Új Néplap, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-29 / 99. szám

4. oldal Megyei Tükör - Gazdaság 1997. április 29., kedd Tanulmányozzák a korszerű városigazgatást Kanadába várják a szolnokiakat Május 3-án és 17-én két négytagú szolnoki delegációt várnak a kanadai Calgary városába. A küldöttség tagjai a polgármesteri hivatalból utaznak, szakmai tapasztalatszerzés céljából, amelynek során tanulmányozzák a modern városigazgatást Mint arról korábban lapunk­ban is hírt adtunk, a két vá­rosnak már régebben szán­déka volt testvérvárosi kap­csolatot létesíteni. E kapcsolat egyik fontos lépése volt, hogy Calgary vállalta, két-két hétre fogad szakmai tapasztalatok gyűjtése céljából város- igazgatásban dolgozó szak­embereket. A tanulmányút teljes költségét a kanadai fél vállalta. Mint kiderült, más magyar városok is szeretnének bepil­lantást nyerni a kanadai tí­pusú városigazgatásba, és igény van rá, hogy a szolno­kiaktól megtanulják majd. A két város, illetve a két ország közötti kapcsolatok építésében jelentős szerepe volt és van Balázs Béla Cal- garyban dolgozó tiszteletbeli főkonzulnak. A Kanada és Magyarország közötti gazda­sági kapcsolatok fejlesztésé­ért a főkonzul Köztársasági Elnöki Aranyérmet kapott. A Szolnok és Kanada kö­zötti kapcsolatok a jövőben várhatóan tovább szélesed­nek. Mint a megyei kereske­delmi és iparkamarától meg­tudtuk, üzletember-delegáció is készül Kanadába. Ezek után remélhetően sor kerül majd annak a 250 lakásnak a megépítésére is, amit a kana­dai fél ajánlott fel. Második szakvizsgájára készül Dr. Boczek Tibor személyében új sebész érkezett Mezőtúrra 1996 októberében Szolnokról. A doktor úr sok olyan eljá­rást meghonosított a gyógyításban, amit rajta kívül kevesen alkalmaznak. Kértük, beszél­jen pályájáról. Elmondta: nem csak a családjá­ban, de a kör­nyezetében sem volt orvos. A biológiát mindig szerette, gyer­mekkorától or­vos akart lenni. Az egyetem első gyakorlati idő­szakában a sebé­szetre helyezték. A szakot akkor szerette meg. Pályája során az érsebészetre specializáló­dott. A visszérsebészet terüle­tén több olyan eljárást alkal­maz, mely segít megelőzni a betegség kiújulását, s kisebb a visszamaradó heg. Meglátása szerint a háziorvosok ke­vésbé ismerik a se­bészet mezőtúri le­hetőségeit, a közel­múltban ezért ren­deztek egy konfe­renciát.- Öröm szá­momra, hogy sokan név szerint keresnek - nyilatkozta la­punknak. - Úgy ér­zem, a kollégák be­fogadtak s minden segítséget megadnak a munkámhoz. A jövőre nézve legfontosabb ter­vem plasztikai sebészetből szakvizsgát tenni, hogy bete­geim még elégedettebben tá­vozhassanak műtét után. Dr. Boczek Tibor Vegetáló mezőtúri sportlétesítmények Strandbelépok tavalyi áron Mezőtúr sportlétesítmények­ben gazdag város. Fedett uszodája, több tornacsar­noka, színvonalas futballpá- lyája, tekecsarnoka is van. Az iskolai csarnokok kivételével mindezt a Mezőtúri Sportlé­tesítmények Igazgatósága üzemelteti. A város költségve­tésének három százalékával támogatja a sportot.- A sportlétesítményekhez ’91- ig csak a sportpálya és a sport­csarnok tartozott - mondja Ács Bálint igazgató. - Akkor kaptuk meg a fedett uszodát. A vízmű­vek privatizációja után, ’93-ban az önkormányzat térítésmente­sen visszaigényelte a strandfür­dőt, amit kezelésre megkaptunk. Mint az igazgató elmondta, a strandfürdő átvétele hasznukra vált, mivel annak saját vízellátó rendszeréből az uszodát is lehet üzemeltetni. A fedett uszodában állandó gond a faszerkezetek gombásodása. Mentesítésüket minden szezon előtt el kellene végezni, de csupán kétévente jut rá pénz. A jelenleg működő energiafaló gépészeti berendezé­sek elavultak. Forráshiány miatt azonban csak a jelenlegi állapo­tot tudják fenntartani. Amint az időjárás engedi, legkésőbb jú­nius elsején szeretnének ki­nyitni. A strandbelépők ára nem változik, a felnőttjegy 100, a diák 50 forintba kerül. Az uszo­dai belépők ősztől drágulnak.- A sportpályák és a csarnok állapota hasonló az uszodáéhoz- hallottuk az igazgatótól -, na­gyon sok munka és pénz kellene, hogy hosszú ideig szolgálhassák a várost ezek a létesítmények. Itt még minden a ’60-as évek tech­nikai színvonalát idézi. A vízve­zetékeket megette a rozsda, a te­tőszigetelések megbízhatatla­nok, elavult az elektromos háló­zat. A salakos pálya teljes burko­latcserére szorulna, a füves pá­lyát gyeptéglázni kellene. A költségvetésük csak azokat a karbantartási munkákat engedi meg, amelyek elmulasztása a működőképességet veszélyez­tetné. Tanfolyam gyógytestnevelőknek A gyakorlati óráknak Szolnokon, a Kassai úti iskolában lévő gyógytestnevelési centrum adott helyet Az elmúlt hét végén zárult Szolnokon egy tanfolyam, amelyet Gyógytestnevelés és belgyógyászat cím­mel a megyei peda­gógiai intézet szerve­zett testnevelőknek. A résztvevők megis­merték a kövérséggel, a keringési rendelle­nességekkel és a lég­zésszervi elváltozá­sokkal kapcsolatos elméleti tudnivalókat. Gyakorlatban pedig azokat az ismereteket sajátították el, ame­lyek az előbb ismerte­tett betegségekkel küszködő gyerekek tomáztatásához kellenek. A tavaly november­ben kezdődő tanfolyamon tizenöt pedagógus tanult. Számukra a szakterület elismertjei tartottak előadásokat, így Bencze Sándomé és Ramocsa Gábor a szarvasi óvónőképző főiskoláról, il­letve Szászné Sziklai Ilona a mezőberényi hu­mán segítő és szociális szolgálattól. A kilátástalan helyzetben felmerül az öngyilkosság gondolata „Hosszú és fárasztó így az élet” Megdöbbentő tényekre világítottak rá a munkaügyi központ jászberényi kirendeltsége által szervezett csoportos foglalko­zások. Négy jászsági településen (Berény, Kisér, Árokszállás, Fényszaru) 50-53 év közötti, tartósan munka nélküli nőket hívtak meg beszélgetésre, hogy helyzetükről néhány szót váltsanak. Az eredményekről Kerékgyártó Zsuzsanna mun­kavállalási tanácsadó tájékoztatta lapunkat. Végzettségüket és munkakörü­ket tekintve a csoportokban volt, akinek a nyolc általánost sem sikerült megszereznie, és volt, aki szakközépiskolai bizonyít­vánnyal rendelkezett, a segéd­munkástól az egykori főkönyve­lőig. Néhány éve a család kere­sőképes tagjai közül mindenki­nek volt még munkája, így a család létbiztonságban élt. A ’90-es évek gazdasági változá­sai következtében a résztvevők körében először a családfőt, majd az olcsóbb munkaerőt je­lentő nőket bocsátották el. A munkanélküliség tényét kezdetben könnyebben fogad­ták, hiszen a család, a háztartás lekötötte idejüket. Általában az előnyugdíjazásban gondolkod­tak, így sokkolta őket (is) a nyugdíjkorhatár felemelése. A mentsvárat és megnyugvást je­lentő nyugdíjazás az elérhető közelségből évtizedes távolba került. Többségüknél egykori elbo­csátásukat bizonyos fokú egész­ségkárosodásuk is siettette, de betegségük nem olyan mértékű, hogy az a leszázalékolásra fel­jogosítana. Sokan közülük egyedül élnek, elváltak vagy özvegyek. A gyerekeikre sem akarnak támaszkodni, mond­ván: „Elég bajuk van nekik is!” Egészségi állapotuk miatt átla­gos munkahelyeken meg sem próbálhatják a jelentkezést. Nem egy asszony a végső elke­seredés, az öngyilkosság gondo­latát is felvetette, hisz „hosszú és fárasztó így az élet!” - véle­kedtek mindenről lemondva. Nem könnyebb a foglalkozá­sokon „kisebbségbe” szorult szakképzett, egészséges nők helyzete sem. Elmondták, min­den jól halad a munkáltatókkal való tárgyalások alkalmával, míg az életkor szóba nem kerül. Ekkor legtöbbször „bezárulnak az ajtók”, munkavállalásuk is­mét elmarad. Kerékgyártó Zsuzsanna sze­rint is komolyan el kell gondol­kodni az országosan jelentős tömeget képviselő 50 év feletti munka nélküli nők problémáján. Központi forrásokból kellene elkülöníteni eszközöket a segítő programok finanszírozására. A munkahelyteremtés, foglalkoz­tatás mellett figyelmet kell for­dítani a - mint láttuk veszélyez­tetett - nők társas kapcsolatai­nak ápolására, esetleg be lehet kapcsolni őket különféle civil szervezetek munkájába is. Banka Csaba Felújítás. Az Állami Autópálya Közhasznú Tár­saság május 5-én megkezdi az MO-ás autóút I/B szaka­szának felújítását, amely a 6-os számú főutat köti össze az M5-ÖS autópályával. A 24 kilométer hosszúságú út­szakasz burkolatcseréjét az Egri Útépítő Rt. végzi. A felújítás előreláthatólag egy hónapig tart. Időarányosan. Az Inter- Európa Bank (IEB) Rt. 95,2 milliárd forint mérlegfőösz- szeggel és 651 millió forint adózás előtti eredménnyel zárta az első negyedévet - derül ki a pénzintézet gyors- jelentéséből. Az IEB jöve­delmezősége a várakozá­soknak megfelelően alakult: adózás előtti eredménye megközelítette az egész évre tervezett összeg 26 százalékát. Nyári nyitva tartás. Má­jus elsejétől a tiszaszigeti határátkelő nyári nyitva tar­tás szerint működik, azaz reggel nyolc órától este hat óráig tart majd nyitva. A battonyai és a méhkeréki át­kelőhely pedig a lökösházi, illetve a gyulai vámhivatal kirendeltségeként éjjel-nap­pal nyitva tart. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 296,02 Francia frank 31,20 Japán jen (100) 143,81 Német márka 105,21 Olasz líra (1000) 106,01 Osztrák schilling 14,95 Svájci frank 123,71 USA-dollár 182,28 ECU 205,21 Támogatások munkanélkülieknek Helyes döntés volt a megyékre bízni a gazdálkodást A Munkaerő-piaci Alapból támogatott programok keretében 240 ezer ember foglalkoztatását sikerült elősegíteni az elmúlt évek során. Mi sem bizonyítja jobban e forma hatékonyságát, mint hogy tavaly az alap révén mintegy 18 milliárd forintot biztosított a költségvetés a munkanélküliség felszámolására. Többek között ebből támogat­ták az állástalanok képzési, át­képzési programjait, a köz­hasznú munkák költségeit, a pá­lyakezdők munkába állítását, új munkahelyek megteremtését. Iker László, a Munkaügyi Minisztérium főtanácsosa a munkahelyteremtéssel kapcso­latban elmondta, hogy kötelező központi program már évek óta nincs, új álláshelyek létrehozá­sára a megyék között felosztott úgynevezett decentralizált kere­tek szolgálnak. A megyei munkaadók, mun­kavállalók és az önkormányzat képviselőiből alakult megyei munkaügyi tanácsok döntenek arról, hogy a keretből mennyit használnak fel a különféle el­képzelések megvalósításának a segítésére. A főtanácsos emlé­keztetett rá, hogy olyan prog­ramokhoz, amelyek segítik a munkaerőpiacról tartósan ki­szoruló rétegek foglalkoztatá­sát, a megyék tavaly összesen 832 millió forint támogatást nyújtottak és ezzel 25 és fél ezer munkanélkülit juttattak munkához. Táblázatban összegezve a mindennapi gyakorlatot, kide­rült, hogy vannak megyék, amelyek egyáltalán nem terem­tettek új munkahelyet, de olya­nok is találhatók, amelyek rá­fordítás nélkül gyarapították a munkahelyek számát.-Nincs ebben semmi rend­kívüli - magyarázta Iker László. - Ez utóbbi megyékben sem támogatás nélkül alakítot­tak ki új munkahelyeket, csak az ahhoz nélkülözhetetlen pénzt valamilyen más forrásból teremtették elő. Máskülönben érdemes megfigyelni, hogy meglehetősen nagyok az eltéré­sek a megyék között. Tolnában, Borsod-Abaúj-Zemplénben 50 ezer, Bács-Kiskun megyében 60 ezer forint felett, míg He­vesben 15 ezer, Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében át­lagban 10 ezer forint alatti ösz- szegért tudtak egy-egy állásta­lan számára munkalehetőséget létesíteni. Ez is azt bizonyítja, hogy he­lyes volt a pénzek elosztását a megyékre bízni, a helyi viszo­nyokat ugyanis helyben ismerik a legjobban. A közeljövő terveiről a főta­nácsos elmondta: a miniszté­rium hamarosan kísérleti jelleg­gel közre ad egy olyan pályázati felhívást, amely korszerű mun­kahelyek létrehozását kívánja támogatni, az 500-nál több új munkalehetőséget létrehozó üzemekben. Olyan új támogatási módok kidolgozása is napiren­den van, amelyek ugyancsak pá­lyázati úton, például a munkahe­lyek megőrzését szolgálják. Le­hetőség nyílik egy másik pályá­zat keretében bizonyos járulé­kok - tb, egészségügyi támoga­tás - átvállalására, és van arra is remény, hogy megteremtődik az önfoglalkoztatás támogatásának lehetősége is. Olyan munkanél­külieket kívánnak segíteni, akik gondoskodnak önmaguk foglal­koztatásáról. Például önálló vál­lalkozásba kezdenek vagy tár­sulnak valakivel. Koós Tamás A munkahelyteremtés támogatásának 1996. évi adatai Megye Központi ráfordítás (eFt) Érintett létszám (eFt) Főváros 600 0 Baranya 91 984 1 818 Bács-Kiskun 153 266 2 476 Békés 0 0 Borsod-Abaúj-Zemplén 191411 3 792 Csongrád 18900 2 231 Fejér 46658 872 Győr-Moson-Sopron 0 142 Hajdú-Bihar 16 528 929 Heves 10 135 706 Komárom-Esztergom 24 785 836 Nógrád 0 0 Pest 65 600 1035 Somogy 0 1 174 Szabolcs-Szatmár-Bereg 4 531 3.468 Jász-Nagvkun-Szolnok 33 486 1608 Tolna 74 400 1443 Vas 0 646 Veszprém 38 600 1932 Zala 1 143 297 Összesen 832 027 25 405 Budapestre érkezett az EIB elnöke Újabb hitel várható Budapestre érkezett Sir Brian Unwin, a luxemburgi székhelyű Európai Beruhá­zási Bank elnöke. A magas rangú pénzügyi szakemberrel együtt hétfőtől három napon át Budapesten tanácskozik a nemzetközi pénzintézet igazgatótanácsa, amely történetében első alka­lommal tartja ülését kelet­európai országban. Az Európai Beruházási Bankot (EIB) 1958-ban a Római Egyezmény alapján hozta létre az Európai Közös­ség. Az Európai Unió hosszú távú beruházási intézménye, amely tőkéjével egy jövőbeni európai integráció érdekében beruházási projekteket támo­gat. Fő célja az unió gazdasá­gilag gyenge területeinek erő­sítése, de az Unión kívüli or­szágokban is finanszíroz be­ruházásokat. Az EIB 1990 óta van jelen a kelet-európai országokban. Azóta Magyarországnak 872 millió ECU értékben folyósí­tott hitelt különböző beruhá­zásokhoz. Sir Brian Unwin magyaror­szági tartózkodása alatt állami és pénzügyi életünk vezetői­vel találkozik, felkeres né­hány, a bank által támogatott beruházást, és előre láthatólag további együttműködési meg­állapodás aláírására is sor kerül. A Jász-Com Távközlési és Telekommunikációs Részvénytársaság Igazgatósága értesíti tisztelt részvényeseit, hogy székhelyén 1997. május 30-án 9 órai kezdettel évi rendes közgyűlést tart. A közgyűlés helye: a jászberényi városháza tanácskozóterme Jászberény, Lehel vezér tér 18. Napirend: 1. Az 1996. évi mérleg beszámoló elfogadása 2. Az 1996. évi mérleg megállapítása 3. Döntés az eredmény felosztásáról 4. Egyéb kérdések A közgyűlésen minden részvényes törvényes képviselője, illetve meghatalmazottja útján vehet részt. Tisztelettel: igazgatóság

Next

/
Thumbnails
Contents