Új Néplap, 1997. október (8. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-29 / 252. szám
10. oldal Sport 1997. október 29., szerda IX. amatőr ökölvívó-világbajnokság, Budapest Ahogy a fotóriporter látta a ringet és környékét A még mindössze tizenkilenc éves Ladányi Róbert meghálálta a bizalmat, hiszen a lengyel Zajaczkoivs- kit meggyőző fölénnyel verve a legjobb tizenhat közé jutott Kovács „Kokó” István egyik leglelkesebb szurkolója, Bence fia gratulációja mindennél többet ér a bajnoknak Kokó, Madár és a többiek Magyar szempontból a vasárnap zárult ökölvívó-világbajnokság a vártnál is szebbre, jobbra sikeredett. Lehet ugyan azon elmélkedni, hogy a tizenkét tagú magyar válogatottból Kovácsék mellett egyedül Kótai Mihály jutott el a nyolc közé, ezáltal az összkép tán nem is annyira rózsaszínű, de a végeredmény a szuperlatívuszok felé irányítja az értékelőt! Azért is, mert az előző vb-ket együttvéve is csak négy bronz- és mindössze egyetlen aranyérem jutott bokszolóinknak, Budapesten viszont rögtön két magyar győztest - Kovács „Kokó” István és Erdei „Madár” Zsolt - is avattak. És most lássuk a többieket. Lakatos Pál (48 kg) kolumbiai vetélytársát nagy csatában 16:15-re legyőzte, majd mumusától, az olimpiai és világbajnok Petrovtól - Budapesten bronzérmet szerzett - vereséget szenvedett. Ladányi Róbert (51 kg) még csak most bontogatja szárnyait, ám 19 évesen is fölényesen verte a lengyel Za- jaczkowskit, az örmény Dar- csinjannal azonban nem bírt. Farkas Györgytől (54 kg) többet várt a szakvezetés, hiszen már az első körben elvérzett a „nevesincs” üzbég Tuljakovval szemben. Varga Miklós (60 kg) parádés meccsen mutatkozott be, a francia Fofanát a második menetben k. o.-val búcsúztatta, a mongol Uitumen azonban villámgyorsan „kivégezte” a negyeddöntőben. Az ázsiai fiú aztán egészen a döntőig menetelt, s végül ezüstérmet szerzett. Balogh Vilmos (63.5 kg) élt a megelőlegezett bizalommal. A fehérorosz Bu- kovszkij és az örmény Hakob- jan mesélhetne öklei keménységéről, ám a későbbi világbajnok, a román Simoin már nem kegyelmezett neki. Nagy József (67 kg) beugróként egyből a későbbi vb- aranyérmes orosz Szaitovval találkozott, s minden dicséretet megérdemelve csupán nagy csatában maradt alul. Kótai Mihály (71 kg) erőnyerőként kezdett, a spanyol Rodriguezt leiskolázta, ám a bronzcsatában kikapott a török Ercümenttől. Bár az újszászi Gáspár Sándort (81 kg) előrébb várta a szakvezetés, de mint később kiderült, legyőzője, a francia Serrat ezüstérmet szerzett a világbajnokságon. Kiss Zoltán (91 kg) és Hart Péter (+91 kg) ellenben verhetőnek tűnő ellenfelektől- Fragoment, illetve Zatykan- szenvedtek vereséget az első fordulóban. (géléi) Kokónak mindegy volt, hogy litván, üzbég, orosz avagy német ellenféllel kellett bunyóznia, mindig fölényes győzelmet aratott A 71 kilogrammos Kótai Mihály erőnyerőként kezdte, majd miután simán verte a spanyol Castro Rodriguezt, a legjobb nyolc közé jutott FOTÓK: ILLYÉS CSABA A szövetségi kapitány, Szántó Öcsi időnként hangos szóval, mutogatással is segítette tanítványait a ring sarkából A magyar tábor mellett az orosz szurkolók buzdították a leghangosabban kedvenceiket Búcsú az amatőröktől „Köszönöm mindenkinek a buzdítást, a bátorítást, a kitartó támogatást, mindazt a segítséget, amit ezen a meccsen, az egész világbajnokságon, sőt, egész eddigi pályafutásomhoz kaptam. Es kérem az értem szorítókat, hogy ezután, profi pályafutáson során se felejtsenek el!” - ezekkel a szavakkal búcsúzott Kovács István szurkolóitól a döntőt követően. Az amatőr bokszolói lét akadályain immáron túl van a tudatosságban Erdeinél is előbbre tartó 27 esztendős Kovács István. Egy németországi profiboksz-istálló színeiben az eddigieknél jóval több pénzért igyekszik a hivatásosok mezőnyében is a sportági csúcsmagaslatokig jutni. Kovács, mint mindig, most is bízik magában.- Lezárult életem legcsodálatosabb szakasza. Boldog vagyok, hiszen itthon jött a siker. Most a „második felvonás” következik, a profi bunyósok életét kezdem el. Azért csak most, mert amikor annak idején kiderült, hogy Budapest ad otthont az idei vb-nek, úgy döntöttem, meghosszabbítom amatőr pályafutásomat. Most ennek vége. Megint világbajnoki győzelmet szereztem. Szeretnék hasonló sikereket elérni a profik között is. Van egy vágyam. Egyszer újra a Budapest Sportcsarnokban, magyar emberek előtt szeretnék öklözni. De már a profi világbajnoki címért! Remélem, sikerül - mondta búcsú gyanánt Kovács István, aki az egyetemes magyar sport korszakos alakjává nőtte ki magát. Zárszó? 1999-ben Manilában (Fülöp-szigetek), a tizedik amatőr-világbajnokságon Kovács már nem szaporíthatja tovább a magyar aranyérmek számát. Erdei Zsolt viszont igen. A hatvankilenc ország nemzeti lobogójával feldíszített Budapest Sportcsarnok nem csak impozáns látványt nyújtott, de minden igényt kielégítő színhelynek is bizonyult Szállj, szállj, kis „Madár” — zúgott az aréna 75 kilogrammos válogatottunk, Erdei Zsolt világbajnoki döntője alatt
