Új Néplap, 1997. augusztus (8. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-21 / 194. szám

1997. augusztus 21., csütörtök Megyei Körkép 3. oldal Szezonzáró Szalókon A rönkhajítástól a kocsihúzásig A Tisza-tó egyik legnépszerűbb üdülőövezete szezonbúcsúztató rendezvényei káprázatos Pa- Dö-Dö show-val kezdődtek kedden. Lang Györgyi és Fa­lusi Mariann két óra hosszáig szórakoztatta a közönséget. A kora déleló'tti órákban már szá­zak várták a tiszafüredi, a lengyel és a francia hagyományőrző cso­portok felvonulását a főutcán és a tóparton. A szabadtéri színpadig vonuló színes karnevált Bordás Imre, Abádszalók polgármestere köszöntötte. Az ünnepi megnyitót folklór­gála követte. A szervezők arra is ügyeltek, hogy a térségi művé­szeti csoportok is bemutatkoz­hassanak, de a nap csúcspontját a nemzetközi hagyományőrző népi és sportjátékok jelentették. A csa­ládi verseny győztesei Tóbiásék lettek, mi több, a családfő az egyéni verseny diját is hazavi­hette Kunhegyesre. Időközben kiderült az is, hogy ki a legény a gáton. A homok­zsák-hordás, a rönkhajítás, a bó­jaemelés, a kocsihúzás, s az üllő­kitartás után eldőlt, hogy ötödjére is Antal Zsolt lett a Tisza-tó leg­erősebb embere. Az abádszalóki lovasok virtus­játékai, valamint a fogatosok hat­hatós közreműködése jól előké­szítette a nemzetközi bál hangula­tát, amit fantasztikus tűzijáték zárt. P. M. Megújul a hálózat Eljárt az idő, annak idején, a termelőszövetkezet által meg­épített négyszállási elektro­mos hálózat felett. A villany- oszlopok, vezetékek elöreged­tek, már évek óta esedékes volt a cseréjük. Az ÉMÁSZ, a jászberényi ön- kormányzat és nem utolsó sor­ban a 11 érintett tanya lakójának hozzájárulásával mintegy 4,8 milliós beruházás keretében megújítják a rendszert. Az áramszolgáltató gyöngyösi sze­relési osztályának munkatársai a héten fejezik be a munkát. Mindezek keretében 85 vil­lanyoszlopot cserélnek ki, az eddiginél jóval biztonságosabb 50-es burkolt vezetéket szerel­nek fel, és elvégzik a kisfogyasz­tói csatlakozók cseréjét - tájé­koztatta lapunkat a szerelési munkákra a helyszínen ügyelő Szőlősi István művezető. Aki gyakran jár a Jászberény - Jászárokszállás közötti útsza­kaszon tudja, hogy a négyszál­lási kápolnánál a villanyoszlo­pon sok éve otthonra talált egy gólyapár. Addig nem bolygatják ezt a villanyoszlopot, amelyiken a gólyafészek található, míg a madarak el nem vonulnak. Az oszlopot kicserélve elhelyeznek egy direkt erre a célra kialakí­tott, magasított fészkelőhelyet is, hogy a következő tavasszal visszatérve ismét elfoglalhassák „új lakásukat” költöző madara­ink. bcs Ezüst érdemkeresztes igazgatóhelyettes A tiszafüredi Kossuthból érkezett a mezőtúri Telekibe Augusztus 20-a alkalmából többen vehettek át állami kitünte­téseket Budapesten. Közöttük van Abonyi Ferencné pedagó­gus, a mezőtúri Teleki Blanka Gimnázium és Szakközépiskola igazgató-helyettese, aki a Magyar Köztársaság ezüst érdemke­resztjét vehette át augusztus 19-én. Abonyiné huszonhét éve került Mezőtúrra, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem ma­gyar-orosz szakának elvégzése után. Pályáját kollégiumi nevelő­ként kezdte. Ezt a munkát még középiskolás korában szerette meg, amikor maga is bentlakásos diák volt a tiszafüredi Kossuth Gimnáziumban. A magyar iroda­lommal is ott került szorosabb kapcsolatba. Hogy „tanító néni” lesz, már kilencéves korában elhatározta. Heten voltak testvérek, közülük öten választották a pedagógus hi­vatást, a gyerekekkel való foglal­kozást. Ez azért is érdekes, mivel a családban korábban nem volt tanárember. Mind kollégiumi, mind közép- iskolás éveire, amikor már mint Abonyi Ferencné fotó: t. a. nevelő dolgozott, szívesen em­lékszik vissza. 1974-ben, szá­mára is meglepő módon, kollégi­umi igazgatói kinevezést kapott. Igazgatóhelyettesként immá­ron tizenkilenc éve dolgozik. Bár a kollégiumi nevelőmunkát sem felejti, munkája szebbik részének a tanítást tekinti. Mint vezetőhe­lyettes, kötelező óraszámaiban oroszt tanít. Jelenleg legnagyobb feladatának az iskola centenári­umi ünnepségeire való felkészü­lést tekinti. Mint mondta, sze­remé minél több volt tanítványá­val találkozni szeptember 26-27- én. Több elismerésben részesült. Kiváló Munkáért kitüntetést ’88- ban, Mezőtúr Neveléséért díjat ’93-ban kapott. Meglepődött, amikor megkapta a napokban a kitüntetés átvételére a meghívót.- Régebben talán könnyebben kezelhető tanulóim voltak, de a gyerek megmarad mindig gye­reknek. Nagyon jó, hogy az elbal­lagok után mindig jönnek újak. Azokat a diákokat becsülöm a legjobban, akik esetleg képessé­geiken felül szeremének teljesí­teni - vallja Abonyi Ferencné. A kultúra kitölti mindennapjait A karcagi polgármesteri hi­vatal címzetes főtanácsosa, Garai Katalin augusztus 19- én, Magyar Bálint kultuszmi­nisztertől Népművelésért-dí- jat vehetett át. Immár 14 éve dolgozik a hiva­talban, s mint mondta, népműve­lőként találta meg a helyét, szá­mára a kultúra menedzselése az a munka, ami kitölti a minden­napjait. Az eddigi eredményeket - a város 40 köztéri szobrát, 14 év alatt 30 kiadványt, a Nagykun­sági kulturális napokat és a Ko- váts Mihály-emléknapokat - s azt, hogy a megyébén úgy isme­rik Karcagot, mint. ahol adnak a kultúrára, a kultúra pártoló kép­viselő-testületeknek és munka­társainak is köszönheti. Velük együtt megtalálta a utat a köz- művelődési felügyelet megszű­nése után is a kultúra menedzse­Garai Katalin címzetes fo­"a !■•••• • ■ tanácsos lésére. A kun tudat erősítését, a testvérvárosi kapcsolatok kiala­kítását, a sok embert megmoz­gató régiós, megyei, országos rendezvények megszervezését is mindig fontosnak tartotta. A szervezésbe a közművelődési in­tézmények mellett bevonja az itt működő közel száz civil szerve­zetet, és az egyházakat is. A ko­ordinálás mellett igyekszik fel­kutatni a pályázati lehetősége­ket, szponzorokat, hogy meg­duplázhassa az anyagiakat a sokrétű, színes rendezvények megvalósításához. A kitüntetés váratlanul érte, nem számított rá, mert mint mondta, ő csak tette a dolgát, s számára ez a munka nem fá­rasztó, szívesen csinálja. Mint köztisztviselő, talán kicsit sza­badabb elvű, mint az átlag, de céljai megvalósítása érdekében képes az ésszerű kompromisz- szumra. A kultúra, idegenforgalom, oktatás terén újabb tervei van­nak, de ezeket csak akkor tudja megvalósítani, ha a háttérben továbbra is ott lesz a kultúrapárti önkormányzat. D. E. A rendőrség által megtalált lila kerékpárért számos károsult jelentkezett Nem reménytelen a lopott bicajok ügye A kerékpártolvajok bizony jó néhány ember életét megkeserí­tették már, nemcsak Szolnokon, hanem a megye valamennyi településén. Sokszor úgy tűnik, reménytelen a harc ellenük, épp ezért talán olyan károsultak is akadnak, akik optimizmu­sukat vesztve még a rendőrséget sem értesítik. A kilátások valóban nem túl ró­zsásak, meglehetősen nehéz a tolvajok nyomára akadni, ugyanis e műfajt is a gyorsaság, az áru mihamarabbi tovább- passzolása jellemzi. Egyszer azonban ők is lebuk­nak. A Szolnoki Rendőrkapi­tányság vizsgálati osztálya foly­tatja a nyomozást abban az ügy­ben, amelynek számos tanulsága kívánkozik a nyilvánosság elé. Megdöbbentő, de sajnos tény, hogy a nyomozás látókörébe ke­rült személyek egytől egyig gye­rekek. A három fiúcskából volta­képpen egy a büntetőeljárás szenvedő alanya, mert ő már be­töltötte a 14 évet. Figyelemre méltó, egyben aggasztó továbbá, hogy a legények az erőszaktól sem riadnak vissza: fényes nap­pal, a város főterén sem estek kétségbe attól a gondolattól, hogy egy velük egykorú gyerek alól el­rabolják a kétkerekűt. A srácok talán nem gondolták, de a zsaruk ezúttal hamarosan a nyomukban voltak, sőt rajtuk ke­resztül ahhoz a személyhez is el­jutottak, aki a lopott árut - az ere­deti érték tizedéért - átvette tőlük. Több gyanús bringa előkerült még, köztük az is, amelyiknek még nem ismert az igazi gazdája. A napokban lapunkban is köz­zétett felhívás hatása is azt iga­zolja, bizony komoly problémát jelentenek a kerékpárlopások a lakosságnak. Múlt pénteken dél­előtt ugyanis egymást érték a rendőrségen azok a szolnoki ká­rosultak, akik a nyoma veszett lila bicajukat remélték vissza­kapni. -hgy­Közel négyszáz „gólya” a GATE mezőtúri karán Nem maradt férőhely a térítéses képzésre- Nincs szükség és lehetőség a térítéses képzés bevezetésére, mivel a beiskolázási keretszámainkat kitöltöttük - mondotta dr. Patay István egyetemi tanár, a GATE Mezőtúri Mezőgaz­dasági Főiskolai Karának főigazgatója. Megtudtuk, mint minden év­ben, az idén is sikeres volt a főiskolai karon a beiskolázás. Csaknem ezren jelentkeztek az intézménybe, a két meghirde­tett szakra. Idén mezőgazda- sági gépészmérnöknek szeret­nének a legtöbben tanulni, de mint a főigazgató mondta, le­het, hogy jövőre már a másik szak lesz a népszerűbb. Nappali tagozatra 231 hall­gató nyert felvételt, míg leve­lezőn 148-an kezdhetik el ta­nulmányaikat szeptember he­tedikén. Az évismétlőkkel együtt az első évfolyam lét­száma meghaladja a négyszá­zat, amire az iskola történeté­ben még nem volt példa. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy ennyien is fejezik majd be a tanulmányaikat há­rom év múlva. Az iskolát el­hagyókon kívül csökkenti a létszámot az is, hogy egyre több fiatal kér halasztást a ta­nuláshoz szükséges pénz elő­teremtésére. Dr. Patay István szerint az intézményük iránti érdeklődés élénkült, amit az is jelez, hogy többen jelentkeztek az első év­folyamra, mint ’96-ban. A be­iskolázást zavar nélkül hajtot­ták végre.- Több intézmény az idei tanévtől bevezette a térítéses szakokat. Mezőtúron lesz ilyen?- A beiskolázási létszámun­kat gyakorlatilag teljesen kitöl­töttük. Nincs szükség és lehető­ség sem a térítéses oktatás be­vezetésére Mezőtúron. Ezt azoknak az iskoláknak célszerű alkalmazni, ahol keresett sza­kokon oktatnak, s azokra nagy létszámú jelentkezőjük van. Ez nálunk nem jellemző. A teljes hallgatói létszámunk ennek el­lenére meghaladja az ezret - mondotta a főigazgató. scs Nem néztek ferde szemmel a szolnoki felderítőkre „Népi” tábornokok Kínából Hazánkban ma már csak nyelvbotlásból mondjuk néha- néha azt, hogy néphadsereg. Kínában azonban még javában dívik ez az elnevezés. Nem csoda, hogy a nagy fal országából Szolnokra érkezett egyenruhásokat különleges vendégek­ként tisztelték a vendéglátók. A Kínai Népi Felszabadító Hadsereg politikai főcsoport- főnöke és kísérete nyugat-eu­rópai kőrútjuk utolsó állomá­saként útba ejtették országun­kat. Két napot töltöttek Ma­gyarországon, abból is az egyiket a szolnoki Bercsényi Felderítő Zászlóalj megisme­résére szentelték. A magas rangú külföldi vendégeket Havril András ve­zérőrnagy, hadtestparancsnok, valamint Nagy István alezredes, zászlóaljparancsnok köszön­tötte. A röpke félórás látogatás al­kalmával a bercsényisek igye­keztek tevékenységük minden ágából ízelítőt nyújtani a mesz­sziről jött zöld ruhás táborno­koknak, akik a búcsúzáskor el­ismerően nyilatkoztak a látot­takról. A delegációt vezető ve­zérőrnagy elmondta, a megte­kintett bemutatók arról győzték meg őket, hogy a szolnoki ala­kulat kiképzése jól szolgálja a katonák pszichikai és fizikai felkészülését. Kitűnően kép­zett, nagy harcerővel rendel­kező zászlóaljat ismerhettek meg - nyilatkozták. Ez bizony komoly dicséret, hiszen a bemutatókon résztvevő fiúk között jelenleg nincs „öreg” katona, ők még csak 5 hónapja gyakorolják a felderítők mester­ségét. Ügy tűnik, mindenki megelégedésére... -hgy­A villámlátogatásba az ajándékcsere is belefért fotó: m j Tízmilliós felújítás Szentimrén A tiszaszentimrei önkormányzati testületi döntés értelmében az is­kolai szünet kezdete óta javában folynak az intézményi felújítá­sok, melynek várható költségei 10 millió forintra rúgnak. A köz­ség tíz fős karbantartó brigádja először az általános iskola három tantermét látták el PVC-burkolat- tal, majd elvégezték az intéz­mény festését és mázolását, ami már megtörtént a kultúrházban, az óvodában és az idősek szociá­lis otthonában is. Jelenleg a régi Gyöngy presz- szó helyiségét alakítják át úgy, hogy ott működhessen a várha­tóan tizenhat dolgozónak munkát adó varroda, s helyet kapjon itt az iskolai szemléltető eszközöket és elektrotechnikai alkatrészeket gyártó, jelenleg tizenkét, koráb­ban tartós munkanélküli szentim- reinek keresetet biztosító szociá­lis foglalkoztató. Utóbbi így el­költözhet majd a községi szociá­lis és gazdasági intézmények igazgatóságának épületéből. Nyáron kapott gázfűtést a pol­gármesteri hivatal, az újszent- györgyi falugondnokság, a műve­lődési ház és az óvoda, az iskolai tornaterem és politechnikai mű­hely, a szociális étkeztető épülete, valamint a községhez tartozó Új- szentgyörgy óvodája. Augusztusban még komoly feladatok várnak a karbantartó brigádra, hiszen szeptemberig minden intézményben el kell vé­gezniük még az összes kőműves munkát igénylő javításokat. A nyári, 10 millióra rúgó fej­lesztéseken túl, a tervek szerint több utca kap szilárd burkolatot. Hogy kettő vagy négy utca lakói lesznek elégedettek, az a terület- fejlesztési pályázat sikerének függvénye. A felújítások része lesz az a 7,5 milliós beruházás, mely révén a pályázati rendszer útján kiválasztandó kivitelező el­végezheti majd a tornaterem tel­jes rekonstrukcióját. P. M. Megyei díjas a karcagi dr. Nyíri László professzor A katedrán is fontos a hitelesség Augusztus 20. alkalmából ismét többen vehették át a Jász-Nagykun-Szolnok Megyéért díjat. Olyan magánszemé­lyek és szerveztek kapják ezt akik/amelyek kiemelkedően so­kat tettek a megyéért. A kitüntetettek között van a karcagi dr. Nyíri László professzor, a GATE Mezőtúri Főiskola Karának meghívott előadója is. A professzor eddigi munkás­sága az agrárkutatás és felsőok­tatás területéhez kötődött. Kuta­tási programja a kedvezőtlen kémiai és fizikai tulajdonságú és ezek miatt termékenységük­ben korlátozott talajok javítási módszereinek elméleti megala­pozása és továbbfejlesztése. 1957-től 1974-ig a Moson- magyóvári Észak-Dunántúli Mezőgazdasági Kísérleti Inté­zetben a Dunántúl talajjavítási és -védelmi problémáival fog­lalkozott, amelynek eredmé­nyeit egyetemi doktori és kan­didátusi értekezésben foglalta össze. Már ott elkötelezte ma­gát a talajjavítás iránt, melyet ’74-ben, Karcagra kerülve foly­tatott az általa kialakított csa­pattal. Ebben az időben a kü­lönböző országos és tárcaközi kutatási programok még hang­súlyozottabbá tették a talajok javítását és védelmét. Miután megyénk is érintett ebben a té­mában, dr. Nyíri László a kar­cagi kutatóintézet igazgatója­ként igyekezett olyan kutatóbá­zist kiépíteni, hogy tudományos választ adhasson a melioráció és a talajvédelem tervezésének, illetve megvalósításának prob­Dr. Nyíri László fotó: b. l. lémáira. Mint megfogalmazta, a kutatás mellett most is szak­mai ünnepnap számára a kated­rán eltöltött nap, hiszen tanít Debrecenben, a DATÉ-n, ahol a földműveléstan tárgyfelelős professzora, de ugyanerre ok­tatja a mezőtúri diákokat is. Vallja, hogy csak annak az ok­tatónak van hitele mondaniva­lójában, aki azt tudományos meggyőződéssel teszi, és fel­használja személyes kutatási élményanyagát is. A professzor úr lehetőséget próbál teremteni a fiatal kuta­tóknak munkájuk feltételrend­szerének bővítésére, eszmei és anyagi támogatásukra, ugyan­akkor kötelességének tartja, hogy azt az ismeretanyagot és tapasztalatot, amivel rendelke­zik, közreadja, mert talán ezzel is hozzájárulhat a mezőgazda­ságot is érintő problémák meg­oldásához. Dr. Nyíri László részt vett az Alföld-programban is, amelyért az MTA-tól megkapta a mező- gazdasági tudományok doktora címet. D. E.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents