Új Néplap, 1997. április (8. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-29 / 99. szám

1997. április 29., kedd Megyei Körkép 3. oldal Szolnoki diáklányé az aranygyűszű A szolnoki Ruhaipari és In­formatikai Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola rendezésében vasárnap este telt ház előtt tartották a Vá­rosi Művelődési Központ színháztermében a hasonló jellegű megyei iskolák diákja­inak gyakorlati vetélkedőjét. Öt iskolából érkeztek a fiúk, lá­nyok, hogy a szakmai zsűri előtt a maguk tervezte, szabta, varrta da­rabokat bemutassák. Százhúszan indultak a legrangosabb díjért, az aranygyűszűért. Ezt az idén Ba­logh Zsanett, a szolnoki iskola harmadévese nyerte. Az ezüst- gyűszűt Fekete Zsuzsanna török­szentmiklósi harmadikos vehette át, míg a bronzgyűszű is Szolno­kon maradt, az elsős Kálmán No­émié. A közönségdíj Németh Annáé, ő a szolnoki iskola ötöd­évese. A szponzorok rengeteg ajándékot, vásárlási és pénzju­talmat ajánlottak fel a verseny­zőknek. A legsajátosabb elisme­rést Vargáné Kozma Edit szol­noki mérnök-tanár és szakmai csapata kapta, egy nagy tortát, az immár ötödik zökkenőmentes szervezésért. Ez a díj volt az egyetlen, amelyik nem érte meg a másnapot. Sz. M. Rendhagyó irodalomóra Tegnap Tiszafüreden befeje­ződött a magyar nyelv heté­nek szakmai programsoro­zata. A záró előadás is a helyi TIT- szervezet előkészítő munkáját dicsérte. Bíró Ágnest, az MTA Nyelvtudományi Intézetének tudományos kutatóját zsúfolt ház várta a Kossuth Lajos Gimnázium és Kereskedelmi Szakközépiskola tornatermé­ben. Túlzás nélkül elmondható, hogy az itt megtartott rendha­gyó irodalomóra igen jól sike­rült. Többek között azért, mert a hallgatóság a „Szerencséd, hogy öreganyádnak szólítot­tál” című nagyszerű előadás­ból olyan útravalót kapott Bíró Ágnestől, amely segíthet abban, hogy a jelenlévők igé­nyesebben, udvariasabban, s legfőképpen helyesen hasz­nálják a magyar nyelvet. Ki­küszöbölendő ezzel azokat a divatosnak tűnő, de küllemé­ben és tartalmában egyaránt hanyagul álelegáns kifeje­zésmódokat, melyek manap­ság sajnos szinte kötelező szokássá váltak a fiatalok kö­rében. Füreden a fenti előadással még csak a városi nyelvhét szakmai része zárult le, hi­szen a szervezők ma igazi kulturális gálával várják az érdeklődőket, 15 órától a szakmunkásképző intézet au­lájába.-p­Az V. szolnoki zenei fesztivál utolsó programján tegnap a városháza dísztermében lemezbemutató koncertet hallgattak a zene barátai. Vígh Andrea hárfán és Horgas Eszter fuvolán adott elő ismert zeneműveket. fotó: csabai Ott, ahol a biztonság nagyon sokat érhet Megfogyva nehezebb üldözni a bűnt A tiszafüredi rendőrkapi­tányság februári állomány­gyűlésén több olyan dologról - osztályok átszervezése, a nyomozói munka hatékony­ságának növelése Tiszafüre­den kívüli területeken stb. - esett szó, amelyek lényegében változatlan létszámmal kí­vánták hatékonyabbá tenni a rendőrség munkáját. Mivel ezen feladatokat április elsejéig végre kellett hajtani, az eredményekről kérdeztük Bállá Ferenc alezredest, Tisza­füred és vonzáskörzete rend­őrkapitányát. Megyénk bűnügyileg egyik legveszélyeztetettebb területé­nek kapitánya elmondta, hogy végrehajtották az átszervezést, %y áprihS "élMj'étSÍ $tfŰnügyi osztály ’mellett már önállóan dolgozik közlekedési, közbiz­tonsági, valamint az igazgatás- rendészeti osztály is. Az átszervezés sajnos nem érintette az abádszalóki rend­őrőrsöt, mert a tervekkel ellen­tétben nem sikerült bűnügyi nyomozókat munkába állítani a Tisza-tavi üdülőövezet rend­őri szempontból talán legfrek­ventáltabb településén. A ko­rábbi félelmekkel ellentétben azonban itt pozitív változáso­kat hozott az ügyeleti rendszer megszüntetése, mivel az ügye­let tagjainak közterületi jelen­léte javította bűnügyi statiszti­kát, amely egyébként a régió többi tizenkét településén je­lentősen romlott. Áz első ne­gyedévben például negyven százalékkal nőtt az ismertté vált bűncselekmények száma, ami figyelmeztető lehet a nyári turistaszezon közeledtével. Ezeket a tényeket figyelembe véve, jogosnak tűnhet a térségi önkormányzatok azon igénye, hogy növekedjen a közterüle­teken szolgálatot ‘ teljesítő rendőrök száma, de sajnos tu­domásul kell venni: 1997-ben nemhogy nőne a rendőri lét­szám a Tisza-tónál, hanem várhatóan csökkenni fog, mert áprilisig egészségi okok miatt nyolcán kérték nyugállo­mányba helyezésüket. Tovább nehezíti a Tisza-tavi rendőri munkát, hogy a korábbi évek gyakorlatától eltérően - főleg pénzügyi okok miatt - kevés remény maradt arra, hogy rendőrnek tanuló hallgatók itt teljesítsék nyári gyakorlati szolgálatukat. Gyógyír lehet a gondokra, hogy az önkor­mányzatok. amelyeknek nem­csak polgáraik nyugalma, ha­nem az idegenforgalmi bevéte­lek miatt is fontos a Tisza-tó biztonsága, lehetőségeikhez képest segítik a rendőrség munkáját: Tiszafüreden pél­dául az önkormányzat közre­működésével sikerült három szolgálati lakást megvásárolni a rendőröknek, valamint a többi település szinte kivétel nélkül hozzájárul - mobil tele­fonok vásárlásával, benzin- bozziájárulásai kkal.' . rendőrfe­leségek munkához juttatásával stb. - ahhoz, hogy a nehezedő körülmények ellenére is ered­ményesen dolgozhasson a ti­szafüredi rendőrkapitányság jelenleg még hetvenfős állo­mánya. -p­Harmincmillió közmunkára? Előkészületben a főcsatorna A Jászsági Önkormányzatok Szövetsége (JÖSZ) által a Köz­munkatanácshoz benyújtandó pályázaton - kedvező elbírálás esetén - mintegy 30 millió forintot nyerhet a kistérség, melyből közel 350 közhasznú munkást tudnak majd foglalkoztatni a nyár végétől három hónapon át - hangzott el tegnap a térségi szövet­ség soros ülését követő sajtótájékoztatón. A tájékoztatót tartó Győriné dr. Czeglédi Márta, a JÖSZ elnöke hozzátette, hogy a pályázatot má­jus 31-ig kell benyújtani a Köz­munkatanácshoz, mely július 15- én bírálja el azt. Kedvező döntés esetén augusztus 15-én láthatnak munkához az árok- és útpadka­rendezésre, a település „karban­tartására” felvett közhasznú munkások a Jászság területén. Az szövetség szándéknyilat­kozatot fogadott el a Jászsági-fő­csatorna megvalósíthatósági ta­nulmányához szükséges 1,2 mil­lió forint biztosításáról. A JÖSZ a főcsatorna előkészületi munkáiba szeremé bevonni az Agrárkamara képviselőit, hogy a mezőgazda- sági szempontból fontos beruhá­zásban, annak tervezésében ve­gyenek részt. iA jászsági polgármesterek tá­jékoztatót hallgattak meg a térség általános iskoláinak helyzetéről, a továbbtanulási lehetőségekről, a NAT-tal kapcsolatos előkészítő munkáról. Á tájékoztató megál­lapította: a Jászságban az elmúlt három évben nem jelentős mér­tékben, de csökkent a gimnázi­umba készülők száma, és kismér­tékben nőtt a szakközépiskolákba igyekvőké. bcs _________ Közérzetünk________ í gy kerek a(z agrárvilág Mérföldkőnek is lehetne nevezni a hét végi nemzeti agrárkere- kasztal-tanácskozást, ahol magas rangú állami tisztségviselők, politikai pártok, érdekképviseletek, gazdálkodók és integrátorok, valamint a tudomány képviselői fejthették ki véleményüket az or­szág stratégiai ágazatának helyzetéről, kitörési pontjairól. A konszenzusra törekvés jellemezte a vitát, de voltak olyan résztvevők, akiknek - akár egy dacos kisgyermeknek - semmi­lyen javaslat sem bizonyult jónak. Szerencsére ezek a - sokszor észérveket mellőző - észrevételek különösebben nem zavarták meg a kerekasztal munkáját, így számos, jövőbe mutató gondolat születhetett meg - remélhetően a túlnyomó többség megelégedé­sére. A legtöbb, inkább politikai, mintsem szakmai jellegű vitát ki­váltó téma előre jósolhatóan a hazai társas vállalkozások, szövet­kezetek földtulajdonhoz jutásának kérdése volt. Az érvek és el­lenérvek hallatán azt gondolhatta az ember, hogy ebben a kérdés­ben sohasem lesz megegyezés, az álláspontok ugyanis olyan markánsan elkülönülnek, hogy lehetetlen közös nevezőre jutni. Sokkal ígéretesebben körvonalazódik azonban a konszenzus az ágazat jövőképét illetően. A stratégiai célokban, az ágazat sta­bilizációja sarokpontjainak meghatározásában az agrárium, a vi­dék boldogulása iránt valóban elkötelezett erők álláspontja köze­lebb került egymáshoz, noha véleménykülönbség tapasztalható bizonyos azonnali intézkedések megítélésében, a szektorsemle­gesség értelmezésében. Szinte tökéletes volt az összhang például abban is, hogy a mezőgazdaság gyorsított ütemű modernizációja, a termelés bővítése elodázhatatlan, hogy növelni kell a közvetlen termelői támogatások arányát, hogy kedvezményes hitelcsomag­gal kell enyhíteni a súlyos tőkehiányt, hogy pontot kell végre tenni a földtulajdon-rendezés végére. A tanácskozás bebizonyította: ebben az agyonpolitizált, s emi­att is szétzilált ágazatban sem lehetetlen dűlőre jutni a lényegi kérdésekben, ha a cselekvési szándék megvan. Remélem, hogy a hét végi agrárkerekasztal egy folyamat kezdete, melynek végén minden érdekelt fél elégedetten áll majd fel. Ez nem csak a vidék, az agrárvilág, hanem az egész nemzet érdeke. Laczi Zoltán Mihail V olkov, Szolnokon élő orosz festőművész kiállítása nyílt meg tegnap a megyeszékhelyen,, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem és a Szolnoki Repülőtiszti Főiskolai Kar Művelődési Otthonában. A tárlat május 7-ig látogatható. fotó. csabai Nagyon elkelne a jó idő és a csapadék A fagy már aratott A szakemberek szerint a mintegy 70 milliméteres csapadékhiány és az elhúzódó kitavaszodás, a fagyos, szeles időjárás miatt az őszi vetéseknek alig van színe, a tavaszi növények kelése vontatott. Bottyán Béla, a megyei föld­művelésügyi hivatal helyettes vezetője érdeklődésünkre el­mondta: az idei, szokatlanul hi­deg tavasz „előnyeként” csupán az említhető, hogy eddig még nem tapasztaltak jelentős, po­cok okozta kártételt, és a nö­vénybetegségek, valamint a gyomok sem adták fel igazán a leckét a termelőknek. Nem így a fagy, amely totális pusztítást végzett a kajsziültet­vényekben, de számottevő ki­esést okozott az őszibarack-, a meggy- és a cseresznyefák gazdáinak is. A korábban elve­tett és már kikelt cukorrépát ugyancsak „elintézte” a hideg, másutt pedig a viharos szél hagyta ott a nyomát a táblákon. Jelenleg javában tart a vetés a megyében. Az idén 58 ezer hektárt kitevő napraforgó ve­tése a kétharmadánál tart, míg a kukorica vetőmagjának körül­belül az ötödé került a földbe. A biológiai alapok tekinteté­ben kedvezőtlen jelenség, hogy megyénkben csökken a vető­magtermő terület, ami a jövő­ben okozhat problémákat - mu­tatott rá az FM-hivatal szakem­bere. L. Z. Egy vagy kettő, az itt a kérdés... (Folytatás az 1■ oldalról) kijelölt terület messze esik Jászberénytől, a szállítás költ­ségei növelnék a működtetés költségét. A Jászság kommuná­lis hulladékának 60-70 százalé­kát adó város elhelyezkedése így döntő lehet a kérdésben. Ilyen szempontból a felsőszent- györgyi terület kedvezőbbnek tűnik. Ménkű Miklós hangsú­lyozta, ha az önkormányzatok végérvényesen egy szeméttelep építését határozzák el, az, úgy tűnik, Jásztelken lesz. De ha le­hetőség nyílik pénzt szerezni két hulladéklerakó építésére, a másodikat Felsőszentgyörgyön építhetnék fel. A Jászsági Területfejlesztési Társulás a Jásztelek határába tervezett telep munkáit támo­gatja - mondta Kisbakonyi Zol­tánná Jásztelek polgármestere. A dél-hevesi térség csatlakozása elegendő lakosságszámot biztosít a pályázati pénzek elnyeréséhez, de mindenkinek jobb lenne, ha az építést jászsági összefogás támo­gatná. Az előzetes információ- gyűjtéskor világossá vált, a beru­házás több százmilliós költsége a támogatások odaítélését több esetben kormányzati döntéstől teszi függővé. Biztosra vehető, hogy egymás közelében két épít­kezést nem fognak támogatni. Kisbakonyi Zoltánné elmondta, az előzetes tervek az alsó-jász­sági telep megvalósítását ol­csóbbnak mutatták, és a működ­tetést becsülték valamivel drá­gábbnak. A tervek figyelmen kí­vül hagyták azokat a megkezdett vagy előkészületben lévő útépíté­seket, melyek a majdani telep megközelíthetőségét minden irányból megoldják. Ezek ered­ményeként a Jászság fővárosából a sokat emlegetett felsőszent- györgyi teleppel közel egyforma hosszú úton lehet majd eljutni a Jásztelek határában felépülő te­lephez... bcs Martfűn az egykori városi bölcsőde épületéből alakítják ki az orvosi rendelőt. A 6 millió forintos beruházású átalakítási munkálatokkal várhatóan a nyár végére készülnek el a városgondnokság dolgozói. fotó: csabai Stagnál a lakásépítés Az év első három hónapjában 3700 új lakás épült, ami nem je­lent érdemi változást a múlt év azonos időszakához képest - áll a KSH legfrissebb jelentésében, amely az első negyedév lakás­építéssel kapcsolatos előzetes adatait ismerteti. Az országos átlagban stagnáló lakásépítésen belül jelentős területi eltérések tapasztalhatók. Mialatt például Csongrád és Nógrád megyében egyharmaddal visszaesett, Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyé­ben ugyanennyivel nőtt a la­kásépítések száma. Heves és Vas megyében 45 százalékkal, a fővárosban 49 százalékkal több új otthon készült, mint az előző év azonos időszakában. Pest és Szabolcs megyében, il­letve Budapesten épült a laká­sok 37 százaléka, ugyanakkor Jász-Nagykun-Szolnok, Komá­rom, Nógrád és Tolna megyé­ben az első negyedévben hasz­nálatba vett lakások száma a százat sem érte el.

Next

/
Thumbnails
Contents