponzori finan­szírozás mérséklése, a munkaerő-felvétel korláto­zása. A Samsung Electro­nics Magyar Rt. az elmúlt évben 15 milliárd forintos árbevételt ért el. Az id'ei ár­bevételt 20 milliárd forintra tervezik. MTI Soha el nem tűnő kátyúk Szolnokon? (Folytatás az 1. oldalról) A rengeteg közműfelújítás (gáz, csatorna, villany), illetve a különböző hálózatok tovább­építése mind-mind útfelbontás­sal jár, s bizony ha egyszer fel­vágják az aszfaltréteget, akkor azt már nehéz eredeti állapo­tába visszaállítani (ebben az esetben az úgynevezett szőnye­gezés jelenthetne megoldást). Tény az is, hogy kevesebb pénz jutott a felújításokra. A kátyú­zást, az útburkolat-javítást ettől függetlenül folytatni kell - hangsúlyozták a Rethmann Rt.-nél -, mivel csak így lehet feloldani a balesetveszélyes ál­lapotot. -bgy­Az önkormányzat képviselő­testülete újabb pályázatot nyúj­tott be a Munkaügyi Miniszté­rium Közmunkatanács Hivata­lához a város csapadékvíz elve­zető rendszerének karbantar­tási, felújítási munkáira, a bel­vízkárok elhárítására, megelő­zésére. A költségvetési tervben erre saját erőként 16 millió forintot Elmúlt vízkereszt, amikor is a hagyomány szerint „lebont­ják” a karácsonyfákat. Ek­kortól jelennek meg egyre nagyobb tömegben a fenyő­fává „visszafokozott” fák - jobb esetben - a kukák mel­lett. Szolnokon a Rethmann Rt. gyűjti össze a „beteljese­dett sorsú” karácsonyfákat. Amint azt a cég elnök-igazgató­jától, Polónyi Jánostól megtud­tuk, a Rethmann Rt. már eddig is folyamatosan gyűjtötte a kitett karácsonyfákat. A kisebb meny- nyiségben a kukák mellé kirakott fák egyből a szemetesautókba ke­rülnek, míg a nagyobb mennyi­ségben - főleg a lakótelepeken - kihelyezett fákat teherautókkal gyűjtik össze. A tapasztalat sze­rint az emberek odafigyelnek arra - s erre külön is kérik a lakossá­got -, hogy ne szórják, dobálják szét az utcákon a fenyőket, ha­nem a kukák mellé tegyék ki azokat. Bár az azért megállapít­ható, hogy a családi házas öveze­tekben fegyelmezettebbek az emberek, jobban odafigyelnek a környezetükre, mint mondjuk a A polgármester elmondta, hogy az önkormányzat kész támogatni a Volánt a 65 éven felüliek in­gyenes utazása miatt kieső ösz- szeg erejéig, amennyiben a kor­mány ezt a kiadást átvállalja. Cél, hogy emiatt a viteldíjak ne emel­kedjenek, ne a 65 év alattiak fi­zessék meg a Volán többletkia­dását. Szolnok kezdeményezni fogja, hogy a megyei jogú váro­sok alakítsanak ki közös állás­pontot e kérdésben. A képviselő-testület már elfo­gadta a ’98. évi költségvetés ter­vét, a konkrétumokról ezután tár­gyalnak a bizottságok. „Nem ál­lunk jól a tervezéssel” - mondta a polgármester, ugyanis nem isme­retesek még az állami költségve­különítettek el. A közmunka­programban 112 munkanélkülit kívánnak alkalmazni. A munkákba az önkormány­zat be kívánja vonni a roma la­kosokat is. Karcag egy másik pályázatot is beadott a köz­munkatanácshoz és a Földmű­velésügyi Minisztérium Erdé­szeti Hivatalához, a város meg­lévő erdőinek ápolási, felújítási nagy lakótelepeken. Polónyi Já­nos elmondta, nagy kampányt a fenyőbegyűjtésből nem lehet csi­nálni, ezért is folyamatos a gyűj­tés. A cégnél arra számítanak egyébként, hogy a hét végén, a jövő hét elején jelennek meg na­gyobb tömegben a kitett kará­csonyfák. Szolnokon jelenleg minden összegyűjtött fenyőt a szemétte­lepre visznek ki. A jövőben sze­tés olyan számai, amelyekre pe­dig szükség volna a pontos és konkrét tervezéshez. Csökken a személyi jövede­lemadó átengedett része: idén kö­rülbelül 9 milliárd forint lesz. Növekszik viszont a helyi adók értéke, ebben az évben eléri az egymilliárdot (1992-ben 65 mil­lió forint volt). Csökken az elad­ható vagyontárgyak értéke. 1998 a választások éve, de ez nem jelenti, hogy választási költ­ségvetés készül. Felelősséggel el­fogadott szakmai költségvetésre van szükség, amely a politikai erők konszenzusával jön létre - hangsúlyozta a polgármester. Mint mondta, az önkormányzat működőképes költségvetést vett munkáira, új erdő telepítésére. Erre 2,7 millió forint saját erőt biztosítanak a költségvetésben, és a három hónapos program­ban száz munkanélkülit kíván­nak foglalkoztatni. A mun­kákba itt is bevonják a roma la­kosságot. A cigány kisebbségi önkor­mányzat vállalta a munkák el­végzésében az együttműködést az önkormányzattal. A megállapodást dr. Fazekas Sándor polgármester és Domo­kos Sándorné, a cigány kisebb­ségi önkormányzat elnöke írta alá. de reme a Rethmann Rt. komposztá­lótelepet is kialakítani, ahol fel­használhatnák például a zöldhul­ladékot, a faágakat, -gallyakat, a karácsonyfákat, ám ez a beruhá­zás bizony nem olcsó mulatság. Gond az is, hogy a jelenlegi sze­méttelep napjai meg vannak számlálva, így ott már nem érné meg kialakítani a komposztálót. Megoldást mindenképpen az új szeméttelep jelentene. B. Gy. át, azt fenn is kell tartania a vá­lasztási ciklus végéig. A város mintegy 900 milliós hitel felvételére készül; ez nem okoz túlzott eladósodást. Folyta­tódnak és terv szerint befejeződ­nek a folyamatban lévő nagy be­ruházások. Továbbra is cél, hogy 2002-re a városban csak portala- nított utak legyenek. Folytatódik a sporttámogatások növekedése, a fogászati ellátás fejlesztése. Át­tekintik a fiatalok helyzetét, hogy Szolnok megtarthassa fiatal la­kosságát. Vannak egyéb tennivalók is. Ilyen a parlagfüves területek fel­számolása vagy a szúnyogirtás. Ezekre az idén szeremének több pénzt és figyelmet fordítani. Szó volt az ezredfordulóra ter­vezett megemlékezésekről is. A város nem csupán ünnepségsoro­zattal, de fejlesztésekkel is készül az ezredfordulóra. B. A. A január 16-ára tervezett ese­mény megrendezését a szövetség elnöke. Farkas Flórián jelentette be az immár új nevet viselő Lungo Drom Országos Cigány Érdekvédelmi és Polgári Szövet­ség tegnapi elnökségi ülésén. A tiszaligeti sportcsarnokban rendezendő kongresszusra majd’ ezer résztvevőt várnak az ország minden tájáról, sőt még a határo­kon kívülről is. A szervezet arra számít, hogy valamennyi, a ki­sebbségi ügyekkel érintett vezető is meglátogatja a fórumot, amelyre a miniszterelnököt is meghívták. A cigányság képvise­lőinek tanácskozása a Lungo Drom egyik alapvető célkitűzé­sére, a cigányság polgáriasodásá- nak fontosságára is rámutat. Far­kas úgy látja, ma hazánkban senki sem vállalja a társadalom igazán elesett rétegeinek képvise­letét. A kongresszus meghatározza azt az irányvonalat is, amely arra az esetre tartalmaz elképzelése­ket, ha a cigányság parlamenti képviselete a szervezet számára nem megnyugtató módon rende­ződne. A kongresszusi jelölések már megtörténtek a tisztségek be­töltésére, így a Lungo Drom el­nöke várhatóan Farkas Flórián, az elnökhelyettes Lóri Mihály, a választmányi elnök pedig Lu­kács Mihály lesz. -hgy­A családi házas övezetekben fegyelmezettebbek a lakosok Folyamatosan gyűjtik a fenyőfákat Ez a látvány több helyen is előfordul Nem lesz választási költségvetés Az idei első városházi sajtótájékoztatón Várhegyi Attila szol­noki polgármester többek között ismertette az önkormányzat véleményét a 65 éten felüliek ingyenes utazásáról, és beszélt az alakuló költségvetés főbb tendenciáiról. Kit védenek a szakszervezetek? A szociálliberális kormány nem baloldali módon cselekszik A most szerveződő szolnoki Munkásklub második össze­jövetelének témája „A szak- szervezetek szerepe és hely­zete a rendszerváltás évei­ben” volt. Ilyen címmel tar­tott rövid bevezetőt Rontó László nyugdíjas, volt szak- szervezeti tisztségviselő: Az előadás mindvégig igen kritikusan értékelte a jelenlegi szakszervezetek tevékenysé­gét. Mint elhangzott, mintegy ötven szakszervezet működik Magyarországon, egyébként is jelentősen csökkent létszám mellett, tehát elaprózódott a szakszervezeti mozgalom, így ereje, befolyása is nagymér­tékben csökkent. A szakszervezetek tehetet­lenségének másik okát az elő­adó és a későbbi hozzászólók a vezetők megalkuvó, a mun­kavállalókat cserbenhagyó po­litikájában látták. Mint elhangzott, a szak- szervezeti vezetők szinte szó nélkül eltűrték, hogy a privati­záció során kisemmizzék a dolgozókat, szervezkedésüket szinte lehetetlenné tegyék, esetenként erőszakkal kitiltsák az üzemekből a szakszerveze­tet. Sok kritikával illették az Antall-kormány mellett a Hom-kormányt is, amely bal­oldalinak mondja magát, de nem úgy cselekszik. Szégyen­nek nevezték, hogy jobboldali pártok fogalmaznak meg olyan követeléseket, amelye­ket az MSZP-nek kellene föl­vállalnia. Elhangzott, hogy a cigány- szervezetek például elszán­tabban, és mint a székesfehér­vári példa mutatja, eredmé­nyesebben képviselik a romák érdekeit, mint a szakszerveze­tek többsége a munkavállaló­két. Kivételként csak néhányat említettek, mint a szekszárdi húsosokat, egyes vasutas- és pedagógus-szakszervezeteket. Hazugságnak nevezték azt az állítást, hogy a munkaválla­lók túlnyomó többségének je­lenlegi rossz helyzete szük­ségszerű, annak gazdasági okai vannak. A szakszerveze­tek sokszor a törvények adta lehetőségeket sem használják ki - hangoztatták a jelenlévők - vezetőik beépültek a politi­kai rendszerbe, s ott saját ér­dekeikkel összefonódott párt­érdekeket képviselnek a mun­kavállalók érdekeinek képvi­selete helyett. Szakmai fórum polgármestereknek Martfűn Hosszú távra képtelenség tervezni Az 1998-as esztendő önkor­mányzati költségvetése, va­lamint a területfejlesztéssel kapcsolatos kérdések megvi­tatása volt a témája annak a tanácskozásnak, melyet teg­nap tartottak Martfűn a Ti­szazug és a Szolnok Térségi Önkormányzati Társulás polgármestereinek, önkor­mányzati képviselőinek. A témában igazán járatos előadók feleltek a kérdé­sekre: Wekler Ferenc, a Par­lament Önkormányzati és Rendészeti Bizottságának elnöke, Szentkúti Károly or­szággyűlési képviselő, aki szintén tagja ennek a bizott­ságnak, valamint Rozs Judit, a Pénzügyminisztérium ta­nácsosa igyekezett kielégí­teni a résztvevők szakmai jellegű kíváncsiságát. Szentkúti Károly lapunk­nak elmondta, a szakmai fó­rum egyik nagy tapasztalata volt, hogy egyrészről tájéko­zottak, másrészről viszont tá­jékozatlanok a polgármeste­rek a költségvetést illetően.- Érdekes ez a kettősség, amit arra tudnék levezetni, hogy kevés igazán pontos in­formáció jut el a helyi köz- igazgatás szintjére. Ézenkí- vül van az önkormányzatok­nak egy nagy gondjuk, még­pedig a kiszámíthatatlanság. Ez alatt azt kell érteni, hogy az állandóan változó támoga­tási rendszerek miatt hosszú távra képtelenség tervezni, például a gyámügy mostani reformja miatt máshonnan kell elvennie az önkormány­zatoknak a feladat elvégzé­séhez a pénzt. A területfejlesztéssel kap­csolatban leginkább elvi gondjaik voltak a térségek vezetőinek. Többek szerint lassan jutnak el a pályázato­kon megítélt pénzek a ren­deltetési helyükre.- Ez sajnos így van - is­merte el Szentkúti Károly -, a bürokratikusság jellemzi az Államkincstár ellenőrzé­sét ez esetben. Dr. Czuczi Mihály parla­menti honatya, a rendezvény egyik fő szervezője lapunk­nak elmondta, az esemény kizárólag szakmai jellegű volt, s a nagy érdeklődésre való tekintettel a jövő hó­napban folytatják a konzul­tációt. Kunszentmártonban a foglalkoztatás és a munka­ügy terén meglévő gondokat elemzik majd az érdeklő­dőknek a meghívott szakem­berek. PE

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents